Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! XXVII. évf. 279. sí. 1976. november 25,, csütörtök A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A teljesítmények logikája Januárban, az új ötéves terv kezdetén úgy láttunk mun­kához, hogy tudtuk: azokra a tennivalókra kell összpontosí­tani a figyelmet és az erőket, amelyeknek megvalósításával a népgazdaság rugalmasabban alkalmazkodhat a világpiac változásaihoz, új követelményeihez. A párt a gazdasági mun­ka fő feladatát a hatékonyság növelésében jelölte meg. Ha a kongresszusi határozatokban megfogalmazott fő gazdaságpo­litikai feladatra gondolunk, világosnak kell lenni előttünk: nemcsak az 1976-os terv, hanem a teljes ötéves időszak köz­ponti kérdéséről van szó, sőt a fejlett szocializmus építésének hosszútávú céljáról is. A növekvő követelmények ezért tehát a növekvő teljesítmények logikáját diktálják a vezetőkre, a beosztottakra egyaránt. (Nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalmi élet minden területén!) Az ötéves terv s az idei népgazdasági terv végrehajtásá­nak tennivalóit a megyei pártbizottság cselekvési programja tartalmazza. A céltudatos agitációs munka nyomán a felada­tok idejében közismertté váltak, a jó munkához elengedhe­tetlen szemléleti és cselekvési egység egészében véve meg­teremtődött — a teljesítmények vezérlő erejévé vált. (Termé­szetszerű: nem lezárt folyamatról van szó, nem ellentmondás mentes a gondolkodás és a gyakorlat sem.) A párt- és állami szervek rendszeresen ellenőrizték a cselekvési program meg­valósításának menetét és a jobb végrehajtás érdekében szük­ség szerint intézkedtek a hibák kiigazítására. A megye gazda­sága, az egyes ágazatok, üzemek idei teljesítményének mérle­gelésére megfelelő időben majd sor kerül az arra illetékes pártszervek testületi'ülésén. Mindazonáltal az év első félévi eredményeinek ismereté­ben, s az utóbbi néhány hónapban egyes üzemekben szerzett tapasztalatok alapján a pozitív gazdasági-politikai magatar­tásnak számos eredményét fedeztük fel. Két példa érzékelte­tésül. A Vegyiművek anyagellátása nemzetközi szállítások függvénye. Az esztendő első felében nagy nehézségek között dolgoztak, gondok között, de nem panaszkodva. Mindig arra a konkrét helyzetre kell megoldást találni, — vallják — ami van, mégha rajtunk kívülálló okok játszanak is közre. A le­maradásokat pánik nélkül, szervezetten, rugalmas, okos mun­kával bepótolták. Az anyagellátási zavarbk idején és azok mérséklődése után is az egész kollektívának a „megszokott­nál” nagyobb teljesítményt kellett hoznia. Hozta is! A belső erők mozgósításával, jobb kihasználásával hárították el a kedvezőtlen külső tényezők szülte akadályokat. Nem nehéz felfedezni, melyek a mintaszerű vonásai ennek a gyakorlatnák. A másik példa Martfűről, a Tisza Cipőgyárból való. Már hetek óta, az esztendő végéig minden szabad szombaton azért dolgoznak a munkások — az „A” és a ,jB” gyáriak egy részé­ről van szó —, hogy a hazai cipőipar becsületét erősítve sa­ját tervükön felül, más .vállalatok elmaradását pótolva a fon­tos export-szállítmányok idejében eljussanak a megrendelő­höz. Mindenki önként vállalta a túlmunkát, munkásgyűlése­ken, brigádmegbeszéléseken döntöttek így. Megértették, hogy a népgazdaság érdeke előbbre való néhány szabad szom­batnál, a személyes napi érdeküknél. Asszonyok, édesanyák, lányok a nagymosást vasárnap végzik el, egy napra szűkül számukra a pihenés... Persze nem ingyen dolgoznak, rende­sen megfizeti a gyár őket, de kár vitatni: igenis áldozatot vállaltak. Ha a vállalatok egész évi munkáját nem is szabad kizáró­lag a dolgozók önzetlenségére alapozni, vannak és lehetnek ma is helyzetek, amikor a munkások, téesz-tagok áldozatkész­ségére kell építeni, amikor szinte erőn felüli teljesítményekre van szükség a feladat megoldásához. A cipőgyáriak ebben is példát mutattak, megmutatták, mi a mintaszerű magatartás. Felismertek bizonyára olyan tartalékokat is, amelyek átlagos viszonyok között majd hasznosíthatók a hatékonyság növelé­sében, anyagi és szellemi kapacitásuk még jobb kiaknázásé-* ban. Es ebben a mondatban a hangsúly a „még jobban” van, amely már általánosítható követelmény. Igazán szó sincs ar­ról, hogy túl kellene „lihegni” bármilyen jó kezdeményezést, teljesítményt, de csakúgy mellettük elmenni sem helyes. Nagyon fontos ez az év, az ötéves terv sikeres indítása — ennek megfelelő komolysággal, felelősséggel, dolgoznak a gyárakban, és másutt a földeken. Tíz hónap elmúltával arról meggyőződhettek az emberek, hogy van értelme az erőfeszí­téseknek, ahol javul a munka: ott van előrehaladás. A feladató!? nehezén azonban nem vagyunk még túl, a tegnapi munkának ma jobb, holnap még jobbnak kell lennie mindenütt. A lehe­tőségeinket még nem merítettük ki, sem anyagi, sem szellemi értetemben. A fő feladat nemcsak erre az évre, nemcsak a következő esztendőkre, hanem hosszabb távra szól, — ilyen felfogásban kell dolgoznunk. Ezzel együtt most a döntő az, hogy mindent megtegyünk az idei feladatok jó megoldásáért, hogy a szilveszterig hátra­lévő hetekben az 1976 évi tervek teljesítését biztosítsuk. A pártszervezeteknek egész éven át és a jövőben is elsőrendű feladatuk, hogy a gazdasági munka hatékonyságának növelé­sét a politikai szervező, nevelő és ellenőrző munka eszközei­vel elősegítsék, a tagkönyvcsere előkészítése, lebonyolítása is jól szolgálta ezt a törekvést. Valóban: már felmerülhet a kérdés, mik lesznek a főbb tennivalók 1977-ben? Ha valami „megjósolható” az az, hogy vezetőknek és beosztottaknak egyaránt nagyobb teljesítményt kell nyújtaniuk az ideinél a gazdaság és a társadalmi élet minden területén. A növekvő követelmények objektíve benne vannak a helyzetünkben, melyek végső fokon új lehetősége­ink, erőforrásaink mind eredményesebb mozgósítását jelentik. A szocialista valóságunk fejlődésének dialektikája dik­tálja a növekvő követelmények, növekvő teljesítmények lo­gikáját, ez a norma, ezien az úton érhető el a fő cél, hogy szoci­alista jólétben, teljes emberi életet éljünk. A most folyó brigádvezetői tanácskozásoknak ez a gondo­lat a vezérfonala, ez lesz a munkájuk legfőbb eredménye. Fábián Péter Magyar part- és kormányküldöttség utazott Bukarestbe Kádár Jánosnak, a Magyar -Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével tegnap magyar párt- és kormány­küldöttség utazott Bukarest­be, a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó testületének ülésére. A kül­döttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács / elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizott­ság tagja, külügyminiszter A párt- és kormánykül­döttséget a Keleti pályaud­varon Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Biszku Béla. Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság tit­kárai, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András bel­ügyminiszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter. Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, Berecz János, a Közpon­ti Bizottság osztályvezetője és Rácz Pál külügyi állam­titkár búcsúztatta. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Lázár György fogadta az amerikai kereskedelmi miniszter! Dr. Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására tegnap délelőtt Budapestre érkezett Elliot L. Richardson, az Egyesült Államok kereske­delmi minisztere és kísérete. Fogadására a repülőtéren megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium és a Külügy­minisztérium vezető munka­társai. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap délelőtt hivatalában fogadta Elliot Richardsont, az Amerikai Egyesült Államok kereske­delmi miniszterét. A szívé­lyes légkörű eszmecserén részt vett dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter. Elliot L. Richardson, az Egyesült Államok kereske­delmi minisztere délután tár­gyalásokat folytatott dr. Bí­ró József külkereskedelmi miniszterrel. Eszmecserét folytattak a kereskedelem fejlesztésének lehetőségeiről) Az amerikai miniszter fel­kereste Púja Frigyes külügy­minisztert, akivel időszerű kérdésekről folytattak eszme­cserét. Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese este a Gellért Szálló Gobelin termében vacsorát adott az amerikai kereskedelmi mi­niszter tiszteletére. Tóth Dezső előadását tartja Múzeumigazgatök országos értekezlete Szolnokon Az országos és a megyei múzeumok igazgatóinak, va­lamint a megyei tanácsok képviselőinek részvételével háromnapos értekezlet kez­dődött tegnap Szolnokon a városi tanács nagytermében. A múzeumok tudományos és közművelődési tevékenységé­nek további fejlesztését szol­gáló tanácskozást — amelyen jelein volt dr. Boros Ottóné, az MSZMP megyei bizottsá­gának osztályvezetője — Si­pos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Ezt követően Tóth Dezső, az MSZMP KB tudományos-, közoktatási éá kulturális osz­tályának helyettes vezetője előadást tartott kulturális életünk időszerű kérdéseiről, a művészetek feladatairól. Az értekezlet közel hetven résztvevője délután dr. Szi- kossy Ferencnek, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgató-helyettesének a kapitalizmus és a szocializ­mus korszakával foglalkozó történeti muzeológia fejlesz­téséhez kiadott minisztériu­mi irányelvek végrehajtásá­ról szóló tájékoztatóját hall­gatta meg. az országos úttörőparlament A zalaegerszegi ifjúsági és úttörőház színháztermében — Orsós Lászlónak, a gel- lénházi úttörőcsapat őrsveze­tőjének elnökletével — teg­nap megkezdődött a VI. or­szágos úttörőparlament négy­napos ülése. Szűcs Istvánné, a Magyar Űttörők Országos Szövetsé­gének főtitkára tartott refe­rátumot. — Szegeden két évvel ez­előtt arra a kérdésre vála­szoltunk: miről beszélnek a tettek? Az V. országos úttö­rőparlament útjeleit már magatok is jól ismeritek. Az akkori kéréseket a felnőttek is komolyan vették. Ezt bi­zonyítja az itteni „születés- napi” ajándékokat bemutató kiállítás is. Az ország életét irányító vezető szervek, tes­tületek is megtárgyalták, mit tehetnek a gyermekek ér­dekében. A párt gondoskodá­sát, figyelmét ott érezzük mindennapi munkánkban, se­gítségével tudunk egyre eredményesebben dolgozni. 1976 januárjától az úttörő- csapatok évente 20 millió fo­rint állami támogatást kap­nak sport, és kulturális cé­lokra ; A IV. ötéves terv utolsó két éve alatt öt úttörőház, 35 úttörőtábor épült fel; Egy éve, hogy véglegesen hiztokba vehettük a zánkai úttörővárost, ma Zánkán évente 25 000 pajtás táboroz­hat. — Az V. országos úttörő­parlament óta életünket, munkánkat az előzőeknél sókkal nagyobb figyelem, se­gítőszándék kísérte. Egyre több felnőtt kapcsolódik be az úttörőéletbe, egyre több azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik úttörővezetést vál­lalnak a csapatokban. Tár­sadalmunk, pártunk, a kom­munisták, a KISZ-esek, a szülők és nevelők segítsége kötelez bennüáket. Jól kell élni segítségükkel, bizalmuk­kal, de hogy milyen az út­törőélet, mégiscsak rajtunk múlik; miattunk, általunk lesz még szebb. Szűcs Istvánné a további­(Folytatás a 3. oldalon.) FELAVATTÁK A TELEVÍZIÓ KÖRZETI STÜDIÓIT Dél-Dunántúl, illetve a Dél-Alföld kulturális köz­pontjában — Pécsett, illetve Szegeden — tegnap ünnepé­lyes külsőségek között fel­avatták a Magyar Televízió körzeti stúdióját. Mindkét ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Az új intézmények lét­rehozásában érdekelt me­gyék párt-, állami és társa­dalmi vezetőinek jelenlété­ben lezajlott ünnepségeken Nagy Richard, a Magyar Televízió elnöke mondott be­szédet. A POLITIKAI BIZOTTSÁG TAGJAINAK LÁTOGATÁSAI Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke tegnap a főváros XVIII. kerületében tett látogatást. Megtekintette a kerület né­hány létesítményét, majd lá­togatást tett a Lőrinci Vat­tagyárban. A gyárban aktí­vaülésen tájékoztatót tartott az MSZMP KB október 26-i ülésének határozatából adó­dó feladatokról, s válaszolt az aktívaülésen elhangzott kérdésekre. * Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Politikai Főiskola rek­tora a főváiros XXII. kerüle­tében tett látogatást. Nemes Dezső megtekintette a gyü­mölcs- és dísznövénytermesz- tési kutatóintézetet, vala­mint a központi kísérleti te­lepet. A látogatás az inté­zetben megrendezett kerületi pártaktívaüléssel zárult. * Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap a főváros IX. kerületébe látogatott: felke­reste a Marx" Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemet. Előadást tartott időszerű belpolitikai és nemzetközi munkásmozgalmi kérdések­ről,. VÉGET ÉRT SZEKÉR GYULA NDK-BELI LÁTOGATÁSA Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke tegnap hazaérkezett Buda­pestre. A Német Demokra­tikus Köztársaságban az együttműködési bizottság el­nökeinek találkozóján vett részt. A kormány elnökhe­lyettesét a Ferihegyi repülő­téren dr. Korom Mihály igazságügyminiszter és dr. Varga József, a Miniszterta­nács Titkárságának vezetője fogadta. HAZAÉRKEZETT SZOVJETUNIÓBÓL ANDRIKÓ MIKLÓS Tíz napot töltött a Szov­jetunióban az a négytagú pártmunkásküldöttség — Sán­dor Józsefnek, a Központi Bizottság tagjának és osztály­vezetőjének vezetésével —, amelynek tagja volt Andrikó Miklós, a Szolnok megyei Pártbizottság első tikára is. Az út során több előadást tartottak hazánk társadalmi, gazdasági és pártpolitikai kérdéseiről. Andrikó Miklós gazdasági életünkről adott tájékoztatót. A küldöttség tagjai tegnap délelőtt érkeztek haza. Fo­gadásukra a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Grósz Károly, a KB agitációs, és propaganda osztályának ve­zetője. Megyénkből Szekeres László, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács el­nöke jelent meg. EGY MONDATBAN — Az Országos Vízügyi Hi­vatalban tegnap tartott ülést a Vízgazdálkodási Társula­tok országos választmánya, amelyre 84 vízügyi társulat és 550 vízmű, és csatornamű társulat küldte el képviselő­jét. — Szegeden tegnap há­romnapos nemzetközi ta­nácskozás kezdődött az üze­mi balesetekkel kapcsolatos munkajogi, társadalQmbizto- sítási és szociálpolitikai kér­désekről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom