Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
1976. november 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szövetkezeti mozgalmunknak abba az ágazatába, amelyet jellemzően az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alkotnak, beletartoznak a takarék- és a lakás- szövetkezetek is. Ennek a két — nevezzük így' — al- ágazatnak külön-küiön választmánya van a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsán belül. Mind a takarékszövetkezetek, mind pedig a lakásszövetkezetek működési köre lényegesen eltér egymástól és az áfészek áruellátási, vendéglátási, s mezőgazdasági kistermelést segítő és felvásárló tevékenységétől. Feladatuk jelentősége is indokolja, hogy külön foglalkozzunk a takarék- és a lakásszövetkezetekkel. 0 Hazánkban ma 347 takarékszövetkezet van. A legutóbbi öt év alatt újabb 218 településre terjesztették ki működésüket, úgyhogy ösz- szesen 2 ezer 772 település tartozik tevékenységi körükbe. Megnyitottak 290 új szolgáltatóüzletet is. Jellemzővé vált a betétgyűjtő pénztárak átalakítása teljes körű szolgáltatást nyújtó kirendeltségekké. A múlt év végén ösz- szesen 1324 takarékszövetkezeti üzletegység állt a lakosság rendelkezésére. Szolnok megyében 18 takarékszövetkezet, 35 kirendeltség, 7 betétgyűjtő és visszafizető pénztár áll a lakosság szolgálatára. Tevékenységük, működésük 64 községben segíti a takarékos emberek életét. A takarékszövetkezetek egyik feladata a betétgyűjtés. 1970-ben 3,7, tavaly viszont már 9,4 milliárd forint volt a betétállományuk. Ez az összeg az országos takarékbetét-állomány több mint nyolcadrészének felel meg. Jelentékenyen nőtt a betétesek száma is, amely meghaladja a • 650 ezret. A negyedik ötéves terv idején nálunk a takarékszövetkezeti betét- állomány 169,3 százalékkal nőtt. Az az összeg, amit a takarékszövetkezetek betétként kezelnek, bőven elegendő fedezet arra, amit különféle célú kölcsönként folyósítanak. Betéteik háromnegyed részét a népgazdaság hasznosítja, elsősorban a lakásépítési program megvalósításához szükséges hitelek forrásaként. A takarékszövetkezetek építési, termelési, áruvásárlási és személyi kölcsönöket nyújtanak. Kölcsönállományuk az idei év elején meghaladta a 2,3 milliárd forintot. Ebből csaknem egymilliárdot tettek ki az építési kölcsönök. Erőteljesen támogatják a takarékszövetkezetek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését is. öt év alatt kevés híján 1,9 millió esetben nyújtottak ilyen célú kölcsönt, együttvéve 12,5 milliárd forintot. A megye takarékszövetkezeteitől az utóbbi öt esztendőben 89 ezren kaptak különböző kölcsönöket. szelvények árusításával is. Szolgáltatásaik mind szélesebb körűek és működési körzetük egész lakosságának érdekeit szolgálják. 3. 2. A betétgyűjtés és a kölcsönfolyósítás mellett másfele szolgáltatásokat is nyújtanak a takarékszövetkezetek. Az Állami Biztosító megbízásából biztosítási szerződéseket kötnek, az állatforgalmi vállalatokkal kötött megállapodás alapján kifizetik a felvásárolt állatok ellenértékét. Foglalkoznak valutabeváltással, totó- és lottóSzocialista szövetkezeti mozgalmunk legfrissebb hajtásai a lakásépítő szövetkezetek. Hosszabb múltra tekintenek vissza a lakásfenntartó szövetkezetek, amelyekhez jelenleg 123 ezer lakás tartozik. Óvatos becslések szerint 1980 végéig legalább 200 ezerre nő a szövetkezeti lakások száma, további tíz év múlva pedig kétszerany- nyinál is többre. A lakásépítő szövetkezetek túlnyomórészt a városokban működnek, minthogy ott honosodott meg a telepszerű építkezés, többszintes házakkal. A 423 lakásépítő szövetkezet közül azonban mintegy száz építkezik nagyközségekben, állami gazdasági és termelőszövetkezeti központokban. Huszonhét lakásépítő szövetkezet alakult Szolnok megyében eddig. Tagjainak száma meghaladja a háromezret és kétezernél több a felépített, illetve most épülő lakások száma. 1980 végéig 2 ezer lakást építenek a szövetkezetek. Az áfészek november közepén megtartandó VIII. kongresszusán a takarék- és a lakásszövetkezetek további fejlesztésének feladatai is a napirenden szerepelnek. Hogy ezek a szövetkezeti formák is még eredményesebben felelhessenek meg tagságuk és egész társadalmunk érdekeit szolgáló rendeltetésüknek. (Vége.) G. P. Dobozok Tiszaföldvárról A mezőgazdaság fokozott gépesítése egyes gazdaságokban újabb munlkagandokat, szül: a családtagoknak, a lányoknak, az asszonyoknak munkaalkalmat kell teremteni. Erre törekedett a tisza- földvári Lenin Tsz vezetősége is, miikor 1973-ben néhány nődolgozóval megszervezte a dobozüzemet. Akkor évente 8 millió forint értékű füles, gyűjtő és ,jbevomt” dobozt készítettek, ma ennek a sokszorosát. A gazdaság dobozüzeme jelenleg évente mintegy 230 vagon papírlemezt és nyomdai hulladékpapírt dolgoz fel. A 28 millió forintos idei éves tervet már októberben teljesítették s az év végéig még várhatóan 6—7 millió forint értékű „többletdobozt” kapnak a megrendelők. Kétmillió garnitúra Zsiguli alkatrész Műszaki újdonságok A magyar—szovjet államközi megállapodás értelmében az V. ötéves terv során összesen 2 millió garnitúra Zsiguli alkatrészt gyárt a veszprémi Bakony Művek. A termelés növelésének valamennyi feltételét biztosították, a korszerű üzemcsarnoktól a termékek ésszerű átcsoportosításáig, a gyártás koncentrálásáig. A veszprémi és a vidéki üzemekben egy-egy termék magasszínvonalú gyártására rendezkedtek be. így Veszprémben készítik az ablaktörlő berendezéseket, a tapolcai üzem pedig a kürtgyártás specialistája lett. A növekvő mennyiségű gyártás előkészítésével párhuzamosan a Bakony Művek felkészült a termékek továbbfejlesztésére is. Létrehozta a kutató-fejleszitő bázist, amelynek magas színvonalú műszerezettsége jó alapot ad a kutató munkához. A fejlesztők munkájának első eredményeit ismertették a szovjet partnerekkel és ennek alapján 15 fejlesztési javaslatot fogadtak el a szovjet szakemberek. Ezek szerint az V. ötéves terv során a Bakony Művek kifejleszti azt a korszeiű gyújtáskapcsolót, amely ösz- szeköttetésben van a kormányzárral és fénnyel vagy hanggal figyelmezteti a feledékeny gépkocsivezetőt, ha nyitva hagyja kocsiját. Lépést tartanak az autódivattal is. A csillogó ablaktörlőkarok helyett a szemnek kedvezőbb, matt színűeket, köztük feketét is készítenek majd. Ugyanakkor kifejlesztik a két sebességű ablaktörlőt, kidolgozzák annak gyártási módszereit. Svéd megrendelésre dolgoznak a Jászsági Cipőipari Szövetkezet jászjákóhalmi üzemegységének munkásai. December végéig 14 ezer pár női korcsolyacipöt szállítanak Svédországba RÁZÓS ÚTON A gyárudvaron a fák az őszi szeleket, az üzemek pedig az anyaghiányt nyögik. Egyszer alkatrészek özönét zúdítják a gyárra, máskor, meg éppenhogy csak mutatóban csordogálnak a semmirekellő tételek. A szeszélyes anyag- ellátás megviseli a munkásokat és vezetőket egyaránt. Feszülnek az idegek, de az elfogadott tervek alól felmentést nem kaphat senki. Több mezőgépgyár összevonásával alakult az idén az új MEZŐGÉP nagyvállalat, szolnoki központtal. Kern Pál a szolnoki gyár igazgatója : — Nehezen érnénk gyártmányaink végére, kezdve a motorfelújítástól a szárítóberendezésekig, s dolgozni csak megfelelő anyagokkal, alkatrészekkel lehet. Vegyük a Diesel-motorokat, évente hatezret újítunk fel. Igen ám, de a legfontosabb alkatrészből, a főtengelyből jóné- hán.y típushoz már hónapok óta nem érkezik utánpótlás. A „beteg” motorok csak a helyet foglalják ... A munkások többnyire teljesítménybérben dolgoznak, s a kész masinák után készül az elszámolás, és vastagodik, vagy éppen vékonyodik a boríték. Ha késik az anyag, kényszerszabadságra senkit sem küldhetnek, a munka kell. s ilyenkor olyan darabokat vesznek elő, amit esetleg csak hónapokkal később adhat el a gyár. Ráfizetés, hiszen a raktárkészletet hizlalja az eladatlan termék. TÚLÚIU NYAKLÓ NÉLKÜL És ha megérkezik a várva várt alkatrész? Nos, akkor az emberek keze alatt ég a munka, túlóráznak, nyugodtan mondható: nyakló nélkül. A kollektív szerződésben jóváhagyott keretet már régen felhasználták. Azóta? Nincs más megoldás, hiszen ha a főtengelyköszörűsök nem túlóráznak, megbénül az egész motorfelújító üzem. Az idei első háromnegyed évben a gyár az időarányos tervét 105 százalékra teljesítette. Mégis jónéhány export és hazai szállítmány határidejével csúsznak. Äz NDK- ba, s a hazai gazdaságokba eddig csak csurrant cseppent a dohányszárítókból, és jóval a terv után ballagnak a vágóasztalok gyártásában is. Az okok: az átszervezés miatt az együttműködő vállalat. az azóta megszüntetett Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, késett a kiegészítő berendezések szállításával, a paksi ipari szövetkezet a ventillátorokkal csúszott, az AUTOKER és az AGROKER pedig több száz apróbb, nagyobb alkatrészről „feledkezett” meg. Megrendelőlapok, kimutatások, visszaigazolások papírrengetegén át követhető a félig béna anyagellátás. Héja József, a Diesel-üzem vezetője viszont a saját bőrén érzi, hogy nincs minden rendjén. — Egyetlen motor felújításához többszáz féle alkatrészt használunk fel, de mivel harminc típust javítunk, a szám végül is több ezerre rúg. Most például 400—500 motor várakozik a szerel- dékben, de csak 150-re elegendő az anyag. A többit javítják. ameddig tudják, aztán félreteszik, s félkészen várakozik a munkadarab ... Nagy a veszteség. A befejezetlen motorokat ötször- hatszor ide-oda rakosgatják, mert csak kéz alatt hever, törődik, ütődik a kötés, a csavar. A fölösleges szállítás is ráfizetést jelent. Nemrégiben Héja Józsefék felmérték, hogy a Diesel-üzemben folyamatos anyagellátással és munkával a jelenleginél 30 százalékkal többet termelhetnének. A munka minőségének javulása statisztikai adatokkal nem is mérhető . . . KÜLÜNLEGES ELSZÁMOLÁS A Diesel-üzemben százki- lencvenkét munkás dolgozik, a kész motorok után darabbérben fizetik őket. Gyakran az a kérdés, hogy egyáltalán mit számoljanak el. Az üzemvezető magyarázza: „Ha nincs-más megoldás, a félkész darabokat becsüljük fel és vezetjük a munkalapra. Ne keresse ezt a rendelkezést, mert ilyen nincs, szabálytalan, és a bizonylati fegyelem megsértését is jelenti. De én százkilencvenkét emberért felelek és csak egyszer mondjam azt, hogy nincs pénz. azonnal iktathatom a felmondásokat!” Furcsa ez az ördögi kör. Rosszul jár a munkás, az üzem, az egész gyár sőt a megrendelő is, aki hiába várja a terméket, mégis a helyzet már hosszú idő óta változatlan. A mezőgépesek bizonygatják. hogy még a szállítókat is, például az AGRO- KER-t és az AUTÓKER-t sem okolhatják, hiszen hasonló anyagellátási gondokkal küszködnek. Mint a tóba, ha követ dobnak.-a gyűrűk végighullámzanak a víz felületén ... Mostanában — joggal — sokat beszélünk a munka- szervezésről, a munkaerő ésszerű kihasználásáról, a mind hatékonyabb termelésről. Magyarán: arról, hogy három ember valóban háromnak a munkáját végezze, a lehető legobban. Ám anyag híján hogyan szervezhetik a- munkát? Héja József legyint: „Munkaszervezés helyett többnyire csak tüzet oltunk .. Hartyányi Zsigmond motorszerelő csoportvezető a Diesel-üzemben. Így vélekedik a munkájáról: — Tizenhatodik éve dolgozom a gyárban, azt is mondhatom. hogy majdnem megszokott ez a ritmustalan. változó munka. Kötélidegek kellenek ide, no meg erő is. Az emberek jobban szeretik azt a melót, ahol biztos a pénz, nem úgy, mint nálunk, ahol egyszer hopp. másszor a kopp járja. Az sem ritka, hogy az egyik hónapban, amikor nem jön az anyag, el-elad az ember egy tévét, egy lemezjátszót, aztán a másikban újra megveszi. Ml LESZ HR N MOTOR... — Említette, hogy kötélidegek kellenek ide ... — Ha nem is szalagszerű, de rettenetesen egyhangú, idegesítő a munkánk. Ráadásul amikor az ember délután úgy megy el. hogy tudja, már csak néhány darab alkatrész hever a fiókban, ha nem is gondol rá, idegesíti a helyzet, s csapnivaló a másnapja. Meg aztán az anyaghiány olyanra is ráveszi az embert, amit normális helyzetben nem tenne meg. Nagy ritkán beépítünk olyan anyagot, ami hát, hogy is mondjam!... Később pedig rágja az embert a felelősség, mi lesz, ha a motor. .. Bálint József hegesztő is átlépte második évtizedét a gyári munkában. Az anyaghiány náluk sem ismeretlen fogalom. Meséli, hogy néha raktáron hiába keresik a kellő elektródát legfeljebb gyengébb minőségűt találnak. Lassul a munka ráadásul a motor is gyengébb lesz. Nemrégiben például főtengelyeket hegesztettek, szükségmegoldásból rosszabb minőségű elektródákkal. A főtengelyek a hegesztés hegénél megrepedtek. A főtengelyfelújító üzemrészben Gráner Pál köszörűsről mindenki tudja, hogy a túlóralistát vezeti. A miértre nem egyértelmű a felelet. — A vállalatnak teljesítenie kell a tervét, de kevés az ember — vallja már első mondatában sajátjának a gyár gondját a köszörűs. — Erre a munkára nemigen jönnek a forgácsolók, hiszen a főtengelyköszörülés olyan, mintha valaki egész életében csak ceruzát hegyezne. A főtengely a motor lelke, ha túlórával is, de ki kell szolgálnunk a szerelőket. Persze nemcsak a gyári érdekről van szó, hanem rólam is, hiszen az asszony gyesen van, két gyereket tartunk, kell a pénz. A havi negyven túlórával összejön a 4 ezer 500 forint, de a mostani túlmunka már csak fele a nyárinak. Kimerült a keret. .. BEVETVE A TARTALÉKOT Ma már — vezető és vezetet egybehangzóan állítja — a túiórát sem vállalják „zeneszóval” az emberek. A MEZŐGÉP szolnoki gyárában a szakmunkások 16—18 forintos órabérért dolgoznak ahogy mondják már nem kenyérre kell a többletmunkáért kapott pénz. No meg túlzottan nagy az ár, hiszen például Gráner Pál ha túlórázik, Űjszászon reggel négykor kel, este bét órára ér haza. Az élete ilyenkor: ébred, eszik, dolgozik, lefekszik! Sokfelé kalandoztunk az anyagellátás kiindulópontjától. s minden követelményt talán nem is vettünk számba. De senkit sem nyugtathat meg, hogy például a MEZŐGÉP szolnoki gyára — minden baj ellenére — túlteljesíti a tervét. Senkit sem téveszthet meg, hogy nem panaszkodnak, hanem még többet vállalva dolgoznak a munkások és a vezetők. Azonban a gyárnak és a nagyobb közösségnek mielőbb arra a harminc százalékos tartalékra van szüksége, amit Héja József említett. Igaz, az idei tervet „hozzák”. dicséretes is a kollektíva igyekezete, hogy a belföldi és a külföldi megrendeléseket teljesíteni akarja. De a túlóra, a napi kapkodás nem lehet tartós megoldás. Az ismert, országosan sem problémamentes anyag- és alkarészellátás közepette kell a gyár vezetőinek kidolgozni. célratörően megtalálni a tervek normális teljesítésének feltételeit. Akkor jövőre majd nem kell az egész gyárnak ilyen rázós úton cél- bá* érni. Mélykúti Attila Rekordforgalom Országos vasas centenáriumi bizottság alakult A mezőgazdasági munkák őszi dandárja, a betakarítás és a szántás gépeinek hajtó- és kenőanyag-ellátása sok munkát ad az ÁFOR-telepek- nek és töltőállomásoknak is. A napi forgalmi kimutatások szerint rekordmennyiséget, gázolajból és tüzelőolajból 17 000, benzinből 4000, fűtőolajból 7000 tonnát szolgáltatnak vásárlóiknak. Országos vasas centenáriumi bizottság alakult tegnap abból az alkalomhói, hogy a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete 1977-ben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Az alakuló ülésen megválasztották a bizottság 102 tagját. A bizottság elnöke Bo- rovszky Ambrus, a Vasas Szakszervezet elnöke, titkára pedig Sugár György, a Vasas Szakszervezet titkára lett. A bizottság munkájában politikai, gazdasági, társadalmi életünk több vezetője, művészek, kitüntetett szocialista brigádvezetők szakszervezeti veteránok, kiváló sportolók vesznek részt. Az utóbbi évtizedekben valamiképpen valamennyiük munkássága kötődött a vasas mozgalomhoz.
