Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-06 / 263. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 6. A sport a mozgás tökéletesítése Kőfekhelytől a franciaágyig Beszélgetés Nemessuri Mihállyal, a Testnevelési és Sporttudományos Tanács elnökével Hét évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Biológiai Társaság mozgásbiológiai szekciója, hogy a mozgás elemzésével, az egész szervezetre történő hatásával foglalkozó szakemberek tudományos erőit összesítsie, munkáját koordinálja. A tudományág képviselői a Testnevelési és Sporttudományos Tanáccsal közös rendezésben Tihanyban a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetében rendezték meg az ötödik mozgásbiológiai szimpóziumot, amely a legújabb tudományos eredmények összegezésére volt hivatott. A tihanyi tudományos tanácskozás tapasztalatairól Nemessuri Mihállyal beszélgettünk, aki a Magyar Biológiai Társaság mozgásbiológiai szekciójának és a Testnevelési és Sporttudományos Tanácsnak is elnöke. — Mi késztette a biológu- sokat arra. hogy ebben a tudományos résztémában ösz- szesítsék erőiket? — A kutatók összefogására azért volt szükség, hogy együttes erővel keressük, gyűjtsük az információkat a mozgás még ismeretlen területedről. A mozgásról egyébként már nagyon régóta igen sokat tudunk; időszámításunk előtt 2000 évvel a görögök már megsejtették, hogy a mozgást a központi idegrendszer szabályozza, s több mint kétszáz esztendeje már mindezt be ,is bizonyították. A mozgás mechanizmusáról azonban összefüggéseiben még közel sem teljes az ismeretünk. A részletek feltárásában igen sokat tettek a magyar tudósok is. Világviszonylatban is elismertek tudományos eredményeink, például az izorrikutatásban. — A tihanyi tanácskozáson milyen, széles körű érdeklő- désre is számot tartó tudo- mányos eredményeket, mód- szereket ismertettek? — A tihanyi tanácskozáson orvosok, biológusok, gyakorló testnevelők vettek részt, és több mint 30 előadást tartottak. Hasznos útmutatást kaphattunk arról, hogyan mozogjunk és miért, ugyanKik a tízévesek példaképei: Van-e a tízéveseknek példaképe? Egyáltalán: tudják-e. mit jelent ez a kifejezés: példakép? A főváros, Kaba, Nagykanizsa és Zalaegerszeg hét iskolájának 188 negyedik osztályos tanulójától kértek választ kérdéseikre az Országos Pedagógiai Intézet Tóth Béla kandidátus, főiskolai tanár vezette kutatócsoportjának tagjai. A tízévesek értik a kifejezést, és mindössze heten válaszolták azt, hogy nincs példaképük. A legtöbben, 53-an valamelyik osztálytársukat tartják követésre méltónak, 45-en az édesanyához, és 22-en valamelyik közeli rokonhoz szeretnének hasonlítani, A nagymamát és a nagyapát csupán 3, illetve 4 gyerek jelölte meg példaképül. Meglepő, hogy a tanító személyét egyetlen gyermek sem említette. A vizsgálat vezetői ezt fejlődés-pszichológiai okokra vezetik vissza. A tízéves gyermek még nagyon erősen családcentrikus, s ezért az egyébként tisztelt és szeretett, de mégis csak a család keretén kívül álló, kissé hivatalos személynek is tartott nevelőt nem választja példaképének. Tág kapu nyílik viszont az osztályközösség és a baráti kör felé. félreérthetetlenül jelezve a gyermekekben felerősödő szocializálódási tendenciákat. Figyelemre méltó, hogy a tízéves gyermekek nagyfokú realitás-érzékkel rendelkeznek. Elsősorban azoknak a foglalkozásoknak a képviselőit állítják követendő példaként maguk elé, akiknek a körében élnek, akiknek az életét, munkáját, pihenését és szórakozását nap mint nap megfigyelhetik. Jóllehet, a példaképválasztás klasszikus ideje még távol esik a tízéves kortól, de megalapozása és előkép szítése — megfelelő nevelő, illetve nevelőtestület esetén — már az iskolába lépéssel elkezdődik. Egy több mint két évtizeddel ezelőtti, hasonló témakörű vizsgálat még azt állapította meg. hogy a példaképkövetés gyermekben meglevő vágya csak ritkán párosul a példakép tényleges követésével. Ma a fiúk több mint 73, a lányok 86 százaléka ténylegesen is törekszik utánozni. követni példaképét. Pozitív jelenség, hogy e spontán igény már a tízéves gyerekekben megvan. Ez nemcsak megkönnyíti a példakép ..fel- használását” a nevelésben, de a sikernek is egyik fontos feltétele. Érdekes, hogy a lányok utánzókedve. példaképválasztó hajlama jóval erősebb a fiúkénál. A példaképhez hasonlítani nem kívánó lányok száma mindössze fele a fiúkénak. Ez a tapasztalat nem esetleges, a 6 és 8. osztályosok körében végzett vizsgálatok hasonló eredményekkel zárultak. D. G. akkor új orvosi, vagy mondhatnám sportorvosi módszerekről is szó volt. A Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének élettani osztálya azt vizsgálta, hogy javul-e a szervezet oxigénfelvétele, hasznosítása, szaknyelven az aerob hatásfok az edzettséggel. A válasz egyértelműen igen. Különösen egyes sportágakban, így a futásnál, a labdajátékoknál és az úszásnál. A szervezet exigénfelvé- tele alapvetően meghatározza a közérzetet, az ellenálló- képességet, a szív működését és a vérkeringést. Az az idős ember, aki naponta 5—6 kilométert gyalogol, esetleg kocog, úgy „rendben tudja tartani” a vérkeringését, hogy nem kell félnie a szívinfarktustól. A sport, a mozgás amellett, hogy egészségesebbé teszi a szervezetet, javítja a vérkeringést, még számos tényezőben érezteti hatását. Több sportággal, például a tornával, fejleszthető az úgynevezett izomérzék, amely — ha megfelelő — biztossá teszi mozgásunkat, de ha gyenge vagy elhanyagolt, például idősebb embereknél, elbizonytalanodnak a lépések, könnyebben elesnek, megsérülnek. Az edzett ember az esetleges eséseket is kivédi, úgy tud esni, hogy megóvja magát a sérülésektől, aki kevefl rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk Hétfőn a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor jelentkezik a rádió kaíbarészíníházá- mak novemberi adásai amely eKÚttal az épülő Metró küiimi- kálkról ad közre derűs dolgokat Marton Frigyes rendezésében. Kedden a Kossuth rádióban 20 óra 9 perckor gazdasági miiniifóruirnat sugároznak, amelynek vendége Márta Ferenc, az MTA főtitkára, arról beszél majd, hogy milyen a tudomány és a termelés kapcsolata ma. A televízióban 20 óraikor Gyermek — Egzisztencia — Sorrend címmel dokumen- tumfilmet sugároznak. 20 óra 50 perckor Kárpájthy Gyula: Sakk, Kempeten úr című többrészes tévéjátékának kezdő adását láthatjuk. A sorozat Kempeiemnek, kora egyik legjelentősebb magyar tudásának állít emléket. Szerdán a Kossuth rádióban 15 óra 10 perckor az Iskolarádió adásában párbeszéd hangzik el a költészetről. Ez a rendhagyó irodalmi sorozat főleg középiskolásoknak ad segítséget a költői nyelv megértéséhez. 22 óra 50 perckor Hermann István meditációját hallhatjuk a kultúra szerepéről. A televízióban 20 órakor Századunk címmel dokumen- tumsorozat indul, amelynek első adása egy meghívásról szál. Ezt követően 21 óra 25- kor a Sakk. Kempeten úr című tévéjáték újabb részletét láthatjuk. Csütörtökön a Kossuth adón 19 óra 15 perckor a Remekírók — remekművek kését mozog, elveszti ezt az érzékét. A mozgásbiológiában is egyre nagyobb szerepet kapnak a mérnökök, akik új műszereket konstruálnak, módszereket dolgoznak ki a mozgás elemzéséhez. Ilyen új módszer született például a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetében. Olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel elemeire bontható az ember mozgása. Ezzel a módszerrel elemezhetik például a sportolók mozgását, és a részletek ismeretében tudják módosítani, de elemezhető segítségével a beteg ember mozgása, és figyelemmel kísérhető a gyógyulása is. Közvetlenül a gyógyulást szolgálja az a módszer, amellyel pontosan diagnosztizálható az izomsérülés, annak helye és jellege, sőt a gyógyulás is műszerek segítségével nyomon követhető. — ön, akinek módjában áll áttekinteni a mozgásbio- lógiai kutatások összességét, mit javasol, hogyan éljünk, miként mozogjunk? — A sport a mozgás optimálása, tökéletesítése, és a mozgás életünk elengedhetetlen része. Mozgást végzünk, ha dolgozunk, ha közlekedünk, ha kocsit vezetünk, és nem mindegy, hogy ez a mozgás biztos, jól irányított, vagy bizonytalan. Nézzük például a gépkocsivezetőket. Nem véletlen, hogy a sportolók jó vezetők, jól irányítják mozdulataikat. Mindemellett a mozgás és a vérkeringés közötti összefüggés régen bizonyított tény. A sport tehát olyan eszköz a kezünkben, amellyel hosszabbá, kellemesebbé tehetjük életünket, hatékonyabbá a munkánkat — fejezte be nyilatkozatát Nemessuri Mihály. Barta Éva retjében jeleneteket sugároznak Dosztojevszkij: Bűn és bűnhódés című regényéből. A második részt péntekien este ugyanebben az időben hallgathatjuk meg. A Petőfi adón 14—17 óráig tart László György és Novotny Zoltán Sportvilág című műsora, amelynek neves vendégei lesznek. A téma pedig a sokakat érdeklő iskolai sportt. tömegsport és annak jövője. Tájékoztatást kaphaitunk a nemzetközi sportélet híreiből ős a tehetségkutatás körülményeiről. A televízióban 20 órakor ötrészes film kezdődik, amely történeteket ismertet Kántorról, a híres nyomozókutyáról. Ez a kutya annakidején számtalan határsértő, bűnöző ártalmatlanná tételében segített a rendőri szerveknek. Pénteken a Kossuth rádióban 23 óra 27-kor modem írók portréit hallhatjuk Bába Ivánról. A televízióban befejeződik a Kempelenról szóló sorozat. A harmadik részt 20 óra 25 perckor kezdik sugározni. Szombaton a Kossuth rádióban 18 óra 45 perckor a Debreceni Csokonai Színházból közvetítik Illés Endre és Vas István színművét a Trisztánt, a főszerepben Cserhalmi Györgyöt hallhatjuk. A Petőfi adón 13 óra 05 perckor Művelődés és gazdaság címmel hallhatunk arról, hogy a kultúráltság, hogyan kamatozhat a gazdaságban. A televízióban 22 óra 10 perckor a Csehszlovákia— Szovjetunió jégkorong-mérkőzést közvetítik Prágából felvételről. Vasárnap a Kossuth adón 20 óra 20 perces kezdettel nemzetközi magazin kezdődik. Művelődés és gazdaság Századunk Legidősebb bútoraink egyike az ágy. A régmúlt idők ágyairól nem maradtak fenn tárgyi emlékek. Feltehető azonban — barlangban laktak eleink —, hogy fekhelyük kőből készült. Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg kialakult a mai ágy elődje. Időszámításunk előtt kétezer évvel az egyiptomiak már nemcsak ágyakat használtak fekhelynek, de féjtáma- szokka! és zsámolyokkal is kiegészítették fekhelyüket. Fafaragások, berakások, festések díszítették ezeket a bútordarabokat, növényi és mértani ábrákat alkottak a berakott kék és fehér mázas cserépdarabok, elefántcsont, gyöngyház, arany, féldrágakövek — kinek mire futotta. A feltárt piramisok belsejében talált ágymaradványok, s rajzok tanúsága szerint már az óegyiptomiák is ismerték az összecsukható ágyakat. A görög és a római birodalom évszázadai voltak az ágy kultusz csúcsai. Domborművekről, rajzokról, vázák segítségével tudhatjuk, hogy e korok gazdag emberei szinte egész napjukat ágyakon heverészve töltötték. Itt dolgoztak, s ettek is — félkönyökre támaszkodva. A görög és a római ágyak is hasonlítottak egymásra, csak a magasságukban volt eltérés. A céhek megjelenése Európa szerte fellendítette a bútor kultúrát, s dr. Homér Lajos szakkönyve a későromán korra teszi a kétszemélyes ágyak megjelenését. Kizárólag éjszaka használják, s s7áműzik a nappali szobáikból7 a hálószobákba. Kedvelt a keretfallal körülrokk ágyak közül két stílus emelkedett ki. Az egyiket a nehéz fafaragások, a magas fejmögötti támasztó rész, a lefelé irányuló oldalfal, a másikat az egyszerűségre törekvés, a szoba mennyezetéhez erősített baldachin, s főként a' takarók sokfélesége és díszítése jellemezte. Az ágydivatot XIV. Lajos Franciaországa diktálta ekkor Európának. Bármilyen különösen hangzik, de a még ma is ismert kolóniái stílus a tengeren túl született. Az Európából mus ismét divatba hozza a régi római és görög, agyondíszített, párkányos, pilléres ágyakat. A fejrészek alacsonyabbak lesznek, a lábrészeket ismét felemelik, úgyhogy fekvéskor a láb és a fej egy- magasságban vannak. A másik antikizáló stílus, az empire annyiban is visszatér az ősökhöz, hogy monumen- tálisabbak lesznek az ágyak, s rendkívül sok bronzdíszítés kerül rájuk. A baldachin — már amelyiken van — kör, vagy ovális alakú. S kialakul a hosszú ideig uralkodó hálószobagarnitúra: az ágy mellett az éjjeliszekrény, a tükör és a mosdóállvány. E kor egyik híres párizsi szépasszonya adta a nevét az egyik ágyfajtának. Madame Recamier híres emberektől hemzsegő híres szalonjában a mai rekamié ősein pihenve csevegtek az előkelőségek. A múlt század közepén a németek ragadták magukhoz az ágydivat irányítást, s a biedermeier irányzat előnyére legyen mondva eltűntek az előző korok ágy csodái, sa kényelemszeretet meghonosította a sima, egyszerű felületű, magas fej és alacsony lábrészű heverőket, díványokat, s divatját veszti a baldachin, a függöny is. Római fekhely vett, s a fejrésznél magasabb ágy. A „kerítés” csak egy helyen hiányos, hogy be lehessen szállni. Keleti hatásra már a XII. században baldachinos ágyakat is használnak. A gótika idején fejlődött ki igazán az asztalosipar, s főként ágyak fej feletti félmennyezetét és az azt tartó támfalat díszítették rendkívül gazdagon. A renaissance- ban visszatértek az antik formákhoz, s rendkívül széles ágyakat készítettek, sok párnával, gazdag takarókkal, de vigyáztak arra, hogy a díszes fafaragványokat el ne takarják. Talán idáig leheí visszavezetni a mai franciaágyak családfáját. Nálunk is kedvelték a baldachin egyik változatát az oszlopos ágyat. Az oszlopok a függönyök tartására szolgáltak, s nem volt szükség hálószobára, mert az ágy a függönyökkel le volt választva. Ismert már a nyoszolya is, amely rendszerint kétszemélyes, és festett, gyalult deszkából készült. Mátyás idején híres a magyar bútorasztalos ipar. A legnevesebb műhelyt Késmárkon találjuk. Újdonság a bőr és a varrott kárpit. Különösen a bőrfeldolgozásban jártunk az élen. ügy hogy az idegenek a bőrkárpitot magyar kárpitnak is hívták hosszú időn át. A XVII—XVIII. században válik külön a főúri és a polgári bútor, az előbbit a díszítés, az utóbbit a használhatóság jellemzi. A bakivándoroltak ugyan magukkal vitték az itthoni emlékeket, de kellően felkészült szakemberek hiányában jóval egyszerűbbre és dísztelenebbre sikerültek az új hazában az ágyak. Mint kiderült, a célszerűségnek jobban megfeleltek, s rövidesen Európában is elterjedtek. A XVIII. század végén az új divathullám, a klasszicizAz elmúlt száz év alatt is rendkívül sok kisebb-na- gyobb változás követte egymást az ágydivatban, de az alapelv maradt: az ágynak kényelmesnek, s lehetőleg minél egyszerűbbnek kell lennie. Alig múlt egy évtizede például, hogy a vitrines, tükrös, üveges, agyoncicomá- zott rekamier komoly státuszszimbólum volt. Ma a szimpla, alacsony heverők hódítanak, s néhány éve visszatért a franciaágy-dí- vat is. Renaissance ágy
