Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

XXVII. évf. 299. sí. december 18., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VÉGET ÉRT A TÉLI ÜLÉSSZAK Hz országgyűlés jóváhagyta a jövő évi költségvetést Tegnap délelőtt 10 órakor folytatódott az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, miniszterelnök Aczél György, Apró Antal, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. Napirend szerint folytatódott az 1977. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az első felszólaló Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt Bondor József beszéde — Az 1977. évi feladatok kapcsán fontos szerep vár az építőiparra. Munkájával dön­tő mértékben járulhat hozzá az eredményekhez, lemara­dásával kedvezőtlenül befo­lyásolhatja a kitűzött nép- gazdasági célok elérését. A legfontosabb tennivalónk vál­tozatlanul a lakásépítés. Az építőipari feladatok mint­egy 25—30 százalékát teszi ki, mégis a legfontosabb, s egyúttal a legbonyolultabb feladatok közé tartozik és fontos politikai kérdés is. Ha számba vesszük az épí­tőipar lakásépítési munkáját, az idei év eredményesnek mondható. Teljesítjük — sőt mint a kormány beszámoló­jából kitűnik, valószínűlég kevéssel túl is teljesítjük a lakásépítési tervet. A nehézségek ellenére a gazdaságosságot illetően eredményes volt a munka. Előreláthatóan a terv szerint alakulnak az építőipari árak, és teljesítjük a jövedelmező­ségi előirányzatokat. Ha nem is a tervezett ütemben, de nőtt a termelés: az 1976. évi tervben előirányzott 117,3 milliárd forintot mintegy 2 milliárd forinttal túlteljesít­jük, nagy részben a termelé­kenység emelésével. Beszélt Bondor József a hi­ányosságokról is és a gon­dokról, hogy például sok he­lyütt nem kielégítő a terület­előkészítés, majd így foly­tatta: A hatékonyság javításának részeként célul tűztük ki a házgyári lakások felépítésére fordított idő 3—4 százalékos csökkentését. Keressük azo­kat a módszereket, amelyek­kel a célcsoportos építésen túlmenően is növelhetjük a lakások számát. Javasoljuk, hogy Budapesten és a ház­gyárakkal rendelkező körze­tekben a szövetkezetek és a házgyárakkal rendelkező ál­lami építőipari vállalatok kössenek együttműködési megállapodást meghatározott számú házgyári, panelos la­kóépület, illetve lakás össze­szerelés utáni befejezőmun­kainak kivitelezésére. Beszélt a miniszter a csú­szásokból eredő feszültségek kellemetlen következményei­ről. Majd a feltételekről adott áttekintést. Az építőipari kapacitások fejlesztésének lehetőségét meghatározzák a rendelke­zésre álló anyagi eszközök. Az V. ötéves tervben az épí- . tőipari ágazat fejlesztésére 20 milliárd forint áll rendelke­zésére. Ezt az összeget a terv rögzíti, megjelölve a felhasz­nálási területeket és az üte­met is. Ezen — különösen a jelenlegi helyzetben — újabb igények felmerülése esetén sem lehet érdemben változ­tatni. A tegnapi ülés első fölszólaló­ja: Bondor József építési és városfejlesztési miniszter (Telefotó - KS) A munkaerő-helyzet nem biztató. A tervezett létszámot valószínűleg nem lehet bizto­sítani. Különösen súlyos a fő­városi építőipari vállalatok helyzete; náluk évek óta csökken a létszám. Fontos feladat, hogy meg­nézzük: a kielégítetlen igé­nyek mennyire reálisak, ho­gyan illeszkednek a népgaz­dasági tervbe, van-e rájuk anyagi fedezet a népgazdaság és a lakosság szempontjából, milyen fontossági sorrendet kell megvalósításukban tar­tanunk. 1977. első hónapjaiban — az eddigi gyakorlatnak meg­felelően — megkeressük a megyék vezetőit, hogy egyez­tessük a feladatokat és a me­gyében lévő kapacitásokat összehangoljuk az építőipar lehetőségeivel. Nagyberuhá­zások esetében ezt tesszük az érdekelt tárcákkal is, hogy a rendelkezésre álló erőkkel minél több igényt ki tudjunk elégíteni. A munkaerőt megfelelően csak úgy lehet kihasználni, ha a munka feltételei folya­matosan biztosítottak. Az általánosságokban moz­gó, vagy megalapozatlan in­tézkedések esetén a munka­erő jobb kihasználása csak óhaj marad. A lógósok és a munkakerülők elleni harcban — a munka jó megszervezé­se mellett — támaszkodni kell a döntő többséget képvi­selő becsületes, jól dolgozó munkásokra. Tőlük azt kér­jük, hogy ne tűrjék el a mun­kahelyen a lazaságokat, ne tűrjék, hogy a munkafegye­lem lazításával, munka nél­kül bért lehessen kapni. A munkájukat nem megfelelő­en végző dolgozókkal szem­ben a vállalatoknak szigorú­an kell eljárniok. A fegyel­met megfelelő szankciók al­kalmazásával — végső soron — akár az ilyen dolgozók el- bocsájtásával is — meg kell teremteni. Az 1977. évi feladatok tel­jesítése döntő az egész ötéves terv további alakulása szem­pontjából. Ennek a felelős­ségnek tudatában az építő­iparban minden területen ja­vítani kell a munkát. Maga­sabb színvonalon, fegyelme­zetten kell dolgozni a célok eléréséért — mondta Bondor József, s hozzáfűzte: nagyon sokszor átadunk komoly lé­tesítményeket, amelyeket mindenki dicsér, milyen szé­pek, milyen jók. Amikor vi­szont az építőipar szóbakerül, rendszerint a lógósokat em­legetik, s nem azokat, akik céltudatos, komoly munkával új alkotásokat, a Metrót, la­kásokat, felüljárókat hoznak létre. Beszéde végén azokat az építőket, munkásokat, műsza­kiakat, adminisztratív és egyéb munkavállalókat kö­szöntötte, akik nehéz körül­mények között, becsületesen teljesítették feladatukat, s akikre bízvást számíthatunk a jövő évi feladatok megol­dásában is. Az Országgyűlés vitájában töibben vettek részt, szót kért Vaskó Mihály (Heves me­gye), Klabuzai Miklós (Sió­fok) a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztéséről beszélt; dr. Föld­vári József (Baranya megye) a közművelődés feladataival és a pedagógusképzés kérdé­seivel foglalkozott; felszólalt Dömötörfy Sándor (Zala me­gye), dr. Szilágyi Gábor (Haj- dú-Bihar megye), Bogó Ist­vánná (Fejér megye), Fülöp László (Tolna megye) a ter­melőszövetkezeti szabályo­zókról, Pethő István (Vesz­prém) a hatékonyabb gaz­dálkodásról, az ésszerű taka­rékosságról beszélt. A vitában felszólalásra többen nem jelentkeztek, ezért az elnöklő Péter Já­nos a vitát bezárta, s meg­adta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki összefoglalta az elhangzotta­kat. A pénzügyminiszter A pénzügyminiszter idéz­te a vita központi gondola­tát, hogy a jövő esztendő lendületes, nagyon lelkesí­tő feladatokat hoz majd min­den ágazatban. E teendőket azonban — az eddig szoká­sostól eltérően — csak úgy tudjuk megoldani, ha min­den téren jól átgondoljuk dolgainkat, meg tudjuk újí­tani módszereinket. Az általános értékelésen belül részletesen foglalkozott azokkal a fő kérdésekkel, amelyek felszínre kerültek az Országgyűlést megelőző bi­zottsági üléseken, és most a plenáris tanácskozáson. E véleménynyilvánítási fó­rumokon csaknem 150 képvi­selő szólt hozzá a költségve­tés tervezetéhez, fejtette kd gondolatait — a további munkában hasznosítható mó­don — a gazdaság irányítá­sával, a gazdálkodás szerve­zésével kapcsolatos kritikus megjegyzések is elhangzot­tak. így például arról, hogy „finom” volt a megfogalma­zása a gazdálkodás egyné­mely gyengeségének, fogya­tékosságának ; s arról is, hogy mintha a kelleténél többször hivatkoztunk volna e negatívumok — gazdasági, szervezési gondok, fogyaté­kosságok — kapcsán olyan külső tényezőkre, mint pél­dául az időjárás, a belvíz, külpiaci hatások. Kétségte­len — anélkül, hogy e ténye­zők jelentőségét eltúloznánk — e tekintetben szerzett ta­pasztalataink is tanulságul szolgálhatnak. Mindenekelőtt azt a tanul­ságot kell levonnunk: vilá­gosak a határozatok, amelyek gazdasági helyzetünkkel és feladatainkkal összefüggés­ben, legutóbb az V. ötéves tervvel kapcsolatban szület­tek. Az ezekben megfogal­mazott teendőket gondosan számba kell venni és min­denkor szem előtt kell tar­tani — ez közös felelőssége mindenkinek bármilyen szinten dolgozzék is. Ugyan­akkor az általános követel­mény megfogalmazásán túl­menően az eddiginél több konkrét, gyakorlati segítsé­get kell nyújtaniuk egymás­nak a különféle gazdálkodó, illetőleg irányító szervek­nek. A képviselői vita . másik ál­talános tanulságaként emlí­tette a pénzügyminiszter, hogy sok olyan népgazdasá­gi feladat áll előttünk, amelynek megoldásában fe­lül kell emelkedni egy-egy ágazat, terület vagy vállalat szempontjain és nagyobb mé­retű — országos — összefo­gásra van szükség. Egyebek között azért, hogy pontosan teljesíteni tudjuk a szoci­alista országokkal szembeni kötelezettségeinket, s tőkés exportunkat is az eddiginél dinamikusabban tudjuk le­bonyolítani. A pénzügyminiszter a vita tanulságaként szögezte le: a fő tennivalók világosak, azok az országgyűlési vitában is megértésire találtak, bizto­sított tehát megérttetésük, elfogadásuk és támogatásuk is. Egységes a vélemény, hogy olyan szakasz követke­zik, amikor anélkül nem tu­dunk előrehaládnii. hogy ne lennénk az eddiginél határo­zat tabbak, következeteseb­bek, gyakorlatibbak. Foglalkozott válaszában a pénzügyminiszter azzal is, hogy vannak olyan — jogglal szóvátett — feladataink, amelyeknek megoldása tálvo- lablbi gazdaságpolitikai cé­lok. összefüggések megérté­sét követeld meg, túlmutatva a mostani ötéves terv idősza­kán. A kormány behatóan foglalkozik ezekkel a témák­kal. s a mostani vitában el­hangzott javaslatokat is fi- gyelemlbevéve, hasznosítva intézkedéseket tesz, irányoz elő a következő időszakban. Egyik-másik ilyen intézke­désre esetleg már a jelenle­gi középtávú terv idején sor kerülhet, megint másokra viszont a következő ötéves tervelőkészítésénéa térnek vissza. (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendjével tüntette ki Leonyid lljics Brezsnyevet (Telefotc- - KS) Kádárlános magas kitüntetést adott át Leonyid Brezsnyevnek Az SZKP Központi Bh zottságónok meghívására tegnap reggel baráti láto­gatásra Moszkvába érke­zett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. Kádár János úton Moszk­va felé rövid időre meg­állt Kijevben és ott szívé­lyes, baráti légkörben megbeszélést folytatott Vla­gyimir Scserbickijjel, az •SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjávol, az Ukrán KP Központi Bizottsága első titkárával. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap délben a Kremlben találkozott és ba­ráti megbeszélést folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával. A két párt vezetője Leonyid Brezsnyev­nek, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnökségi épületében levő dolgozószo­bájában találkozott és több mint egyórás eszmecserét tartott. A találkozóról a szovjet fő­városban hivatalos közle­ményt adtak ki, amely sze­rint Kádár János és Leonyid Brezsnyev mindenek előtt a két ország együttműködésé­nek további sokoldalú fej­lesztésének egész sor ígéretes irányáról tárgyalt. Érintették ezen kívül a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseit. A nemzetközi enyhülés elmé­lyítéséért, a béke megszilár­dításáért vívott küzdelem feladatait. A találkozó a tel­jes nézetazonosság, az őszin­te barátság és szívélyesség légkörében ért véget. Az SZKP KB főtitkárának dolgozószobájából Leonyid Brezsnyev és Kádár János együtt ment át a Nagy Kreml-palota Vlagyimir ter­mébe, ahol az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára bensőséges ünnepség keretében átnyújtotta az SZKP vezetőjének a Magvar Népköztársaság Gyémántok­kal Ékesített Zászlórendjét. A Vlagyimir teremben az - SZKP és a szovjet kormány magasrangú vezető személyi­ségei voltak jelen. Ott voltak az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagjai: Nyikolaj Pod- gornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alek- szej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gromiko külügymi­niszter, Dmitrij Vsztyindv honvédelmi miniszter, vala­mint Viktor Grisin, Fjodor Kulakov, Dinmuhamed Ku­na jev és Arvid Pelse. Jelen volt Pjotr Gyemicsev, a Szovjetuniói kulturális mi­nisztere, Mihail Szoloméncev, az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke, Borisz Po- nomarjov és Gejdar Alijev, az Azerbajdzsán KP KB első titkára — mind a négyen a Politikái Bizottság póttagjai. Az SZKP Központi Bizott­ságának Titkárságát Vlagyi­mir Dolgih, Konsztantyin Csernyenko, Ivan Kapitonov, Jakov Rjabov és Mihail Zim- janyin képviselte. Magyar részről ott volt Marjai József rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. A kitüntetés átnyújtásakor Kádár János beszédet mon­dott. KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE Mélyen tisztelt Leonyid ll­jics Brezsnyev elvtárs! Kedves szovjet barátaink! — Nagy örömünkre szol­gál, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága eleget tett kérésünk­nek, fogadtak itt Moszkvá­ban, így teljesíthetem a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által reám ruházott megbízatást. A magyar kom­munisták, a szocializmust építő magyar nép nevében őszinte nagyrabecsüléssel kö­szöntőm a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak és kormányának itt meg­jelent igen tisztelt képviselő­it, s köszöntőm mindenek­előtt Leonyid lljics Brezs­nyev elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkárát, akinek közelgő 70. születés­napja alkalmából kívánok szólni. A magyar nép millióinak körében ismert, hogy Brezs­nyev elvtárs. aki a Szovjet­unió kommunistáinak és né­peinek osztatlan bizalmából tölti be magas és felelősség- teljes főtitkári tisztségét, ko­ra ifjúságától, szovjet kom­munista hazafiként, osztozva népe sorsában, erejét nem kímélve, áldozatkészen har­col és dolgozik. Részese volt a szocializmus, a kommuniz­mus alapjait lerakó békés építőmunkának éppúgy, mint annak a hősi helytállásnak, amelyet a szovjet nép tanú­sított a második világháború idején a dicső honvédő és fel. szabadító harcokban, felsza­badítva az európai népek so­rát, elhozva a szabadságot a magyar nép számára is. Brezsnyev elvtárs neve és személye a világ közügyek iránt érdeklődő száz- és száz­millió emberének tudatában összeforrott azokkal a nagy (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom