Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

1976. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az „edzett ifjúságért” jegyében Barabás János a KISZ akcióprogramjáról A KISZ Központi Bizottsága legutóbbi ülésén megtár­gyalta és elfogadta a KISZ 1977/78-as akcióprogramját, amely ebben az évben Az edzett ifjúságért! címet viseli. Ezúttal külön akcióprogram készült a dolgozó és a tanuló fiatalok KISZ-szervezeteinek. Milyen törekvést szolgál az újítás, milyen főbb teendőket tartalmaz az MSZMP kong­resszusa célkitűzéseinek valóraváltása, A KISZ IX. kong­resszusa határozatainak végrehajtása érdekében? - Erről adott tájékoztatást Barabás János, a KISZ KB titkára. — A KISZ 800 ezres tag­ságának legfontosabb tenni­valója, hogy becsülettel, leg­jobb képességei szerint helyt­álljon a munkában, a tanu­lásban és a haza védelmében. Gazdasági feladataink megöl _ désa valamennyiünktől fo­kozott erőfeszítéseket kíván. A szocialista brigádokban dolgozó KISZ-tagok közössé­gi megbízatással vegyenek részt a brigád gazdasági, köz- zösségi és kulturális tevé­kenységében. Az „alkotó if­júság” nevet viselő országos akcióba minél több kollek­tívát és fizikai dolgozót sze­retnénk bevonni. Folytatjuk védnökségein­ket, amelyeket a szegedi kő­olaj- és földgázipard létesít­mények, a Tiszai Kőolajipari Vállalat, a Tiszai Hőerőmű Vállalat építése,, a könnyű- szerkezeti építési mód prog­ramja a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszerei második ütemének megvalósítása, a számítástechnikai program, a húsprogram, a környezet­fásítás és az okitatási-nevelé- lésli feltételek javítása felett vállaltunk. A KlSZ-építkezé- sek során az orenburgi gáz­vezeték magyar kivitelezésű szakaszának építésére moz­gósítjuk a munkában élenjá­ró, politikailag és szakmailag felkészült fiatalokat. Továb­bi feladatunk: a paksi atom­erőmű építésének megterem­teni az ifjúsági mozgalmi munka alapjait, előkészíteni a KISZ-építkezés megindítá­sát. A 300 fős „Kun Béla” if­júsági építőbrigád a távoli Uszty-Ilimszfcben teljesíti a faipari kombinát építésében reá váró feladatokat. A diá­kok számára a -tanulmányi kötelezettségeik teljesítése a legfontosabb. Meghirdetjük az iskoláiban is a KISZ-ra- dart, amelynek lényege: a középfokú tanintézetekben legyünk kezdeményezői az oktatási rendszer további korszerűsítésének, népszerű­sítsük az új tanulási módsze­reket, lépjünk fej az oktató- nevelő munkát akadályozó jelenségekkel', a közösség-el­lenes magatartással szemben. Amint erre az akcióprog­ramok címe is utal, a kiemelt feladatok sorába tartozik az ifjúság tömegsportjának a fellendítése, szervezése. A KISZ által kezdeményezett „edzett ifjúságért” tömeg­sport-akció, az ifjúsági tö­megsportnak keretet adó mozgalommá bővül. „A tö­megsport feltételeinek javí­tásáért” a „Tízezer aktivistát az edzett ifjúságért mozga­lomnak” a „Sportolók a tö­megsportért” a „Tábori tíz­próba” az ifjúsági turizmus” elnevezéssel meghirdetett ak­ciók mindkét programban megtalálhatók. Legfőbb kö­vetélmény, hogy nagyobb eredménnyel mozgósítsuk a fiatalokat a tömegsport ver­senyeire, a KISZ-szervezetek kezdeményezzék a fiatalok igényéhez, érdeklődéséhez, a helyi lehetőségekhez jobban igazodó új tömegsport-for­mák kialakítását, népszerű­sítését. — Az ifjúsági szövetség egésze számára fontos politi­kai cél a szocialista hazaf i - ság és a proletár-internacio­nalizmus erősítése, a társa­dalmi haladásért küzdő erők­kel vállalt cselekvő szolida­ritás. A KISZ nemzetközi feladatait a jövőben is az „antiimperialista szoltd ári ­tás. béke, barátság” jelszó je­gyében teljesiti. Jó házigaz­dája kíván lenni az európai ifjúsági leszerelési konferen­ciának, és felkészül az 1978- ban Havannában sorrakerülő XI. Világifjúsági és. Diákta­lálkozóra — mondotta befe­jezésül Barabás János. Fennállásának huszadik jubileumára készül a mun­kásőrség. Sokan emlékeznek még a testület alakulását követő hetekre, amikor a munkásőrök nótaszóval vo­nuló egységei a közrend megszilárdulását, a zavarta­lan alkotómunka folytatásá­nak lehetőségét is jelentet­ték. Ezért számít jóval többnek ez a jubileum egy testület belső ünnepségénél. S azért is. mert a forradal­mi hagyományok folytatá­sát, a szocializmusért kibon­takozó harc egyértelmű vál­lalását jelentette. Ebben rejlik a munkásőrség ereje, ezért övezi széles körű meg­becsülés és sokoldalú segítő­készség. Megyénk dolgozói közül sokan yállalják a munkásőri szolgálatot. Sokan fogtak 9» matjt i{x*ltóaara amm fegyvert a testület megala­kulása előtt is a munkásha­talom védelmében. Széles körben kevésbé ismert pél­dául, hogy 1956 október 23-án pártőrség alakult Szol­nokon. Fennállásának né­hány napja alatt is sokat tett a közrend védelméért. Tagjai közül Csényi János, Balajti János és Dikó Ba­lázs a városon keresztül ha­ladó, az ellenforradalmárok­nak fegyvert szállítani aka­ró gépkocsikat tartóztattak fel. Megtörtént az is, hogy Budapestről érkezett a hír: nagyobb létszámú ellenfor­radalmi csoport indult Szol­nokra. A pártőrség tagjainak fellépésére a szerelvény nem állhatott meg a szolnoki pá­lyaudvaron. Az ellenforradalom leve­rése után ismét tömörülek SialBok uiE8»8i Karhatalmi ____P^a r aj! c snotsas_____ A ívűit parísríCPrutkitág »Naivba. hv£'v ; ^ .,. *. , eiviárs a nn-gvci honvéd k&rKaíalom íiilomönyabiin, mint '■ ' V. U I-KJ, i-ft- • <• L . -tol A küldetés teljesítése után... a munkásmozgalom erői. A szovjet hadsereg internaci­onalista segítségére méltán számítva fegyvereket kértek, s kaptak is. 1956 december elején így alakulhatott meg a Szolnok megyei karhata­lom. Ez volt a „MŰK” idő­szak. Az ellenforradalmárok azt hangoztatták: „március­ban újra kezdjük”. A kar­hatalom viszont úgy értel­mezte a betűszavas fogal­mat, hogy „márciusban új­ra kaptok”. Az ellenforra­dalmárok azonban többé nem merték nyílt sisakkal vállalni a harcot. 1957 tavaszán a karhatal- misták fegyvereit a frissen alakult munkásőrség vette át. Egy 1957 junius 25-én keltezett jegyzőkönyv szerint 168 géppisztoly, 3 golyószó­ró, 7 láda kézigránát, több pisztoly került a karhatal- mistáktói a munkásőrökhöz. A karhatalmisták közül so­kan vállaltak fegyveres szol­gálatot a testületben is. A fegyverek útja ezért összekötő kapocs, ezért szá­mítanak a munkásőrség hu­szadik jubileumánál az előz­mények. Alapul szolgáltak, s két évtized távlatából is meggyőzően tanúsítják, hogy a forradalmi erők a széles körű hazai támogatás mel­lett a nemzetközi munkás- mozgalom segítségére is mindig számíthatnak. S. B. H A K.1 AilHAS -Ni ; ’ SUM.** 3' S ap«**» rop. úwuí»* í-aí Kmouu g 3 f ' l4*1 ........ *•' l i S ' . t Uaoawi*»M n :.-„J 2« tgom k aü9t04«íj ft.-r^jtvv .. „.J M* » Lk. _ ■ i -4 1 4 : ,,4 viíix... /..< •• ■? . 2&Ö +Hn<<tV4 n. ÜMTJ ftiiUMHUMW £» 3M»ttw*«u saiatuttjHt m túí-i r*,- iuu.jp f 1*6( * taMtt* Sh EH lóttL *8>pm«n»«o» * UcutcuV i ’ l Lj|. . ... 1 j; j OEugrwui . ( c. ■**#**-( ><5/1. ] v< * fii 'S' ft* Szovjet fegyverutalvány a szolnoki karhatalmistáknak Igények és lehetőségek Hi van a boltokban? Az ágas- bogas közgaz­dasági té­mák kö­zül talán egy sem áll hozzánk olyan közel, minit a kereskedelem. Persze legtöbbször nem ezen az ál­talános gyűjtőnéven emleget­jük. hanem sakkal egysze­rűbben csak a boltokról, bol­tosakról és a portékájukról esik szó. Nyilvánvalóan /az­ért, mert ezek valahogy jobban kapcsolódnak hétköz­napi fogalmainkhoz, minit az az elvont ágazati komplexum, amit manapság a kereskede­lem alatt illendő érteni. ... Mert ugyebár van kis- ker, nagyker és szövker, az­az áfész. Azután van üzlet- politika, árrés és áruterítés, van reklám, reklámpszicholó­giai. ■marlketimgtaktika és vásárlóerő analízis, hogy csak néhányat említsünk. Ami természetesen rnihd fontos, és talán oda is figye­lünk, ha hozzáértő egyén ilyesmiről nyilatkozik. Ám a lényeg mégiscsak az,- hogy mi van a boltokban és mi­lyenek a boltosok. Igen. mi­lyenek? Nagyrészt szubjek­tív tényezőktől függ. hogy megtalálja-e a vevő, amit keres. Elhivatottság, lelkiis­meretesség kell ahhoz, hogy egy boltvezető felismerje vevői igényét, „kihajtsa” az árut. Olyan portékát is tart­son a vevőkör kedvéért, ami csak filléres hasznot hoz, semmint hogy elküldje az odaszokott vásárlót. Ezért hát — úgy véljük — kevés olyan ügy van a köz­életben, amiről annyian mon­danának véleményt, mint a vásárlás öröméről vagy gond­járól. S 'hozzátehetjük az utóbbiiól talán egyre többet. Tény és való, hogy az áruforgalommal az utóbbi időben maguk a kereskedel­mi szakemberek sem elége­dettek. Mintha lassult volna az üzletek vérkeringése. Ta­valy még az országos átlagot lényegesen meghaladó ütem­ben növekedett az értékesí­tés megyénkben: változatlan árakon számolva 12 száza­lékkal. De ebben az évben, mintha csak elvágták volna. Az év meglehetősen von­tatottan kezdődött a keres­kedelem számára. Ebben az időben sokan még bizakod­tak abban hogy átmeneti visszaesésről van szó. A hús­véti csúcsforgalom, majd meghozza a magáét, véle­kedtek az illetékesek. Persze nem így történt. Az óv eltelt kilenc hónapjában a megye kereskedelme 7,8 százalékkal adott ej több árut, mint az előző év azo­nos időszakában. Ezen belül a legélénkebbnek számító III. negyedév — ami pedig hagyományosan az őszi be­szerzések ideje — az elő­irányzott szint alatti árbe­vételt hozott. Az árbevétel és a tény­legesen kiszolgált árumeny- nyiség, illetve ezek növeke­dési üteme között természe­tesen nem lebecsülendő kü­lönbség van. A kiskereske- reskedelmi árszínvonal ugyanis átlagosan (az idei népgazdasági tervek szerint) 4,5 százalékkal növekedett. így az áruforgalom tényle­ges növekedése három szá­zalékra tehető az év eddig eltelt időszakában, ami vi­szont jelentős elmaradást je­lent az országos tervhez és a megyei cselekvési prog­ramban megszabott előirány­zathoz képest is. Mondhatnánk vigasztaló szavakat, mint a tavasszal is, hogy még hátra van a karácsonyi és év végi ha­gyományos vásárlási sziezon. Reméljük is, hogy ez sokat segít majd a helyzeten, a vevők végül is kinyitják a bukszát. Az igazság azonban az, hogy a kereskedelemre — csakúgy, mint a többi nép- gazdasági ágazatra — az idén zordabb idő köszöntött. Persze más okból. Igen fir gyelemre méltó például, hogy a falusi lakosság vá­sárló ereje — főleg ez év első felében — számottevően csökkent. A háztáji és egyé­ni termelők kevesebb sertést, zöldségfélét és gyümölcsöt adtak el a felvásárló szer­veknek, mint egy évvel ko­rábban, kevesebb tehenet is tartanak. Márpedig, ha a pénz „kisebb”, kevesebbet visznek a boltba is. Persze a baj — ahogy mondják — nem jár egyedül. A kereskedelemnek szembe kellett nézni azzal is, hogy egyes cikkekből a piaci telí­tettség jelei mutatkoznak. A néhány éve még slágernek tekintett műszaki áruk több­ségéből a harmadik negyed­évben lényegesen keveseb­bet sikerült eladni, mint egy évve] előbb. Így porszí­vóból, mosógépből, centri­fugából, órákból, televízióból, asztali rádióból, villanyboy- lerből, gyermekkocsiból, ke­rékpárból és egy sor más cikkből -több százzal keve­sebb kelt el. Autóból is 200-al kevesebb érkezett, ám ennek a szállítási lemaradás az oka. Stabilan mái- csak néhány cilkk tartja magát a nagyér­tékű árukból. Így a mosó­automata, a hűtőgép, az olaj- és gázkályhák. Űj sztár lett a bútor, melyből a negyed­éves forgalomnövekedés kö­zel 20 millió forint. És a másik baj reskedelem — tálán az előző­nél is na­gyobb, hogy a ke- munkaerőhely- zete reménytelen. A létszá­mot a tanácsi vállalatoknál 4,2, az áfész-éknél 2,5 száza­lékkal sikerült növelni, ami nem fedezi a csökkentett munkaidő többletigényét sem. Nehezíti a helyzetet, hogy a gépesítésre lényege­sen kisebb a lehetőség, mint az iparvállalatoknál. Lévén begyökeresedett szokás, hogy a vevővel foglalkozni kell. és ezt ugyebár semmilyen masina nem teheti meg. Sorolhatnánk tovább a problémákat az ökonómia mélyebb „vizeiről” is. Azt, hogy az ipar — ugyancsak munkaerő hiányra hivatkoz­va — késedelmesen teljesíti a kereskedelem megrendelé­sét (édesipari termékek, lisztes áruk) vagy sehogy sem. Azt, hogy a korszerű és a tényleg kapós áruk­ból a szállítók hosszú határ­időkre vállalnak teljesítést, nem is mindig előnyösen sorolják a vidéki „kiskere- seket” és szövetkezeteket. Komoly gondot okoz a fej­lesztések forrásainak előte- remitiése, az áruban fekvő pénz megtérülésének gyorsí­tása, az ámivellálás vagy éppen a kockázati alap fel­áldozásával az árak leszál­lítása, az idejét műit cikkek kelendőségének meggyorsí­tása. És persze, baj van velünk, a vevőkkel is ... Valahogy úgy néz ki, hogy -minden ökonómiai alapelvet felrúg­va, nem vagyunk hajlandók azt a fogyasztói struktúrát „produkálni”, ami a tudo­mány mai állása szerint el­várható volna. Tudniillik, a megyei jöve­delem — és életszínvonal- viszonyok azt indokolnák, hogy a ruházati és iparcik­kek vásárlásának dinamikus növekedése mellett az élel­miszer és élvezeti cikkek fo­gyasztása stabilizálódjon vagy legalábbis mérsékel­tebben emelkedjen. De nem így van! Hosszabb távon — így az idén is — az élelmiszer és ital vásár­lás viszi a pálmát. A III. negyedévben 10 százalékot meghaladóan növekedett a forgalom ebben az árucso­portban. Pedig az ellátás nem volt problémamentes, például sörből, olcsóbb bo­rokból és pálinkafélékből. (Az alapvető élelmiszerek fo­lyamatosan kaphatók voltak). A ruházati cikkek vásár­lása előtt azonban bagómból, kóztak a vásárlók. A forga­lom növekedés 3,6 százalék vol-t, fele a tervezettnek. Ügy hogy a boltok több ár­engedményre is kényszerül­tek: a három negyedév alatt közel 30 millió forintot en­gedtek a vevőknek. Átlago­san 33—35 százalékkal kí­nálták olcsóbban a portékát, mint az eredeti ár. Erre a kockázati alapból kellett ál­dozni. A kelendőség visszaesésé­ben kétségtelénül szerepe van annak is, hogy kevés­bé sikerült alkalmazkodni a divathoz. Pamut és pamut­típusú árukból a kínálat ki­elégítő volt, viszont a kor­szerű jersey méterárut sokan hiába keresték. Legalábbis a megfelelő színben, mintában. Hiány volt szóló nadrágok­ból, zakókból, a tizenévesek ruházatából, s a szakembe­rek gyengének értékelték egész évben a cipőelllátást. Az előzőekből talán kitű­nik. hogy a kereskedelem rajta kívül álló okok vagy hibák miatt nem tudott elég gyorsan, rugalmasan alkal­mazkodni az igényekhez. Ügy is mondhatnánk várat­lanul érintette a fogyasztói struktúra változása', ingado­zása. így olyan helyzet állt elő, abból van bőven, abból van felesleges készlet, ami nem kel], ami viszont kelle­ne, azt hiába keresi a vevő. így vissza teszi a pénztárcá­ját. És. hogy mit hoz a jövő? Nehéz lenne előre látni. Annyi azonban bizonyos, hogy további igényimódosu- lásna kell felkészülni. Az utóbbi 3 hónapban a búto­rok forgalma közel 30 szá­zalékkal növekedett. De úgyszólván növekszik a ke­reslet minden olyan cikk iránt, ami a lakáskultúrát, az urbánus környezethez alkalmazkodó ember igényeit szolgálja: kezdve a zongo­rától a' tapétáig, a barkács- szerszámtól az autóalkatré­szekig. A tervidőszak tetemes ösz- szegű, milliárdon felüli be­ruházást Ígér 1980-ig a ke­reskedelemnek. Ebbői 50—55 ezer négyzetméterrel gyara­podik majd a eladótér, fel­tehetően nagy .átbocsátó ké­pességű, a lehetőségek sze­rint gépesített új egységekkel. A Dómus bútoráruháznak már a tervidőszak elején kü­lön raktára épül. Az élelmi­szerkereskedelem 30—32 ABC-áruházzal lesz gazda­gabb, és lesz a tervek sze­rint 14 új ruházati szakbolt is. véljük I a jelenlegi igények sze­rint bővül a hálózat. Ez az ’ injekció fel­tehetően élénkít majd a ke­reskedelem vérkeringésén. S addig is a hagyományos, de jól bevált módszerek: szük­ségesek: a készletek és a választék bővítése, az áruk ajánlása, bemutatása, a ve­vőkkel való udvarias foglal­kozás, felvilágosítás, dönté­seik tárgyilagos elősegítése. A kereskedelem közgazda- sági kategória. A kereskedő, a boltos a vevő segítőtársa, örömmé teheti a vásárlást. Palatínus István

Next

/
Oldalképek
Tartalom