Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-08 / 238. szám
1976. október 8. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 A 300. ÉVFORDULÓ Az intézet könyvtárában sok régi könyvet őriznek. Jubilál a karcagi gimnázium Fennállásának háromszázadik évfordulóját ünnepli a karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskola. Régi adatok tanúsága szerint Karcag 1676- ban kért és kapott rektort a debreceni kollégiumtól. Dr. Bajkó Mátyás tanulmánya szerint az első évtizedek a középfokú oktatási szintet megközelítő iskola meghonosodása érdekében kifejtett munkával teltek el. Egy-egy rektor ugyanis egyedül nem tudta biztosítani a középiskolai jelleg tartalmi, metodikai és egyéb félételeit. Hosszú idő nem is állt rendelkezésükre, mivel szolgála- lati idejük mindössze két- három év volt, s ezért tisztüket csak átmeneti jellegűnek tekintették. A rektorok többsége debreceni nagydiák volt, s tanulmányaik elvégzése után többnyire külföldi tanulmányútra mentek. A karcagi partikuláris iskola teljes kibontakozása a XVIII. száradban történt. Akkor már praeceptorok (osztálytanítók) is oktattak a rektor felügyelete alatt. Ezek szintén a debreceni kollégium nagydiákjai közül kerültek ki. A rektor a tandíj mellett évente minden tanulótól 20 kiló búzát, ugyanennyi árpát, a városi tanácstól pedig 40 kéve nádat, 5 öl tűzifát, 50 font húst, 15 font faggyút. 50 font sót, 4 köböl földet, egy prédikációs halott után 12 krajcárt, énekes 'halott temetéséért pedig 6 krajcárt kapott. Ha szállást nem tudtak biztosítani számára, 25 rhénesi forint és 30 krajcár illette meg. A praeceptorok sorkoszton voltak tanítványaiknál. A jubileumi ünnepségen tisztelettel adóznak elődeiknek, akik megannyi nehézség közepette munkálkodtak a karcagi iskolai élet felvirágzásán. Emellett számvetést készítenek az intézmény jövőt alapozó, sokrétű oktató- nevelő munkájáról, mely a mostani tanári kar helytállásáról, megbecsülendő erőfeszítéseiről tanúskodik. Könyvtári foglalkozás az intézetben. KERTVÁROSI KÖZÖSSÉG Találkoznak minden szerdán A csendes kertek, családi házak övezte Napsugár utca végén áll a szolnoki kertvárosi klubkönyvtár. Szerda este van, férfiak, asszonyok igyekeznek az épületbe. Ilyenkor találkoznak, összesen hetvenötén, a Hazafias Népfront városi bizottságának „Tisza” klubjában. A hangulatos kis teremben a klubvezető. Bereczki Lász- lóné körül idős asszonyok ülnek. Mielőtt megérkeznének a többiek, a vezetőség a következő hónapok programját állítja össze. — Ezelőtt hét évvel, 1969- ben jött létre a klubunk, a Ságvári megyei Művelődési Központ szervezésében. Tavaly vette át a népfront — ismerteti közösségük történetét Bereczkiné. — Nemcsak előadások, kötött programjaink vannak, de gyakran összeülünk egy kis beszélgetésre is. Vagy például közösen készítettünk térítőkét a kertvárosi óvodának. A tagság 40 százaléka idős, nyugdíjas ember, gyámolítani kell egymást. Persze ezt nemcsak klubfoglalkozásokon tesszük. — A klub megalakulása előtt volt valamilyen hasonló közösség a Kertvárosban? — A Vöröskeresztnek voltak néha rendezvényei — feleli az egyik szorgalmas látogató, a nyugdíjas Császi Gá- borné. — Akkor inkább csak előadásokat hallgattunk. Ilyen közösség, mint ez a klub, nem volt. Hiányzott is sokunknak. — Én a férjemmel járok ide — szól közbe Horváth Vendelné. — Mi már így szoktuk meg, . elvégezzük, ami munka a lakásban vagy a kertben adódik, és ezt a szerdai estét mindig itt töltjük. Napközben nemigen megyünk sehová, beszélni is legfeljebb a szomszéddal állunk meg. Itt nemcsak előadások vannak, hanem szórakozunk is. Például a Császáréval jókat főzünk. Téli estéken gyakran készítünk teát, szendvicset, máskor meg összeadjuk közösen azt a kis pénzt, megfőzzük a pörköltet, fasírtot, mikor mit. Aztán vacsora közben jókat beszélgetünk. — Még énekelni is szoktunk ilyenkor — vall saját kedvteléséről Pótári József- né. Ha jó kedvünk van, „rágyújtunk” egy nótára. — A gazdasági ügyeket is asszony intézi a klubban? — Beszedem a tagsági díjakat — mondja Bagi Pátné, — havonta és személyenként három forintot. Ha véletlenül beteg valaki közülünk, meglátogatjuk, viszünk egy kis virágot vagy csokit, arra is összegyűjtöm a pénzt. Meg persze ha szükség van rá, gondozzuk is a betegünket. Jó itt a közösségben dolgoznom. Nincsen családom, szükségem van az emberekre. Az asszonyok között idős ember szerénykedik. Németh Jénos szintén a feleségével együtt jár ide. — Én vagyok a klub „házigazdája”, a rendezvényeken fogadom a vendégeket, intézem a meghívásokat, meg mindenben segítek, amiben kell. Mi is alapító tagok vagyunk a feleségemmel. A gyerekeink nem laknak velünk, szükségünk van a társaságra. — A szórakozáson kívül jó látni, hogy emberek így összetartoznak — mondja Hegedűs Imréné. — A szerdai találkozásokon egy kis időre mindenki elfelejti, hogy gyakran betegek vagyunk, és gyakran magányosak is. Megszabadulunk egykét órára a mindennapos gondoktól. V. E. Képtár — Szombathelyen Derkovits Gyula szülővárosa, Szombathely, széleskörű társadalmi összefogással képtárat létesít. E város gondozza a magyar művészet másik nagy haladó mestere, Dési Huber István életművét is. Emellett gyűjti e művészi örökséget vállaló és továbbvivő, a városhoz közeli 25 éves Zsennyei művésztelephez kötődő kortárs alkotók maradandó értékeit. A leendő képtár anyagi alapjainak megteremtése mellett megkezdődött annak szellemi előkészítése is. A TIT, a taná^iépzö főiskola, a Savaria Filmstúdió, és más intézmények, fórumok fokozzák a képzőművészeti ismeretterjesztést. Hotel Ignác, avagy a zsákutca életmód A halhatatlanság ott kezdődik, hogy valakiről még életében utcát, teret, valamilyen intézményt (téeszt) neveznek el. Ignác népszerű ember. Amikor utána érdeklődtünk, kedves, cinkos „hát igen, Ignácot ismerni kell” mosoly volt a választ kísérő arckifejezés a haveroknál, hom- lokráncolás, fejvakarás a hivatalos tisztségviselőknél. Az ő arcukról inkább az rítt le: pont őt keresik? Kerestük, de nem akart előkerülni, csak a híre jutott el.hoz- zánk. „Ignác jó srác, a gatyáját odaadja... ha megmarad”. „Jó dumájú gyerek. Azt mondja, most ideális Bahnhof idő van. Ez azt jelenti, mehetünk inni az állomásra. Bahnhofnak mondják a pályaudvart németül”. „Majd megszakadunk neki a röhögéstől, amikor fizetésnél elkurjantja magát, emberek, kerestem nyolcszáz üveg sört”. „Máskor meg azt mondja: bekapom a mindennapi sörömpőmet. Hát nem eredeti pofa? Ha nem lenne, ki kéne találni.” Ignác híres ember. Népszerű, sőt elindult a halhatatlanság útján. A kisváros pályaudvarának kocsmáját róla nevezték el a magyarok: Hotel Ignác. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy aki Ignácról beszélt, nem felejtette el mondani: „...viszont jól dolgozik”. Vártuk tehát Ignácot. Még éjfél előtt megérkezett, berobbant a szobába. — Itt vagyok főnök, hallottam, kerestél. Igaz. hogy Szolnokról vagytok? — Igaz. — Oké a műsor főnök, miről van szó. — Csak beszélgetni akartam . .. — Van pálinkád? — Nincs. — Magyar vagy, főnök? Otthonról jössz és nincs pálinkád? — Azt mondják, te nem iszol. — Ne sértegess, főnök! — Mi jut eszedbe erről a két szóról: közösség, beilleszkedés ? — Most hülyéskedsz főnök, vagy volt pálinkád és te ittad meg? — Miért kocsmázol? — Jól eltelik az este. Szeretem, hogy olyan sok ismerősöm van. Nekem mindenki haver. Szevasz, szevasz, én meg fizetek. Mesélték Ignácról, szorosabban kötődik egy német családhoz. Végre egy kis szín .. . egy kis melegség! — gondolja az ember. Ignác nem hajlamos a fennkölt gondolatokra... — Hát igen, van egy nő, akihez járok. — Szereted? — Hagyjad már az ilyen szöveget. Van és kész. — Mikor voltál Drezdában? — Egy hónapja. Mikor voltál a Zwinger- ben? — Akkor. Ittam vagy öt fülessel... — Nem az „Am Zwinger” étteremre gondoltam ... — Ja, hát tudom mire akarsz kilyukadni. Voltam én már vagy két éve ott. Most fúvószene, máskor viszont... Máskor az Ignác típusú fiúk törzshelye meg is néztem rendesen. Rembrandt, meg ezek a nagy festők, oké mind, főnök. — Mire volt jó neked a három év? — Mire? Hát hogyhogy mire? Minden oké itt, nagy élet, minden ... De idefigyelj, ne kezdd megint ezt a sör izét! Amit én meg- iszok, arra én keresem meg a pénzt, és telik is, mert 8— 900 márka is összejön, úgyhogy azt mondom, ne foglalkozzon én velem senki, az én pénzemről van szó, senkinek semmi köze hozzá. Oké, főnök? Szerencsére Ignácnak és az ignácoknak a mendemondák ellenére csökken a tábora, s az ügyeletes renitenstől az elnéző mosollyal kifizethető szelíd „udvari bolond” szerepig többféle arcban feltűnő ignácfélék kétes népszerűségét sem irigylik túl sokan. Mégis: a magyar fiatalokról alkotott véleményt ők is formálják, s nem ritkán erőteljesebben, mint a többségben levő „szerényebb” társaik. (Folytatjuk) Igriczi Zsigmond— Körmendi Lajos Műszaki napok Mezőtúron KÖZMÚVELÖDÉSÜNK egyik országos gondja a természettudományi és műszaki ismeretterjesztés. A népművelők többsége sajnos nem tud igazán eredményesen megbirkózni e feladattal. Hogy miért nem? A válasz elsősorban a főiskolai, egyetemi n épmű ve 1 öképzés hiányosságaiban keresndő. Természettudományi, illetve műszaki ismeretekkel bizony csak alig-alig vérteződnek fel a hallgatók. Az ilyen jellegű ismeretterjesztő munka szervezéséhez nem szükséges azonban szakismeret, ha az igazi szakemberek — mérnökök, orvosok, tanárok — segítenek. Az ő közreműködésükkel vonzó, érdekes ismeret- közlő, ismeretterjesztő formák hanosíithátók meg. Bizonyítók erre a mezőtúriak példája. Mezőtúron a város gazdasági egységeinek, köz- művelődési és oktatási intézményeknek összefogásával idén már harmadik alkalommal rendezik meg a műszaki napokat. Az egy hónapig tartó rendezvénysorozat Október 2-án kezdődött, amikor a TIT Természettudományos Stúdiójának anyagából fizikai jelenségbemutató kiállítás nyílt a művelődési központban. A program gazdagságát jelzi, hogy két másik kiállításról is gondoskodtak a rendezők. Október 10- től 16-ig csillagászati, 17-től 30-iig pedig pályaválasztási bemutató várja az érdeklődőket. A „Hogyan ismerjük meg a csillagos eget” című kiállításhoz egy előadássorozat is kapcsolódik, melynek legnagyobb érdeklődéssel várt előadója dr. Kulin György csillagász. A rendezvénysorozaton egyébként szinte valameny- nyi bevált ismeretterjesztő formát kipróbálnak. Ankét, kereklasztal-beszéligetés, íróolvasó találkozó, vetélkedő egyaránt szerepel a programban. Említést érdemel az is, hogy a rendezők minden egyes _rétegre, korosztályra külön gondoltak, s hogy a tervezést alapos igényfelmérés előzite meg. A MEZŐTÚRI műszaki napoknak sikert jósolni már most, közvetlenül a nyitány után is könnyű feladat. H. D. Adatbank /Nemzetközi adatbank kezdi meg a közeljövőben működését a Könyvtártudományi és Módszertani Központban, a nemzetközi tudományos műszaki információsrendszer egyik alszolgálata- fcént. Az új szolgálat összegyűjti a KGST-országokból és más országokból is a könyvtári és tájékoztatási intézmények felszereléseire, technikai berendezéseire vonatkozó információkat, azokat rendszerezi, tárolja és a tagországok, • az érdeklődők rendelkezésére bocsátja. Pécsett Középkori épületre bukkantak Pécs belvárosában, a Munkácsy utca 8. számú ház udvarán, egy eddig ismeretlen középkori épület romjaira bukkantak a régészek. Nagy a valószínűsége annak, hogy a régóta keresett dominikánus kolostor maradványai kerültek napvilágra. A Szent Tamás nevét viselő kolostort már 1238-ban említi a pápai tizedjegyzék. Feltételezhető, hogy a domonkos rendi szerzetesek tanítottak a későbbi — Nagy Lajos király által alapított — pécsi egyetemen. A török hódoltság idején elpusztult a kolostor is. és az egyetem is, azután .még a helyük is feledésbe merült.
