Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-06 / 263. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 263. sz. 1976. november 6., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Emberi Hétköznapok Nemzedékünk nagy eseményeket él át, és ezek óhatatla­nul új jelzőket csatolnak a hétköznapok fogalmához. Népünk új életrajzának kerete rendkívül tág, belefér öröm és bánat, szenvedély és szenvedés, élmény, érzés és gondolat. Micsoda folyamatok hömpölyögnek nagy sodrással, hul­lámzással keresztül-kasul életünkön és változtatják azt sza­kadatlan áramlással! Azt mondjuk, a fejlett szocialista tár­sadalmat építjük, de talán ritkán gondoljuk át a törvénysze­rűen jelentkező nagy emberi, társadalmi folyamatokat, azok mélységét, gazdagságát. Épülnek szerte az ország tájain a nagyberuházások. Ne­velő kohóikban megjelenik, szocialista nagyüzemi munkássá formálódik a hajdani parasztember. A szocialista mezőgazda­ságban most éljük át a teljes generációváltás utolsó szaka­szát, amikor máris többségben van az a nemzedék, amely csak hírből ismeri a kisparaszti gazdálkodást. Messze tűnt tőlünk az analfabétizmus sötétsége, az idő, amikor a négy polgári is kivételes végzettségnek számítolt. Emberi bukta­tókkal küzdve formálódik az új életforma, az új szellemi­ségű életmód. Szolnokon új helyőrségi művelődési házat, Jászkiséren munkásszállót avattak mosdók, öltözők épültek. A szállodai részben száz sze­mély elhelyezésére alkal­mas, korszerűen felszerelt vendégszobák kaptak helyet. A munkásszálló lakóinak ké­nyelmét szolgálja a mosó­konyha, a szárító, a vasaló­helyiség, az ételmelegítő szoba. A szoba lakóinak szabad idejük hasznos eltöltését se­gíti a szállodához tartozó klubszoba, amelyben könyv­tár is van. A létesítmény a tervezett 16 millió helyett 14 millió forint építési költség­gel készült el. A LAMPART Zománcipari Művek bonyhádi gyára idén kö­zel 200 millió forint értékben készít zománcedényeket. A vállalat - műszaki fejlesztés eredményeként - az V. ötéves terv végére évi 300 millió forint értékű edény gyártását tervezi és fejleszti a termékválasztékot is. Tegnap este felavatták Szolnokon az új helyőrségi művelődési házat. Az ün­nepségen megjelent Sze­keres László, a megyéi pártbizottság titkára és dr. Hegedűs Lajos a me­gyei tanács elnöke is. Brassói Tivadar vezérőr­nagy, a szolnoki helyőrség parancsnokának megnyitó szavai után Kárpáti Fe­renc vezérőrnagy, a Ma­gyar Néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke mon­dott beszédet. Valahol itt kell keresni a hétköznapok valós gondjai kö­zepette is, a hétköznapok felemelő történelmi és forradalmi pátoszát. Elég ritkán ejtjük ki manapság a „■forradalmi” jelzőt. Ez még nem baj, legalább nem kopik a szó fénye. Az lenne baj, ha félreértenénk a mát. A forradalmak szilajabb nap­jait a viszonylag lassúbb, fokozatosabb változások időszaka váltja fel, és a folyamat forradalmi lényege többé nem je­lenik meg kiáltóan, barsogóan. így lehetnék, akik félreértik a történelem szükségszerű sebességváltását. Azt hiszik, vége a revolúciónak, tovatűnt a vörös izzás. Tudjuk, nem tűnt el. Törvényszerű, hogy a szocialista építés folyamatában a revolúciós és evolúciós fejezetek nem válnak el egymástól olyan élesen, mint a polgári fejlődés­ben. Marx valósághűen látta, hogy a polgári átalakulás so­rán meztelenné válnak a célok, a csábító ideológiai burok szétreped, és a Saint Just-ök eltűnése után leplezetlenül és drasztikusan tűnnek elő a burzsoázia valóságos és partikulá­ris osztályérdekei. A szocialista forradalom barrikádgyőzelme után is a forradalom gyakorlati építése következik. E szakasz a hétköznapok ideje, amikor nem lobognak szüntelen a zászlók, és nem harsog az induló. Megritkulnak a szikrázó konfliktusok, a nyílt, egyértelmű próbatételek, helyreáll a köznapiság uralma. Többé nem borotvaéles ha­társzituációkban kell helytállni, hanem a mindennapokban, és ez a helytállás mély emberi értéket, állhatatosságot kö­vetel. A hétköznapiság veszélyeket is rejt magában. A békésebb viszonyok között látszólag kisebb a tét, mint az élethalálharc idején. Kevésbé nyíltak az ellentétek, így fennáll annak a veszélye, hogy elszaporodnak a kisebb-na- gyobb kompromisszumok, gyakoribbak lesznek a megtorpa­nások, felőrlődhetnek a gyengébb meggyőződések, deformá­lódhatnak a kevésbé szilárd jellemek. Lenin azt mondta, hogy a hétköznapi munkához kell a legtürelmesebb, legállhatatosabb, a legnagyobb hősiesség. Egyetlen fellángolás semmit sem ér. .Naponta kell szembe­nézni a gyarlóságok, a rossz szokások, s beidegződések sere­gével, amelyek ellen többé nem használhatók sikeresen a barrikádharc fegyverei. A kérdést nem tesszük fel alternatív módon: mikor ne­hezebb, mikor könnyebb a forradalmi harc, és ebben vagy abban a helyzetben miként kell forradalmárnak lenni? E kérdésben nincs szükség akadémikus moralizálásra. A mi jelenünk is a forradalmi folyamat fontos szakasza. S. I. A miniszterhelyettes töb­bek között hangsúlyozta, hogy társadalmunk egészét foglalkoztatja a közművelő­dés. A hadsereg is nagy fi­gyelmet szentel rá. Arra tö­rekszik, hogy a fiatalok a katonai mesterség elsajátítá­sa mellett megtanuljanak tartalmasán, értelmesen élni, gyarapodjék szakmai, politi­kai és általános műveltsé­gűik, erősödjenek bennük a szocialista ember jellemvo­násai. A feltételek megvan­nak ehhez, hiszen a hivatá­sos állomány hivatott vezető­je, elismert nevelője a kato­nafiataloknak, s a nevelő­munka anyagi-tárgyi félté-. telei is adottak. A miniszterhelyettes beszé­de végén jelképesen átadta a helyőrségi művelődési ház kulcsát Brassói Tivadar ve­zérőrnagynak. Ezt követően az építkezésben kiváló mun­kát végző dolgozóknak kitün­tetéseket adtak át. Az ün­nepség a Néphadsereg mű­vészegyüttesének műsorával zárult. * * * Üj létesítménnyel, a tegnap felavatott üzemi-szociális- épülettel és munkásszállóval gazdagodott Jászkiséren a MÁV Építőgépjavító Üzem. A létesítmény építése az el­múlt év elején kezdődött és rekordidő alatt — a terve­zett átadási időpontjánál két hónappal korábban — ké­szült el. A háromszintes épületben háromszáz dolgozó szociális ellátását biztosító fürdők, MAGYAR-LÍBIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS Tegnap befejeződött a ma­gyar—ítbiai gazdasági együtt­működési vegyesbizottság harmadik ülésszaka. A buda­pesti tárgyalások során átte­kintették az országaink kö­zötti kereskedelmi kapcsola­tok és a műszaki-tudományos együttműködés helyzetét, s meghatározták a gazdasági kapcsolatok továbbfejleszté­sének irányát, mindkét or­szág 1976—80. évekre szőlő ötéves tervének figyelembe­vételével. Az ülésszak jegyzőkönyvét Vdvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes és Salem El Madnini közlekedé­si államtitkár írta alá. A BAM-KULDOTTSÉG LÁTOGATÁSAI A Bajkál—'Amur vasútvo­nal építői hazánkban tartóz­kodó Komszomol-küldöttsé- gének egyik csoportja tegnap Szegedre látogatott. A har­minc tagú csoport egy hétig lesz vendége a Csongrád me­gyei fiataloknak. A komszo- molisták megtekintették a helyi múzeumokat, a törté­nelmi nevezetességeket és baráti találkozón vesznek részit. Ugyancsak tegnap 68 tagú Komszomol-delegáció érke­zett Vas megyébe, s ugyan­ezen a napon búcsúzott a va­siaktól egy ilyen létszámú kollektíva. CUKORIPARI TANÁCSKOZÁS A somogyi műszaki és köz- gazdasági hónap keretében tegnap Kaposvárott országos tanácskozást rendeztek a ma­gyar cukoripar fejlesztéséről. Dr. Vígh Albert. a Cukoripa­ri Tröszt igazgató főmérnöke tájékoztatójában többek kö­zött szólt az eddig elvégzett és el nem végzett fejleszté­sekről, beruházásokból adódó feladatokról, a nyersanyag- feldolgozó kapacitások össz­hangjának megteremtéséről. Az ötödik ötéves terv végére $vi ötvennégy ezer vagon cukorfogyasztást irányoztak elő, a meglévő gyárak rekon­strukciójára, korszerűsítésé­re, kapacitásának növelésére pedig hárommilliárd forintot terveztek. Ezenkívül mint egy nyolcmilliárdos beruhá­zásból megépül a Hajdúsági Cukorgyár, amely napi hat­száz vagonos kapacitásával Közép-Európa legnagyobb répafeldolgozó üzeme lesz. SZOVJET KÖNYVEK KIÁLLÍTÁSA Hatszáz kötetet felvonulta­tó könyvkiállítást nyitottak meg tegnap a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házában a Kultúrcentrum és az Állami Könyvterjesztő Vállalat ren­dezésében. A szovjet könyv ünnepe hete alkalmából ál­lították ki a zeneszalonban a Szovjetunió népeinek irodal­mi alkotásait, ifjúsági, képző­művészeti. politikai, ismeret- terjesztő és szakmai műveit reprezentáló kötetekét. Elbert János, irodalomtör­ténész. az MSZBT országos elnökségének tagja a meg­nyitó ünnepségen méltatta a ■magyar és a szovjet irodalmi kapcsolatok jelentőségét. Exportról exportra Hűtőpult a Szovjetunióba, festékek Hugijába, cipők az USA-ba Ismeretes, hogy a népgaz­daság az ötödik ötéves terv­időszakot külkereskedelmi fi­zetési mérleghiánnyal kezdte. Ennek megszüntetésére kü­lönböző intézkedések szület­tek a gyárakban, az üzemek­ben. Jó néhány vállalat ju­tott állami támogatáshoz, hi­telhez, ezeknél gépeket vá­sárolnak — vagy vásároltak — s új létesítményeket épí­tenek. Máshol — s ez a gya­koribb — a termékszerkeze­tet változtatták meg, több üzemben pedig a technoló­giát vizsgálták felül, s átszer­vezték. ésszerűsítették a ter­melést. Mindezt az export ér­dekében. Új gép, technikai bravúr A jászberényi Hűtőgép­gyárban szinte nem is készí­tenek olyan termékeket, amelyekből ne kerülne a ha­zai piacon kívül külföldre is. Tavaly a vállalat termelési értéke közel 2,6 milliárd fo­rint volt, ebből 800 milliónyit exportáltak. Az idén várha­KITUNTETÉSEK Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára — a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 59. évfordu­lója alkalmából — tegnap a HNF Belgrád rakparti szék­házában kitüntetéseket nyúj­tott át a népfront mozgalom­ban kiemelkedően eredmé­nyes munkát végzett szemé­lyeknek. Az Elnöki Tanács által adományozott Munka Érdemrend arany fokozatát négy, ezüst fokozatát 11, bronz fokozatát pedig 14 népfront tisztségviselő, illet­ve aktivista vette át benső­séges ünnepség keretében. EGY MONDATBAN — Tegnap a Parlament­ben dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke a sajtó 21 dolgozójának kitüntetést adott át. Az ünnepségen jelen volt Győri Imre, az MSZMP KB titkára és Grósz Károly, a KB osztályvezetője. — Tegnap a Miskolci Ga­lériában brit rajz- és .akva- rell-kiállítás nyílott. tóan több mint 2,8 milliárd értékű árut termelnek, ebből szocialista országokba 520, tőkés államokba pedig 480 millió forintnyit Szállítanak december 31-ig. Hogy ez megvalósul, biztosíték rá az év első kilenc hónapjának eredménye: a Hűtőgépgyár október elsejéig teljesítette időarányos tervét. Az abszorpciós háztartási hűtőszekrények gyártásához a svájci SIBIR cégtől, a kompresszoros készülékek to­vábbfejlesztésére a nyugat­német BOSCH cégtől vásá­roltak licencet. Ezenkívül számos területen — a Tyler áruházi, ugyanúgy klíma- technikai berendezések gyár­tásával — vesz részt a Hűtő­gépgyár nemzetközi együtt­működésben. A hűtőpultok­ból szállítanak Csehszlová­kiába, s több mint kétszáz szovjet áruházat ugyancsak hűtőgépgyári bútorokkal, be- renídezésekkel szerelnek fel az idén. A szóda és habszi­fonok, radiátorok az ipari hűtőberendezések, a több éves hagyományokhoz híven az idén is öregbítették a ma­gyar ipar hírnevét. A hűtőelemek gyártásához néhány hete jnegérkezett egy amerikai gép — értéke 180 ezer dollár — amely meg­gyorsítja majd a termelést. Az abszorpciós hűtőszekré­nyek készítését a miskolci Műszaki Egyetem kutatói vizsgálják. S készül az érté­kelés a gyártás ésszerűsítésé­hez. Első helyen a porfesték A Tiszamenti Vegyiművek­ből az idén közel 3 millió dollár értékű árut adnak el tőkés országokba. Az expor­tálandó termékek listáján első helyen szerepelnek a porfes­tékek. Néhány évvel ezelőtt vásároltuk meg ezek gyártá1 si jogát az ICI cégtől. Ebben az évben eddig 800 tonnát vett meg az angol vállalat — a visszavásárlást annak ide­ién szerződésben rögzítették. Ügy mondják a TVM-nél, hogy az üzletkötés „beérett”. A TVM-ből exportált ter­mékek a tavalyiakhoz képest igencsak megváltoztak. Nem is annyira az összetételük, inkább a beléijjk kiszállított mennyiség. A porfestékek például előreléptek a tavalyi 500 tonnáról, az említett 800­ra. Mosóporból 600 ezer dol­lárnyit exportáltak az elmúlt évben, az idén viszont sem­mit. Az üzlet „befulladt” — tudjuk meg Posch Pétertől, a kereskedelmi osztály veze­tőjétől. Maholnap elkezdik a 900 millió forintos, mosó­szer-alapanyagot gyártó üzem építését. Feláldozott szombatok A Tisza Cipőgyár termék­listája is megújult az idén. A szakemberek együttmű­ködve négy gyár tervezőivel, kidolgozták a szabadidő-cipő- családot. Ezek a termékek, s mellettük még a női csizmák szerepeltek abban a szerző­désben. amelyet az amerikai LAMAX céggel kötöttek az elmúlt hónapokban. Tavaly már kiszállítottak ezekből a St. Móric típusú direktvulka- nizált technológiával készült csizmákból 40 ezer párat, az idén pedig 130 ezret. Év elején szovjet szakem­berek jártak a Tisza Cipő­gyárban és elismeréssel szól­tak a tavaly kiszállított más­fél millió pár cipőről. Erre az évre a gyár 1 millió 700 ezer pár exportját tervezte a Szovjetunióba. Ez a szám most valamelyest — 265 ezer­rel — növekedett, ugyanis a gyáriak besegítenek más ma­gyarországi üzemeknek is. hogy az iparági tervet telje­sítsék. Tíz műhely vállalta, hogy év végéig — a szomba­tokat is feláldozva — elké­szítik ezt a cipőmennyiséget. A gyár ebben az évben 7,5 millió dollár értékű terméket szállít külföldre. Exportter­vét az év első kilenc hónap­jában időarányosan teljesí­tette. A többlettermelést, s a minőségi munkát — ha köz­vetve is — szolgálták az ér­tékelemző akciók, s az a ne­gyedmillió forint, amit mun­kavédelmi. egészségügyi cé­lokra fordítottak. A mezőtúri gyáregységben ma már két műszakban dolgoznak, ezzel naponta 600 párral több ci­pőfelsőrészt készítenek. Az NSZK-ból nemrég vettek meg egy talpkészítő üzemet, s hozzá öt évre a fejlesztés eredményeit is megvásárol­ták. És ez csak egy megoldás, egy módszer a sok közül, amellyel a cipőgyár megsok­szorozza az exportját. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom