Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
1976. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vámkezelés következik! A lakosság általában csak annyit tud a vám- és pénzügyőrség dolgozóiról, hogy tanácsot adnak a külföldre utazóknak, vám- és devizaszabálysértésekkel foglalkoznak, és hogy „felszámolják” a zugitalméréseket. Ennél azonban sokkal szélesebb körű és jelentősebb a ténykedésük. A vámőrség és a pénzügyőrség 1964-ben egyesült és azóta különösen fontos munkát végeznek. Erről a megváltozott feladatról beszélgettünk Tolnai Lajossal, a Vám- és Pénzügyőrség Szolnok megyei parancsnokával. — Munkánk több mint kilencven százalékát a megyei export-import forgalom vám- ellenőrzése adja. A megyei vállalatok, intézmények és szövetkezetek nálunk jelentik be az érkező vagy kiszállításra váró árukat. A járőr ennek alapján megy a vámkezelésre, az engedélyek, bizonylatok felülvizsgálatára. Külföldre árut szállítani, vagy onnan behozott árut forgalmazni addig nem lehet, amíg nem ellenőriztük. — Megyénkben melyek a alapanyag is érkezik. A nagy „importálók” közé tartozik az AGROKER, a VÍ- DIA, de úgyszólván a megye valamennyi termelővállalata, szövetkezete és intézménye foglalkozik export-importtal. A vámbevétel sok millió forintot jelent a népgazdaságnak* megyénkben ez százmilliós tételekben fejezhető ki. — Az idegenforgalmi idény már befejeződött. Mi- lyen volt az idei esztendő? — Pontos adatot csak a jövő év elején tudnék mondani. Általános tapasztalat, hogy évről évre nő a megyénkből kiutazók száma, az idén húsz—harminc százalékkal többen jártak külföldön, mint tavaly. Növelte az utazási kedvet, hogy a személygépkocsi-tulajdonosok most már klubtagság nélkül is mehetnek, s a jármű „kiadásaira” is kapnak bizonyos összeget. — Sokan kérnek felvilágosítást utazás előtt? — Megyénkben az állampolgárok többsége betartja a rendelkezéseket. Az elmúlt évet összehasonlítva az ideivel, nem emelkedett a szabálysértések száma. Ebben szerepet játszik az egyre jobb propaganda és a megfelelő tájékoztatás. Durva, kirívó, üzérkedés jellegű ügyek alig vannak. Azt viszont sokan nem tudják, hogy mi ellenőrizzük a megyei lakosoknak a külföldről ajándékba küldött személygépkocsikat, az ajándékcsomagok zömét, és nálunk kell bejelenteni a külföldre költözést is. — Ez a sokrétű, változatos és szerteágazó munka nagy felkészülést igényel a legnagyobb export-import forgalmat lebonyolító vállalatok?_ A Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Cipőgyár és a Hűtőgépgyár, de ezekre a helyekre tekintélyes mennyiségű — Személyesen és telefonon rendszeresen érdeklődnek, elsősorban a vám- és devizaszabályokról. De nemcsak a szolnoki, hanem a jászberényi és a kisújszállási munkatársainkhoz is bizalommal fordulhat bárki. — Mégis vannak, akik megszegik a szabályokat... vám- és pénzügyőrség dol- gozóitól. — Nálunk rendszeres a dolgozók szakmai továbbképzése. Lépést kell tartani az új rendeletekkel, határozatokkal, hiszen a felsoroltakon kívül foglalkozunk pénzügyi bűncselekmények, vám. és devizabűntettek nyomozásával, a szeszadó ellenőrzésével és adócsalásokkal. Ezekhez a feladatokhoz hivatásszerető fiatalokra lenne szükség. Ha valaki kedvet érez a munkánkhoz, jelentkezhet nálunk felvételre. (pataki) Vallomás „tükrös-szívekben' Életéhez hozzánőtt a mézeskalács — A szakmáimról beszéljek? Ha napokig mesélnék reggeltől estig, akkor sem tudnék mindent elmondani. Többet érme a szónál, ha egyszer ott láthatott volna a mézespuszedÜkkel, színes füzérekkel, habgalambokkal és tükrös szívekkel megrakott sátorban. A vásárban Vagy a vásárfér kellős közepén. Elkalandoztam. Sátorról beszélek, amit ha meg kellene mutatni, lépni kellene egy nagyot az időben — úgy negyven, ötven esztendőt — visszafelé... Elcsendesült öreg ház a Ba- ramyiéké, de nem olyan, hogy átadta volna magát az elmúlásnak. A sárgára mázolt kerítés mögött a szép veteményeskert, a gondozott gyümölcsfák jelzik az öreggel együtt laknak a fiatalok — a fiú. a lány és az unokák, Bananyi József a napot még most is a műhelyben kezdi, és onnan szólítják vacsorához. A műhelyben, ahol a polcokon becsomagolt és csomagolásra váró mézeskalács figurák sorakoznak. — Tizennégy esztendős legényke voltam, amikor beálltam inasnak, öt évig tanultam a szakmát, most a nyoievamharmadik évemet taposom. A szakmáról azt tudom mondani, amit inaskoromban mesterem is sokszor emlegetett: a jó mázes- kalácsosnak tudni kell. hogv milyen liszt, méz vagy festék van a műhelyében. Fontos ez. mért nem biztos, hogy abból a lisztből, amiből foszlós kenyeret süt a háziasz- szony, ropogós lesz a mézeskalács. Nagy hiba lett volna az is, ha a ki rakodóvásárra készülő tükrös szívet azzal a festékkel színesítem, amit a „búcsús” fűzérbe teszek. — Szakmánknak jól bevált módszerei voltak és vannak, hogy miből mennyit kell tenni a masszába, meddig kell pihentetni és sütni a tésztát, mivel és hogyan kell díszíteni a figurát. Mégis mindegyikünk a maga sok munkával kitapasztalt — módszerével csinálta a mézeskalácsot, és ez volt benne a szép. Ahol dolgoztam — Egerben, Békéscsabán, Szegeden. Nagyszalontán, Monoron és 1926 óta Jászberényben —, állandó „kuncsaftjaim” voltak. A régi vásárokra nem a . haszon miatt emlékszem szívesen, hanem ezért, mert a vevők mindig úgy beszéltek készítményeimről, hogy a Baranyi-féle mézeskalácsról. — Ezek voltak az örömök, de mi volt a nehéz a szakmában? — Legnehezebb a szegénység volt. Mézeskalácsosból is volt módosabb, de akadt szegény is. Én az utóbbiakhoz tartozom. A mi piacunk a vásár meg a búcsú volt, ott tudtuk eladni a portékát. Ha a vásár napján nagyon dermesztő volt a hideg, vagy tikkásztó a hőség, a módosabbak otthon maradtak. Én nem tehettem, kellett a pénz. Ki kellett fizetni az adósságom a kereskedőnek, akitől hitelben kaptam a lisztet, a mézet, a cukrot, a festéket. Meg... Otthon nyolc gyerek várta a kenyeret... — Milyen szakma most a mézeskalácsosé ? — Ma, amikor annyi divatos. jó mesterség között válogathatnak a fiatalok, a mézeskalács-készítés lassan már a múlté. Mások a szokások is. Régen nemcsak „forró Vallomás”, hanem szép ajándék is volt egy mézeskalács szív. Ma már jobb módúak a legények, táskarádióvak vagy magnóval lepik meg szívük választottját. Ezért van. hogy a mézeskálácsos. ha kitéved a vásárba, egy eldugott szögletbe pakolja ki portékáját, csendben, restellkedve. mert az elfelejtett múltat kínálja. Én csinálom még, mert életemhez nőtt a mézeskalács ... A riport írása közben kaptuk a hírt: Baranyi JóZsef jászberényi mézeskálácsos 83 esztendős korában elhunyt. Elment és magával vitte art a sok emléket, amely az egykor oly divatos és romantikus szakmához kötötte. — illés — Ismeretlen rovásírás n n I ■■ a gyűrűkön A sírokban meglepő nagy számban találtak úgynevezett „S-végű karikaékszereket”, amelyeket ezüstből', bronzból, illetve ólomból-ón- ból készítettek, s ezüsitözftek. Ezeket a fejdíszeket textilre, bőrzsinórra fűzve a nők viselték. A régészeknek is meglepetést okozott hat darab rovásgyűrű: ezeknek a nemesfémből készült gyűrűknek az oldalát eddig még meg nem fejtett rovásírás díszíti. Az ábrák megfejtésével foglalkozó tudósok egy része a jelek eredetét töröknek véli. Más feltételezések szerint az írásjelek egy Baranya megyei kazár lelethez kötődnek. A sírokból szép számmal kerültek elő egykorú pénzdarabok is. A tudósak újabb régészeti leletek feltárásával, ezek anyagának feldolgozásával szeretnék megismerni az egész Árpád-kori Zala megyét. A tervek szerint legközelebb Zalászentgróton látnak hozzá új lelet feltárásához. Mikor lesz Szolnokon csillagvizsgáló? Egy csillagvizsgáló. Még át sem adták, máris hosszúhosszú története van. Történet, amit múló hetek, hónapok írnak duzzadó akták lapjaira. „Addig fellebbezünk, ameddig csak tudunk, minden lehetséges fórumon” — mondja a „csillagdaügy” egyik főszereplője. Jelenleg a megyei tanács igazgatási osztályán vizsgálják a „problémákat”. A herce-hurca elkezdődött. hacsak... A történet: négy évvel ezelőtt az új szolnoki csillag- vizsgáló a Thököly és a Mátyás király út kereszteződésében egy magasház tetején kapott volna helyet. A ház azonban nem készült el. a csillagda igen. Méghozzá egy másik magasház, a Jubileumi téri 23 emeletes legfelső szintjén. 1972-ben a városi tanács és a TIT kérésére az ÉSZAKTERV tervezői átdolgozták az eredeti elképzeléseket, s kialakították — papíron — a kupolát, az előadótermeket. A szolnoki Városi Tanács és a TIT együttesen majd’ kétmillió forintnyi összeggel hozzá is járult a kivitelezéshez. Az épület az idén tavasz- szal elkészült. Lakói — a Jubileumi lakásszövetkezet tagjai — beköltöztek otthonukba, de a huszonharmadik emeleten akkor még nem fejeződött be a munka. Serénykedtek a szerelők. Ugyanúgy a szövetkezet illetékesei is. Felkeresték a TIT Szolnok megyei szervezetét. kössék meg a bérleti szerződést (mintahogy ez már szokás a törvényes tulajdonos és bérlő között). Nem kötötték meg ... Később a városi tanács, többszöri levélváltással kéri a feleket, kössék meg a szerződést. Nem kötötték meg. Miért? A szeptember 30-i műszaki átadási jegyzőkönyvben olvashatjuk a választ, a Jubileumi lakásszövetkezet képviselőjének tollából: „Mielőbb kérjük a tulajdonjog tisztázását... a teljes jogi rendezésig a közlekedési eszközök (lift!), valamint az energia (fűtés!) használatához nem járulunk hozzá...” Október 11. Újabb levél, feladója a városi tanács igazgatási osztálya. Ebben az áll, hogy a csillagvizsgáló tulajdonosa az állam, kezelője pedig: az Ingatlankezelő Vállalat. A határozatot a TIT tudomásul vette, az IKV úgyszintén. Beköltözni mégsem tudnak, a bérleti szerződést mégsem köthetik meg ... A szövetkezet ugyanis lezárta a huszonharmadik Befejezéséhez közeledik Tiszaföldvóron az új OTP-ház építése. A háromemeletes lakóház földszintjén OTP-fiók létesül emeleti feljárót — a lift csak a huszonketedikig megy (!) — s a megyei tanács igazgatási osztályára ezzel egyidőben benyújtotta fellebbezését. — Mennyibe kerültek a berendezések? — Nyolcszázezer forintba a csillagászati felszerelés, a vetítők, a szemléltetőeszkö- közök. a bútorok, a zárt tévélánc százhatvanezerbe. Mészáros Ferenctől, a TIT Szolnok megyei szervezetének titkárától megtudjuk: az első átadási határidőre még tavaly megvásárolták a berendezéseket, amelyek most a folyosókon, s az előadótermekben árválkodnak, csak a helyet foglalják. A TIT aktívák közül a műszakiak megtervezték a tévéláncot, hogy ne kelljen mindenkinek a „tetőre” mászni, képernyőn láthatják, mit mutat a távcső. A munkások — a Járműjavítóban — néhány hete készítik a kupolát. De megtudjuk a jogi szakosztály tagjai sem tétlenkedtek. — Megállapították, hogy a csillagda — négy előadó, iroda és mosdó, valamint a műhelycsarnok — nem lehet szövetkezeti tulajdon, hisz a tanács pénzén épült. — Ezért nem kötötték meg a szerződést? — Elsősorban azért nem. mert a szövetkezet lehetetlen feltételeket diktált, a reális béren túlmenő költségeket is kért... Azután kiderült: az állam a tulajdonos. o Fekete Sándor, a Jubileumi lakásszövetkezet elnöke békességet hirdet: — Ebben az épületben százhetvenhat család lakik, több mint hétszáz ember. Az ő nyugalmukról van szó. amikor tiltakozunk a TIT beköltözése ellen. Azt nem akarjuk, hogy ide mindenféle ember feljárjon, szemeteljen, zavarja a huszonkettediken a lakókat, zajongjon. A TIT késő délután rendezi az előadásait, akkor amikor épp hazajönnek a lakók. Lassabban közlekedhetnek, mert akadályozzák a forgalmat... S arról még nem is beszéltem, hogy le- hallatszik a huszonkettedikre a zaj. — Ha megfizeti a TIT, úgy a szövetkezet mindezt elfeledi? — Akkor mi diktálhattuk volna a feltételeket. Mi mondjuk meg hányán járhatnak föl és mikor. Régen úgy volt. hogy tizenhat ember foglalkozik a csillagokkal, jelenleg meg úgy áll, hogy hatvan—nyolcvan. Nem beszélve arról, hogy nyelv- tanfolyamokat is rendeznének. — Túlságosan sokat kértek volna. — Mi felkerestük őket egy tervezettel. Hangsúlyozom egy tervezettel, amin változtatni lehet. De velünk a TIT nem is állt szóba. Nem állapodtunk meg semmiben, most pedig az IKV átvette a kezelést. Bennünket figyelmen kívül hagynak. Addig fellebbezünk, ameddig csak tudunk, minden lehetséges fórumon. o Kukri Béla, a szolnoki Városi Tanács elnöke: — Hadd szögezzem le, a csillagvizsgáló építési költségei nem terhelték a lakók számláját. A létesítmény állami tulajdon. S. hogy mégis a szövetkezetét jelöltük ki kezelőként elsőnek, azt pusztán ésszerűségi okok diktálták. Közösek a problémáik, közös a TIT és a lakók energiaellátása, s együtt használják a liftet. A szervezet ragaszkodott ahhoz, hogy az IKV legyen a kezelő. A mi véleményünk az. hogy mindkét félnek tiszteletben kell tartani a másik érdekeit. így jöhet létre csak megállapodás. A tanács ennek érdekében a közeljövőben megbeszélésre hívja össze az érdekelt feleket.. Tóth Imre. a megyei tanács igazgatási osztályának főelőadója, egy olyan törvénycikkről beszél, ami még 1924-ben született, és ma is érvényes. (?!) — Ez a tánsasház-tulaj- donról szól, amely szerint akkor kellett volna szerződést kötni, amikor a lakásokat átadták. Hisz az épületben úgy is mondhatjuk, a TIT a százhetvenhetedik lakó. Most várjuk a szakértők véleményét, ugyanis sok fűzrendészeti, biztonságtechnikai kérdés sem tisztázódott még. Meg kell vizsgálnunk, ezek befolyásolják-e a csillagda munkáját, s az ótt dolgozók mennyire zavarják majd a lakókat. Ahhoz. hogy a huszonhar- madikon. az égboltot kutassák, vagy oktassanak, mindenkinek engednie kell a huszonegyből. Igaz, nem ipari létesítmény a csillagda, nem termel, nem hoz pénzt, s a határidő nem szorít senkit. De cseppet sem mindegy, hogy két hét, vagy két év múlva tartják meg az első előadást. Jó ideje tart már a huzavona. Mégis talán nem kellene hosszú éveket várni a csillagok kedvező együttállására. Inkább a „peres felek” álljanak mihamarabb kedvezőbben egymás és az ügy mellé. Hajnal József
