Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

1976. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján GYŐRI IMRE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül párt-', társadalmi- és tömegszerve­zetek tisztségviselőinek és aktivistáinak kitüntetéseket ado­mányozott. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap délben az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át a kitüntetéseket. Jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Losonczi Pál a kitüntetések átadásakor mondott beszé­dében méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét, szólt a kitüntetettek példamu­tató munkájáról, s a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a maga nevében jókivánságait fejezte ki nekik. _ Tegnap délelőtt bensőséges hangulatú ünnepségre került sor Szolnokon, a megyei pártbizottság épületében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából többeknek az Elnöki Tanács megbízásából a Munka Érdemrend különböző fokozatait nyújtotta át And- rikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Részt vett az ünnepségen: dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács el-' nöke, Majoros Károly, Szekeres László, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkárai. A kitüntetetteket Andrikó Miklós köszöntötte a megyei pártbizottság nevében. Mint mondotta: pártunkban az a szokás, hogy a munkásosz­tály nagy nemzetközi ünne­pein azok részesülnek kitün­tetésben. akik a legjobbak között is kiemelkedő munkát végeztek. Most, az októberi forradalom évfordulóján is azok vehetik át az elisme­rést, akik kommunistákhoz méltóan munkálkodtak a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása, a fejlett szo­cialista társadalom építése érdekében. Hangsúlyozta: a kommunistáknak nem elég csak jól dolgozniuk, képes­nek kell lenniük arra is. hogy egész környezetüket magukkal ragadják a párt politikájának végrehajtására. Gratulált az elismerésekhez, majd az Elnöki Tanács ne­vében átnyújtotta a kitünte­téseket. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 59. évfordu­lóján az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetésben részesí­tette Kátai Máriát, a ME- DOSZ megyei bizottságának titkárát, az MSZMP megyei bizottság fegyelmi bizottsá­gának elnökét, Mohácsi Ot­tót, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetőjét, Móricz Bélát, a mezőtúri városi pártbizott­ság első titkárát. Pólyák Ist­vánt, a Középtiszai Állami Gazdaság igazgatóját, a szol­noki járási párt-végrehajtó­bizottság tagját és Szalai Ist­vánt, a tiszafüredi járási pártbizottság titkárát. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta Csabai Béla, a szolnoki ME­ZŐGÉP törökszentmiklósi üzemének technológusa, az üzemi pártvezetőség titkára. Fekete Imre, a tiszafüredi községi pártbizottság politi­kai munkatársa, Jakatics Ár­pád, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának helyettes vezető­je, Kispál Sándor, a Fűrész- és Hordóipari Vállalat szol­noki üzemének főművezető­je. a pártalapszervezet titká­ra, Kóródi Béla, a jászberé­nyi járási pártbizottság tit­kára. Miklós Andrásné, a Ti­sza Cipőgyár minőségi ellen­őre, pártalapszervezeli titkár. Sárközi László, az Aprító­gépgyár vasesztergályosa, pártalapszervezeti titkár. Szi­tka Miklós, a megyei párt- bizottság Oktatási Igazgató­ságának tanszékvezető taná­ra, Varga Jánosné, a kun­szentmártoni járási pártbi­zottság politikai munkatársa. A Munka Érdemrend bronz fokozatában részesült Baláti Pál, a megyei pártbizottság gépkocsivezetője. Kacskin Péterné, a szolnoki városi pártbizottság politikai mun­katársa, Kocsárdi László, a Söripari Vállalat kisújszállá­si üzemének helyettes veze­tője, körzeti pártalapszerve­zeti titkár. Nagy László, az újszászi községi pártbizott­ság titkára Pesti Jánosné, a Hűtőgépgyár diszpécsere, pártalapszervezeti titkár, Ratkai György, a túrkevei Vörös Csillag Tsz sertéstelep vezetője. pártalapszervezeti titkár. Szabó Károly, a kar­cagi városi pártbizottság po­litikai munkatársa. A kitüntetettek nevében Jakatics Árpád mondott kö­szönetét az elismerésért. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulója alkalmából az élet különbö­ző területein kiemelkedő munkát végző dolgozóknak szintén kitüntetéseket adtak át. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Benko- vics László, a tiszafüredi Já­rási Hivatal osztályvezetője, Mohácsi Lászlóné, a tisza- sasi általános iskola igazga­tója, dr. Németh János, a Szolnok megyei Tanács He- tényi Géza Kórház, Rendelő- intézet osztályvezető főorvo­sa. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Hers Lajos, az OKGT Nagyalföldi Kuta­tó és Feltáró Üzem helyettes vezetője. Kárpáti Jenőné, a karcagi Kálvin úti Általános Iskola tanítója, megyei ta­nácstag, Nagy Miklós, a Szolnok megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat csoportve­zetője, Pinkóczi Ferenc, a Tiszamenti Vegyiművek dol­gozója, az üzemi Vöröske­reszt véradó felelőse, Sándor Gézáné, a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltvezetője, Sza­badkai Mihály, a szolnoki Járműjavító Üzem pártbi­zottságának titkára (elhunyt). Szombat Ferenc, a Szolnok megyei Faipari Vállalat cso­portvezetője, Varczagh Béla, az Ingatlankezelő Vállalat vízvezetékszerelője. A Munka Érdemrend bronz Ünnepélyes zászlófelvonás A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 59. év­fordulója alkalmából tegnap reggel a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren ünne­pélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fel­vonták a Magyar Népköz- társaság Állami Zászlaját. Díszszázad sorakozott fel csapatzászlóval, majd kürt­szó jelezte a katonai elöljá­ró érkezését, aki — meghall­gatva az egységparancsnok jelentését — ellépett a sor­fai előtt. Ezután díszőrök kíséretében vitták az árboc­hoz az állami zászlót, s a himnusz hangjai, valamint a katonák tiszteletadása köze­pette vonták fel. Az ünnep­ség befejezéseként az egy­ség és a zenekar díszmenet­ben vonult el az állami zász­ló előtt. A Gellérthegyi Felszaba­dulási Emlékműnél ugyan­csak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemze­ti lobogót és a munkásmoz­galom vörös zászlaját. fokozatát kapta Borbély László, a HNF Szolnok me gyei Bizottságának munka­társa, Csik Ferenc, a Tisza Cipőgyár szabásza, Dávid Péter, a MEDOSZ Szolnok megyei Bizottságának mun ka társa, Dudás János, a Szol­nok megyei Tanács V. B. mező- gazdasági- és élelmezésügyi osztályának helyettes vezető­je, Kárpáti József, a jászbe­rényi Cipő- és Háziipari Vál­lalat igazgatója, Kiss Ernő­vé, a besenyszögi Községi Tanács V. B. csoportvezető je, Kiss Sándor, a Szolnok megyei FÉNYSZÖV elnöke, Kovács Istvánná, az abád- szalóki Nagyközségi Tanács V. B. csoportvezetője, Lénárt József, a Szolnok megyei Sü­tőipari Vállalat jászberényi üzemvezetője, Majnár József, a Szolnok megyei Néplap tördelőszerkesztője, Makrai Mihály, a Tiszamenti Regio­nális Vízmű, és Vízgazdálko­dási Vállalat igazgatóhelyette se, Ondók Istvánná, a Szolnok megyei Tanács Hetényi . Géza Kórház- Rendelőintézet osz­tályvezető főnővére, Pallai László, a Szolnok megyei Kéményseprő Vállalat szak­munkása, Varjú István, a Szolnok megyei Beruházási Vállalat főkönyvelője, a TIT közgazdasági szakosztály tag ja, Veress Gyuláné, a mező­túri 4. sz. Általános Iskola tanára, városi tanácstag. A Szolnok megyei Ta nácsnál rendezett ünnepsé­gen megjelent Szekeres Lász­ló, a megyei pártbizottság titkára, ahol a „Kereskede­lem Kiváló Dolgozója” ki­tüntetést kapta Gombos Gyu­la, a megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályának főelő­adója. Márkus Imre, a túrke­vei Városi Tanács V. B. osz­tályvezetője, Török Vincéné, a kenderesi Nagyközségi Ta­nács V. B. főélőadója. A „Mezőgazdaság Kiváló Dől gozója” kitüntetést adomá nyozták Bella Ferencnek, a jászberényi Járási Hivatal szakfelügyelőjének. Tőkés Jó­zsefnek, a karcagi Városi Tanács V. B. csoportvezető­jének. Miniszteri dicséretet kapott Fekete Mátyásné, a megyei tanács vb mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályának előadója. Papp László, a me­gyei tanács vb mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak szakfelügyelője. „Kiváló Pénzügyi Dolgozó” kitünte­tésben részesült Décsei Ger- gelyné, a karcagi Városi Ta­nács V. B. főelőadója, dr. Fe­kete Zoltánné, a jászberényi Járási Hivatal főelőadója. Hatvani Lajosné, a tiszajenői Községi Tanács V. B. cso­portvezetője. A „Vízgazdál­kodás Kiváló Dolgozója” ki­tüntetést adományozták Fe­hérvári Lászlónak, a megyei tanács vb ÉKV osztály cso­portvezetőjének. Az MHSZ főtitkára „Kiváló Munkáért” érem arany fokozata kitünte­tést adományozott Czeglédi Lajosnak, a megyei tanács vb gazdasági hivatala sokszoro­sítójának, Ponyokai Bálint­nak, a kisújszállási Városi Tanács elnökének, Sasvári Antalnak, a megyei tanács vb ÉKV osztály főelőadójá­nak. A jászberényi Vám- és Pénzügyőri Szakasz dolgozói közül Papp Imre főhadnagy és Pelestyák József alhad- nagv a Vám- és Pénzügyőr­ségi Szolgálati Érem arany fokozatát kapta. A Szolnok megyei Tűzoltó- parancsnokságon rendezett ünnepségen Oláh Ferenc szá­zados a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst. Fehér Jó­zsef százados a Haza Szolgá­latáért Érdemérem broná fo­kozatát kapta. A Közbizton­sági Érem arany fokozatát Földvári Pál alhadnagy, az ezüst fokozatot Göblyös La­jos törzsőrmester és Kollár József törzsőrmester kapta. A Keletmagyarországi' TÜ- ZÉP Vállalat Szolnok megyei dolgozói közül Dévai József telepvezető-helyettes és An­toni Árpád vontatóvezető a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetést vette át Nyíregyházán. Dr. Dobos István, az Álla­mi Biztosító Szolnok megyei igazgatója a „Vöröskeresztes munkáért” érdemérem ezüst fokozata kitüntetést kapta. Eszmei nevelés magasabb színvonalon Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára november 4-én Szolnokon, az Oktatási Igazga­tóság székházában pártaktivis­ták számára előadást tartott az MSZMP KB legutóbbi ülé­se alapján a pártpropaganda időszerű kédéseiről. Az elő­adást kivonatosan az aláb­biakban ismertetjük. fl Központi Bizottság titkára bevezetőül azt elemezte, hogy miért került a pártpropaganda a KB ülésének napirendjére. Az első és egyben alapvető ok az volt, hogy társadalmunk fejlődése úi követelmények elé állítja pártunkat, hogy a feladatoknak megfelelhessünk, ahhoz a párt­tagság magas fokú elméleti felkészültsége, a párt ideológiai egységének további erősödése meghatározó feltétel. A fejlett szocialista társadalom építése új problémák egész sorát veti fel, s hogy azokra helyes választ adhassunk, behatóbban kell foglalkozni az ideológiai kérdésekkel, mert így lehet jól felkészíteni a párttagságot a ráváró feladatokra. A marxista—leninista tudatosság szerepe nő, a tudás, a műveltség — amelynek meghatározó eleme a politikai­ideológiai felkészültség — társadalmi mére­tekben hatalmas erő, előmozdítja céljaink megvalósítását. Az ideológiai és politikai munka színvonalának emelése tehát nem szű­kén vett pártügy, hanem össztársadalmi igény. A döntések előkészítésében és végrehajtásá­ban csak kellő hozzáértéssel lehet részt ven­ni, sikeresen helytállni azok tudnak, akik az összefüggéseket helyesen látják az önálló cselekvésre felkészülnek. Azt kell elősegíte­nünk hogy a szocializmus politikai céljait egységesen magáénak valló népünk ideológiai egysége is erősödjön, a marxizmus—leniniz- mus hegemóniája még teljesebbé váljon. A téma időszerűvé válásának másik oka a világpolitikai helyzet módosulásaiban rejlik, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődése szükségszerűvé teszi a helyzet új vonásainak elemzését. Győri elvtárs aláhúzta, hogy az enyhülés uralkodó irányzattá válása, a békés egymás mellett élés lenini politikájának érvé­nyesülése új feltételeket teremt a nemzetközi osztályharchoz, előtérbe helyezi az ideológiát. A nemzetközi kommunista mozgalom fejlő­dése. pozícióinak erősödése új módon vet fel, illetve új megvilágítást ad több elméletileg és politikailag jelentős kérdésnek, amelyre korszerű marxista—leninista választ keli adni. A továbbiakban a pártpropaganda fejlődé­sével és alapvető feladataival foglalkozott. A marxista—leninista propaganda a párt ideológiai munkájának elidegeníthetetlen ré­sze. az osztályharc egyik fontos területe. A Központi Bizottság magasra értékelte a marxista—leninista propaganda eredményeit, melyekkel hozzájárult a párt vezetésével el­ért sikerekhez. A pártpropaganda a múlthoz viszonyítva tehát jelentős eredményeket ért el, de a jelen és a jövő feladataihoz mérten elmarad a követelményektől. Főbb eredmé­nyeit a kövekezőkben lehet megjelölni. Emel­kedett a pártpropaganda színvonala, tágult a hatóköre, a pártélet integráns része lett, minden téren jobban igazodott a fejlődés kö­vetelményeihez. eredményesen töltötte be ne­velő funkcióját. A pártpropagandának része van abban, hogy a párttagok politikai mű­veltségének színvonala emelkedett, s hogy na­gyobb tudásuk a cselekedeteikben nyilvánult meg: következetesebben képviselik a párt po­litikáját. példamutató módon dolgoznak a szocialista építés feladatainak megoldásán. A pártpropaganda fejlesztésében elért po­zitív eredmények, a jó feltételek nem feled­tethetik a munka gyengeségeit, a megoldatlan feladatokat. Mi most a központi feladat? A propaganda minőségének és hatékonyságá­nak javítása, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a propagandatevékenység további fej­lesztésében nem a résztvevők számának eme­lése a kulcskérdés, hanem a színvonal eme­lése. Melyek azok a gyengeségek, amelyeket le kell küzdenünk? Néhányat felsorolunk azok közül, amelyeket az előadó említett. A pro­pagandamunka még nem nyújt elég mély tör­ténelmi szemléletet, nem nevel eléggé a dia­lektikus gondolkodásmódra, ezért a pártokta­tásban tanultak és a gyakorlat elszakadhat egymástól. A tudomány és a propaganda kapcsolata még nem elég szoros. Az ellentmondás abban jelenik meg egyfelől, hogv a tudomány vi­szonylag megkésve válaszolja meg a társadal­mi fejlődés által felvetett úi kérdéseket, más­felől a társadalomtudományok eredményeit a propagandában viszonylag lassan használ­juk fel. Ha egyetlen szóval kellene meghatá­rozni a tennivalót, akkor ez a szó: gyor­sabban. Az önálló tanulás fontosságáról az utóbbi Időszakban csaknem megfeledkeztünk, arról tudniillik, hogy rendszeresen meg kell újítani tudásunkat, ismereteink felfrissítésre és ki­egészítésre szorulnak. Ezért az önképzést szer­vezett formában is lehetővé kell tenni. Pártunk több évtizedes tapasztalatait sok- iái eredményesebben kell hasznosítanunk a Jártoktatásban. Ha csak a párt elmúlt húsz évi történetére gondolunk, azonnal felismei> jetiük a kérdés rendkívüli jelentőségét. A járt tapasztalatai egyrészt megóvnak ben­nünket ismert hibák elkövetésétől, helyes irányban tartják gondolkodásunkat, csele­kedeteinket. segítenek a hibás nézetek elleni harcban, a párt fiatal erőinek nevelésében. A minőség javításának követelménye vo­natkozik a pártpropaganda szervezeti olda­lára is. Mint fentebb már kiemeltük a párt­oktatásban nem a .mennyiségi fejlesztésre kell törekedni a jövőben, de az sem volna helyes, ha a résztvevők száma csökkenne, mert az a párt tömegkapcsolatait hátrányosan érinte­né. továbbá a pártépítés egyik bázisát szű­kítené. Kétségtelen, hogy a marxista-leninista képzettséget tanulás útján lehet megszerezni nagyrészt szervezett formában. Ezért egyre nagyobb szerepet kell szánni a továbbkép­zésnek, a speciális képzésnek. A bentlakásos tanulási formák mellett a munkaidőn túli szervezett tanulást az eddiginél jobban elő­térbe kell helyezni. A propagandamunka tartalmi kérdéseit ki­fejtve a többi között az alábbiakról esett szó. A szocialista építés általános törvényszerű­ségeire, a klasszikusok műveinek rendszeres tanulmányozására, a nemzetközi kommunista mozgalom, a Szovjetunió Kommunista Pártja és saját pártunk tapasztalataira jobban kell építeni a pártoktatásban, s ezekhez szorosan hozzá kell kapcsolni a szocialista építés idő­szerű kérdéseit. Ha megfelelő a propagandamunka tartalma és szervezete, akkor a siker záloga a propa­gandista személye. Ezért van van jelentősége a propagandisták eszmei felkészültségének, politikai tájékozottságának, a pedagógiai hoz­záértésnek, ami további javításra szorul. Amikor a Központi Bizottság a propaganda általános kérdéseivel foglalkozott, három kér­déscsoportot emelt ki: 1. A fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő elvi kérdé­sek. 2. A néphatalom és a szocialista demok­rácia fejlesztésének feladatai. 3. A szocialista hazafiság proletár internacionalizmus mai tartalma. Miért ez a három témacsoport a legfonto­sabb? Azért, mert ezek átfogják pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom legidő­szerűbb és leglényegesebb elvi, gyakorlati kérdéseit. \ Társadalmi fejlődésünk azt parancsolja, hogy a fejlett szocializmus építésének kérdé­sei kerüljenek a propagandamunka homlok­terébe. hogy a pártoktatás és a pártpropa­ganda ezzel is segítse az előttünk álló felada­tok megoldását. Ezt a célt akkor érhetjük el. ha a propaganda színvonala megfelel g fej­lett szocializmus építése követelményeinek. A hatalom és az osztályharc legdöntőbb kérdése a nemzetközi kommunista mozgalom egyik nagy kérdése, mert néhány fejlett tőkés országban az osztályharc abban a szakaszban van, amikor reális céllá vált a monopóliumok visszaszorítása, a monopóliumok megtörése, majd irányvétel a szocializmusra. Ez adja meg a kulcsot ahhoz, miért vált olyan fontossá a kommunista mozgalomban a politikai hata­lom kivívásának, megszilárdításának és meg­védésének kérdése. A fejlett szocializmus építésének szempont­jából azért kell általánosítani a mi proletár- diktatúránk tapasztalatait, hogy azok gyakor­lati hasznosítása emelője legyen társadalmi céljaink végrehajtásának. A propagandában két nagy összefüggést kell marxista-leninista módon megvilágítani. Az egyik a szocialista állam fejlődésének értelmezése, a másik a diktatúra és a demokrácia viszonya. Fel kell lépni min.d a revizionista, mind a dog­matikus nézetek ellen és a munkásmozgalom történeti tapasztalatainak felhasználásával a propagandának bizonyítania kell, hogy a szo­cialista építés során az állam funkciói mó­dosulnak. hol az egyik hol a másik gyakor­lása kerül előtérbe. A propagandában központi helyre kell állí­tani a szocialista demokrácia megvalósulásá­nak tapasztalatait fejlődésének alpvető ten­denciáit, szembesíteni kell a szocialista, a valóságos demokráciát a burzsoá látszatde­mokrácia nyugaton agyonreklámozott for­máival. A szocialista hazafiság, a proletárnemzet- :öziség kérdésében pártunknak elvi álláspont- a van, tántoríthatatlanul lenini gyakorlatot olytat. Részletesen elemezve ezt a témakört úlönösen hangsúlyozta, hogy kizárólag a szo- ialista hazafiság alapján lehet megérteni és aásokkal megértetni nemzetközi elkötelezett- égünket és kizárólag a proletár intemacio- lalizmus alapján fejleszthető tovább hazafi­águnk. A propagandamunkában sokkal inkább pítsünk a szocialista hazafiságra. az embe- ek érzelmi életére, hazaszeretetére. Arra kell evelni az állampolgárokat, hogy becsüljék jég történelmi múltunk értékeit — de ez ne úentsen múltba-fordulást, — haladó hagyo- íányait és tetteikben vállalják a szocialista dent, jövőt. Ez a hazafiság a nemzet szo- ialista jövőjével függ össze, tehát inter- acionalista. a fejlett szocialista •V?í társadalom céljainak fip-TiHl 1 hlhT-TlrIÍB megvalósítását kell .. - „ ' it- '. segítenie. A propa­■'& / ;gandistáknak és a ártoktatás résztvevőinek nem szabad mefc- dedkezni arról, hogy az ideológiai képzett­ig mércéje, hogy a tudás mennyire válik leggyőződéssé, s hogy a meggyőződésnek az gyszerető munkában a példamutató maga- «rtásban, a szocialista erkölcsi normák min- jnnapi betartásában kell kifejezésre jutnia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom