Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

XXVII. évf. 283. sz. 1976. november 30., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Belső parancs Minden megyében fiatalok százai és ezrei nőnek ki tár­saik közül, a párt soraiból, s válnak — demokratikus vá­lasztás vagy állami kinevezés útján, különféle területen és különféle szinten — vezetővé. Ez a „válnak” persze nem va­lami spontán és automatikus folyamat. Hanem tudatos ki­választás, megismerés, a gyakorlatban való „kipróbálás” — egyre nehezebb próbák elé állítás —, felkészítés, iskolázás, képzés eredménye, melyet egyszerűen és kissé ridegen ká­dermunkának, vagy állami személyzeti munkának szoktunk nevezni. Célja, hogy a hármas követelménynek'— a politi­kai, a szakmai, a vezetőkészségbeli feltételeknek — legin­kább megfelelő jelöltek közül választhassanak a választók, vagy a kinevezésre jogosult felettes szervek. Mindhárom em­lített követelményben nagy (bár nem egyedüli) szerepet ját­szik a képzettség: az általános műveltség, mint alap, s er­re ráépülve a szakmai és politikai felkészültség. Bármily tiszteletreméltó és vonzó példa ugyanis az elő­dök hallatlan erőfeszítése a — ráadásul akkor tiltott-üldö­zött — marxista műveltség megszerzéséért, a proletársors miatt hiányos iskolázottság autodidakta módon való pótlás­ért: amit ők elsajátíthattak, az ma már kevés egy vezető számára. Ma más korban élünk, a mozgalom senkitől sem kívánja élete kockáztatását, viszont összehasonlíthatatlanul bonyolultabb probléinák megoldása elé állítja a párt-, álla­mi és társadalmi tisztségviselőket, a választott testületek tagjait, s nemcsak a legmagasabb, hanem a legalsó szinteken is. Bonyolultabbak a feladatok, és a gyorsuló idővel szédítő iramban fejlődnek a tudományok. Igaz, politikai vezetők és politikai ismeretekről lévén szó elsősorban, azt mondhatnánk ellenvetésül, hogy a marxizmus—leninizmus alapvető igaz­ságai nem változtak és nem változnak. Ez így van, de szün­telenül változnak a körülmények, amelyek között alkalmaz­nunk kell őket. A marxizmus—leninizmus talaján a marxis­ta társadalomtudományok egész bokra sarjad ki, és fejlődik biztatóan, nyújt nélkülözhetetlen segítséget a mai viszo­nyokban való eligazodáshoz (akkor is, ha néha bizonyos pontokon több és gyorsabb segítséget várunk tőlük.) A ma ve­zetője nem hagyatkozhat ösztönei sugallatára vagy készen kapott utasításokra. Korszerű gazdaságpolitikai, szociológiai, társadalomlélektani ismeretekkel, nyelvi kultúrával kell ren­delkeznie, akár döntést hoz, akár közösséget szervez és irá­nyít, akár propagandamunkát folytat. A párt Központi Bizottsága október 26-i ülésén tüzetesen foglalkozott — a propagandamunka egészében — a vezető- képzéssel is. A kialakult és bevált szervezeti keretek és op­timális létszám fenntartása mellett a színvonal, a tanulás minőségének javítására tette a hangsúlyt a testület. A szer­vezett képzés mellett az eddiginél több gondot kell fordíta­ni a szervezett továbbképzésre is. Teljesen világos, hogy — mint az élet más területein — a politikai munkában sem lehet a bizonyítvány megszerzésével egyszer s mindenkorra elintézettnek tekinteni a tanulást; a megszerzett ismerete­ket egy életpálya során többször is fel kell frissíteni, ki kell egészíteni. És valóban felfrissíteni, kiegészíteni! A vizsgakö­telezettség nélküli továbbképzéseket sem tekintheti senki jó lelkiismerettel afféle pihentető kurzusnak. A Központi Bizottság a képzés és továbbképzés szerve­zett formáin túl igen nagy fontosságot tulajdonít az önkép­zésnek. A szüntelen, mindennapi, önálló tanulásnak. A poli­tikai irodalom rendszeres olvasásának. (Nem is szólva most az általános műveltség gyarapításáról, „karbantartásáról”). Nem valami új követelményről van szó. A tanulásnak az az önálló formája valaha szinte kizárólagos, egyedül lehetséges módja volt a marxista politikai és ideológiai műveltség gya­rapításának, s ma sem nélkülözhető. Legyen hát ez önmagá­val szemben támasztott, szigorú, belső lelkiismeretbeli pa­rancs minden vezető, minden kommunista számára. Akkor is, ha semmiféle vizsgabizottság nem kéri számon. Mert szá­mon kéri előbb-utóbb az élet, a gyakorlat, a politikai munka. K. I. Napirenden: a testkultúra Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége tegnapi ülésén a többi között azzal foglalkozott, hogy a szakszer­vezetek milyen módon segít­hetik még hatékonyabban az ifjúság testnevelésének és tö­megsportjának fejlesztését. Megállapította, hogy hazánk­ban a [iatalok testnevelése a fejlődés ellenére nem tart lé­pést a követelményekkel. Ezért nemcsak állami intéz­kedésekre, hanem társadalmi összefogásra, a központi és helyi lehetőségek összehan­golt kihasználására is szükség van, hogy a tömegsportot va­lóban tömegessé tegyék. E feladat ellátására a szak- szervezetek készek együttmű­ködni valamennyi érintett állami és társadalmi szerv­vel. A SZOT gondoskodik a többi között arról, hogy a szakszervezeti gyermek- és ifjúsági üdülőkben a lehető­ségek szerint fokozatosan to­vább, fejlődjenek a rendsze­res testedzés és sportolás feltételei. A SZOT elnöksége azt is kimondja, hogy azokon a munkahelyeken, ahol sport­egyesület nem működik, a testnevelés és sport kialakí­tása, megszervezése, ehhez a feltételek biztosítása a helyi szakszervezeti szervek fel­adata együttműködve a helyi KISZ-szervezetekkel. Arra is felhívja a vállalati szakszervezeti szerveket, hog3' az „egy üzem—egy isko­la” mozgalom keretében kez­deményezzék az iskolai ta­nulók és a munkahelyi dol­gozók tömegsportját egyaránt szolgáló ' sportlétesítmények közös építését. Új neve KÁTISZ «/ Egyesült két szövetkezet Karcagon Mint már korábban hírt adtunk róla, Karcag vá­ros két nagy ipari szövet­kezetének - a Karcagi Ál­talános Szerelő és a „FE- LISZ” Szövetkezet - tag­sága november elején kü- lön-külön megtartott köz­gyűlésén elhatározta, - hogy a jövő évtől kezdő­dően egy szövetkezetben gazdálkodik. Mindkét szövetkezet eddig is jól dolgozott, helyzetük a piacon hosszútávon is meg­alapozott volt. Technikai fel- készültségük és elsősorban jól képzett szakembergárdá­juk nagyobb feladatok meg­oldására is alkalmassá teszi az új szövetkezetek Tegnap a karcagi Városi Tanács nagytermében megtartott közgyűlésen a tagok elfogad­ták a szövetkezet új alapsza­bályát, amely kimondja: 1977. január 1-től a szövetkezet neve Karcagi Általános Tech­nikai Ipari Szövetkezet, rövi­dítése KÁTISZ. Megvitatták és elfogadták az új szövetkezet középtávú tervét, amely szerint a cél évi 130—140 millió forintos termelési érték elérése. Hű­ségesek maradnak eddigi megrendelőikhez, és az egye­sülésből származó technikai, technológiai s üzemszervezé­si előnyöket kamatoztatva, feszes gazdálkodással, szigo­rú, de ésszerű takarékosság­gal továbbfejlesztik termé­keiket. Ezzel megerősítik he­lyüket a belföldi és a külföldi piacon egyaránt. A közgyűlés megválasztotta az új vezető­testületet és a tisztségviselő­ket. A szövetkezet elnöke Orvos Nagy Ferenc lett. el­nökhelyettese pedig Csala János. A városi párt- és tanácsi szervek nevében Zagyi János, a karcagi városi pártbizott­ság első titkára, a KISZÖV elnöksége nevében Molnár János, a KISZÖV elnöke kö­szöntötte a szövetkezeti tag­ságot és az új vezetőket. Képünkön dr. Frank Kálmán professzor Bölcsödéi orvosok tanácskozása Szolnokon A Szolnok megyei Tanács egészségügyi és szociálpoli­tikai osztálya a megye gyer­mekgyógyászainak tovább­képzését elősegítő egésanapos ankétet rendezett tegnap -Szolnokon, a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság épüle­tében. A bölcsődei ellátás, idősze­rű kérdéseivel foglalkozó ta­nácskozást dr. Kindlovits Mária, megyei orvos nyitotta meg, majd Legény Gézáné, megyei bölcsődei felügyelő tájékoztatója hangzott el Szolnok megye bölcsődei el­látásának alakulásáról. A megyében 2 ezer 248 bölcsődéskorú gyermek elhe­lyezését tudják biztosítani a tanácsok, gyermekintézmé­nyeink azonban még így is túlzsúfoltak. Vannak olyan községek, amelyben a lehet­séges létszámnak csupán fe­lével működnek a bölcsődék, de sajnos megyeszékhelyün­kön 150 százalékos a bölcső­dei helyek kihasználása. Idén szeptemberben Szolnokon há romszázötven jogos igénylőt kellett elutasítani helyhiány miatt. Nagy gondot enyhíte­ne^ tehát az ötödik ötéves tervidőszakban létesítendő új bölcsődék, amelyek ötszáz­harminc gyermek elhelyezé­sét biztosítják majd. Ezek építéséhez a megye vállala­tai 3,5 millió forinttal járul­nak hozzá, a megyei tanács pedig kiemelt feladatának tartja az újabb bölcsődék építését — hangzott el a be­számolóban. Ezután az Orvostovábbkép- ző Intézet gyermekgyógyá­szati tanszékének professzo­ra, dr. Frank Kálmán egye­temi tanár tartott előadást a bölcsődéskorú gyermekek táplálkozási kérdéseiről. A tudományág legújabb ered­ményeit is felhasználó elő­adást vetített diaképek tet­ték színessé. Szünet után még két tájé­koztató hangzott el a bölcső­deorvosok szakmai feladatai­ról és problémáiról, majd vita következett, amelyen az orvosokon kívül felszólaltak a meghívott bölcsődevezetők és vezető védőnők is. Emlékplakett népi ellenőröknek A megszokottól eltérően kezdődött tegnap reggel nyolc órakor a Szolnok me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság ülése: a napirenden sze­replő témák megbeszélése előtt kedves esemény tanúi lehettek az értekezlet részt­vevői. Csibrány Mátyás, a Szolnok megye NEB elnöke emlékplaketteket adott át azoknak a népi ellenőrök­nek, akik hosszú esztendők óta lelkiismeretesen. oda- adóan segítik a városi, já­rási bizottságok és a megyei NEB munkáját. A tegnapi bizottsági ülé-- sen tizenkét népi ellenőr — szolnoki, jászberényi, kun­szentmártoni. karcagi, kisúj­szállási, mezőtúri, tiszafüre­di aktíva — kapta meg a KNEB elnökének díszes em­lékplakettjét A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat megren­delésére tartályokat gyárt a fegyverneki Vegyesipari Szö­vetkezet lakatos részlege. Az egyenként 25 mázsa önsúlyú tartályokban 100 mázsa barit tárolható ÜLÉST TARTOTT A KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCS Az Országos Közművelő­dési Tanács dr. Orbán Lászlónak, az OKT elnöké­nek vezetésével tegnap ülést tartott a Parlamentben. A tanács megvitatta a Bács megyei tanács beszámolóját az MSZMP Központi Bi­zottsága közművelődési ha­tározata, végrehajtásának megyei tapasztalatairól, va­lamint az Oktatási és a Kul­turális Minisztérium előter­jesztését a közoktatási, a közművelődési és a művé­szeti intézmények együtt­működéséről az ifjúság szo­cialista nevelésében. A vi­tában a tanács 18 tagja vett részt. A tanács az előterjeszté­seket a javaslatot a ki­egészítések figyelembevéte­lével elfogadta, továbbá jó­váhagyta saját, 1977 első fél­évi munkatervét. TANÁCSKOZÁS A TÉLI ÜLÉSSZAKRÓL Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével tegnap a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés ál­landó bizottságainak elnökei, a képviselőcsoportok vezetői és a Parlament tisztségvise­lői. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, valamint Pé­ter János, Inokai Jámos és Raffai Sarolta, az országgyű­lés alelnökei. Elsőként Apró Antal tájé­koztatta az értekezlet részt­vevőit az országgyűlés kö­vetkező, téli ülésszakának előkészületeiről, majd Mada­rast Attila pénzügyi állam­titkár és dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár szá­molt be a készülő 1977-es állami költségvetés főbb irányelveiről. SVÁJCI MŰSZAKI NAPOK A MTESZ és a Magyar Kereskedelmi Kamara szer­vezésében tegnap délután svájci műszaki napok kez­dődtek a Technika házában. Az ötnapos eseménysorozat­ról sajtótájékoztatót tartot­tak a szervezők. Mint el­mondták, több mint tíz elő­dadás hangzik majd el a svájci építési ágazatban el­ért legújabb műszaki ered­ményekről, s a gyakorlat­ban már sikerrel vizsgázott technológiákról. Ezek több­ségét a magyar szakembe­reknek ajánlják átvételre, s keresik ' a lehetőségeket a kooperáció kialakítására. Egyik legérdekesebb előadás az útburkolat beépítő gép jellemzőit ismerteti, a kor­szerű berendezés az eddigi­eknél rövidebb idő alatt ala­kítja ki az útburkolatot, s különösen az autópálya-épí­tésnél használhatják siker­rel. MAGYAR-ALBÁN MEGÁLLAPODÁS A Budapesten folytatott . tárgyalások eredményeként Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Niko Gjyzari pénzügyminisz­ter-helyettes aláírta az 1976—1980-as évekre szóló magyar—albán hosszúlejára­tú árucsereforgalmi és fize­tési megállapodást, valamint az 1977. évi árucsereforgal­mi jegyzőkönyvet. MAGYAR MŰVÉSZET PÁRIZSBAN Dr. Molnár Ferenc kultu­rális államtitkár és Demeter Sándor, a kulturális kapcso­latok intézetének elnökhe­lyettese vasárnap Párizsba utazott, a Századelő magyar művészete című kiállítás megnyitójára. A kiállítás ma nyílik a francia fővárosban és három hónapon át ismerteti meg a közönséggel a 900-as évek magyar művészeti törekvé­seit, neves alkotóinak mun­kásságát. EGY MONDATBAN — Vasárnap a Palace Szálló különtermében ülést tartott a magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének Országos Vá­lasztmánya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom