Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

1976. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vámkezelés következik! A lakosság általában csak annyit tud a vám- és pénz­ügyőrség dolgozóiról, hogy tanácsot adnak a külföldre utazóknak, vám- és deviza­szabálysértésekkel foglalkoz­nak, és hogy „felszámolják” a zugitalméréseket. Ennél azonban sokkal szélesebb körű és jelentősebb a tény­kedésük. A vámőrség és a pénzügyőrség 1964-ben egye­sült és azóta különösen fon­tos munkát végeznek. Erről a megváltozott feladatról be­szélgettünk Tolnai Lajossal, a Vám- és Pénzügyőrség Szolnok megyei parancsno­kával. — Munkánk több mint ki­lencven százalékát a megyei export-import forgalom vám- ellenőrzése adja. A megyei vállalatok, intézmények és szövetkezetek nálunk jelen­tik be az érkező vagy ki­szállításra váró árukat. A járőr ennek alapján megy a vámkezelésre, az engedélyek, bizonylatok felülvizsgálatá­ra. Külföldre árut szállítani, vagy onnan behozott árut forgalmazni addig nem le­het, amíg nem ellenőriztük. — Megyénkben melyek a alapanyag is érkezik. A nagy „importálók” közé tar­tozik az AGROKER, a VÍ- DIA, de úgyszólván a me­gye valamennyi termelővál­lalata, szövetkezete és in­tézménye foglalkozik ex­port-importtal. A vámbevé­tel sok millió forintot je­lent a népgazdaságnak* me­gyénkben ez százmilliós té­telekben fejezhető ki. — Az idegenforgalmi idény már befejeződött. Mi- lyen volt az idei esztendő? — Pontos adatot csak a jövő év elején tudnék mon­dani. Általános tapasztalat, hogy évről évre nő a me­gyénkből kiutazók száma, az idén húsz—harminc száza­lékkal többen jártak kül­földön, mint tavaly. Nö­velte az utazási kedvet, hogy a személygépkocsi-tulajdono­sok most már klubtagság nélkül is mehetnek, s a jár­mű „kiadásaira” is kap­nak bizonyos összeget. — Sokan kérnek felvilágo­sítást utazás előtt? — Megyénkben az állam­polgárok többsége betartja a rendelkezéseket. Az elmúlt évet összehasonlítva az idei­vel, nem emelkedett a sza­bálysértések száma. Ebben szerepet játszik az egyre jobb propaganda és a meg­felelő tájékoztatás. Durva, kirívó, üzérkedés jellegű ügyek alig vannak. Azt vi­szont sokan nem tudják, hogy mi ellenőrizzük a me­gyei lakosoknak a külföld­ről ajándékba küldött sze­mélygépkocsikat, az aján­dékcsomagok zömét, és ná­lunk kell bejelenteni a kül­földre költözést is. — Ez a sokrétű, változa­tos és szerteágazó munka nagy felkészülést igényel a legnagyobb export-import forgalmat lebonyolító válla­latok?_ A Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Cipőgyár és a Hűtő­gépgyár, de ezekre a helyek­re tekintélyes mennyiségű — Személyesen és telefo­non rendszeresen érdeklőd­nek, elsősorban a vám- és devizaszabályokról. De nem­csak a szolnoki, hanem a jászberényi és a kisújszállási munkatársainkhoz is biza­lommal fordulhat bárki. — Mégis vannak, akik megszegik a szabályokat... vám- és pénzügyőrség dol- gozóitól. — Nálunk rendszeres a dolgozók szakmai tovább­képzése. Lépést kell tarta­ni az új rendeletekkel, hatá­rozatokkal, hiszen a felso­roltakon kívül foglalkozunk pénzügyi bűncselekmények, vám. és devizabűntettek nyo­mozásával, a szeszadó ellen­őrzésével és adócsalásokkal. Ezekhez a feladatokhoz hi­vatásszerető fiatalokra len­ne szükség. Ha valaki ked­vet érez a munkánkhoz, je­lentkezhet nálunk felvé­telre. (pataki) Vallomás „tükrös-szívekben' Életéhez hozzánőtt a mézeskalács — A szakmáimról beszél­jek? Ha napokig mesélnék reggeltől estig, akkor sem tudnék mindent elmondani. Többet érme a szónál, ha egy­szer ott láthatott volna a mézespuszedÜkkel, színes fü­zérekkel, habgalambokkal és tükrös szívekkel megrakott sátorban. A vásárban Vagy a vásárfér kellős közepén. Elkalandoztam. Sátorról be­szélek, amit ha meg kellene mutatni, lépni kellene egy nagyot az időben — úgy negyven, ötven esztendőt — visszafelé... Elcsendesült öreg ház a Ba- ramyiéké, de nem olyan, hogy átadta volna magát az elmúlásnak. A sárgára má­zolt kerítés mögött a szép veteményeskert, a gondozott gyümölcsfák jelzik az öreg­gel együtt laknak a fiatalok — a fiú. a lány és az unokák, Bananyi József a napot még most is a műhelyben kezdi, és onnan szólítják vacsorá­hoz. A műhelyben, ahol a polcokon becsomagolt és cso­magolásra váró mézeskalács figurák sorakoznak. — Tizennégy esztendős le­gényke voltam, amikor be­álltam inasnak, öt évig ta­nultam a szakmát, most a nyoievamharmadik évemet taposom. A szakmáról azt tudom mondani, amit inasko­romban mesterem is sok­szor emlegetett: a jó mázes- kalácsosnak tudni kell. hogv milyen liszt, méz vagy festék van a műhelyében. Fontos ez. mért nem biztos, hogy ab­ból a lisztből, amiből fosz­lós kenyeret süt a háziasz- szony, ropogós lesz a mézes­kalács. Nagy hiba lett volna az is, ha a ki rakodóvásárra készülő tükrös szívet azzal a festékkel színesítem, amit a „búcsús” fűzérbe teszek. — Szakmánknak jól bevált módszerei voltak és vannak, hogy miből mennyit kell ten­ni a masszába, meddig kell pihentetni és sütni a tésztát, mivel és hogyan kell díszíte­ni a figurát. Mégis mind­egyikünk a maga sok mun­kával kitapasztalt — módsze­rével csinálta a mézeskalá­csot, és ez volt benne a szép. Ahol dolgoztam — Egerben, Békéscsabán, Szegeden. Nagyszalontán, Monoron és 1926 óta Jászberényben —, állandó „kuncsaftjaim” vol­tak. A régi vásárokra nem a . haszon miatt emlékszem szí­vesen, hanem ezért, mert a vevők mindig úgy beszél­tek készítményeimről, hogy a Baranyi-féle mézeskalácsról. — Ezek voltak az örömök, de mi volt a nehéz a szak­mában? — Legnehezebb a szegény­ség volt. Mézeskalácsosból is volt módosabb, de akadt sze­gény is. Én az utóbbiakhoz tartozom. A mi piacunk a vásár meg a búcsú volt, ott tudtuk eladni a portékát. Ha a vásár napján nagyon der­mesztő volt a hideg, vagy tikkásztó a hőség, a módo­sabbak otthon maradtak. Én nem tehettem, kellett a pénz. Ki kellett fizetni az adósságom a kereskedőnek, akitől hitelben kaptam a lisztet, a mézet, a cukrot, a festéket. Meg... Otthon nyolc gyerek várta a kenye­ret... — Milyen szakma most a mézeskalácsosé ? — Ma, amikor annyi diva­tos. jó mesterség között válo­gathatnak a fiatalok, a mé­zeskalács-készítés lassan már a múlté. Mások a szokások is. Régen nemcsak „forró Vallomás”, hanem szép aján­dék is volt egy mézeskalács szív. Ma már jobb módúak a legények, táskarádióvak vagy magnóval lepik meg szívük választottját. Ezért van. hogy a mézeskálácsos. ha kitéved a vásárba, egy eldugott szög­letbe pakolja ki portékáját, csendben, restellkedve. mert az elfelejtett múltat kínálja. Én csinálom még, mert éle­temhez nőtt a mézeskalács ... A riport írása közben kap­tuk a hírt: Baranyi JóZsef jászberényi mézeskálácsos 83 esztendős korában el­hunyt. Elment és magával vitte art a sok emléket, amely az egykor oly divatos és ro­mantikus szakmához kötötte. — illés — Ismeretlen rovásírás n n I ■■ a gyűrűkön A sírokban meglepő nagy számban találtak úgyneve­zett „S-végű karikaékszere­ket”, amelyeket ezüstből', bronzból, illetve ólomból-ón- ból készítettek, s ezüsitözftek. Ezeket a fejdíszeket textilre, bőrzsinórra fűzve a nők vi­selték. A régészeknek is meglepetést okozott hat da­rab rovásgyűrű: ezeknek a nemesfémből készült gyű­rűknek az oldalát eddig még meg nem fejtett rovásírás díszíti. Az ábrák megfejté­sével foglalkozó tudósok egy része a jelek eredetét török­nek véli. Más feltételezések szerint az írásjelek egy Ba­ranya megyei kazár lelethez kötődnek. A sírokból szép számmal kerültek elő egykorú pénz­darabok is. A tudósak újabb régészeti leletek feltárásával, ezek anyagának feldolgozásával szeretnék megismerni az egész Árpád-kori Zala me­gyét. A tervek szerint leg­közelebb Zalászentgróton lát­nak hozzá új lelet feltárásá­hoz. Mikor lesz Szolnokon csillagvizsgáló? Egy csillagvizsgáló. Még át sem adták, máris hosszú­hosszú története van. Törté­net, amit múló hetek, hóna­pok írnak duzzadó akták lapjaira. „Addig fellebbe­zünk, ameddig csak tudunk, minden lehetséges fórumon” — mondja a „csillagdaügy” egyik főszereplője. Jelenleg a megyei tanács igazgatási osztályán vizsgálják a „prob­lémákat”. A herce-hurca el­kezdődött. hacsak... A történet: négy évvel ez­előtt az új szolnoki csillag- vizsgáló a Thököly és a Má­tyás király út kereszteződé­sében egy magasház tetején kapott volna helyet. A ház azonban nem készült el. a csillagda igen. Méghozzá egy másik magasház, a Jubileumi téri 23 emeletes legfelső szintjén. 1972-ben a városi tanács és a TIT kérésére az ÉSZAKTERV tervezői átdol­gozták az eredeti elképzelé­seket, s kialakították — pa­píron — a kupolát, az elő­adótermeket. A szolnoki Vá­rosi Tanács és a TIT együt­tesen majd’ kétmillió forint­nyi összeggel hozzá is járult a kivitelezéshez. Az épület az idén tavasz- szal elkészült. Lakói — a Ju­bileumi lakásszövetkezet tag­jai — beköltöztek otthonuk­ba, de a huszonharmadik emeleten akkor még nem fe­jeződött be a munka. Se­rénykedtek a szerelők. Ugyanúgy a szövetkezet il­letékesei is. Felkeresték a TIT Szolnok megyei szerve­zetét. kössék meg a bérleti szerződést (mintahogy ez már szokás a törvényes tulajdo­nos és bérlő között). Nem kötötték meg ... Később a városi tanács, többszöri le­vélváltással kéri a feleket, kössék meg a szerződést. Nem kötötték meg. Miért? A szeptember 30-i műszaki átadási jegyzőkönyvben ol­vashatjuk a választ, a Jubi­leumi lakásszövetkezet kép­viselőjének tollából: „Mielőbb kérjük a tulaj­donjog tisztázását... a tel­jes jogi rendezésig a közle­kedési eszközök (lift!), vala­mint az energia (fűtés!) használatához nem járulunk hozzá...” Október 11. Újabb levél, feladója a városi tanács igaz­gatási osztálya. Ebben az áll, hogy a csillagvizsgáló tulaj­donosa az állam, kezelője pedig: az Ingatlankezelő Vál­lalat. A határozatot a TIT tudomásul vette, az IKV úgyszintén. Beköltözni még­sem tudnak, a bérleti szer­ződést mégsem köthetik meg ... A szövetkezet ugyan­is lezárta a huszonharmadik Befejezéséhez közeledik Tiszaföldvóron az új OTP-ház építése. A háromemeletes lakóház földszintjén OTP-fiók létesül emeleti feljárót — a lift csak a huszonketedikig megy (!) — s a megyei ta­nács igazgatási osztályára ez­zel egyidőben benyújtotta fellebbezését. — Mennyibe kerültek a be­rendezések? — Nyolcszázezer forintba a csillagászati felszerelés, a vetítők, a szemléltetőeszkö- közök. a bútorok, a zárt té­vélánc százhatvanezerbe. Mészáros Ferenctől, a TIT Szolnok megyei szervezeté­nek titkárától megtudjuk: az első átadási határidőre még tavaly megvásárolták a be­rendezéseket, amelyek most a folyosókon, s az előadóter­mekben árválkodnak, csak a helyet foglalják. A TIT ak­tívák közül a műszakiak megtervezték a tévéláncot, hogy ne kelljen mindenkinek a „tetőre” mászni, képernyőn láthatják, mit mutat a táv­cső. A munkások — a Jár­műjavítóban — néhány he­te készítik a kupolát. De megtudjuk a jogi szakosztály tagjai sem tétlenkedtek. — Megállapították, hogy a csillagda — négy előadó, iroda és mosdó, valamint a műhelycsarnok — nem lehet szövetkezeti tulajdon, hisz a tanács pénzén épült. — Ezért nem kötötték meg a szerződést? — Elsősorban azért nem. mert a szövetkezet lehetetlen feltételeket diktált, a reális béren túlmenő költségeket is kért... Azután kiderült: az állam a tulajdonos. o Fekete Sándor, a Jubileumi lakásszövetkezet elnöke bé­kességet hirdet: — Ebben az épületben százhetvenhat család lakik, több mint hétszáz ember. Az ő nyugalmukról van szó. amikor tiltakozunk a TIT beköltözése ellen. Azt nem akarjuk, hogy ide minden­féle ember feljárjon, szeme­teljen, zavarja a huszonket­tediken a lakókat, zajongjon. A TIT késő délután rendezi az előadásait, akkor ami­kor épp hazajönnek a lakók. Lassabban közleked­hetnek, mert akadályozzák a forgalmat... S arról még nem is beszéltem, hogy le- hallatszik a huszonkettedik­re a zaj. — Ha megfizeti a TIT, úgy a szövetkezet mindezt el­feledi? — Akkor mi diktálhattuk volna a feltételeket. Mi mondjuk meg hányán jár­hatnak föl és mikor. Régen úgy volt. hogy tizenhat em­ber foglalkozik a csillagok­kal, jelenleg meg úgy áll, hogy hatvan—nyolcvan. Nem beszélve arról, hogy nyelv- tanfolyamokat is rendezné­nek. — Túlságosan sokat kér­tek volna. — Mi felkerestük őket egy tervezettel. Hangsúlyozom egy tervezettel, amin vál­toztatni lehet. De velünk a TIT nem is állt szóba. Nem állapodtunk meg semmiben, most pedig az IKV átvette a kezelést. Bennünket figyel­men kívül hagynak. Addig fellebbezünk, ameddig csak tudunk, minden lehetséges fórumon. o Kukri Béla, a szolnoki Városi Tanács elnöke: — Hadd szögezzem le, a csillagvizsgáló építési költ­ségei nem terhelték a lakók számláját. A létesítmény ál­lami tulajdon. S. hogy mégis a szövetkezetét jelöltük ki kezelőként elsőnek, azt pusz­tán ésszerűségi okok diktál­ták. Közösek a problémáik, közös a TIT és a lakók ener­giaellátása, s együtt használ­ják a liftet. A szervezet ra­gaszkodott ahhoz, hogy az IKV legyen a kezelő. A mi véleményünk az. hogy mind­két félnek tiszteletben kell tartani a másik érdekeit. így jöhet létre csak megállapo­dás. A tanács ennek érdeké­ben a közeljövőben megbe­szélésre hívja össze az érde­kelt feleket.. Tóth Imre. a megyei ta­nács igazgatási osztályának főelőadója, egy olyan tör­vénycikkről beszél, ami még 1924-ben született, és ma is érvényes. (?!) — Ez a tánsasház-tulaj- donról szól, amely szerint akkor kellett volna szerző­dést kötni, amikor a laká­sokat átadták. Hisz az épü­letben úgy is mondhatjuk, a TIT a százhetvenhetedik lakó. Most várjuk a szakér­tők véleményét, ugyanis sok fűzrendészeti, biztonságtech­nikai kérdés sem tisztázó­dott még. Meg kell vizsgál­nunk, ezek befolyásolják-e a csillagda munkáját, s az ótt dolgozók mennyire zavarják majd a lakókat. Ahhoz. hogy a huszonhar- madikon. az égboltot kutas­sák, vagy oktassanak, min­denkinek engednie kell a hu­szonegyből. Igaz, nem ipari létesítmény a csillagda, nem termel, nem hoz pénzt, s a határidő nem szorít senkit. De cseppet sem mindegy, hogy két hét, vagy két év múlva tartják meg az első előadást. Jó ideje tart már a hu­zavona. Mégis talán nem kel­lene hosszú éveket várni a csillagok kedvező együttállá­sára. Inkább a „peres felek” álljanak mihamarabb kedve­zőbben egymás és az ügy mellé. Hajnal József

Next

/
Oldalképek
Tartalom