Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

1976. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Múzeum és iskola Országos kiállítás a szolnoki Galériában A kiállítás részlete Csutkababák, gyermetkraj- adk, papírmasé figurák, lagyagszobrocökiák, festmé­nyeik, ravtargyűjtemónyek, fényképes talblák ... Olyan minthia egy elvarázsolt or­szágiban járnánk. Pedig eze­ket a tárgyakat a szolnoki Galériában a tegnap délelőtt megnyílt „Múzeum és isko­la” elnevezésű országos kiál­lításom láttuk, amelynek a célja, hogy bemutassa, mi­lyen módszerrel segítik a különböző múzeumok az is­kolák néprajzi és régész szakköreinek munkáját. Ezt szolgálják a különböző kiad­ványok, feladatlapok, felmé­rőívek, módszertani segéd­anyagok is. A kiállítáison be­mutatott tárgyak többségét gyerekek készítették. A szolnoki, a jászberényi, a karcagi és a tiszaföldvári múzeumok mellett az ország­ból még 24 múzeum — így például a Nemzeti, a Termé­szettudományi, az Iparművé­szeti, a Szépművészeti, a Történeti, a Hadtörténeti, a Közlekedési, a Mezőgazda- sági Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály, a miskolci Hermán Ottó, a szegedi Mó­ra Ferenc, a székesfehérvári István király, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi, a ceglé­di Kossuth, a szombathelyi Savania Múzeum — hozta el kiállítási anyagait. A Galéria földszintjén kap­ták helyet megyénk múzeu­mai. Látható az 1963-ban készült Lehel-kürt kiállítás, amelyet azóta számtalan vá­rosban, községben bemutat­tak már. A tiszaföldvári mú­zeum egy barlangkutató diákcsoport munkáját örökí­tette meg fotókon. A karcagi­ak a néprajzi gyűjtőtáborban a kunsági építészet régi em­lékeiről készítettek képeket. A szolnoki Damjanich Mú­zeum bemutatja többek kö­zött a népi gyermekjáték „kollekcióját”. A Múzeum és iskola ki­állítás tegnap a háromnapos múzeuimigazgatói értekezle­ten Szóiiniokon tartózkodó szakemberek jelenlétében nyílt meg. A kiállítás 1977 január elején zár. sze Hétköznapi csodák Néhány éve az egyik tanyai diákotthonban találkoztam egy kisfiúval. A nevére már nem emlékszem, barátságába fogadó hangjára annál jobban. Arra, ahogyan meggyőzött, nézzem meg, „meleg eső” is van az otthonban, csak egy „franckarikán” kell csavarintani, és jön a viz a falból. Fél­éve lakott a diákotthonban, és még nem tudott betelni a „csodákkal”. Azzal, hogy fényes a paplan, puha a pléd és egy ágy csak az övé ... Őt - a községtől és az iskolától kilométerekre eső ta­nyáról érkezett, a diákotthonra rácsodálkozó kisfiút - és társait kerestem a napokban, a jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet kollégiumában. A 17 millió forintos költ­séggel épült, 170 személyes kollégium minden igényt kielégítő, kényelmes otthont ad ízlésesen berendezett hatágyas hálószobáival a tanulóknak. Az emeleti társalgók, já­tékszobák, a tágas olvasói terem, a korszerű tornate­rem, és a több mint húsz szakkör az ismeretek gya­rapítását, a hasznos szóra­kozást segítik. A gyerekek ellátásáról a szépen bereni dezett ebédlő, a korszerűen felszerelt 200 adagos kony­ha és az ugyancsak jól fel­szerelt mosókonyha tanús­kodik. Simányi József gyakorlati oktatásvezető, * az iskola igazgatóhelyettese mondta el, hogy mit jelent mindez a tanulóknak és a nevelők­nek. — Iskolánk az 1975—76-os tanévtől emelt szintű intéz­ményként működik. Maga-* sabb fokon tanítjuk a ker­tészetet, az állattenyésztési a baromfigondozást, mint korábban. Az itt eltöltött évek egyre több gyerekben ébresztik fel a továbbtanulá­si vágyat. A törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolában tíz olyan fia­tal tanul, aki itt lett szak­munkás. Egy volt tanulónk pedig a mezőgazdasági fő­iskoláról tájékoztat rendsze-) résén bennünket a tanul­mányi eredményeiről. Mindi ez arra kötelezi az iskolán-; kát, hogy jól képzett és sok­oldalúan művelt szakembe­reket adjon a népgazdaság­nak. Ezt a feladatot csak jól felkészült pedagógusoki kai, korszerű felszereléssel, tanüzemmel és ilyen kollé­giummal lehet végrehajta­ni. Munkánk most sokkal könnyebb mint néhány év­vel ezelőtt. A gyerekek ter­mészetesnek tartják hogy jól felszerelt iskola és kollégi­um várja őket. Megszokták az itteni körülményeket, igé­nyeik is ehhez az életformá­hoz igazodnak. Már nem fogják régi környezetüket elfogadni olyannak, amilyen azelőtt volt. * * * Kállai Kati másodéves tanuló, a jászladányi Egyet­értés Tsz-ben helyezkedik el az iskolai évek után. Ba­romfitenyésztőnek készül. — Bátyám, aki az „Egyet­értésben” dolgozik szintén itt lett szakmunkás. Annyi­szor dicsérte az iskolát, a kollégiumot, hogy én és Ottó, az ikertestvérem is kedvet kaptunk a tanulás­hoz. Mindketten a kollégii umban Iáknak. Dolgozom a KISZ-alapszervezetünk ve­zetőségében, tagja vagyok énekkarnak, a sakk-körnek — csapatunk aranyérmes* már kupát is nyert — gitár- zenekarunk, aminek én va­gyok a vezetője, az iskola és a művelődési ház ren­dezvényein is szerepel. Ha megkapom a szakmunkás­bizonyítványt megyek az „Egyetértésbe” dolgozni, ott várnak rám. Olyan jó szak­ember akarok lenni, mint a bátyám. Hasznos Pál tavaly lett szakmunkás, a jászberényi Kossuth Tsz-ben dolgozik* mint szarvasmarha tenyésztő — A tanulóévekkel álta­lában úgy van az ember* hogy legjobb túllenni raj­tuk. Én mégis legkedvesebb emlékeim között őrzöm a jászapáti iskolában és a kol­légiumban eltöltött éveket Az iskolában megtanítottak bennünket a munka, a szak­ma szeretetére, a kollégium­ban pedig megtanultuk, hogy környezetünkért, ahol élünk dolgozunk, mindig tenni kell valamit. A mun­kahelyünkön sok mindent hasznosítunk abból, amit a diákotthonban tanultunk. Eleinte azt mondták az idő­sebb munkatársak, hogy túl nagy igényekkel eresz­tettek útnak bennünket Jászapátiból. Most együtt kopogtatunk a főnökségnél azért, hogy a szakosított telep szociális épületének a fürdőszobájába villanyboy- lert szereljenek fel. És együtt láttunk neki az épü­let kifestéséhez is. — illés — Szakszervezeti oktatáson Több ezer résztvevő Színvonalas előadások, konzultációk időszerű kérdésekről Oktatási intézmények variálható elemekből A Győr megyei Állami Építőipari Válllaliait és a győri Tervező Vállalat szakembe­rei különleges vázszerkezetű épületrendszert alakított ki gyermekoktatási intézmények építésére. A rendszer lénye­ge az, hogy az épülethez szükséges összes elemeket — a tartóoszlopokat, a gerendá­kat, a födémelemeket és a külső térelhatároló egysége­ket — elöregyártják, s a helyszínen csupán összesze­relik. A homlokzati pairaelok alkalmazásával megvalósítot­ták a vakolat nélküli felü­letképzést, amely szintén új­szerű az oktatási intézmé­nyek építéséinél. Az épületrendszer elemei variálhatóak, s ez annyit je­lent. hogy ugyanazokból _ a szerkezeti elemekből tudják összeállítani a tantermeket, a tornatermeket, a klubszobá­kat éis az étkezőket. Magyar kiállítás Párizsban Tíz évvel ezelőtt, 1966-ban találkozhatott első ízben a francia közönség — az azóta is emlékezetes párizsi kiállí­táson — a magyar művészet­tel. A hazánk művészetének első tíz évszázadát felölelő nagysikerű bemutató után most decemberben ismét a Petit Palais ad otthont tár­latunknak, ezúttal a század- forduló magyar képzőművé­szetét felvonultató nagysza­bású gyűjteménynek. A kul­turális Kapcsolatok Intézete ezzel a kiállításával kívánja folytatni a francia műértő közönség megismertetését a magyar képzőművészet kiala­kulásával, fejlődésével’, mely­re — számos korszakban — nagy hatással volt Párizs. A kiállítás anyagát néhány hazai múzeumunk — köztük a Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a buda­pesti Történeti Múzeum, a Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum bocsátotta a Kulturális Kapcsolatok Intézetének rendelkezésére. A francia—magyar kulturális egyezmény keretében sorra kerülő kiállításon mintegy 500 műtárgy-szobor. kép, csipke, bútor, korhű viselet, piakát ad ízelítőt a ma­gyar „árt nouveau’ történeté­ből, a kor stílusának jelleg­zetességeiből. Az iparművészeti anyag két termet foglal majd él a Petit Palaisban. Külön rész­lege lesz a kiállításinak a népművészet emlékeit doku­mentáló terme, aho; többek között az 1896-os kiállításon már világhírre szert tett me­zőkövesdi matyó szobarészlet is látható lesz. A kiállítás végül fotók se­gítségével ad ízelítőt a kor kiváló magyar építészeinek munkásságából, akik Buda­pest mai arculatát kiformál­ták, szinte valamennyi rep­rezentatív épületét tervezték. A SZOT Titkárságának ha­tározata értelmében a szak- szervezeti tagság politikai oktatásának — figyelembe véve a megyei tapasztalato­kat, a megyei pártbizottság ide vonatkozó határozatát is — legfontosabb feladataként az oktatás színvonalának emelését, az időszerűséget, az oktatás módszereinek ja­vítását határozta meg az új képzési évre. Soron lévő feladatok Valamennyi oktatási for­mában a ' főbb feladatok a következők: mozgósítani a XI. pártkongresszus és a ma­gyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa határozatainak végrehajtására, a közös cse­lekvésre, megmagyarázni az ötödik ötéves terv főbb cél­kitűzéseit, az abból eredő he­lyi feladatokat, hogy cselek­vési egység bontakozzék ki a végrehajtásban. Ugyanakkor a szakszervezeti oktatásnak is segítenie kell a szocialista gondolkodásmód, magatartás, életforma jellemző vonásai­nak térhódítását, fel kell lép­nie a szocializmustól idegen nézetek és magatartási for­mák ellen, hozzá kell járul­nia a dolgozók tájékozottsá­gának javításához, az üzemi demokrácia kiszélesítéséhez. Éppen ezért valamennyi tan­folyamon a feldolgozásra ke­rülő kilenc téma közül csu­pán hármat írnak elő köz­pontilag, kötelezően. Ezekhez kapcsolódik a különböző szakmai központok által ja­vasolt. valamint az adott munkahelyen a szabadon vá­lasztott, a legidőszerűbbnek tartott témák megbeszélése. ü statisztika tükrében Az, hogy a szakszervezeti politikai oktatás évek hosszú sora óta megfelel az iránta támasztott követelmények­nek, bizonyítja: évről évre több tanfolyam kezdődik, és évről évre vesznek részt ok­tatásban. Csupán összehason­lításként néhány adat: tavaly 1231 tanfolyamon mintegy 25 ezer háromszázan vettek részt. Az idén már 1331 tan­folyam kezdődött el mintegy 28 ezer hallgatóval. És ami szintén nagyon lényeges: a tanfolyamokon a résztvevők közül 20 ezer a fizikai mun­kás, körülbelül 9 ezren van­nak a 30 éven aluliak, és 8 ezernél többen a nők. Vagyis olyanokat vontak ba a kép­zésbe, akiknek nagyon fontos. hogy tájékozottságot szerez­zenek az üzem, az ország, a világ dolgaiban. Hogy a munkások legjob­ban szűkebb környezetük helyzetére, feladataira kí­váncsiak, azt mutatja, hogy a legnagyobb érdeklődés. A munkahelyi élet időszerű kérdései című tanfolyam iránt nyilvánult meg. Ebből a témaköriből 716 tanfolyam indult mintegy 15 ezer részt­vevővel. A legkisebb érdek­lődés viszont a szakszervezeti ifjúsági fórumok iránt van: 16 csoportba mindössze há­romszázötvenen jelentkeztek. És bár sok fiatal tanul a szakszervezeti tanfolyamokon, mégsem jó, hogy a külön, csak az ifjúságot érdeklő té­mákat feldolgozó foglalkozá­sok ilyen kevés érdeklődőt vonzanak. Igaz, új oktatási formáról van szó, hisz tavaly rendeztek először ilyet, még­is — úgy látszik — aZ alap­szervezetek, a szakszervezeti szervek még nem ismerték fel eléggé e formában rejlő nagyszerű lehetőségeket. Felkészülten, hozzáértően Az oktatás sikere nagy mértékben azon múlik, hogy mennyire vannak felkészülve a tanfolyamok vezetői, azaz a propagandisták. Mindenkép­pen jó dolog, hogy a párttag szakszervezeti propagandis­ták páútfeladaitkónt végzik megbízatásukat. És ők nem kevesen vannak: a megye 1400 szakszervezeti propa­gandistájából 820 tagja a pártnak, és több mint kilenc- százan rendelkeznek valami­lyen pártiskolai végzettség­gel. Jó, hogy több mint ezren érettségivel, főiskolai, egyete­mi végzettséggel is. Azt vi­szont ma már semmi sem in­dokolja, hogy olyan személy is propagandista tevékenysé­get végezzen, aki általános iskolai tanulmányait sem fe­jezte be. Jelenleg ugyanis több mint húszán ilyenek. A száz vezető propagandis­ta egyhetes bentlakásos elő­készítő tanfolyamokon vett részt, majd megtörtént idő­ben az 140 propagandista felkészítése is az új oktatási évre. Amikor az SZMT elnöksé­ge a közelmúltban az oktatás indulásának tapasztalatait tárgyalta, megállapította: mind rendszerében, formájá­ban, mind tartalmában, szer­vezettségében tovább erősö­dött a szakszervezeti oktatás, mindenütt megfelelően elő­készítették őket. V. V. Új könyvtár épül Öcsödön, amely­ben külön helyisé­get kap a felnőtt és ifjúsági könyvi tár, s kialakítanak új könyvtár épül Öcsödön

Next

/
Oldalképek
Tartalom