Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

1976. október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Együtt a betegekért ÁTÉPÍTÉS UTÁN Tavasszal megnyílik a Déryné filmszínháza Az elmúlt év őszétől nincs filmszínháza Karcagnak. Alkal­mi filmvetítéseket tartottak ugyan, de - érdektelenség miatt - abbahagyták. A színes, szélesvásznú filmekhez szokott közönség nem szívesen' ül be egy-egy kényelmetlen iskola­padba, recsegő, agyonjátszott, régi keskenyfilmeket nézni. A város azért maradt filmszínház nélkül, mert a Déryné Művelődési Központ színháztermén végre elkezdték a rég esedékes rekonstrukciót. KÖZEL HÁROMSZÁZ résztvevő — Szolnok me­gyén kívül a Dunán inneni országrész minden megyéjé­ből — száznegyven előadás, számlálatlan sok hozzászólás, több tucat új, közös gondol­kodásban született elmélet, megválaszolt vitás kérdések — egyszóval műhelymunka. Ez a lényege annak a há­romnapos eseménysorozat­nak, amely tegnap ért véget Szolnokon, a Tiszamenti Ve­gyiművek művelődési házá­ban. Részletes elemzésre már csak a terjedelmünk szűkössége — és a program színessége miatt sem vállal­kozhatunk, s nem is lehet cé­lunk egy tudományág szak­mai konferenciájának vizs­gálata. Hogy mindaz, ami e három napon elhangzott, mi­ként gyarapítsa az orvostu­domány eszköztárát, mi csak egyféleképpen végeredmé­nyében mérhetjük le: válto­zik-e, javul-e a betegellátás színvonala. Mi betegek csak ebből a szemszögből ítélhet­jük. Ha az elhangzott előadá­sokat nézzük csokorba (csok­rokba!) szedhetnénk azokat a beszámolókat, amelyek egy-egy konkrét orvosi eset újszerű megoldását ismer­tetik, még egyszerűbben: egyes betegség gyógyításának műhelytitkairól adja át ta­pasztalatait egyik orvos a másiknak, akkor máris igen­nel felelhetünk. Bármelyik megtárgyalt témát vizsgáljuk is, közvetlenül vagy közve­tetten mindenképpen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a konferencia vala­mennyi résztvevője — ki­mondhatatlanul is — a tarka sokféleség ellenére egy közös célért munkálkodott. Ez a szakmai fejlődés a gyógyítás — a beteg! érdekében. Akár a szolnoki körzeti or­vos és a tüdőbeteggondozó intézet együttműködésén ala­puló lakossági szűrőmunka, akár a jászberényi kórház szívinfarktusos betegeinek gyógyítása, vagy a mezőtúri gyógyszertár készítményei­nek vizsgálata állott a részt­vevők érdeklődésének közép­pontjában, az „én így dolgo­zom” — gondolat, a szó iga­zi értelmében vett tapaszta­latcsere érvényesült. S -tudva, hogy itt mind a gyógyszerészek, mind a szak­orvosok találkoztak az egész­ségügyi ellátás „alappilérei- vel”, a körzeti orvosokkal, nem is érezzük oly jogosnak a közelmúlt egyik megyei egészségügyi fórumán el­hangzott kifakadást, hogy az alapellátásban dolgozóknak nincs meg a szakmai becsü­lete. A XVIII. orvos-gyógy­szerész -napok és a II. észak­alföldi általános orvos napok aktív gyógyszerészei, körzeti orvosai, a bemutatott kezde­ményezés az alapellátásban dolgozók szakmai színvonalá­nak emelkedését is tükrözi. KÖRZETI ORVOSOK, szakorvosak, kutatók tapasz­talatcserén együtt: ez az, ami a legújabb betegellátási -tö­rekvések célkitűzéseivel egy­beesnek. Ügy hívják: egész­ségügyi integráció. I. ZS. Javult a pedagógusok helyzete Ifjúsági parlament Szolnokon Ifjúsági parlamentjüket rendezték meg tegnap dél­előtt Szolnok város és a városkörnyéki községek alsó­fokú oktatási intézményeinek fiatal dolgozói. A megyei ta-x nács dísztermét színültig töl­tő ifjú óvónőket és pedagó­gusokat a Kassai úti általá­nos iskola Tisza Antal úttö­rőcsapata köszöntötte színes műsorral. Az alsófokú oktatási intéz­mények fiataljainak örömei­ről, gondjairól Káplár Jó­zsef, a szolnoki városi tanács vb művelődési osztályának vezetője adott számot. Sok új tanterem, óvodai hely épült — mondotta —, s a fiatal intézmények dolgozói is jórészt ifjak. A pályakez­dőket segítik a tantestületek­ben csakúgy, mint a társadal­mi és tömegszervezetekben. A fiatalok is részesülnek a bér- fejlesztésekből, a kitüntetet­tek egyharmada is KISZ-kor- osztályú, de a családalapítás­hoz is sok segítséget kapnak, a lakásgondok enyhültek, bár nem oldódtak meg. A peda­gógusok helyzete jelentősen javult. Az ifjúsági parlament a beszámoló után három szek­cióban folytatta munkáját, majd a számtalan tartalmas, felelős hozzászólás összegzé­se plenáris ülésen is elhang­zott. Az élénk, jó hangulatú ifjúsági parlament befejezé­séként megválasztották a me­gyei parlament küldötteit. De a tengerikígyó nem az elmúlt év őszétől napjainkig nőtt naggyá. Már előbb. A művelődési központ fűtése ugyanis hosszú évek óta elégtelen. A nézők télen csak nagykabátban ülhettek be a nézőtérre, — olykor éppen- hogy bele nem fagyott a víz a pohárba. Az 1970-es évek elején el­készültek a tervek a művelő­dési központ fűtéshálózatá­nak megépítésére. A fűtőtes­teket 1973-ban felszerelték, de a kazánház nem épülhe­tett meg az akkori terveknek megfelelően, biztonsági okok miatt. A karcagi víz ugya­nis nagyon gázos, adott hely­zetben robbanásveszélyes. nyereg megvolt A fűtőtestek várták a me­legvizet. A nyereg tehát meg­volt, csak éppen a ló hiány­zott. A karcagiak tovább fa- gyoskodtak. A három évvel ezelőtt épült fűtéshálózatot még ki sem próbálták. De a fűtőtesteket — a színházte­remben — az elmúlt hetek­ben le kellett szedni: a re­konstrukció miatt. A kivitelezéssel megbízott helyi építőipari szövetkezet úgy nyilatkozott, ' hogy 1975 októberében megkezdi a munkát. Ez történt az elmúlt év nyarán. A művelődési központ a megegyezés alap­ján a filmek megrendelését beszüntette, a mozi bezárt. Az építők viszont csak ez év februárjában láttak munká­hoz, jórészt önhibájukon kí­vül, mert a gimnázium re­konstrukciója több munkát igényelt, mint azt korábban gondolták. A színházterem belső épí­tészeti dokumentációja már 1975 júliusában elkészült ugyan, de az építők hiányos­nak vélték. Tervet kellett ké­szíteni a villamosvezetékek, berendezések átépítésére, sőt még egy statikai terv is szük­ségessé vált. Ezek ez év már­ciusában elkészültek, de ki­derült, hogy a művelődési központ áramellátása sem megfelelő. Üjabb tervdoku­mentáció, újabb kilincselé­sek, de szerencsére a TITÁSZ nagyon segítőkész ... A gyors is lassú Közben a városgazdálko­dási vállalat építői boszorká­nyos gyorsasággal építik az új kazánházat, — ez év de­cemberében a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat próbafűtést végezhet. A Kon- verta Vállalat időre szállítja a színpadtechnikai berende­zéseket. A rekonstrukció a karcagi közvélemény szerint még­sem halad megfelelő ütem­ben. Igazságtalanok lennék az építőipari szövetkezettel szemben, ha nem számol­nánk egy „lélektani” ténye­zővel. A karcagiakat a mű­velődési központ körüli évek óta tartó huza-vona — épí­tik, nem építik, fűtenek, nem fűtenek — idegesíti, és tehe­tetlenséget látnak a dolog mögött. Most már a gyors is lassúnak tűnik. Persze arról szó sincs, hogy az építők — szakemberhiány miatt — „nagy erőkkel” vonultak vol­na fel a rekonstrukcióhoz. Más tényező is bizonyta­lanságot okozhat. Az első pil­lanattól kezdve hiányzik a szakértő beruházói tevékeny­ség. Az építőipari szövetkezet munkáját nehezíti az is, hogy bontás közben újabb és újabb hibák derülnek ki. Problema­tikus a zsinórpadlás ügye. A tervező — nyilván — szük­ségmegoldásra kényszerült. mert a színpadot és a néző­teret elválasztó vasfüggönyt — annak elhasználódottságá miatt — leszereltette. Az ed­digi karcagi zsinórpadlás 13 méteres volt, a tervek szerint most 770 centiméteres szint­ben mennyezetet kap, vagyis kisebb lesz. A tűzbiztonsági rendelet értelmében ugyanis 8 méter színpad szintmagas­ság fölött más vasfüggöny al­kalmazása szükséges. Egy új vasfüggöny viszont hatalmas összegbe kerül. A rekon­strukcióra fordítható 14 mil­lió forintból új vasfüggönyre már nem futhatja. A játéktér kialakításával összefüggésben nyugtalanító tényező, hogy az építőipari szövetkezet, annak ellenére, hogy műszaki fölkészültségé­vel megfelel a rekonstrukció­hoz, még sohasem épített színpadot. Sőt, ebben a kije­lölt műszaki ellenőr sem szakember. Végletes hiba lenne, ha tapasztalatlanság miatt az új játéktér nem fe­lelne meg minden szempont­ból a követelményeknek. A beruházást lebonyolító műve­lődésügyi osztály ezért — na­gyon ésszerűen — konzultál­ni kíván a várhatóan Kar­cagra „tájoló” Szigligeti Színház és a Debreceni Cso­konai Színház műszaki veze­tőjével. Szakemberek kölcsön A városban különben már társadalmi üggyé vált a mo­zi, pontosabban a művelődé­si központ rekonstrukciója. A különböző gazdasági egy­ségek szakembereket adnak kölcsön a szövetkezetnek. így megteremtették annak reális lehetőségét, hogy — a váro­si pártbizottság aktív és ha­tározott szervező munkája eredményeként — a jövő év tavaszán az újjávarázsolt, a tervek szerint nagyon szép, korszerű színháztermet átad­ják a város közönségének. Hazánk felszabadulásának évfordulóján a díszelőadást már az új színházteremben akarják tartani. — Mindenben segítünk, csak így legyen — mondták a karcagi üzemek, vállalatok, szövetkezetek vezetői, mun­kásai. Tiszai Lajos Sopron várossá válásának idején, a század végén Béla egyik tör­vénye alapján tele­pedtek le a zsidók nagy számban az Ikva-parti helység- Az eredeti szépségében most helyreállított zsina­góga mellett az ász- szonyok számára épült imateremnek wormsi zsinagó­gán kívül nincs eu­rópai példája. AZ NDK-BAN DOLGOZOM Párbeszéd magunkkal O „Akik az NDK-ban a leg­kiválóbbaknak bizonyulnak, azok otthon, Magyarorszá­gon is méltó helyükre ke­rülnek, ez biztos. Mi tulaj­donképpen kádereket neve­lünk idekint, s hazamene­telkor meghallgatják a mi véleményünket is, hogy ki hol állná meg a helyét.” — mondta Beliczai Laci (Lip­cse). — Igen. emlékszem, min­denhol tapasztaltuk, hallot­tunk az itt folyó nevelő munkáról, az erőfeszítések­ről. Belczai például az FDJ. az NDK ifjúsági szervezete és a KISZ kapcsolatáról be­szélt, a közös társadalmi munkákról, discó-rendezvé- nyekről, sportversenyekről, színházlátogatásokról. (Em­lékszel, Ágai) Emilnek Drez­dában például bérlete van a német nyelvű ‘ színházba!). No és ott van az ifjúsági szervezetek közötti együtt­működés egyik legerősebb formája, a GST. — És akik nem tudnak beilleszkedni? Maradjunk Beliczai szavainál: „Akik­nek nézeteltérése támad a rendőrséggel, azokat haza- küldjük, otthon megkapják méltó büntetésüket, erről értesítenek bennünket, mi pedig kitesszük a hírt a fa­liújságra : figyelmeztetés­ként”. — Emlékszel Erős Jóska szavaira? „Az NDK-ban el­töltött évek emberformáló hatása kétségtelen. Tudunk hatni a srácokra így vagy úgy. Én a fegyelmi bizott­ságban igyekszem a bot­rányokozókat belátásra bír­ni”. — Dávid László Kari Marx Stadtban otthonveze­tő. tudod, ő az, aki egykor Tiszaszőlősről rugaszkodott neki a nagyvilágnak, s két kisgyermekét kint neveli, s a nagyobbik remekül be­szél németül. Nos, ő beszélt arról, hogy vannak az NDK- ban dolgozó lengyelek is. De a magyaroknak tanulniuk is kell: szakmát, nyelvet, gépjárművezetést, szóval nagyok a lehetőségeik, mi­vel az NDK-beli vállalatok megteremtik ezeket. Kint azonban olcsó a sör, szépek a lányok, szabadon élhet­nek, elengedik magukat so­kan, a különféle funkcioná­riusoknak nagy energiájába kerül a könnyelműeket jó irányba segíteni. A többség azonban ma is komolyan, tervszerűen él, megizmo­sodnak emberségben, szel­lemileg, de még anyagilag is. — Itt van a jegyzetfüzet­ben, szó szerint ezt mondta Dávid Laci: „Rengeteg srác­ból itt válik közösségi em­ber. Mi például olyan stabil párttagokat nevelünk, hogy az csoda. Én az MSZMP Karl Marx Stadt megyei vezetőségében a pártépítés­sel foglalkozom. Rövid a három év, úgyhogy minden tagfelvételt alaposan elő kell készíteni, figyeljük a fiatalok KISZ-ben. szak- szervezetben végzett munká­ját, politikai fejlődését, a tanulást, a gyári munkát... Eltelik két év, s aki állta a sarat, az a mi sorainkba ke­rül”. — Erős Jóska a munkás­sá válásról bezélt: „A fiata­lok hatalmas üzemekben dolgoznak, s nem hagyja őket érintetlenül az itteni légkör. Többen itt válnak jó munkássá, mások egyáltalán munkássá, hiszen sokan a mezőgazdaságból jöttek. vagy itt lesz az első mun­kahelyük ... A munkássá válás folyamata mindenki­nél megindul, s ezt otthon lehet kamatoztatni. Nekem például az NDK-ban végzett munka sokat jelentett: fő­leg a szervezésről tudtam meg sok újat, s ellestem mindenféle szakmai finom­ságokat.” — Ha ennyi klassz dolog van, hasznos volt ennyire elidőznünk a cikiknél? — Meg kell mutatni, hogy az ördög nem is olyan fe­kete, mint amilyenre a szár beszéd festi. Fel kell hívni a most, s ezután kimenő fiatalok figyelmét, hogy mi­re vigyázzanak! — Tehát egyetértünk ab­ban, hogy tiszta lelkiisme­rettel ideírhatom: Fiatalok, jelentkezzetek az NDK-ba dolgozni, mert érdemes! — Igen. De a leírt cikik inkább azokat kell. hogy ér­dekeljék, akik kiválasztják, kiküldik a fiatalokat. Em­lékszel Erős Jóska szavai­ra? „A még néhány éve is megkövetelt feltételeket las­san elfelejtik, talán mert kevés a jelentkező. Ez nyil­ván kényszerhelyzet, de az egymás után érkező csopor­tok egyre zűrösebbek. Egyre elnézőbbek a kiválasztok. Én tanítom az NDK-ban dolgozó gyerekeket, de higy- gyétek el, akad, aki a nevét sem tudja leírni. Talán már egy-két bűnözőpalánta is ki­juthat, s ezek lejáratják a magyarokat. A kiküldőknek valahogyan szigorúbban kel­lene rostálniuk. Valami megoldásnak kell lennie”. — Ha egy üzemben dolgo­zik egy fiatal, s jelentkezik az NDK-ba, a papírját alá kell írnia az üzemi négy­szögnek. Lehet, hogy a ci- kis gyerekekét is aláírják, csakhogy megszabaduljanak tőlük? — Ezt senki sem vallja be. De a felelősségük nagy. Ök is változtathatnak az NDK-ban levő kolóniák éle­tén. Főleg ezekben a napok­ban. (Folytatjuk) Igriczi Zsigmond — Körmendi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom