Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

1976. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Orgona 1976 A hangversenyt kedvelők régi vá­gyát teljesitik Vá­cott. Az Állami Ze­neiskola hangver­senytermében orgo^ nát szerelnek fel a drezdai Jemlich gyár szakemberei. Az 1976 sípú hangszer január első napjai­ban szólal meg. 1 Az írók mindenkihez szólnak „Mi a házi könyvtár? Az az önformáló műhely, amelyben benne élek. Ott pihenek, vagy teszek-veszek az egyéniségemet esztergáló gyaluló szerszámok között’’. (Fábián Zoltán) A fiatal házasok közül azonban csak néhánynak adatik meg, hogy ez a házi „műhely” azonnal rendelke­zésre áll. A legtöbben albér­letben, vagy valamelyik szü­lőnél töltenek el éveket, míg lakáshoz jutnak, s összegyűj­tik a berendezésre való ősz- szeget is. Természetes, hogy mindez meghatározza házi könyvtáruk nagyságát. A jászapáti Urban házas­pár a szerencsésebbek közé tartozik, viszonylag hamar lakáshoz jutattak, s hozzá­foghattak a házi könyvtár ki­alakításához. A polcokon, s szekrényekben háromszáz körüli kötet sorakozik. — Látja, jobban tenné ha más valakit interjúvolna meg könyv ügyben — próbál el­állítani szándékomtól a friss üzemmérnök diplomás férj, Urbán Miklós. — Kit ajánlana? — Ha a környezetemből nem is tudnék javasolni sen­kit, biztosan van itt a köz­ségben olyan ember, akinek több könyve van, s többet ol­vasott nálam — válaszol né­mi gondolkodás után. — Jó­formán a semmiből kezdtük, a „hozományunkban” csak elvétve akadt könyv, s előbb a lakást kellett berendezni. Emlékszem hosszas fejtörést okozott, hogy a kiszemelt kö­teteket, vagy egy éjjeli lám­pát vegyek meg. Végül a könyv mellett döntöttem, mert hát minek a lámpa, ha nincs mit olvasni a fényénél, íev kerültek ide a polcra a kedvenceim a „Félkegyelmű” és „Az acélt megedzik” című kötetek. — Ezek szerint az orosz és a szovjet irodalmat kedveli. — A világirodalomból a legszívesebben Tolsztoj, Dosz­tojevszkij, Gorkij, Osztrovsz- kij alkotásait forgatom, de szeretem Steinbecket, Mora- viát, Mauriacot is. Nagyon sok író van viszont, akinek egyetlenegy művét sem isme­rem még, s szégyenlem ma­gam ezért. Pótolnom kell ezeket a hiányosságokat, de olyan nehéz, mivel a mai iro­dalommal is lépést kellene tartani. Ha egy évig másít se csinálnék csak olvasnék ta­lán akkor sem mondhatnám el magamról, hogy tájékozott vagyok az irodalomban. — Gépjavító üzemmérnök. Ennyire szeret olvasni? — Szeretem a szakmámat, nem bántam meg, hogy ezt választottam. Egyébként is mindegy, hogy hol dolgozik az ember, olvasni minden­képp kell. Ha elkészítenek egy gépet egy ‘kisebb közös­ség kezd el dolgozni vele, az író viszont mindenkinek írja a könyvét, mindenkinek kéz­be kell vennie, hogy gazda­godjon, változzon, tapasztal­jon, egyszerűen több legyen mint, ami volt. — Még mindig inkább más valakihez küldene? — Ha arra volt kíváncsi, hogy mit jelent nekem a könyv, az olvasás, akkor jó hogy meghaEgatott, bár a vé­leményemmel nem vagyok egyedül. Szerettem volna ha olyan szobában fogadhatom, amelyben nem látszik a fal a könyvektől, amilyenről egye­lőre még csak álmodom. T. G. Ma: Athéni Timon Bemutató a szolnoki Szigligeti Színházban A Szigligeti Színház társu­lata ma mutatja be Shakes­peare Athéni Timon című kétrészes tragédiáját, Székely Gábor rendezésében. Az Athéni Timont — tá- gabb értelemben — a Vihar „előd-drámájának” is felfog-' hatjuk. 1608 körül, megköze­lítően a Lear király írása ide­jén alkotta Shakespeare az emberekbe, a barátságba ve­tett hit tragédiáját. Néhány évvel később születik a Vi­har, amelyben a Varázsló már búcsúzik a világtól, — ezután a drámaköltészet gé­niusza visszavonul szülővá­rosába. Emlékezetes előadásnak Ígérkezik az Athéni Timon szolnoki bemutatója, Szabó Lőrinc veretes fordításában. Timon az önzetlenség, a jó­ság megtestesítője, akit a szá­mítók, a hízelgők kihasznál­nak és tönkretesznek. Az at­héni nagyúr képletesen is megássa a saját sírját, — s a „valóságban” is. Timon szerepében Piróth Gyulát látjuk majd, az epés bölcselő pedig Kun Vilmos, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. Eredetileg Ivá­nyi József Érdemes művész alakította volna Apemantust, de néhány héttel ezelőtt be­következett betegsége miatt ezt a szerepet még nem vál­lalhatta. A Szigligeti Színház közönsége minden bizonnyal szeretettel fogadja majd Kun Vilmos szolnoki bemutatko­zását. Alcibiades, az athéni had­vezér Körtvélyessy Zsolt lesz, Flavius, Timon kulcsárja pe­dig Papp Zoltán. A tragédia jelmezetervező- je Vágó Nelly, a díszletterve­ző Székely László. — ti — Felvételünkön Lázár Kati és Piróth Gyula (Fotó: n zs) Javult a népesedési helyzet Az 1974. január 1-vel ho­zott komplex határozat ered­ményeképpen javult az or­szág népesedési helyzete: 1975-ben mintegy 40 ezerrel volt több élveszületés, mint 1073-lban, s biztatóak az idei év kilátásai is. A határozott intézkedés-sorozat nyomán csökkent a terhesség-megsza­kítások száma is. Most az el­sődleges figyelem a koraszü­lések számának csökkentésé­re irányul, ez — bár 1974-ről 1975-re arányuk 7 tizeddel kevesebb lett — még mindig nagyon magas. Térítésmentes véradás Térítésmentes véradást tartottak szerdán Török- szentmáklóson: két&záznegy- venötem száztíz liter vért ad­tak. A gabonafelvásárlótól hatvanötén, a gépgyártó szö­vetkezettől hatvanlketten je­lenek meg. Kisújszálláson a Nagykun Tsz száztíz dol­gozója harminchat liter vért adott térítésmentesein. H BARÁTSÁG HIDJfMI (4) Szobor a munkásnak Környezetvédelmi tanfolyam kezdődik Mint azt már november 9-i számunkban hírül ad­tuk, a Szolnok megyei Ta­nács által elfogadott hosz- szútávú környezetvédelmi program végrehajtását se­gítő, környezetvédelmi ta­nácskozást tartottak Szol­nokon. A program folytatása­ként a Szolnok megyei Ta­nács — együtt a megyei társadalmi szervekkel — háromnapos tanfolyamot rendez a községekben és városokban működő kör­nyezetvédelmi bizottságok tagjai részére. A csütörtök­től szombatig tartó tanfo­lyam célja a környezetvé­delemmel kapcsolatos me­gyei tapasztalatok megvita­tása és a további társadal­mi feladatok meghatározá­sa. Az előadásokat az illeté- tékes helyi szervek vezetői, valamint a Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt szervezet szakemberei tart­ják. ahti munikásváras. L Szobrot emeltek „A munkás”-nak. A váro­si tanács 47 tagja közül 26 baloldali: szociáldemok­rata, illetve kommunista. A városi vezetés a részvénytár­saságokéra emlékeztet: van „közgyűlés”, „felügyelőbizott­ság” és az igazgatók. 13 tagú vb-t választanak. Függetlení­tett csupán a három igazga­tó, akik a tanács kinevezett tisztviselőinek, a polgármes­terinek és két helyettesének egy évre megválasztott part­nerei. Maga a városgazdálko­dás is ezt a ‘benyomást kelti: minél több jövedelmet előte­remteni és a legracionáli- sabban felhasználni. — A vb minden hétfőn délután 2 órakor ülésezik — mondja a tanács titkára. — Délután? — Természetesen. Délelőtt mindenkinek a munkahe­lyén kell lennie, nem? — Igen, természetesen... * * * — ö a városi tanács mo­torja — mutatta be Koski- nen elvtársat egy konzerva­tív volt városatya. Koskinen kommunista. Jó kedélyű, megnyerő, tekin­télyt parancsoló, inkább ten­gerészkapitány megjelenésű öregúr. A hajó orrában csí­pős az este, szorosabbra hú­zom pulóveremet, Koskinen haját lobogtatja a szél, be­mutatja a várost. A késő esti nap ezüstös; sejtelmes fényt terít a hegy­oldalra, A távolból kecses fe­hér női cipő csupán az erdők zöldjében a síugrósánc. Gyöngyszemek a fák között szétszórt emeletes épületek. A parton nyaralók integet­nek. Nyaraló nyaraló mellett végig majdnem Jyväskyläig. Motorcsónakok borzolnak el mellettünk, nem siklanak, szöknek a hullámokon, itt szabad a verseny. — Meg kell védenünk a tó vizét — mondja Yrjö Kis- kinen. — Meg kell nyernünk az embereket, ne egészen a tópartra építsenek... A há­zakban is... a nagyobb vál­tozatosság jobban mutatna, túl sok a kocka. Azt mondják, Lahti kör­nyezetvédelmi programja Koskinen elvtárs nevéhez fű­ződik, s Vesijärvi vize már egyharmadával tisztább, mint néhány évvel ezelőtt. * * * Lahtiban van tizenéves-te­lep, Vasárnapi házak utcája, — a háború . után vasárnap építették őket, — s van „Ró­zsadomb” is a tóparton, meg sorházak luxuskivitelben a golfpálya meUett. — Most már a város is épít családi házakat —'mond­ja Jorma Virtanen, a kom­munista párt helyi titkára. — El keH kerülnünk, hogy gazdag és szegény negyedek alakuljanak ki. — Kik Önöknél a gazda­gok? Konzervatív beállítottságú ismerősömtől kérdeztem. — Ki a gazdag? — Én nem vagyok az. Van egy házam itt, a golfpálya mellett. Szomszédom a főváros. Lá­nyom Amerikában tanult egy évig, mérnök vagyok. Apám vasesztergályos volt. Ezt a képet ő festette, min­dennap megnézem. Itt éltünk a háború után... Ki gazdag? Hát van néhány család, ahol nemzedékeken át összegyűlt a pénz. Végső soron ők érvé­nyesíteni tudják akaratukat. — Ki szegény nálatok? Operaénekes barátom gya­nakodva néz rám, savanyká- san mosolyog. Most költözött saját házába, fürdőmedence az udvaron, stb. — Amerikában nagyon sok a szegény, azt írják. Éppen, hogy a létminimumot meg­keresik. Nálunk is vannak szegények, az iskolásköny­veket ingyen kapják a gyer r ekeik. — És te? — Köszönöm, most már kevesebb előadást kell vál­lalnom Svédországban * * * Az év legnagyobb városi beruházása a kórház. Most készült el március elsején. 546 személyes, ezerre bővítik. 190 millió márkába került, 193 ezer lakosnak’ építették. Van még egy kórháza Lah- tinak, de ez a legmodernebb egész Finnországban. A kórház az idegsebészet központja lesz. Intenzív osz­tályán művese, műszív, s a diagnosztikában számítógép. A polikliniikák és a többi kórház adatai is itt futnak majd össze. A laboratórium automatizált, a röntgen tíz alosztályából nyolc teljesen gépesítve. Az épületek kétemeletesek, pavilonrendszerben, óriási területen helyezkednek el. A nővérek rollerrel közleked­nek a folyosón. A roller egyébként is elfo­gadott közlekedési eszköz. Helsinki külvárosában. Kiló­ban elvittek a SOK központi raktárba. Nyolchektáros a terület, minden munka gé­pesítve, az áru három emelet magasan felpolcolva, elek­tronikus számítógép vezeti a nyilvántartást, — s az ud­varon rollerrel közlekednek, mert itt a munkaidőnek va­lóban érteke van. Meg is fizetik. A nővérek havi keresete 2000 márka, plusz 300 márka, veszélyességi pótlék. Az or­vosoké 4—5000. Ebből 30 szá­zalék az adó. öt beteget lát el egy nő­vér, a belgyógyászaton 11-en vannak 96 ágyra. A betegek hatágyas szobában fekszenek. A légcseréről kondicionáló berendezés gondoskodik, az ablakot kinyitni nem lehet. Az oxigén minden ágyhoz csővezetéken jut, még a WC-be is. Krízishelyzetben nem kell palackért rohanni. Az ágy fölé asztallap húzha­tó, maga az ágy bármilyen helyzetbe beállítható. A kórházban fizetni kell — naponta 15 márkát. \ 350 márka a tényleges , költség. * * * Finnországban általában gyorsan építkeznek. Helsinkiben egy templo­mot mutattak. Sziklába váj­ták, 900 személyes. Kitűnő akusztikájával elsőrendű hangversenyterem is. Egy év alatt készült el. — Hogyan? — kérdezte va­laki az idegenvezető fiatal­embertől. A finn fiú meghökkent. — Hogyan? — Hát dol­goztak. VÉGE Báling József

Next

/
Oldalképek
Tartalom