Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-24 / 278. szám
1976. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bemutatkozás ma este 1 Műsort sugároznak az első körzeti tévéstúdiók Fekete rendszámmal Ma este nyolc órakor mutatkoznak be az ország első körzeti tévéstúdiói: a Magyar Televízió szegedi, illetőleg pécsi körzeti stúdiója. Szoros, családias kapcsolatot akarunk! Amikor tavaly decemberben — éppen a rekonstrukció befejezése előtt — tűz pusztította a szentesi adótornyot, még a Budapesti 1-es csatorna műsorának sugárzása is veszélybe került, még azokban a hetekben, amikor a szakemberek erejüket megfeszítve dolgoztak azon, hogy a műsorszórás ismét biztonságos legyen, született meg a megállapodás arról, hogy Szegeden és Pécsett 1976-ban megkezdik működésüket az ország első körzeti tévéstúdiói. A szegedi stúdió Békés, Bács-Kiskun, Csongrád megye és Szeged megyei város, valamint a Magyar Televízió közös anyagi áldozatvállalásával jött létre. Már készül a november 24-i bemutatkozást követő második műsor is, melyet karácsony egyik napján mutat be a televízió. A stúdió most ideiglenes otthonában, a nemrég épült újszeged! sportcsarnok egyik edzőtermében kezdte meg munkáját. A termet a Magyar Televízió olyan technikai berendezésekkel szerelte fel, hogy máris éppúgy alkalmas különféle politikai műsorok, kulturális és szórakoztató programok, tévéjátékok, kisfilmek felvételére, mint majd az Üttörő téren 1978-ra elkészülő végleges stúdió. Egyelőre a budapesti 1-es programban jelentkeznek saját műsoraikkal a szegediek, eleinte ritkábban, majd egyre sűrűbb időközökben. Az illetékesek később döntik el, hogy a szegedi stúdió milyen arányban ad műsorokat a központi adókon és — a szentesi adóállomás felhasználásával — helyi sugárzással. Helyi műsorsugárzásra minden valószínűség szerint csak akkor kerülhet sor, ami. kor a végleges stúdió elkészül. Akkor tehát egyrészt úgynevezett regionális műsorok készülnek majd, melyeket csak a szentesi adó sugároz, de mivel ennek hatósugara túlterjed a stúdiót létrehozó három megye határain, a műsorokat a Szolnok megyei tévéelőfizetők is láthatják. Másrészt — megrendelésre — továbbra is készülnek felvételek a központi adók számára. A körzeti stúdió munkájának helyzeti előnye, hogy szoros, szinte családias kapcsolat, párbeszéd alakulhat ki a nézők és a televízió között. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a műsorok közelférkőzzenek az itt élő emberekhez, mélyére ássanak azoknak a kérdéseknek, melyek a lakosságot naponta foglalkoztatják. B .ZETI STÚDIÓI PÉCS* Dél-Dunántúl művészeti és szellemi fóruma legyen! — Jó estét kívánok, kedves nézőink — Budapestről! — hangzik majd november 24-én este 8 órakor a képernyőn a konferálás. De miért kell hangsúlyozni, hogy a Magyar Televízió Budapesten van? Aznap indul meg ugyanis a körzeti televíziózás Magyarországon. Hosszú távú programról van szó, amelynek első két állomása Pécs és Szeged. Pécsett, Baranya, Somogy és T'ólina megyék támogatásával, a Tettye aljában, a Sorház utcában alakították ki a stúdiót. A pécsi körzeti stúdió Baranya, Somogy és Tolna megyékben készíti műsorait. Feladata, hogy a tájegység gazdasági, politikai és társadalmi eseményeiről, életéről tájékoztassa az ország közvéleményét és hogy a Dél- Dunántúl művészeti és szellemi életének fóruma legyen. Feladata továbbá, aktuális belpolitikai műsorok készítése. helyszíni közvetítések és tudósítások adása a terület legfontosabb eseményeiről. Műsoraiban nyomon követi működési területének társadalmi fejlődését. Politikai dokumentumfilmeket s különböző műfajú önálló művészeti alkotásokat, oktató és ismeretterjesztő műsorokat , is készít. A pécsi körzeti stúdió november 24-én este 8 órakor sorra kerülő első műsora a Dél-Dunántúl szépségeit és értékeit felvillantó, egyben ünnepélyes stúdióavató lesz. A negyven perces riportmagazin bemutatja a Dél-Dunántúl jellegzetes tájait, s ízelítőt ad a táj iparáról, mezőgazdaságáról, tudományos és művészeti életéről. A műsorban riportot láthatunk a híres dél-dunántúli borvidékekről, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tudományos kutató munkájáról, a Pécsett tanuló egyetemistákról és főiskolásokról, a mecseki bányászokról és a kaposvári színházról. A bemutatkozó műsort decemberben egy dél-dunántúli ki mit tud? előzetes követi, amelyben ízelítőt kaphatnak a nézők a januárban a képernyőn is induló népszerű sorozat megyei döntőin kitűnt szereplők műsorából. A következő- hónapokban havonta egy alkalommal, később kéthetente jelentkezik a pécsi körzeti stúdió önálló műsora. A terv az, hogy végül hetenként, hétfői napokon jelentkeznek önálló műsoraikkal a körzeti stúdiók. Nélkiiliik nehezebb lett volna Jutalmat kaptak a legjobban szüretelő diákok A kedvezőtlen időjárás, a mélyen felázott talaj az idén megnehezítette a betakarítási munkát, a mezőgazdaságnak az eddiginél is nagyobb szüksége volt a kézi munkaerőre. Ezért különösen nagy hasznát vették a jászberényi tsz-ek és az állami gazdaság a segítségnek, amit az őszi munkákhoz az általános iskoláktól kaptak. A gyümölcsszedésben, a szüretelésben, a jászberényi általános iskolások már az elmúlt évek során nélkülözhetetlenné tették magukat. Az idén szeptember 10. és 30. között 652 tanuló dolgozott. iskolánként 4—10 napon át segítettek a betakarításban. A munkában el- töltöltött órák száma meghaladta a négyezret. A betakarításhoz a feltételeket a gazdaságok és az iskolák összehangolt munkája biztosította. A gazdaságok nagy figyelemmel A zalaegerszegi városi tanács restauráltatta a Keresz- túry család, Keresztúrv Dezső irodalomtörténész egykori Zalaegerszeg-jámkahegyi lakóházát. A felújítás után, a jövő év tavaszán adják át az épületet új funkciójának: a városi tanács irodalmi és társadalomtudományi kutatóközpontot rendez be az épületben. Itt helyezik el a megyéből elszármazott tudósok, szervezték meg a tanulók utaztatását, a feladatok elosztását. Biztosították az eredményes munkához szükséges eszközöket. Ennek eredménye, hogy az első naptól kezdve folyamatos volt a munka. A betakarításnál segítő diákok a kedvezőtlen időjárás ellenére jól — a felnőttekéhez hasonló eredményekkel — végezték el a rájuk bízott feladatokat. Szorgalmas munkájukért a gazdaságok az idén 160 ezer forintot fizettek ki az általános iskolásoknak. Egy-egy tanuló napi át- lágkeresete 41—55 forint volt. Kiemelkedő munkájuk elismeréséül a pórtelki, a Székely Mihály és a Kossuth úti iskola tanulói célprémiumot is kaptak. Közülük is a legjobbak egynapos jutalomkiránduláson vesznek részt, aminek költségeit a gazdaságok fedezik. művészek, iparművészek irodalmi és kortörténeti dokumentumhagyatékát. Ezenkívül alkotási lehetőséget teremtenek az épületben pedagógus-íróknak, kutatóknak. Az, épület is hagyatékként került a város tulajdonába. A zalaegerszegi születésű Ke- resztúry Dezső akadémikus, Zalaegerszeg díszpolgára adományozta a városnak. Múzeumigazgatók országos értekezlete Szolnokon Az ország múzeumigazgatóinak részvételével háromnapos értekezlet kezdődik ma délelőtt Szolnokon. A tanácskozást t— a városi tanács nagytermében — Sipos Károly a megyei tanács elnök- helyettese nyitja meg. majd Tóth Dezső, az MSZMP KB tudományos-, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője előadást tart kultúrpolitikai kérdésekről. Délután dr. Szikossy Ferenc, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgató-helyettese tájékoztatja a résztvevőket, a kapitalizmus és a szocializmus korszakával foglalkozó történeti múzeológia fejlesztéséhez kiadott minisztériumi irányelvek végrehajtásáról. A tanácskozás holnap bemutató történelemórával folytatódik, amelyet vita követ, majd a résztvevők megtekintik a Galériában az „Iskolai szemléltetőeszközök” című kiállítást. Délután meglátogatják a nemrégen nyílt szolnoki Szabadtéri Vízügyi Múzeumot, majd megtárgyalják a Kulturális Minisztérium által közreadott írásbeli anyagot, amely a múzeumokban kialakítandó közművelődési csoportok tevékenységéről szól. A háromnapos értekezlet záróakkordjaként holnapután a múzeumigazgatók tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Kutatóközpont Zalaegerszegen GÉPJARIUlÜ-ELLENOItZES SZOLNOKON Hűvös hajnalra ébredt Szolnok. Épp csak megvirradt — felbőgtek az autók, a buszok motorjai, fázósan siettek az emberek. Velünk is „megira- modott” a fehér Zsiguli. Hajas-Lajossal, a KPM autófelügyeletének főellenőrével a fekete rendszámtáblás autók nyomába „szegődtünk”. Rövid út után feltűnt az első fekete rendszámos személygépkocsi. Előkerült a piros tárcsa — a Zsiguli vezetője fékezett. Az üzembentar- tási engedélyből kiderült, hogy az autó a Hetényi Géza Megyei Kórház egészségügyi szolgálatáé. A vezető éjszakai műszakból igyekezett a garázsba. A menetlevél rendben volt, csak a két első gumi nem „stimmelt” — túl'laposak voltak. Következő „megállónk” a vízügyi székház előtt volt. A Vízügyi Tervező Vállalat Volgájának vezetőjétől, miközben elkérte az ellenőr az iratokat, megkérdezte: — Honnan jön most? Párás a Volga ablaka... Hol állt az éjjel? — Tegnap későn érkeztünk meg vidékről... már nem volt időm a garázsba menni. . . így a házunk előtt éjszakázott. .. Most meg jövök befelé, a munkahelyemre — válaszolta kissé zavartan a gépkocsivezető. — Tudja, hogy ez szabálytalan? Egyébként a menetlevélben az szerepel, hogy 18 órakor érkeztek meg Szolnokra. Az még nem késő. . A következő „áldozat” a Gyógyszertári Központ Polski Fiatja. Az autóban a vezetőn kívül még ketten ültek. — Merre tart? — így az ellenőr. — A kolleganőket viszem a központba. — Van erre engedélye? — Hát.. . nincs. . . de nekem azt mondták, hogy vigyem be őket.. — A háztól a munkahelyig szállítást a kormány engedélyhez köti, amelyet a szakminisztérium javaslatára a KPM ad ki. Ezen a menetlevélen pedig ez nem szerepel. A gépkocsit jogtalanul használták, ezért felírom az adatokat. Ebben az esetben a felelős személy — aki kijelölte az utat és engedélyezte a fuvart — a nevére küldjük ki a figyelmeztetést, és a vállalat kilométerenként 10 forint bírságot fizet. Az Ady Endre úton feltűnt egy másik fekete rendszámtáblás autó is. Az igazoltatás után kiderült, hogy a Szol- nok-Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat autójá, amely négy utast szállított. — Kik ülnek az autóban? — A munkatársaim, . . ú—• Hol vette fel őket? — A buszmegállóban láttam meg, hogy várakoznak. Gondoltam, hogy úgy is a telepre megyek — elviszem őket. Egy kismama is ül benn. Búcsúztató ünnepség lesz és visszük az ajándékot is,.. — Emberileg érthető, de a szabály, az szabály. .. Ezt a gépkocsit szintén nem a rendeltetésének megfelelően használták. Ellenőrzéskor olyan személyek ültek benne, akiknek a neve nem szerepel a menetlevélen... A Budapest felé vezető úton haladtunk. Egyszercsak megelőzte Zsigulinkat egy teherautó, amelyen fürtökben lógtak az emberek. „Megugrott” a Zsiga, és máris utolértük a „tehert”. A vezető zsörtölődve szállt ki: — Én megmondtam mór akkor is, amikor elindultunk, hogy így nem lesz jó. Hogyan szállítsak ötvenöt embert, amikor csak negyvenötén férnek fel. — Milyen messziről jönnek? —Túrkevéről hozom őket a szolnoki Lenin Tsz-be kukoricát tömi. — Nem tudja, hogy ennyi embert nem lehet szállítani? — Mondtam, hogy ennyien nem szállhatnak fel, de annyit ért a szavam, mint a falra hányt borsó... Egyszer már megjártam ezért.. . Az igazoltatásból rendőri feljelentés lett. * * * Délelőtt tíz óráig több mint húsz fekete rendszámtáblás autót igazoltatott a KPM autófelügyelet főellenőre. Ebből két KPM, egy rendőrségi feljelentés és három figyelmeztetés „született”. Legutóbb október végén volt egésznapos útellenőrzés. Az „eredmény”: 105 gépkocsi igazoltatása, ebből hármat jogtalanul, négyet a rendeltetésnek nem megfelelően használtak. Egy gépkocsivezetőnek bevonták a forgalmi engedélyét, hárman a menetokmányt nem töltötték ki megfelelően, összesen húsz gépkocsivezetőt figyelmeztettek és jelentettek fel. A fekete rendszámos autók valamilyen szolgáltatás céljából ,működnek”. Több hónapos tapasztalat a megyében, hogy ezeket az autókat a vállalatok, az üzemek, a gyárak a leadott gépkocsik helyett, vagyis nem rendeltetésszerűen üzemeltetik. A szolgáltatói jelleggel engedélyezett autókat más célokra — személyszállításra, „maszek útra” — használják fel. Számtalanszor előfordul, hogy a kocsi utasai nem tudják igazolni úticéljukat. A KPM autófelügyelete a BM-mel együtt minden hónapban ellenőrzi a megyében közlekedő fekete rendszám- táblás autókat. Sajnos még mindig elég sokszor kerül a feljelentési lapra, hogy fekete rendszámmal „feketén” fuvaroznak. Sz. E. Magyar—szovjet irodalmi tanácskozás A társadalom gyorsulását, - legfrissebb változásait híven kifejező irodalmi műfajok — a riport, a dokumentum, a szociográfia és a publicisztika — alkalmazásáról és kiműveléséről kezdődött ma kétoldalú, magyar—szovjet tanácskozás az írószövetségben. A tanácskozáson Bor Ambrus író tartott vitaindító előadást. amelyben nagy hangsúllyal szólt a publicisták céljairól: az objektív valóság minden részletére kiterjedő nyílt, bátor következetes feltárásáról. A kétnapos eszmecserén a műfaj neves hazai művelői mellett — korreferátumot tart E. Fehér Pál és Gondos Ernő — Jurij Okljanszkij, a szovjet írószövetség publicisztikai szakosztályának elnökhelyettese, a Sági című almanach főszer- késztőjének vezetésével négytagú szovjet íróküldöttség vesz részt. Vetélkedő A „Közszolgálatban 76— 77” elnevezésű vetélkedő első fordulóját, amelyen Szolnok, Törökszentmiklós és a szolnoki járás tizenöt tanácsi csapata vett részt, a napokban tartották Szolnokon. Az első helyet a ti- szaföldvári Nagyközségi Tanács csapata szerezte meg, második a Kötelki-Tiszaje- nő-Rákócziújfalu „vegyes válogatott”, harmadik pedig a fegyverneki tanács dolgozóinak csoportja lett, Óriáskaktuszok háza Az óriás kaktuszoknak magasházat építettek a szegedi egyetemi botanikus kertben. A négy és fél méter magas fóliaházban a különleges kaktuszpéldányokat rendszertani csoportosításban helyezték el
