Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-09 / 239. szám
1976. október 9. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 FILMEKRŐL... Szépek és bolondok Szász Péter forgatókönyve nagyon feladta a „leckét” Szász Péter rendezőnek. Bonyolult belső világé'figurát írt meg főhőse, Ivicz István személyében. Hétközben kenyeret szállít ez a figura — tulajdoniképpen rakodómunkás — nyilván mindent megmondanak neki, hogy hová. mikor, mennyit vigyen. Mindennapos cselekvéssorai tehát mások által meghatározottak. Tucatember a főhős, a fogalom legjobb értelmében, de vasárnaponként — önmaga legalábbis úgy gondolja — kiválik az átlagból: futballbíró lesz, a helyzet ura, kétszer 45 perc eseményeinek irányítója. Különös műfajú filmben pergeti Szász Péter a főhős életét. Az első meggondolás alapján talán vígjáték ez a szerzői film, de nem kell sokat elemezgetni a képsorok gondolati vetületeit, hogy rájöjjünk: dehogyis azt akarja mondani Szász — Ivicz révén — amelyet az első pillanatban látni vélünk. így aztán olykor nemhogy nevetni nincs kedvünk, még a mosoly is az arcunkra fagy. Magatartásformát, formákat vizsgál a film, olyasmit próbál bizonyítani, hogy túl az első félidőn — negyven felett — ki-ki elbújni próbál valami mögé, hogy ne kelljen önmaga — múlása tükrébe néznie. Illúziófilm? Csak annyiban, amennyire illúzió a hobbykert, a bélyeggyűjtés, a turisztika. Csupán az a különbség, hogy Ivicz vasárnaponként nem kertészé, hanem futbalibíróvá változik. A nagy sikerű Fiúk a térről és a valószínűtlenségek meg a történelem között lebegő Kapaszkodj a fellegekbe című film alkotójának újabb arcát láthatjuk, a Szépek és bolondokban, művészileg, érettebben, ha egyes helyzetekben problematikusain is. Az Iviczet alakító Kállai Ferenc hétköznapi egyszerűségében oly sokszínű, hogy minden egyértelmű kiemelés tompítaná alakításának más erényeit. Kállai Ferenc a rendező Szász Péterrel együtt „adja fel a leckét” a nézőknek: milyen ember is tulajdonképpen Ivicz István? — ti — „Őrzik** a Petőfi-főt Szabolcs-Szatmár megyében nem egy természetvédelmi szempontból is igen jelentős és ritka terület található. Ezek között tartják számon a baktalórámtházi őstölgyes erdőt, a kállósemjéni Mohos-tavat és a vidék féltve őrzött kincsét, a nagyari Petőfi-fát, mely nevét onnan kapta, hogy alatta megyejárása során nagy költőnk is megpihent. Mivel ezeket a területeket hivatalosan még nem nyilvánították védettnek, a megyei Természet- barát Szövetség társadalmi aktivistái vállalták, hogy havonta több alkalommal szervezetten, túravezetői vizsgáival rendelkező három fős csoportjaik rendszeresen felkeresik és személyesen kísérik figyelemmel a környék környezetvédelmi állapotát. Kossuth-újdonság A Kossuth Könyvkiadó füzet alakban jelentette meg „Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentumai (Berlin, 1976.)” című összeállítását. A füzet tartalmazza Erich Ho- netíker megnyitó beszédét, Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP KB főtitkárának és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának beszédét, valamint az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentumait. A két „szerelem” nem bántja egymást A járókelő nem akar hinni a szemének. Megáll, újra elolvassa a feliratot, s végül abban a hiszemben folytatja útját, hogy felfedezett egy nyomdahibát. A plakát szerint ugyanis a mezőtúri művelődési központ „Hogyan ismerjük meg a csillagos eget?” című kiállítását dr. Dankó Sándor, a szolnoki Ti- szamenti Vegyiművek igazgatási osztályának vezetője nyitja meg. Nos, szó sincs nyomdahibáról, a felirat pontos. Azaz mégsem ... Azt ugyanis nem tartalmazza, hogy a kiállítás megrendezésének ötlete szintén dr. Dankó Sándortól származik, sőt ő végezte a kivitelezési, megvalósítási munkák oroszlánrészét is. Válasszunk magunknak csillagot együtt állítom, hogy a csillagászatnak szüksége van az amatőrökre. Szükség van megfigyelési eredményeinkre, de még inkább ismeret- terjesztő munkánkra. Az. hogy ma már egyre többen érdeklődnek tudományunk legfrissebb eredményei iránt, az elsősorban a mi érdemünk, hisz például Magyar- országon talán ha félszáz „hivatásos” csillagász dolgozik. Amatőr viszont egyre több Hogy hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy dr. Dankó Sándor amatőr csillagász. — Bár jogi egyetemet végeztem, mindig is vonzódtam a természettudományokhoz. A csillagászattal szinte véletlenül ismerkedtem meg. kezembe került egy ilyen jellegű szovjet ismreetterjesztő kiadvány. Mire a végére jutottam, már tudtam: felcsapok amatőr csillagásznak. — Sokan azt tartják, hogy ebben a tudományban ma, a rádiótávcsövek, az űrhajók korában már nincs helye az amatőrködésnek. Aki csak hobbiból csillagász, az nem versenyezhet a profikkal. — Versenyről szó sincs, ám sok ezer társammal akad. Nem is olyan rég még szenzációként emlegették megyénkben a Tiszamenti Vegyiművek dr. Dankó Sándor vezette csillagász szakkörét, ma pedig gombamódra szaporodnak az ilyen közösségek. Ezért is határozta el a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ műszaki szak- bizottsága. hogy módszertani kiadványokkal segíti az amatőr csillagászok munkáját. A nemrégiben indult sorozat második könyvének dr. Dankó Sándor a szerzője. — Miről írt? — A szakkörben végezhető megfigyeléseket próbáltam összefoglalni, természetesen elsősorban a saját tapasztalataim alapján. .. Csoportom 1964 óta dolgozik, jelenleg tizenöten — húszán járnak rendszeresen a foglalkozásokra. Van köztük fizikus. műszerész, vízvezetékszerelő és persze sok diák: gimnazista, szakközépiskolás, szakmunkástanuló. Mindenki talál magának való feladatot, s így együtt dolgozva egy kissé mindenki megismer-^ kedik a kutatás műhelytitkaival. rájön arra. hogy csak a kitartó, céltudatos munka hozhat eredményt. — Ahány amatőr csillagásszal csak beszéltem a megyében. mindegyik a „vegyi- sek” nagyszerű technikai felszereltségéről áradozott. — Igaz, ami igaz. tizenkét év után elmondhatjuk, hogy miénk az egyik leggazdagabb csillagász szakkör. Négy darab lencsés távcsővel, ezred- másodperc pontossággal mérő digitálisz órával, több tucatnyi csillagtérképpel, hatszáz diapozitívvel. rengeteg könyvvel, folyóirattal dicsekedhetünk, saját csillagdánk és műhelyünk van. Minden támogatást megkapunk a vállalattól. három szocialista brigád külön is segít. Cserébe, viszonzásként minden érdeklődőt szívesen látunk. A szolnoki csillagászati héten például három távcsöves.bemutatót rendeztünk, jómagam pedig - ismeretterjesztő előadásokat tartottam. — Van olyan gondolat, amelyik mindegyik előadásáéban visszatér? — Igen. Üjra és újra el-' mondom, hogy a csillagos ég változatlansága csak látszólagos, minden változik, fejlődik. Ez is azt bizonyítja, hogy el kell szakadnunk a látszattól, a valódi világ megismerésére keli törekednünk. — Végezetül még egy kérdés: miért pont a csillagászatot választotta hobbijául? — Azt a szovjet ismeret- terjesztő könyvet olvasva rájöttem. hogy e tudomány törvényeit megismerve mindennél átfogóbb képet kapok a világmindenség múltjáról, jelenéről, jövőjéről, s ez a hobby arra is rákénvszerít. hogy a többi természettudományban tájékozódjam. így lettem jogászként amatőr csillagász. A két szakma, a két „szerelem" szerencsére nem bántja egymást. H. D. AZ NDK-BAN DOLGOZOM lUIZ-louagok O Először csak piciny pont, halk zömmögés, amely vészesen erősödik, a pontocska nő, növekszik, jön, mint a darázs, fénycsík, bőg a motor, oroszlánsörény úszik hosszan az MZ után, elhal a hang, elenyészik a pontocska. Magyarok. Karl Marx Stadt. Fiatal fiú biceg bottal. Lába gipszben. Rákóczira emlékeztet egy másik srác arca. Karja derékszögben felkötve, vállig gipszben, ök az Arthur nevű kolónia lakói. A közelben van a másik, az Ossietzky kolónia, ott hallottuk. — Ment a Jawa veszettül, csudára bírtam, adj neki, odalöktem a kakaót, csakhát azt az átkozott kanyart nem tudtam bevenni, csatt, neki a villanyoszlopnak. ' rákenőd- tünk, hiába no. nem birtam megtartani a háromötvenes motort, te sem tudtad volna, mutasd a muszklidat apus- kám, ááá ... hát sportoltál te valamit? Hogyan? Mi bajom lett? Nem sok, én megúsztam elég jól, de az utasom, egy lány, az már nem, eltört a lábfeje, aztán rosszul forrt össze, most nem tud cipőt húzni. Nem, nem ment el a kedvem, itt van a motocross pálya a közelben, már egyezkedtem a crossos srácokkal, hogy fúrják meg a motoromat, mert nem megy elég gyorsan ... Téved a kedves olvasó, ha ismét a fiúkra gyanakszik: a fenti fiús „szöveg” egy füzesabonyi lánytól való. Szabó Géza szakszervezeti elnök Cosswigban, a kolónián. Hátborzongató statisztikát sorol elő. — Motorbalesetek? Nem lehet megszámolni, olyan gyakori. Miért? A 'válasz mindenhol azonos. A szelídnek éppenséggel nem nevezhető motorosok egy része nem rendelkezik jogosítvánnyal,. mégis felpattan valami kéznél lévő gépre. Ezen kívül rengeteg fiatal szerez jogosítványt az NDK-ban, s a frissen kapott papír túl bátorrá, sőt, esztelenül vakmerővé teszi őket, átfújja arcukat a sebesség mámora, röpülnek .. . Néha sajnos az út mellé, árokba, másik jármű alá... S az okok között bizony „előkelő” helyet foglal el a „Fákocs- ma” (Lipcse), a „Haragos kovács” (Karl Marx Stadt), a ..Rablótanya” Drezda mellett), a „Lapos”. ..Fényes”, „Vigyorgó ház” ... (Coss- wig). Egyszóval az ital. A színhely most Cosswig, a szolnoki Barhács István lemezgyűjteménnyel, népi -kerámiákkal zsúfolt szobája. A fiatal üzemmérnök NC számjegyvezérlésű szerzsámgépe- ket programoz, már az iskolában is ezekről tanult, s egy kicsit a gépek kedvéért is jött az NDK-ba dolgozni. No meg a nyelv, az utazások ... — Talán jobban ismerem az NDK-t, mint Magyarországot — mondja. — Hogyhogy? — Egyszerű. Amíg otthon voltam, tanultam, nem volt alkalmam szétnézni. Kint viszont dolgoztam, s minden időmben utazok. Barátokkal, hol ilyen, hol olyan járművel. De amint hazamegyek, veszek egy „Zsigát”, tudod, az NDK-ban dolgozók számára ez kedvezményesen megoldható. — S általában a fiatalok? Utaznak? — Már aki. De az NDK- beli vállalatok sokszor elviszik a magyar fiatalokat az A múzeumi hónap tartalma fiz idei múzeumi hónap eseményei csaknem egybefolynak a szeptember végén megrendezett képzőművészeti világhét bemutatóival. így azt is mondhatjuk, hogy az 1976-os múzeumi hónap hat hétig, sőt két hónapig tart. Nem azért, mert ebből az alkalomból különlegességeket, csodákat tárnának látogatóik elé a múzeumok. Inkább azért. mert lelkiismeretes felkészüléssel, igényes válogatással azokat a látnivalókat tárják a nézők elé, amelyek a mai magyar múzeumi kultúra legjobb eredményeiről adnak áttekintést. S ezekkel az eredményekkel méltán lehet büszkélkedni A múzeumi gyűjtemények a felszabadulás óta hihetetlen mértékben gazdagodtak. Annak ellenére, hogy gyakori a panasz, amely hivatalos fórumokon, sajtóban hangzik el: nincs elég anyagi erő a legújabb ásatási eredményeket, szerzeményeket méltató formában a közönség elé tárni. Valóban: a színvonalas muzeológiai bemutá- tás nem kis összegeket igényel. Se szeri se száma azoknak az eszközöknek, lehetőségeknek. amelyeket a mai technika kínál: épületben, szellemes muzeológiai megoldásban. szemléltetésben, korszerű rekonstrukcióban, látványosságban. Ehhez természetesen pénz kell. nem is kevés. A magyar múzeumok is igyekeznek lépést tartani a korszerű technikával és a látogatói igényekkel — amelyek manapság külföldi múzeumi élményeken is isko- lazódnak, hiszen mind többen járnak a világban s tekintenek meg nagy gyűjteményeket —. pénzt fordítanak a tárlatok, bemutatók impozáns megrendezésére. Ámde mégsem ezen múlik minden; a magyar múzeumi apparátus, értelmesen gazdálkodva a meglévő erőkkel, évről évre olyan új bemutatókkal örvendezteti meg a közönséget, amelyekről csak elismeréssel lehet szólni. Idén is így készültek az októberi bemutatókra az ország minden múzeumában — vagyis: a múzeumi hónap látványosságai mögött meghúzódó tartalom az. ami fontossá, az egész közművelődés számára jelentékennyé teszi ezt az eseményt. A múlt. s a művészet mélyebb megismeréséről van szó •—. mondhatnánk nagyon röviden, s a rövidség kockázatával, természetesen. hiszen ezeken kívül még sok egyébről is. De ezek a legfontosabbak. Élményt adva bemutatni elmúlt évezredek, évszázadok történetét, kultúráját és megmutatni, amennyire lehetséges, a múlt s a jelen művészetét, illetve azok fontosabb részleteit. A muzeológusok igen bőséges anyagban válogathatnak. Az elmúlt esztendőkben nagyarányú régészeti ásatásokat, feltárásokat végeztek az ország legkülönbözőbb vidékén. Megemlíthetnénk a fenék- pusztai. bajai, esztergomi, visegrádi, jászdózsai. talián- dörögi, óbudai, pusztaszeri régészeti feltárásokat, azok. tartalmát. Ámde nem „jegyzőkönyvet” akarunk készíteni ezekről, inkább csak érzékeltetni, hogy az ország és a nép múltjának megismertetése milyen kiterjedten folyik. S már régóta nem öncélú, elvont tudományosságként, hanem — elsősorban — azért, hogy a munkák történeti tanulságai minél szélesebb rétegek előtt legyenek közismertek. Fontos célkitűzése a múzeumi hónapnak, hogy a letűnt kultúrák tárgyi emlékein. művészeti bemutatókon kívül — illetőleg ezeknek a segítségével is — nemzeti önismeretre tanítson. Arra, hogy miként élt ebben az országban az elmúlt évszázadokban a nép, miként alakította életét, milyen viszontagságokkal küzdött, miként hozott létre művészeti alkotásokat. tudjuk, nem egyhavi élmény és látványosság. Ez a mostani egy hónap azonban mintegy sűrítve kínálja mindazt, amivel a felszabadulás óta eltelt három évtizedben a magyar múzeumi kultúra a köz- művelődés . emeléséhez hozzájárult. A múzeumi tudományos műhelyekben — csakúgy, mint az ásatásokat folytató egyetemi, akadémiai intézményekben — folyó munkának s nagyközönség elé kívánkozó eredményeit mutatják be: azokat a tárgyi emlékeket, dokumentumokat, amelyek tanulsága hasznos a köz számára, gondolkodásra sarkall, a múlt megismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet. S éppen ezért valamiképpen mégis a jelenbe hozza vissza a látogatót: a hasznos, értelmes emberi tevékenység legszebb eredményeinek bemutatásával a legtisztább, legfontosabb tevékenységnek, a munkának. küzdelemnek tiszteletére tanít. T. I. A szolnoki Kézér Attila, az egyik valóban szelíd MZ-lovag Karl Marx Stadtban ország legszebb vidékeire, méghozzá ingyen. Nagy élmény ez: képzeld el, hogy 40 alföldi gyerek sílécet kölcsönöz, és megtanul síelni! Óriási volt, ahogy potyogtunk. De rengeteg lehetőség van az utazásra: a KISZ, a GST, az üzemek szervezésében, de egyedül is elindulhatunk . . . S közben megismerjük az NDK-t, az embereket, fiatalokat, barátságok szerelmek ... Megannyi kapocs. Erre jó a motor, az autó. No meg fényképezőgép: ez az új szenvedélyem, a gyári fotóklubba járok, most tanulom német barátaimtól a színes technikát. Megnézed műveimet? Ez például a tengerpart .. . (Folytatjuk) Igriczi Zsigmond — Körmendi Lajos
