Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
1976. november 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Újdonságok a mfivészlemezek listáján Uj fizikai, kémiai előadótermet létesítettek a besenyszögi általános iskolában. A 42 személyes tanterem alkalmas a tesztmódszerrel való feleltetésre. A diákok kis kapcsoló- tábláikon egy, kettő, vagy x, kapcsolóállással adhatnak választ a feltett kérdésekre. A feleletek helyességét egy elektromos tábláról lehet elolvasni. Azokat a fizikai kísérleteket, amelyekhez 6, 12, vagy 24 volt egyen-, vagy váltóáram szükséges, szintén egyénileg végezhetik a tanulók. Képünk egy fizikaórán készült Beszélgetés Ants Üleoja, észt karmesterrel December 15-ig megtartják á megyei diákparlamenteket Szeptember óta hazánk több mint 800 közép- és szakmunkásképző iskolájában rendezték meg a diáikparlamenteket, $ november 20—decembe,- 15. között összehívják a szocialista demokrácia e sajátos megyei szintű fórumait is. A megyéi szintű tanácskozásokon elhangizott javaslatok a január 28—-30-a között Pécsen összeülő VI. országos diákparlament munkáját gazdagít jak majd. A több mint 200 ezer diák részvételével megtartott iskolai parlamentek tapasztalatairól a KISZ Központi Bizottságának illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát. A Szovjet Kultúra napjai alkalmából kórushangversenyt rendeznek ma Szolnokon, a helyőrségi művelődési háziján. A műsorban fellép a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Verseghy Ferenc Gimnázium énekkara, a MÁV Járműjavító férfikara, a városi tanács Bartók Béla kamarakórusa, az áfész Kodály Kórusa és a jászberényi Palotásy János össz-szövetkezeti vegyeskar. A főként orosz és észt szerzők műveiből összeállított dalcsokrok előadásában közreműködik Ants Üleoja, a tallinni rádió karmestere. A Szolnok megyei énekesek hétfőn este Budapesten, a Szovjet Kultúra Házában is bemutatják műsorukat. Ants Üleoját, aki a tallinni konzervatórium tanára, s számos kórus karmestere, a kimerítő próbák közötti szünetben kértük meg, hogy tájékoztasson bennünket a testvéri köztársaság zenei életéről. — Szinte az egész világon hallottak már a dal ünnepéről, amelyet az énekesek ezreinek részvételével rendeznek meg Tallinnban. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy milyen hagyomány folytatása a kórusok ötévenként ismétlődő seregszemléje. — Először 1869-ben rendezték Tartuban, amelyen csak férfikarok és fúvószenekarok léptek fel. Köztudott, hogy az Észt SZSZK lélek- számát tekintve igen kicsi ország volt mindig. A dal ünnepét azzal a céllal rendezték, hogy megmutassák önmaguknak s a világnak; önálló nép vagyunk, saját, önálló kultúrával. Az első négy ünnep színhelye Tartu volt, mivel annak idején ez a város érdemelte ki a kultúra fellegvára címet. Bár Tartunak most is jó néhány egyeteme, 'számottevő kulturális élete van — az értelmiség városának nevezik — mégis Tallinn, a főváros vívta ki magának a központi szerepet. A több mint száz év alatt természetesen sokat változott a dal ünnepe. Az első hasonló rendezvényre már csak a nyitányként minden alkalommal felcsendülő Mihkel Lüdig „Kőit” szerzeménye emlékeztet. Kőit — magyarul Himnusz a dalról — a szerk.) 1869-ben még csak nyolcszázan, a tavalyi, a harmiAcötödik dal ünnepén már több mint harmincezren vettek részt. Áz utóbbi években a Szovjetunió szinte valamennyi köztársasága képviselteti magát kórusokkal, zenekarokkal a rendszerint 2—3 napos rendezvényen. A nagyszabású hangverseny ma már nemcsak a dal ünnepét jelenti, hanem jelképezi a Szovjetunió többi népeivel kialakított testvéri kapcsolatot, az egymáshoz tartozást is. — Fel tudja-e venni a versenyt a kórusművészet népszerűségével a hangszeres zene? — Hazánkban rengeteg énekkart tartanak számon. A kórusmozgalom nagy tömegeket mozgat meg, s ezért a figyelem középpontjában áll. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hangszeres zene háttérbe szorul. A népi hangszeres zenekarok, a kantelén, a üöötspillen játszó csoportok egy része nem is ismeri a kottát, mégis nagyon szépen játszanak. Hivatásos zenekarunk viszont már jóval kevesebb van; az első a rádió zenekara, negyven évvel ezelőtt alakult meg kilenc művésszel — most csaknem száz. zenészből áll. Hogy a zenészek tábora jóval kisebb, mint az énekeseké, abból adódik, hogy a zenélés sokkal nagyobb képzettséget igényel. — Milyen zenei képzésben részesülnek az észt diákok? — Kétágú zenei képzés folyik. Ha valaki előadóművész vagy zeneszerző akar lenni, akkor legjobb, ha a hétéves zeneiskolában kezdi. a Zeneművészeti Szak- középiskolában folytatja, s az Állami Konzervatóriumban fejezi be tanulmányait. Ez a legbiztosabb út, de van példa arra is, hogy valaki gimnáziumból kerül a főiskolára. Persze ehhez nagyon tehetségesnek kell lennie. Az általános iskolákban csak heti egy órában tanítanak éneket, zenét. Bár csaknem ^mindenütt működnek iskolai "kórusok, zenei szakkörök — mi mégis azt szeretnénk, ha legalább hetente két órát szánnának a tantervek az énekre. — Milyen szerepet játszik az észt zene a Szovjetunió népeinek zenekultúrájában? — Az észt zenekultúra nagyon fiatal még. Alig több mint száz évvel ezelőtt kezdődött el kibontakozni, tömegessé válni, amikor az első felsőfokú végzettségű tanárok ktedrára álltak. A Szovjetunió legkisebb köztársasága a miénk, nincsenek jelentős zenei hagyományaink. Ennek ellenére olyan neves karmestereink. mint Neeme Järvi, vagy a híres zeneszerzőink, Veljo Tormis és Arvo Párt nagy népszerűségre tettek szert a Szovjetunióban, sőt a hatalmas, soknemezetiségű ország közvetítésével zenénk az egyetemes kultúra részévé vált. T. G. Szolnok az Árpád-kori megyék azon csoportjába tartozik, amelynek határai és kiterjedése küzdelmes története során a legnagyobb változáson ment keresztül. 1569- ben Szolnok város elvesztette megyeszékhely-jellegét, mert a török hódoltság miatt Külső-Szolnok megye egyesült Hevessel és székhelye“ Eger lett, majd annak elfoglalása után a megye központja Fülekre került. 1685 után Heves és Külső-Szolnok vármegye tiszai járásának székhelye volt Szolnok. A vasút kiénülése, a kapitalista iparfejlődés indokolttá tette egyes közigazgatási területek átszervezését. így az 1876 évi XXXIIII. törvénycikk — a megszűnt Jászkun Kerületek jász és nagykun részéből és a Külső-Szolnok megyei részekből — Jász- Nagykun Szolnok vármegye megaíllakítását rendelte el Szolnok székhellyel. Hosszú tervezgetés és vita előzte meg a megyék új kialakítását, hiszen Szolnokra valóban ráil- lett akkor az a gyakran hangoztatott mondás: „Szolnok egy geográfiai fogalom, melyből várost kell csinálni!” Szolnok akkori határa 8 0000 holdat tett ki, tehát hiányzott a föld, mely akkor a vagyo- nosságnak egyetlen alania volt. De a parlamenti viták során többek között Gorove István miniszter is Szolnok mellett szólalt fel: „Ez az igazi központ, s ma már nem állanak a Szolnok ellen felhozatni szokott vádak. Ennek, Pest és Arad után, közAz év végéig ismét több újdonsággal gazdagodik a hazai művészlemezek választéka. Az újdonságok sorában külön érdekességnek számít, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat a világon először adja ki Haydn „Aki hűtlen, póruljár” című kétfelvoná- sos vígoperájának lemezváltozatát. Emellett további Haydn- albumok kiadása is várható a közeli hetekben: Kocsis Zoltán, Lantos István, illetve Falvai Sándor és Szegedi Anikó előadásában már elkészült a klasszikus zeneirodalom nagy egyéniségének összes zongoraműveit tartalmazó sorozat két legújabb albuma. Külön érdekességnek számít nemzeti drámairodalmunk egyik legjelesebb alkotásának, Katona József Bánk bán-jának teljes prózai felvétele. Ezzel a hazai mikrohanglemez-gyártás történetében először jelenik meg teljes prózai drámai mű hanglemezen. A felvétel a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével, Marton Endre rendezésében készült. Hamarosan az üzletekbe kerül első európai hírnevű muzsikusunk, a 400 éve elhunyt Bakfart Bálint lantművész és zeneszerző alkotásait tartalmazó második lemez is, amelyen Benkő Dániel előadásában hangzanak el a török hódoltság idején keletkezett páratlan szépségű melódiák. Ugyancsak zenetörténeti érdekességnek számít a „Kollégiumi zene Magyarországon” című hang- lemezújdoniság. Űjabb lemezzel mutatkozik be a Camerata Hunga- rica is: Czidra László vezetésével és a Primavera ének- együttes közreműködésével készült, a „Reneszánsz zene gyöngyszemei” című felvételünkön Lasso, Dowland, Pretorius és más reneszánsz szerzők művei szólalnak meg. Szintén a karácsonyi lemezválasztékot gazdagítja a kortárs zeneszerzők műveit, alkotásait tartalmazó sorozat legújabb lemeze, • amelyről Láng István műveit ismerhetik meg a zenekedvelők. lekedés, forgalom tekintetében legnagyobb jövője van. Most már negyedik irányban is terveztetik ott a vasút”... Adatokat sorol fel Szolnok roppant áruforgalma mellett. Utal ezen kívül még a nagyarányú fejlődésre, felhozza azt is, hogy „az igaz,, leginkább földműveléssel foglalkozó osztály vezette eddig a város ügyeit, de már most azt is inkább a kereskedő, iparos és értelmi osztály veszi át..Tisza Kálmán miniszterelnök fontosnak tartotta hangoztatni, hogy „Szolnok részéről tétetett a kormánynak azon->ajánlat, hogy ad a város egy 1 000 négyszögöles telket. 3Í: ezer forintot és egy évi közmunkát áz új megyeházára. Erőié'; kezéssel kezdtek Szó az új megyeszékh Adásához. Átmeneti! az Obermeyer-féle tes lakóház (ma a ' italin Gimnázium) . ! : ivet a megyei hivatal-.» e még 1876ban pás -.'ázató: hirdettek az új me;:. . székház megépítésére, am- 1 r . id előkészületek után impozáns formában igen rövid idő alatt elkészült. 1876 őszén az új megye meghatározta címerét is, amelyek rajzát igen érdekes formába:; adjuk közre. A címer halasi csipkéből készült a 30-as évek közepén, a tanácsok megalakulásakor került a Damjanich Múzeum gyű j teményébe. A címerrajz megértéséhez idézzük az új megye 1876. szeptember 25-én tartott köz— Üj vonása volt az idei iskolai parlamenteknek, hogy azokon nem csupán egy-egy osztály küldöttei, hanem minden diák részt vehetett — mondották. — Jó tapasztalaitokat " szereztünk arról, hogy az iskolaigazgatók beszámolóikban kerülték az általános megfogalmazásokat és valós képet adtak az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulásáról, az eredményekről, a gondokról. Elmondták azt is, hogy mit várnak a fiataloktól az V. ötéves terv végrehajtása során. A gondos előkészítő munkának köszönhető, hogy a diákok reális véleményt mondtak az ifjúság érdekében tett eddigi intézkedésekről, szóltak a megoldásra váró gondokról, s hozzátették: készek közreműködni a helyzetüket javító további feladatok megoldásában. A tanácskozások jó alkalmat és hasznos fórumot teremtettek arra, hogy a fiatalok behatóan megismerkedjenek a KISZ IX. kongresszusának határozataival. — Érdemes megemlíteni, hogy a szakmunkástanuló iskolákban a hozzászólók közül többen szóvá tették a szociális létesítmények és a tantermek hiányát. Kevesellték a testnevelési órák számát is, különösen a harmadik évfolyamosok. A bejáró diákok szószólói az egyik fő gondot abban jelölték meg, hogy a közlekedési menetrendek nincsenek összhangban a tanítás, illetve a gyakorlati munka kezdési idejével. Több vállalatot éli. bírálat amiatt, hogy rendszertelenül folyósítják a tanulók ösztöndíját. A szakmunkástanuló iskolákban megtartott parlamenteken a résztvevők nem kis rosszallással vették tudomásul, hogy az érintett üzemből meghívott képviselő nem gyűlésének jegyzőkönyvét: „A volt Jászkun Kerület eddigi címeiének pajzsa az azon lévő koronával és kereti díszítésével változatlanul fenn- tartatik, valamint annak kétfelé osztása folytán, külön váló alsó része,, mely kék mezőben egy fehér lovon ülő vitézt, jobb kezében a Lehel- kürttel, bal kezében pedig egy védő pajzs — a Jászság címere —, ezen vitéz feje felett lévő három folyó a Jász- Nagykun-Szolnok megye három folyóját, a Tiszát, a Zagyvát és a Köröst jelölvén; — a felső rész felülről lefelé függőleges irányban két jelent meg. Holott választ vártak volna a leggyakrabban felvetett kérdésekre is, amelyeket az elméleti oktatás és a szakmai gyakorlat színvonalbeli különbségeinek megszüntetésével kapcsolatban fogalmaztak meg. A jó példákat is sorolva szóltak viszont elismeréssel a pécsi Gázművek gazdasági vezetőiről, akik biztosítják, hogy a gáz- és vízvezeték-szerelőket képző szakmunkástanuló iskola tanműhelyében ott legyenek a legmodernebb gázkészülékek. A középiskolákban is túlnyomórészt a helyben megoldható kérdések jellemezték a parlamentek vitáit. Több klubhelyiségre, sportudvarra lenne szükség, s mint a diákok elmondták, szívesen hozzájárulnának ezek létrehozásához társadalmi munkájukkal is. A pályaválasztási munka javításával kapcsolatban elmondták, hogy nemcsak az egyetemekről és a főiskoláikról, hanem az ipar- vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységéről is több ismeretet kívánnák szerezni. Az iskolai étkeztetés javításával kapcsolatban számos intézményben a KlSZ-esek felajánlották, hogy megszervezik az iskolatej-ákciót. Hasznos javaslatok hangzottak el arra is, hogy a szeptember elsején hatályba lépett új iskolai rendtartásnak megfelelően minél előbb kidolgozzák az új házirendet. A diákok feladatokat határoztak meg önmaguk számára, elsősorban annak érdekében, hogy javuljon tanulmányi munkájuk színvonala. A tanároktól pedig azt kérték, hogy a pontos órakezdéssel, a kicsöngetés „tiszteletben tartásával” ők is jobban tartsák meg a házirendet. egyen ó mezőre osztván, a jobb, vagyis ezüst fehér mezőben egy álló gólya — Kül- ső-Szolm. címere — helyezteti]-;: a bál, vagyis aranysárga mezőben pedig a volt Jászkun Kerület címeréből a Nagykunságot jelző álló oroszlán, felette lévő félholddal és csillaggal változatlanul vétetii- át. — mely ekkénti összeállítás által a címer történeti jelentősége annak alakzataihoz s jelvényeihez fűzött emlék megőriztetnek s a Jász-Nagykun-Szolnok megye jelen együvé alakulásának e nagyfontosságú ténye kifejezést talált.” Kaposvári Gyula Százéves a mai Szolnok megye H mnus7 Hp!kó! ■ III I II I gon | | 4^# §
