Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 271. sí. 1976. november 16., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdte munkáját fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa Kétmillió 800 ezer szövetkezeti tag képviseletében 700 küldött, valamint nagyszámú hazai és külföldi vendég rész­vételével kezdte meg munkáját tegnap délután a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa. Az Építők Székházában ülésező tanácskozáson megjelent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt az MSZMP KB és a kormány több tagja, az országos főható­ságok, a magyar szövetkezeti mozgalom társágazatainak, valamint a társadalmi és tömegszervezetek több vezetője. A kongresszuson részt vesz Jean Delattre, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának tagja, s jelen van 12 ország szövetkezeti mozgalmának küldöttsége is. A kongresszus résztvevőit az elnöklő Nagy Sándor, az Országos Tanács tagja, a Baranya megyei MÉSZÖV élnöke köszöntötte. Ezután meghatározták a napirendet, amelyen a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának beszámo­lója: a felügyelő bizottság jelentése; a Fogyasztási Szövet­kezetek gazdasági és társadalmi tevékenységének továbbfej­lesztését szolgáló határozat; a szövetkezeti törvény és a fo­gyasztási szövetkezetek vonatkozó törvényerejű rendelet, valamint a lakásszövetkezeti jogszabályok továbbfejlesztését célzó javaslat; az országos tanács alapszabályának módosí­tása; az országos tanács kiegészítése, szerveinek és tisztség- viselőinek megválasztása szerepel, majd megválasztották a kongresszus munkabizottságait. Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke egészítette ki szóbeli referátummal az országos tanácsnak az elmúlt öt év gazdasági és társadalmi munkáját értékelő és az elkövetkező évek feladatait körvonalazó írásos beszámolóját. Dr. Molnár Frigyes beszéde Elöljáróban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a VII. kongresszus a tagságot ér­demben képviseli, felkészül­ten, felelősségtől áthatva lát munkához. Ehhez — a szö­vetkezetek három évtizedes szocialista múltjának tapasz­talatai mellett — nagy se­gítséget nyújt az MSZMP XI. kongresszusának határo­zata és az ott elfogadott programja. Rámutatott: a fogyasztási szövetkezetek elő­ző kongresszusán kijelölt cé­loknak megfelelően a beszá­molási időszak során az Áfész-ek tevékenysége való­ban általános jellegűvé vált; a kereskedelem mellett haté­konyan segítik a mezőgazda- sági kistermelést, s e tény­ről tanúskodnak a jól fejlő­dő lakás- és munkásszövet­kezetek, megsokszorozódott üzleti tevékenységüket jól ki­épített hálózattal ellátó ta­karékszövetkezetek is. A gaz­dasági munka mellett a moz­galom társadalmi jellegének megfelelően a szövetkezetek sikerrel tevékenykednek a népi kultúra hagyományai­nak ápolásán, vesznek részt a közművelődés szélesítésé­ben, a szocialista életforma terjesztésében. A SZÖVOSZ elnöke a kö­zelmúlt éveket a mozgalom történelmének egyik kiemel­kedő szakaszaként értékelte. Mindvégig érezhető volt a párt messzemenő segítsége, vezető testületéi, és területi szervei a lenini szövetkezeti politika szellemében rend­szeresen foglalkoznak a szö­vetkezetek aktuális problé­máival. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti törvény — össz­hangban a .népköztársaság alkotmányával — félreérthe­tetlenül megerősítette a szö­vetkezetek szerepét. Hason­lóképp fontosnak ítélte az ágazati törvényerejű rende­letek időszerűvé vált to­vábbfejlesztését. illetve a lakásszövetkezetekre vonat­kozó jogszabály megalkotá­sát. Nagyra értékelte azt a párttól kapott bátorítást, hogy a szocialista demok­rácia általános fejlesztésének körülményei között fejlesszék tovább a szövetkezeti önkor­mányzaton nyugvó demokra­tizmust és a szocialista vo­násokat. Dr. Molnár Frigyes, mint az SZ'NSZ XXVI. kongresz- szusán járt magyar delegáció egyik vezetője, jóleső érzés­sel adott számot arról a megbecsült szerepről, ame­lyet a magyar szövetkezeti mozgalmak a nemzetközi szervezetben, szélesebben vé­ve a világ szövetkezőinek so­raiban betöltenek. Hangsú­lyozottan méltatta a szoci­alista testvérszervezetekkel kialakult társadalmi és gaz­dasági kapcsolatokat, de rá­mutatott: a lehetőségek még korántsem kiaknázottak, s ez vonatkozik a tőkés orszá­gok szövetkezeti mozgalmai­val fennálló együttműködés­A SZÖVOSZ elnöke ezután szólott arról, hogy a mosta­ni tervidőszak jó alapokról indult: az Áfész-ek és a szö­vetkezeti vállalatok múlt évi összes árbevétele 111 milli­árd forint volt, a szövetkeze­ti külkereskedelem 1975. évi exportjának értéke elérte a 14,4 milliárd forintot, s a la­kásszövetkezetek által kezelt lakásvagyon értéke több mint 40 milliárd forint. A szövet­kezetek és vállalataik közép­távú terveinek ellátás-politi­kai és fejlesztési céljai, ha­tékonyságnövelő elképzelései a népgazdasági érdekkel összhangban jól illeszkednek a terület- és településfejlesz­tési programokba. A tervidő­szak első tíz hónapjának eredményei az ötödik ötéves terv kedvező indulását jel­zik. A közismerten megnehe­zült körülmények ellenére is sikerült alapvetően kiegyen­súlyozott áruellátást biztosí­tani, miközben a forgalom tíz százalékkal nőtt. Élve a központi döntések nyújtotta lehetőséggel, megfelelő, a háztáji gazdaságok termelé­sének fellendülésével bizta­tó eredmények születtek a sertéstenyésztésben és a ker­tészeti termelésben is. A ta­karékszövetkezetek tovább növelték betétállományukat, és a korábbinál nagyobb mértékben elégítették ki a kistermelők hiteligényeit. A lakásépítő szövetkezetek több mint kétezer lakást építettek fel, ‘és további 7 ezer lakás került a lakásfenntartó szö­vetkezetek kezelésébe. Mind­ehhez jelentősen hozzájárul­tak a szövetkezetek kongí resszust köszöntő akcióprog­ramjai, amelyek a magasabb teljesítményeken túl kiter­jedtek a fejlesztési célok va- lóraváltásának gyorsítására is. Így ebben az esztendőben több mint 100 új kereskedel­mi egységet adtak át ren­deltetésének, köztük a Ská­la szövetkezeti nagyáruhá­zai, a gyöngyösi Avar Szál­lót és a pécsi Szövetkezeti nagyáruházai. A jövő évi terveiket válto­zatlanul a tagság és.a lakos­ság jobb ellátásának, aiz éleit. szíinvanalpolitika megvaló­sításának szolgáltatóiban, kell (Folytatás a 3. oldalon) Kádár lános laoszi vezetőket fogadott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a KB székházá­ban fogadta Phoumi Vong- vichit-et, a Laoszi Forradal­mi Néppárt Politikai Bizott­ságának tagját, miniszter­elnök-helyettest, a Laoszi Hazafias Front főtitkárát, és Souk Vonsakot, az LFNP Központi Bizottságának tag­ját, egészségügyi minisztert, az LHIF KB tagját. A szívélyes, elvtársi lég­körben és a kölcsönös szoli­daritás jegyében lezajlott ta­lálkozón részt vett Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára és Nagy Gábor a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Az idén mór 140 millió forint lesz a FÉKON kisújszállási fehérneműgyárának termelési értéke. Képünkön a Haladás brigád tagjait láthatjuk, blúzokat készítenek exportra MG Nowember wögen Összeül a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé összehívták a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülé­sét. Az előzetes megállapo­dásnak megfelelően 1976 no­vember végén Bukarestben tartják a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének következő ülését. A Tiszasülyi Állami Gazdaságban Meghozta eredményét a szarvasmarha tervszerű tenyésztése A Tiszasülyi Állami Gazdaságban az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés év végére meghaladja a 3 300 litert, s ezzel az üzem már az idén túljut azon a célon, amit Szol­nok megye mezőgazdasága egyik igen fontos feladatként 1980-ra tűzött ki maga elé. A gazdaság 5 esztendő alatt csak­nem 1000 litert javított az átlaghozamon és ez nemcsak az utánuk kullogó több száz, hanem az előttük haladó néhány üzem részéről is megbecsülést érdemlő eredmény. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy mindezt mennyi munkával, milyen körülmények között érték el. Az állami gazdaság nem tartozik a kedvező termő­helyi adottságokkal rendel­kező üzemek közé. Az ott dolgozók, illetve a falu lakói bizonyára még így is finom­nak találják a megfogalma- • zást, hiszen a gazdaság egyik fő növénye a rizs, s mint köztudomású, ez a növény nem a legkövérebb földeken terem. Viszont öntözési lehe­tőségük van, és az intenzív rét- legelőgazdálkodáshoz szükséges talajok sem hiá­nyoznak. Mindez kiegészül a szárítóval és a lucernaliszt üzemmel, s máris látszik, hogy nem véletlenül próbál­ták megszabadítani az "ál­lattenyésztők a szarvasmar­haállományt 1971 végére a két legveszedelmesebb be­tegségtől: a TBC-től és a brucellózistól. A gümőkór-mentesítés si­került is, viszont a fertőző elvetélés kórokozóját nem tudják kiirtani. Ebben az időben a magyar tarka te­henek átlagosan alig több mint 2 300 liter tejet adtak, s ACZÉL GYÖRGY LATOGATASA KŐBÁNYÁN Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese tegnap Kőbányá­ra látogatott. A látogatásra elkísérte Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára, és dr. Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke. A vendégeket Szakali Jó­zsef, a kerületi pártbizott­ság első titkára fogadta és tájékoztatta Kőbánya gaz­dasági. politikai helyzetéről. Délelőtt Aczél György részt vett és felszólalt a X. kerületi pártbizottság kibő­vített ülésén. Délután a ke­rület vezetőinek társaságá­ban Kőbánya új létesítmé­nyeivel ismerkedett. HAZAÉRKEZETT GÁSPÁR SÁNDOR Gáspár Sándornak, az MSZMP PB tagjának. a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának veze­tésével a csehszlovák forra­dalmi szakszervezeti mozga­lom központi tanácsa meg­hívására november 11—15-ig magyar szakszervezeti kül­döttség tartózkodott a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saságban. A magyar szakszervezeti vezetők tárgyalásokat foly­tattak a csehszlovák szak- szervezetek küldöttségével. A magyar küldöttséget fo­gadta dr. Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köz. társaság elnöke, a CSKP KB főtitkára. A delegáció tegnap haza­érkezett. A Keleti pályaud­varon Földvári Aladár, a SZOT elnöke és a SZOT titkárság tagjai fogadták. Jelen volt dr. Václav Mora- vec. a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete. BOLGÁR PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Budapestre érkezett a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának párt­munkásküldöttsége. Todor Gancsevnek, a KB agitá- ciós és propaganda osztálya helyettes vezetőjének veze­tésével. A delegációt a Fe­rihegyi repülőtéren Ritter Tibor, a KB agitációs és propaganda osztályának he­lyettes vezetője fogadta. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Vas Ti­bornak, az állam és jogtu- tudományok kandidátusá­nak, az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem egyetemi tanárának több évtizedes oktató-nevelő és tudomá­nyos munkássága valamint munkásmozgalmi tevé­kenysége elismeréséül nyug­állományba vonulása al­kalmából a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitün­tetést adományozta. NYITOTT KAPUK Nógrád megyében tegnap tartották a népszerű „nyi­tott kapukat”: a szakmát kereső iskolásokat fogadták a szakmunkásképző intéze­tek, az ipari üzemek, to­vábbá a középiskolák és a salgótarjáni pénzügyi-szám­viteli főiskola. NEVELÉSI TANÁCSKOZÁS Moszkvában egyhetes ta­nácskozás kezdődött tegnap a kommunista nevelés mód­szereiről az európai szocia­lista országok fővárosai ok­tatási vezetőinek részvéte­lével. EGY MONDATBAN — Lengyel folyóiratok ki­állítása nyílik ma a könyv­klub Liszt Ferenc téri he­lyiségében. —• Orosz Adél és Róna Viktor december 10—17 kö­zött a Szovjetunióban — Tallinnban és Vilniusban — vendégszerepei, a „Giselle” és a „Hattyúk tava” fősze­repeiben. — Timmer József, a SZOT titkára fogadta Thor As- pengrent. a norvég szak- szervezeti szövetség és Tho­mas Nielsent. a dán szak- szervezeti szövetség elnökét, valamint Ilkka M. Erich-et, a finn szakszervezetek köz­ponti szövetségének titkárát. ismét megkezdődött a bru- cella-mentesítés. de az egy év múlva fertőzötten vásá­rolt tehenek megbuktatták a törekvést. A szakemberek le» vonták a tanulságot és 1973- ban ismét munkához láttak. A két évvel ezelőtti apró megtorpanás óta — amely tovább hátráltatta a vég­eredményt — semmi fenn­akadás sincs és ma a gazda­ság 540 tehenéből 380 bru­cella-mentes. A termelés fejlesztésének eddig említett, és egyáltalán nem elhanyagolható ténye­zőin túl, a gazdaság vezetői más elképzeléseket is meg­valósítottak. Már 1973-ban el­kezdték a magyar-tarka te­henek keresztezését vörös­tarka lapálymarhával. A 138 első borjas állat hozamán le­mérhető az eredmény: ezek a- tehenek átlagban napi 11 liter tejet adnak, ami jóval felülmúlja a gazdaság ma­gyar-tarka szarvasmarhái­nak teljesítményét. Tavaly a fejőberendezést is megváltoztatták: a könnyebb, gyorsabb tejleadás miatt, a kialakuló fajta igényeinek jobban megfelelő Alfa Laval gépeket vásároltak. Az el­múlt években a takarmányo­zási módszer is lényegesen javult: olyan technológiát dolgoztak ki, amely például a nyári zöld ellátás mellett is teljesen független az idő­járás szeszélyeitől. Mind­emellett nem hanyagolható el az sem, hogy a nagy tel­jesítőképességű tehenek már korszerű telepen vannak, s a fejést végző 24 emberből csak 7-nek nincs szakkép­zettsége. Az ötödik ötéves terv vé­géig az állami gazdaságban továbbra is a tejtermelés fo­kozása a cél. Az addigra tel­jesen egészséges tehenektől 1980-ban átlagosan 3 600 li­ter tejet várnak a szakem­berek. S, hogy ez az elkép­zelés nem megvalósíthatat­lan, arra biztosíték a leg­utóbbi időszak példája, hi­szen az idén a tavalyi 2 900 literes hozamot, a brucella- mentesítés okozta selejtezés ellenére is legalább 400 liter­rel haladják túl. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom