Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

XXVII. évf. 242. sí. október 13., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA LOSONCZI PÁL LIMAI PROGRAMJA Látogatás az országos mezőgazdasági egyetemen A perui sajtó a hazánkkal kialakított kapcsolatokról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, aki Francisco Morales Bermudez elnök meghí­vására hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Perui Köz­társaságban, hétfőn Limában megkoszorúzta a perui hősök emlékművét. A koszorúzást követően az elnöki gépkocsisor a Lima melletti La Molinaba indult, ahol Latin-Amerika egyik legrégebbi agrárfőiskolája, az Országos Mezőgazdasági Egyetem működik. Losonczi Több mint 900 hektár cu­korrépa betakarítása nem mindennapi feladat. Különö­sen akkor, ha a nyári aszály okozta takarmányhiány pót­lására 250 vagon répafejet is le akar silózni az üzem. Mindezek ellenére a Héki Állami Gazdaság szakembe­rei nem panaszkodnak, hi­szen már 280 vagon répafe­jet dolgoztak fel: 70 száza­lékát silónak, a többit pe­dig zölden adták az állatok elé. Amit már Sajátmaguk számára nem tudnak hasz­nosítani, azt, a felesleges kukoricaszárral együtt, in­gyen átadják a Mezőtúri Ál­lami Gazdaságnak, amely — betakarító és szállító kapa­citásának függvényében — hazaviheti a fontos tömegta- karmányokait. A hékiek a cukorrépa 55 százalékát szedték fel; sajnos, a vártnál rosszabb, hektáronként 380 mázsás terméssel. Bár a terület 60 százalékát megöntözték, s ott a növény 450 mázsás hozam­mal fizetett, de a többi föl­dön a tervezetthez képest lényegesen alacsonyabb a hozam. A cukorszázalék vi­Pál megismerkedett a nagy hírű felsőoktatási intézmény életével, huszonkét tanszé­kének egyikével-másikával. Dr. Federico Anavitarte Con_ domarin professzor az egye­tem rektora nem kis büszke­szont jóval magasabb mint az elmúlt években, a mos­tanában betakarított répában eléri a 14 százalékot. Ha az időjárás továbbra is „kitart”, akkor október végére az utolsó hektár­ról is betakarítják a ter­mést, s november elején már a növény elszállítását is befe­jezik. A 800 hektár kukorica 10 százalékát a szárazság miatt le kellett silózni, a megma­radt terület 20 százalékáról vágták le a termést. A ned­vességtartalom még mindig 35—37 százalék között inga­dozik, így a munka ütemét a szárítókapacitás határozza meg. Naponta 20 vagon ter­mény kerül fedél alá. Az át­laghozam nem haladja meg a hektáronkénti 55 mázsát, de ahol két-háromszoni ön­tözéssel 200 milliméter vizet kapott a föld, ott az idén is eléri a termés a 100 mázsát. A több mint 180 hektár magra termesztett lu­cerna aratás után — a növény hektáronként 3 má­zsás hozammal fizetett — a séggel számolt be arról, hogy kapcsolatot tartanak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, s úgy tervezik, hogy rövidesen oktatócsere ajánlattal keresik fel a ma­gyarországi testvérintéz­ményt. Losonczi Pál hosszabban időzött az egyetem szerte­ágazó kutatási tevékenységét (Folytatás a 2. oldalon.) hasonló sorsra jut. A még kintlévő 30 hektár betakarí­tásával újabb 200 vagon tö­megtakarmányra tesz szert a gazdaság, s ez, a már említett répafejjel és kuko­ricaszárral együtt, pótolja a kiesést. A 2800 hektár őszi vetésből a repce már kizöldült, s földben van az új telepíté­sű lucerna, valamint a mag­ra termesztett répa is. Ugyancsak elvetették a 2400 hektár búza 70 százalékát is, vi­szont a kukorica és a cu­korrépa betakarításával felszabaduló területek megmunkálása még nagy feladatot ró a gazdaságra. Éppen ezért két John Deer és három K—700-as traktor éjjel-nappal dolgozik. Rajtuk is múlik, hogy idejében földbe kerülnék-e az őszi növények magvtai, és no­vember 10—1'5-e körül, az őszi szántások befejezésével, elcsendesülhet-e a határ a Héki Állami Gazdaságban. B. A. KISKORÉI TELEPESEK így élnek a Tisza II. vízlépcső dolgozói Kiskörén 3. öldal HOL TART A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM? Aki válaszol: dr. Tillinger István, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója KARCAG ÉS TISZAFÜRED KÖZÖTT Mi történik, amíg a vicinális Karcagról Tiszafüredre ér? 5. oldal ATLÉTÁKKAL „CIPŐORSZÁGBAN" A sorozat befejező részének címe: A legjobb évem volt 7. oldal Lengyel kitüntetés magyar állampolgároknak A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa a magyar— lengyel barátság elmélyítése érdekében kifejtett tevé­kenységük elismeréséül öt magyar személynek a Len­gyel Népköztársaság érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. Az érdemrend arany fokozatát kapta Doró Gábor nyugalmazott tanító, a négy másik személy pedig ezüst fokozatban részesült. A ki­tüntetettek a második világ­háború idején segítséget nyújtottak a Hitleri fasizmus elől Magyarországra mene­kült lengyel állampolgárok­nak. illetve azóta -is részt vesznek a magyar—lengyel barátság ápolásában. A kitüntetéseket dr. Ste­fan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete kedden a nagy- követségen adta át. fl HÉKI óllumi gazdaságban naprakészen állnak A kukorica egyötödét, a cukorrépának több mint a felét takarították be másodvetésű silókukorica is Sportszerek Kunhegyesről Húsz millióért új telephely épül összeállítanak egy svédszekrényt A kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet néhány évvel ezelőtt rossz gazdasági hely­zetéből új profil kialakítá­sával igyekezett kilábalni. Olyan termékek gyártására törekedett, amelyek előállí­tása gazdaságos, és állandó munkát ad a dolgozóknak. A törekvés sikerrel járt. A Tri- ál Sport-, Játék- és Hang­szer Nagykereskedelmi Vál­lalat 1974-ben gyermekhinták és ugrókötelek készítésére adott megrendelést. A ter­mék bevált. 3,6 millió forint értékű árut szállított a szö­vetkezet, s mivel sportszerek gyártására is kapott megbí­zást, tavaly már bővíthette termelését. A szövetkezetnek sokat se­gített az induláshoz a nagy­kereskedelmi vállalattól ka­pott 600 ezer forint kölcsön, amelyből gépeket vásárolt és korszerűsítette' a műhelyét. Dolgozói tavaly már tizenöt féle sportszert gyártottak 8 millió forint értékben, ebből 360 ezer forint líbiai export­ra került. Főbb termékeik közé tartozik a svédszek­rény. a tamazsámoly, a kü­lönböző magasugró mérce, a futball-kapufa, a tornatermi öltözőpad. De készítenek százezer gyermekhintát, ug­rókötelet, és gyártanak ját­szótéri felszereléseket is. Anyagellátási gondjaik nin­csenek, mert termékeikhez belföldön valamennyi nyers­anyagot beszerezhetik. A szövetkezet tehát betört a piacra. Vezetői helyesen látják, hogy a hazánkban mindjobban fellendülő diák- és tömegsporthoz sok és jó minőségű sportszer szüksé­ges. Mivel termékeik elisme­rést váltottak ki a szakem­berek körében, a szövetkeze­tét kijelölték az ország egyik sportszergyártó bázisává. Az egyre növekvő termeléshez azonban nem elég. hogy át­szervezték és megerősítették a szövetkezet műszaki állo­mányát. A megrendeléseknek a mostani elavult, szűkös, mostoha körülmények között nem tudnak eleget tenni, új telephely szükséges. Szerencsére másfél éven belül ez a gond is megoldó­dik. Az államtól 7,4, a me­gyei KISZÖV-től pedig 3 millió forintot kaptak az üzem fejlesztésére. Ehhez felvettek 5 millió forint hi­telt. Ebből a pénzből és sa­ját erőből, a nagyközség mel­lett egyhektóros területen, a Kunság Népe Tsz építési ága­zata október elején hozzá­kezdett a húszmillió forint értékű beruházás megvalósí­tásához. Épül egy 2 ezer 300 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok, festőműhely, raktár, szociális épület. Mind­ez a szerződés szerint 1978. március 31-re elkészül. Ez­zel újabb negyven nő kap munkát. A tervék szerint 1979-ben 38, egy évvel ké­sőbb pedig már 40 millió forint értéket termelnek, en­nek kilencven százalékát a sportszergyártás teszi ki. A szövetkezet termelésé így is évről évre növekszik. Áz idei terv 17,2 millió forint. Ebből sportszer 10 millió, jövőre 6—7 százalékkal nö­veli a termelést, amelyből a sportszergyártás 12 millió fo­rint lesz. (Pi) Giscard d’Estaing tv-interjúja (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) A zagyuarekasi teeszböl Májliba hazai és külföldi piacra GÁSPÁR SÁNDOR FOGADTA PIERRE GENSOUST ÉS B. BHAGAVATIT Pierre Gensous, a Szak- szervezeti Világszövetség fő­titkára rövid látogatást tett Budapesten. Megbeszélést folytatott Gáspár Sándorral, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjával, a SZOT főtitkárával. Véleményt cse­réltek a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről. * * * Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tegnap a szakta­nács székházában fogadta B. B. Bhagavati-t, az indiai nemzeti szakszervezeti kong­resszus (INTUC) elnökét. A baráti légkörű találkozón a SZOT és az INTUC közötti kapcsolatok fejlesztéséről folytattak megbeszélést. NÉMETH KÁROLY LÁTOGATÁSA A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap látogatást tett a Belügyminisztériumban. A Központi Bizottság tit­kárát Benkei András belügy­miniszter fogadta, majd a minisztérium vezetői és az MSZMP BM Végrehajtó Bi­zottság tagjai jelenlétében tájékoztatta a Belügyminisz­térium tevékenységéről. Ezt követően Németh Ká­roly meglátogatta a minisz­térium több szervét, ahol személyes tapasztalatokat szerzett a közrendet és köz- biztonságot szolgáló munká­ról. A látogatás befejeztével Németh Károly a Belügymi­nisztérium vezetői, parancs­nokai és párt aktívái részére a belpolitikai, gazdasági és külpolitikai helyzetről adott áttekintést. Átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának üdvöz­letét és elismerését fejezte ki a Belügyminisztérium egész személyi állományának a közrend és közbiztonság érdekében végzett tevékeny­ségért és helytállásért. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS A SZOCIALISTA HAZAFISÁGRÓL Egerben tegnap a Városi Tanács dísztermében meg­kezdődött a szocialista ha- zafiság kérdéseivel foglalko­zó kétnapos országos tanács­kozás. Péter János, az országgyű­lés alelnöke, a tanácskozás elnöke mondott megnyitó be­szédet. Ezután dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizott­sági külügyi osztályának ve­zetője „szocialista hazafiság, internacionalizmus és békés egymás mellett élés” címmel megtartotta vitaindító elő­adását. AHMED ROUIDJALI BUDAPESTEN ÉS SZOLNOKON Budapestre érkezett Ah­med Rouidjali, az algéria ok­tatásügyi és kulturális dol­gozók szakszervezetének fő­titkára. A vendéget a peda­gógusok szakszervezetének székházában dr. Voksán Jó­zsef főtitkár fogadta. Ahmed Rouidjali egyhetes itt tartóz­kodása során fővárosi okta­tási és kulturális intézmé­nyek munkáját tanulmá­nyozza, és kétnapos látoga­tást tesz Szolnok megyében. MAGYARORSZÁG ÉS AZ UNEP EGYÜTTMŰKÖDÉSE Október 9—12. között — Bondor József miniszternek, az Országos Környezetvédel­mi Tanács elnökének meg­hívására — hazánkban tar­tózkodott Mosztafa Kárnál Tóiba, az ENSZ környezet- védelmi program (UNEP) igazgatója. EGY MONDATBAN — A Legfelsőbb Bíróság küldöttsége — dr. Szakács Ödön elnök vezetésével — dr. Angel Velevnek, a bol­gár Legfelsőbb Bíróság elnö­kének meghívására Szófiába utazott. — A Magyar Tudományos Akadémián, az MTA műsza­ki tudományok osztálya szer­vezésében tegnap négynapos konferencia kezdődött az alapozás és a talajmechani­ka legújabb kutatási ered­ményeiről és a gyakorlati feladatokról. A zagyvarékasi Béke Tsz országos hírű lúdterryészeté- ben kikeltek az első őszi­téli „primőr kislibák”. Az első napon 2200 pelyhes jó­szágot vettek ki a korszerű keltetőkből, és karácsonyig folyamatosan 60 ezer libát keltetnek, illetve nevelnek fel értékesítésre. A ritkaság­nak számító őszi-téli libakel­tetéssel a húselőállításon kí­vül főleg a májtermelésre tö­rekszenek, májhibrideket fognak be rövid határidejű hizlalásra. A termelő gazda­ság és a fogyasztó számára egyaránt előnyös vállalkozás sikeréhez nagyban hozzájá­rulnak a háztáji gazdaságok. A kikelt kislibákat 8 hétig a közösben tartják, majd a háztáji portákra szállítják ki további nevelésre, illetve hiz­lalásra. A zagyvarékasi por­tákon mintegy 15—20 ezer. a kiskunfélegyházi háztáji gazdaságokban pedig 20—30 ezer finom pecsenyehúsú májlibát hizlalnak meg. A gazdaság szaktanácsokkal, szükség szerint takarmány­nyal is segíti a jelentős nép- gazdasági hasznot eredmé­nyező háztáji vállalkozá­sokat. A Béke Tsz a libatenyész­tésben nyolc gazdasággal működik együtt, és a part­nereit is segíti. A jászladá- nyi Egyetértés Tsz részére például ötezer darab primőr naposlibát ad a következő hetekben. A gazdaság lúd- tenyészetéből a hazai ellátá­son túl jelentős tétel megy exportra. Az idén a kisebb tenyésztői vállalkozás kereté­ben százezer libát exportál. Az NSZK-ban — amely a tsz egyik legnagyobb export­piaca — elsősorban a zabbal hizlalt, kevés zsiradékot tar­talmazó, ízletes libahús a kedvelt, a terméket a ba­romfiipar által feldolgozva és zsugorfóliába csomagolva kamionokkal szállítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom