Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 17. Folytatódtak a szovjet—jugoszláv tárgyalások Leány id Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára tegnap Belg­rádiban folytatta tárgyalásait Joszdp Broz Titoval, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság és a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége elnökével. A jugoszláv főváros lako­sainak tízezrei üdvözölték Brezsnyevet és Ti tót az útvo­nalon, amelyen a tárgyalá­sok színhelyére, a Szövetségi Végrehajtó Tanács épületébe hajtattak. A megbeszéléseken az elv­társi őszinteség és a kölcsö­nös megértés légkörében folytatták a nemzetközi kap­csolatok időszerű problémái­nak, a kommunista világ- mozgalom kérdéseinek, vala­mint az enyhülés elmélyíté­sének, a tartós békéért és a társadalmi haladásért 'vívott harc feladatainak megvitatá­sát. Áttekintették a párt és állami területen megvalósuló 'baráti szovjet—jugoszláv együttműködés további fej­lesztésének egyes kérdéseit is. A tárgyalások után Leo- nyid Brezsnyev felkereste az új-belgrádi barátság parkot, ahol a béke fájaként egy orosz nyírfát ültetett ed. Leomyid Brezsnyev és Jo- szip Broz Tito tegnap dél­után a Belgrád környékén lé­vő dobanovci rezidencián ba­ráti megbeszélést tartott szí­vélyes légkörben, a hagyo­mányos őszinteség és a köl­csönös bizalom szellemében. A megbeszélésen Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Ti­to folytatta a véleménycserét a nemzetközi kapcsolatok egyes időszerű problémáiról. Hangsúlyozták az SZKP és a JKSZ törekvését arra, hogy az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezlete határozatainak szelle­mében cselekedve elősegítse a kommunista mozgalom egységének erősítését a bé­kéért, a népek biztonságáért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito este visszatért Belgrádiba. A szovjet—jugoszláv leg­felsőbb szintű találkozón a Brezsnyev-Tito-Bijedics tárgyalások (Telefotó - KS) zárómegbeszélést ma délelőtt tartják. Ezt követően, a déli órákban, Leonyid Brezsnyev és kísérete elutazik Jugosz­láviából. A jugoszláv lapok tegnapi számában első oldalon vas­tagbetűs címek alatt, képek­kel illusztrálva foglalkoznak Leonyid Brezsnyev Belgrád- ba érkezésével és látogatása első napjának eseményeivel. A Borba négyhasábos címé­ben idézi az SZKP KB főtit­kárának szavait: a Szovjet­unió arra törekszik, hogy erősítse és fejlessze Jugosz­láviához fűződő barátságát az egyenjogúság, a tisztelet, a bizalom és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Címben emeli ki Ti­to megállapítását is: a fej­lett és szilárd jugoszláv— szovjet kapcsolatok hozzájá­rulnak a békéért, a békés egymás mellett élésért, a tár­sadalmi haladásért és a szo­cializmusért vívott harchoz. A Pravda a Szovjetszkaja Rosszija, a Trud, a Komszo- molszkaja Pravda és más la­pok elsőoldalas tudósítások­ban számolnak be Leonyid Brezsnyev Belgrádba érkezé­séről. „Baráti látogatás”, „Nagy és fontos esemény”, „A szocializmus, a béke ne­vében”, „Belgrádi kézfogás” — ilyen és hasonló címekkel tudósítanak a lapok a belg­rádi látogatás első napjának eseményeiről. A Pravda emlékeztet rá, hogy Leonyid Brezsnyev leg­utóbbi 1971-es belgrádi láto­gatása során írták alá a szov­jet—jugoszláv nyilatkozatot, az azt követő években Brezs­nyev és Tito Moszkvában, Kijevben, Helsinkiben és Berlinben találkozott. A ta­pasztalat bebizonyította, hogy minden ilyen találkozó nagy lépés volt az SZKP és a JKSZ közötti kapcsolatok fejleszté­sében, a szovjet—jugoszláv kapcsolatok megszilárdításá­ban. Fakhruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnök meghívására tegnap egyhetes indiai látogatásra Üj-Delhibe érkezett Todor Zsivkov bol­gár államfő, a BKP KB első titkára. A repülőtéren Fakh­ruddin Ali Ahmed, Indira Gandhi miniszterelnök, J. B. Csáván külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták a bolgár küldöttsé­get, melynek tagja többek között Petr Mladenov kül- ügy- és Ivan Nedev külke­reskedelmi miniszter is. Nyugalom Bejrutban Bejrút lakossága tegnap — 19 hónap óta először — éb­redt nyugodt reggelre. A fegyvérropogást és ágyúdör­gést a megélénkült utcai for­galom zaja gépkocsik motor­jának berregése váltotta fel. A libanoni főváros mind­két szektorában ismét kinyi­tottak a kiskereskedők. Meg­nyitották kapuikat az isko­lák is. Már korán reggel nagy volt a forgalom a két szek­tor közötti legfontosabb át­kelőhelyen, a múzeumne­gyedben. Az utcákon nyu­godtan sétálgatnak a járó­kelők. Carter a SALT-egyezményröl Biztatónak találja Leonyid Brezsnyevnek az új SALT- egyezmény szükségességéről tett kijelentéseit s bízik ben­ne, hogy a beiktatásáig hát­ralevő időszakban is ered­ményesek lesznek a SALT tárgyalások — jelentette ki sajtóértekezletén James Car­ter, az Egyesült Államok két hete megválasztott leendő elnöke. Carter kilátásba helyezte, hogy a jövőben az emberi jogok tiszteletbentartásától teszik függővé a külföldnek nyújtott amerikai segélyt. Kirívó példaként jelölte meg, hogy az amerikai élelmiszer­segélyek túlnyomó többségét ma is a chilei rendszer kap­ja. Az új elnök kijelentette: megegyezést fog szorgalmaz­ni az atomfegyver előállítá­sára is alkalmas nukleáris berendezések kivitelének korlátozására. A tervezett in­tézkedések nyugatnémet és francia cégeket is érintenek, amelyek az atomfegyverhez szükséges plutóniumot is elő­állító reaktorokat adnak el fejlődő országoknak. Strougal hazautazott a Szovjetunióból KGST-tanácskozások Moszkvában Tegnap Moszkvában meg­nyílt a KGST külkereske­delmi állandó bizottságának soron következő 48. ülése, amelyen a miagyar delegá­ciót dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter vezeti, ezzel párhuzamosan a szov­jet külkereskedelmi minisz­tériumban megkezdődtek a tárgyalások dr. Bíró József és szovjet kollégája N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter között az 1977. évi magyar—szovjet árucsere­forgalmi megállapodásról. Ugyancsak tegnap a KGST épületében megkezdődött a szocialista országok felső- oktatási minisztereinek ta­nácskozása. A mostani, sorrendben 10. tanácskozáson megvitatják a szocialista országok felső- oktatása fejlesztésének főbb vonásait a jelenlegi ötéves tervben, az ezen országok kommunista- és munkás­pártjainak kongresszusain hozott határozatok figye­lembevételével . Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke tegnap hazatért Prágába, miután Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének meghívására rö­vid látogatást tett a Szovjet­unióban. A két kormányfő megvitatta az országaik sokoldalú kapcso­Biztonsági Tanács latainak fejlesztését érintő kérdéseket, és a KGST kere­tében megvalósuló szocialis­ta gazdasági integráció kér­déseit. A megbeszélések befejez­tével Koszigin és Strougal kormányközi megállapodást írt alá a nukleáris energe­tikában való további együtt­működésről. fiz Egyesüli Államok újabb vétója A Biztonsági Tanács héitfő esti ülésén az Egyesiülit Ál­lamok megvétózta a Vietna­mi Szocialista Köztársaság ENSZ felvételét javasoló ha­tározat elfogadását. A tes­MOSZKVA Birendra nepáli király, úton Moszkva felé, tegnap Szovjet-Üzbegisztán fővá­rosába, Taskentbe érkezett. Az uralkodót a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nöksége és a szovjet kor­mány hívta meg hivatalos látogatásra. Az uralkodót, aki feleségével érkezett a Szovjetunióba, elkísérte út­jára Krisna Radzs Arial külügyminiszter is. TEHERÁN Az iráni szenátus meghí­vására hétfőn hivatalos lá­togatásra Teheránba érke­zett a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése ál­landó bizottságának 22 tagú küldöttsége. A delegációt Ulanfu, a. bizottság elnök- helyettese és Csi Peng-fej a bizottság főtitkára vezeti. MAPUTO A rhodesiai fajüldöző rendszer állig felfegyverzett zsoldosai Gaza mozambiki határmenti tartomány terü­letén újabb támadásokat hajtottak végre és légierőik bombázták a független ke­let-afrikai ország katonai egységeinek állásait. RÓMA Tegnap egynapos országos sztrájkot tartottak Olaszor­szágban az állami hivatalok alkalmazottai. Szünetelt a munka a római miniszté­riumokban, a tartományi, megyei és városi közigazga­tási szerveknél, a tanácsi hivataloknál, ezenkívül a közkórházakban. Leállt a légiforgaloin is. GENF Tizenkét perc után elna­polták a genfi Rhodesia konferencia keddi plenáris ülését, miután a zimbabwei Hazafias Front két vezetője, Robert Mugabe és Joshua Nkomo elutasította a füg­getlenség időpontjára vonat­kozó brit kompromisszumos javaslatot. TAJPEJ Ismét Csang Csing-kuo, tajvani miniszterelnököt választották a Kuomintang Párt (Kínai Nemzeti Párt) elnökévé. A 66 éves politi­kus Csang Kaj-sek fia. PRÁGA A közép-csehszlovákiai Knutna Horában tegnap nemzetközi konferencia kez­dődött a Varsói Szerződés tagállamainak katonai lapja szerkesztőinek ' részvételével tűiét többi tizennégy tagja egyöntetűen Vietnam felvév tette melttiett állít ki, s így az Egyesült Államok, mely máir a tavalyi ülésszak idején két szer is a VDK és a DVK fel­vétele etttten szavazott, eluta­sító magatartásával diplo­máciai elszigeteltségbe ke­rült a Biztonsági Tanácsban. A szavazást megelőző két­napos vita során több mint harminc ország szorgalmaz­ta a Vietnami Szociaüta Köztársaság felvételét a vi­lágszervezetbe. William Scranton amerikai nagykövet kategorikus ,jnem”-jót azzal indokolta, hogy Vietnam az Egyesült Államokat „nem kielégítő” álláspontot foglal el a viet­nami háborúban eltűnt ame­rikai katonák feUkuitatásá- ban. Dinh Ba Thi nagykövet Vietnam állandó ENSZ meg­figyelője visszautasította a vádat. Dián Ba Thi hangsúlyozta: hazája a béke és a barátság politikáját folytatja, s biztosítani kell számára ezt a jogot, hogy politikájának megfelelő sze­repet játszihasson az ENSZ keretein belül. A Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy a Vietnam felvételéről folytatott vitáról szóló beszámolót a közgyű­lés ülésszakának plenáris ülése élé terjeszti. Kedves vendéget, népünk, kultúránk régi barátját kö­szönthetjük hazánkban, Urho Kekkonent, a Finn Köztár­saság államelnökét. Bizto­sak vagyunk benne, miként korábbi magyarországi út­jai, a mostani hivatalos lá­togatása is tovább mélyíti, gazdagítja majd a két nép hagyományokon, az enyhü­lés, a béke szeretetén ala­puló barátságát és együtt­működését. Urho Kekkonen személyes érdemeit éppúgy nagyra értékeljük, mint or­szága aktív békepolitikáját, az elkötelezettséget, amely- lyel a nemzetközi enyhülés érvényre juttatásáért, a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű államok közti megértésért a finn nép foly­tat. Kontinensünkön a reáli­san gondolkodó politikusok, államférfiak, pártok, társa­dalmi szervezetek nagy meg­elégedéssel nyugtázzák az utóbbi években történteket, a légkör enyhülését, a fe­szültséggócok megszünteté­sére tett lépéseket. Ennek a kedvező folyamatnak az elő­mozdításából a baráti finn nép. s személyesen Urho Kekkonen derekasan kivette a részét. Ez is nagymérték­ben hozzájárul, hogy Hel­sinki kiemelkedő képviselő­jét, a nagytekintélyű ál­lamférfit mindenütt megbe­csüléssel, szeretettel fogad­ják. Pártunk, népünk jól tudja, hogy az a következe­tes politikai irányvonal, amelyet a Paasikivi—Kek­konen nevek fémjeleznek, megfelel korunk meghatáro­zó nemzetközi irányzatának, a békés egymás mellett élés elve gyakorlati érvényesülé­sének. Most, amikor már csak néhány hét maradt az 1976- • os esztendőből, érdemes fel­idézni, hogy a következő év, 1977. Európa számára már a számvetés esztendeje lesz. Belgrádban gyűlnek, össze azoknak az országoknak a képviselői, akik 1975-ben éppen a finn fővárosban kézjegyükkel fejezték ki, hogy igent mondanak Euró­pa tartós békéjére, az egyen­lőségen és a be nem avat­kozáson alapuló, kölcsönös előnyöket kínáló együttmű­ködésre. Belgrádban arra a kérdésre keresnek majd vá­laszt: hogyan léphetünk to­vább, mit tehetünk azért, hogy az európai béke és biztonság ügyét még jobban megszilárdítsuk és az eny­hülés szellemét földrészün­kön immár visszafordítha­tatlanná tegyük. Ami a magyar—finn kap­csolatokat illeti, Budapest és Helsinki viszonya példamu­tató a különböző társadalmi berendezkedésű, de állhata­tosan a békére törekvő álla­mok kapcsolataiban. Ez azonban nem jelenti azt. hogy nincs tennivalónk, nem fűzhetjük még szorosabbra az együttműködést. Annál is kevésbé, minthogy az eny­hülési folyamat, tudjuk, nem érvényesül automatiku­san : földrészünkön, Európá­ban is számottevő politikai erők vannak, akik meg akarják torpedózni ezt a legszélesebb néptömegek érdekeit szolgáló pozitív irányzatot. A finn—magyar kapcsolatok erősítése, mint­hogy szervesen beletartoz­nak az európai megértés mind átfogóbbá váló folya­matába. A békés egymás mellett élés ügyét szolgálja. Konkrét lehetőségekben nincs hiány. A Kekkonen elnökkel együtt érkező né­pes, államférfiakból, szak­értőkből álló küldöttség a magyar tárgyalópartnerek­kel együtt minden bizony- nyál új módozatokat tár fel a magyar—finn együttmű­ködésben akár a kereskede­lemről, gazdaságról, akár a műszaki-tudományos vagy kulturális kooperációról van szó. Bízvást elmondhatjuk, hogy az európai helyzet jelentős stabilizáló eleme a magyar— finn együttműködés. Helsin­kit és Budapestet történelmi rokonszenv fűzi össze, de emellett mind erősebbé vá­lik az a kötelék, amelynek szálait mind Magyarorszá­gon, mind pedig Finnország­ban a kontinensünk béké­jéért. a népek boldogulá­sáért. megértéséért, az eny­hülés érvényre juttatásáért folytatott következetes küz­delem szövi. Urho Kekkonen életrajza Urho Kekkonen a Finn Köz­társaság elnöke 1900. szep­tember 3-án, a közép-finnor- gi Pielavesi községben született. Középiskolai tanul­mányai elvégzése után 1919- ben beiratkozott a helsinki egyetem jogi karára, s hama­rosan egyik vezetője lett a finn nemzeti diákmozgalom­nak, 1926-ban általános jog­tudományi diplomát szerzett. 27 éves korában a községek szövetségének jogtanácsosa, 1928-ban ügyvédi vizsgát tett. 1936-ban a jogtudományok doktora lett. 1936-tól 1956-ig — elnökké választásáig — egyfolytában parlamenti képviselő. 1946— 47-ben a parlament első ál- elnöke, 1948—1950-ben elnö­ke. Az 1936-tól 1956-ig eltelt 20 esztendőben különféle posztokon vett részt a finn kormány tevékenységében. Vezette az igazságügyi, a bel­ügyi, a külügyi tárcát, s öt alkalommal volt az ország miniszterelnöke. 1956-ban köztársasági elnökké válasz­tották s ezt a tisztet azóta is betölti. A finn politika alakításá­ban játszott nagyfontosságú szerepe mellett döntő érde­mei vannak az ország pozi­tív nemzetközi tevékenységé­nek, a Szovjetunióval való baráti viszonynak és együtt­működésének kialakításában. Paasikivi miniszterelnök, majd államelnök legközvetle­nebb munkatársaként részese és kimunkálója, majd to­vábbfejlesztője volt ennek a külpolitikái iránynak amelyet azóta is Paasikivi-Kekkonen vonalként emlegetnek. Kok- konen elnök neve összefor­rott a békés egymás mellett élés politikájával. Ez irányú tevékenységének betetőzése volt az európai biztonsági és eggyüttműkodési konferencia előkészítésében és lebonyolí­tásában vállalt kiemelkedő szerepe. Elnöki minőségében 1963- ban nem hivatalos, 1975-ben pedig hivatalos látogatást tett Magyarországon. 1975-ben jugoszláviai útja alkalmával kétszer is megszakította útját Budapesten, ahol hasznos eszmecserét folytává ismét találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárával és Losonczi Pállal a Magyar Népköztársaság elnöki ta­nácsának elnökével. Az elnök egyébként egész életében aktívan sportolt. If­jú korában Finnország ma­gasugró csúcstartója is volt. Ma is rendszeresen fut és si­el. Hazánkban is sportember­ként járt először 1929-ben, Todor Zsivkov Indiában Ma hazánkba érkezik a finn államelnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom