Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-08 / 238. szám
1976. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TOT-KONGRESSZUS ELŐTT Előkészítő közgyűlés Jászdózsán fi műn kő sok védelme Az SZMT elnökségének ülése Martfűn A Minisztertanács tárgyalta „Húsba vágó” ügy A napokban fejeződnek be a TOT III. kongresszusát előkészítő tsz-közgyűlések. Nemrégiben Jászdózsán tárgyalta meg a Tarnamenti Tsz tagsága a kongresszusi irányelveket. A brigádgyűléseken megbeszélt, a tagok javaslatait tartalmazó írásos anyagot Tajti István, a termelőszövetkezet elnöke terjesztette a közgyűlés elé. Ma már a legtöbb mező- gazdasági üzem — így a jászdózsai tsz is — rendelkezik olyan géprendszerrel, amely egy-egy növény -munkáinak elvégzésére alkalmas. Pedig néhány évvel ezelőtt még azt kérdezték a tsz-tagok: mi lesz ha mi nyugdíjba megyünk? Ki fogja elvégezni a gazdaságra háruló rengeteg kézimunkát? A generációváltás zökkenőmentesen megy végbe, fiatalok is jelentkeznek a tsz-be. Az üzemi konyha már félig készen van, s a tsz-ta- gok busszal járnak munkahelyükre. Az is jellemző, hogy míg 4—5 esztendővel ezelőtt egy 30 fős kiráduló- csoport összegyűjtése komoly nehézséget okozott, mert az emberek nem akarták elhagyni a falut, ma már ilyen gond nincs. A termelőszövetkezet a tagok letelepedését is segíti, anyagi támogatást nyújt az építkezéshez. A Tarnamenti Termelő- szövetkezetben nagyrészt kialakult a termelést irányító szakgárda is. Hosszú évekig tartó munka volt ez, mert köztudomású, hogy gyenge gazdaságba nagy gyakorlattal rendelkező vezetők és újonnan végzett szakemberek sem szívesen mennek. Arról nem is beszélve, hogy az oktatási intézményekből újonnan kikerülő szakemberek is válogatnak a munkahelyekben és senki sem telepszik le szívesen egy rossz adottságokkal rendelkező tsz-ben. A biztonságos termelés érdekében minden gazdaság — így a Tarnamenti Tsz is — igyekezett megfelelő tartalékot összegyűjteni. A termelőszövetkezetnek manapság mintegy 5 millió forint tartalékalapja van, amely szintén alátámasztja az üzem stabilitását. Arról is beszélt az elnök, hogy ha a múltba tekintenek vissza, akkor nem szabad elfeledkezniük arról sem, hogy mulasztást is követtek el. Nem termeltek elég zöldséget — ehhez ugyan hozzájárult az elmúlt néhány hónapos aszály —, de ettől függetlenül sem dicsekedhetnek ezen a téren eredményeikkel. Szintén az ország érdekeit tartották szem előtt akkor is, amikor repcét, szóját és napraforgót vetettek. Erre annál is inkább büszkék lehetnek, mert itt a termelésben is sikerült jó eredményeket elérni. Az elmúlt időszak munkájának értékelése után Tajti István ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a TOT III. kongresszusa elé kívánnak terjeszteni. Érdemes lenne például felülvizsgálni az adatszolgáltatás rendszerét is, hiszen a mezőgazdasági üzemekben ma már egyre több ember csak ezzel foglalkozik, sok esetben azért, mert a kért adatok a különböző szervek részéről ismétlődnek. Az elnök végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell szilárdítani a szabályozó- rendszert, mert enélkül nem lehet jól tervezni. Ez utóbbi azért is fontos, mert az elmúlt években sokszor év közben változtak a szabályozók és ez szinte megoldhatatlan helyzet elé állította a gazdaságokat. Az élőterjesztés után a szövetkezet több tagja is szót kért, elmondta véleményét és kiegészítő javaslatait. Ezután a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Küldöttnek Tajti István, a tsz elnökét és Kocsis Istvánt, mezőgazdasági gépszerelőt választották. B. Á. A munkavédelem, vagy pontosabban fogalmazva a dolgozó munkás védelme mind a vállalatoknak, mind a szakszervezeteknek kiemelten fontos feladatuk. Erről a témáról, a martfűi Tisza Cipőgyár munkavédelmi helyzetéről, a tett intézkedésekről számolt be tegnap a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnökségének Martfűn megtartott ülésén Kiss Lajos, a gyár vezérigazgatója. Az ülésen részt vett és felszólalt Szekeres László, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára, valamint Árvái István, az SZMT vezető titkára. A Tisza Cipőgyárban a IV. ötéves terv időszakában az üzemi balesetek 25,5 százalékkal csökkentek az előző öt évhez viszonyítva. Ma a dolgozók munkakörülményei biztonságosabbak és egészségesebbek, mint bármikor korábban, a jobb feltételek biztosítására az elmúlt ötéves terv során a gyár több mint 36 millió forintot fordított. Ebben az ötéves tervben — az „A” gyár szociális létesítményének megépítésével együtt — több mint 96 millió forintot akarnak fordítani erre a célra. Az elnökség a beszámolót jóváhagyta, s megszabta a további konkrét tennivalókat, hosszabb távra is megfogalmazva a feladatokat. 25 éves a Metripond Mérleggyár Nevezetes jubileumot ünnepelnek ezekben a napokban Közép-Európa legnagyobb üzemi jellegű mérleggyárában, a hódmezővásárhelyi Metripondban: negyed- százada, hogy az üzem Budapestről Vásárhelyre települt. A gyár termékei műszakilag világszínvonalúak, s az optikai mérlegcsalád, a tü- zometrikus elven működő mérlegrendszerek méltán vívták ki több iparág szakembereinek elismerését. Rendkívül nagy szerepe van a Metripond Mérleggyárnak a műszeripar országos fejlesztésében. Már 1958-ban elkezdték az elektronikus mérlegek fejlesztését, bekapcsolódtak több tudományos egyesület munkájába, és ami különösen nagy elismerés: a Metripond által 1966 óta három évenként megrendezett nemzetközi méréstechnikai kollokviumokat az IMEKO (Nemzetközi Méréstechnikai Szövetség) erő- és tömegmérési albizottsága 1974-ben felvette hivatalos programjába. Mint a hazai mérleggyártás bázisa a vállalat az egész ország területén kiépíti szervizihálózatát. így többek között Szolnokon, a Meder utcában már működik egy szerviz-kirendeltség, hogy a megyében gyorsan és szakszerűen elvégezhessék termékeik helyi karbantartását és javítását. Téma: a textilipar helyzete Csütörtökön Kőszegen megkezdődött a textiliparban dolgozó fiatal szakemberek három napos országos tanácskozása a műemlékeiről és textiliparáról — a Lakástextil Vállalat három gyára működik itt — ismert kisvárosban, Jurisics várának falai között tizedszer találkoznak az iparág ifjú technikusai mérnökei, közgazdászai. Mint korábban, ezúttal is a textilipar hosszabb távon is aktuális kérdéseit vitatják meg, ellátogatnak a helyi korszerűsödő textilgyárakba, találkoznak az ott dolgozókkal. Rázkódik a döngölőgép, a sárga, mindent tudó VOLVO most éppen egy kőkupaccal birkózik, a kompresszor néhány méterrel odébb morog... A munkások megállás nélkül, tempósan lapátolják a földet, a beton- és kőtörmeléket. Teherautók hozzák, viszik az építőanyagot. Szolnokon, a Szabadság téren az elmúlt hét elején nagy munka kezdődött. Az arrajá- ró gyalogosokat, autósokat feltűnő tábla fogadja: ÚTÉPÍTÉS. Sokan méltatlan- kodnak: „már megint felfordulás ... mikor lesz rend ... ennek soha nincs vége.. Nincs igazuk az aggályosko- dóknak. Az eltelt egy hét alatt az Aszfaltútépítő Vállalat munkásai sokat és gyorsan dolgoztak. Juhász Klára üzemmérnök és Gönczi János művezető éppen térképet tanulmányoz, amikor megállók mellettük. — Papíron is ellenőrizzük, hogy mennyit haladtunk a munkával — mutat a számomra kúsza vonalakra Juhász Klára, az útépítők munkájának irányítója, szervezője. — Az eredmény? — Az elmúlt napokban elég sok munkával végeztünk. Jelenleg a forgalomirányító lámpa kábelvédő csőrendszerét fektetjük le. Valószínű, hogy a jövő hét elején ezen a sávon, ahol most még fel van bontva az út, megindulhat a forgalom. — Nem volt fennakadás? — Néha elfordult, hogy egyik, másik gépünket kölcsönkérték a közeli építkezésekre. A kompresszort is most hozták vissza. És hátráltatja a munkánkat az öt, hat napja tartó csőrepedés is. Már javítják .. . Különben az útépítést november 15-re kell befejeznünk. Az útépítő munkások művezetője Gönczi János, 19 éve dolgozik a vállalatnál. — Tizenöten hozzuk rendbe ezt az utat. Többségében kubikosok, de ehhez a munkához kellenek kövező, burkoló szakmunkások, gépészek is. Minden nap reggel fél hétkor kezdődik a műszak, este fél ötig tart. Persze, ha akad még valami tennivaló, nem hagyjuk másnapra. Dolgoztunk az elmúlt hétvégén, és dolgozni fogunk e hét szombatján, vasárnapján is, mert az útnak minél előbb készen kell lenni. — Az emberek nem elégedetlenkedtek, amiért nincs pihenőnapjuk? — összeszokott gárda a miénk. Egy fejbólintás elég, hogy megértsük mit akar a másik. Hosszú esztendők óta együtt járjuk az országot. Sohasem felejtem el, hogy milyen jó volt a Dunakanyár- ban. Igaz, ott is keményen kellett dolgozni, de nekünk üdülés volt, mert az alföldi embernek mindig kikapcsolódás hegyes vidéken élni, még akkor is* ha ott sok dolga van. — Hová való? — Űjfehértón élek a családommal. Szolnokon munkás- szállón lakom. Hétvégeken, ha lehet, hazamegyek, de most mondtam az otthoniaknak. hogy amíg nem készül el ez az út, ne nagyon várjanak ... Szabados Sándor elhallgattatja a zakatoló masinát és kimászik a gödörből. — Ez a döngölőgép kirázza az ember lelkét is — mondja. — Pedig megszokhattam volna már. Igaz, csak három éve dolgozom az útépítőknél, de előtte tíz évig erőgépeket kezeltem. — Állandóan ezzel a géppel dolgozik? — Nincs szakmám, mindig azt csinálom, ami éppen van. Lapátolok, aszfaltozok, törmeléket hordok, gépet kezelek ... Sajnos már nem sokáig dolgozom, jövő áprilisában nyugdíjba megyek. A sárga VOLVO „gazdája” Mihályi László nehézgépkezelő. Arra a kérdésre, hogy ki dolgozik legderekasabban, kórusban kiáltották a nevét. — Ez a gép miatt van. Azért mondtak ilyet, mert erre az erőgépre nagy szükség van minden útépítésnél. Tud ez mindent, feltöri az aszfaltot, felmarkolja, arrébb viszi a törmeléket. Ezzel a „jószággal” húztam ki a földből a József Attila úti hatalmas gesztenyefát is... Tizenegy éve dolgozom itt, hat és fél esztendeje ülök ezen a gépen. Képzelje eddig minden nagyobb hiba nélkül bírta az iramot. Mondták, hogy adnak egy újat, de megmaradok a régi, öreg „Volvómnál”. — szekeres — Juhász Klára és Gönczi János a térképen is ellenőrzik, hogy menynyit haladtak a munkával Fontos „nusoa-társadalmi ügy a mezőgazdasági kistermelés. Ezt bizonyítja, hogy a Minisztertanács az idén már két határozatot hozott a háztáji és kisegítő gazdálkodásról, de legutóbbi ülésén ismét napirenden szerepelt ez a téma. A Minisztertanács ezúttal áttekintette az eddig hozott döntések eredményét és távlati kérdéseket is tárgyalt. Az erőteljes társadalmi érdeklődés, valamint a megtett hatásági intézkedések egyik napról a máísikna természetesen nem hozhatnak gyökeres változást a mező- gazdasági kistermelésben. Az első kedvező jelek azonban már mutatkoznak. A termelőszövetkezetekben. megerősödtek a háztáji bizottságok, és a közös gazdaság egyre inkább kiterjeszti figyelmét a nem tsz-tag kistermelőkre is. Általánosítva megállapítható, hogy a tsz-ek háromnegyed részében már jó úton halad a támogatás. Másik igen kedvező tünet, hogy „fellelhetők a termelési kedv javulásának jelei”. Ez főleg az állattenyésztésben mutatkozik meg. A tsz-tagok vagy más foglalkozású kisemberek tulajdonában lévő tehenek számának csökkenése nem állt ugyan meg, de üteme a minimálisra mérséklődött. A kocák száma pedig ebben a kategóriában határozottan növekszik. Ez utóbbi főleg annak tulajdonítható, hogy az állatforgalmi vállalatok komoly erőfeszítéssel munkálkodnak a fellendítésen, és igyekeznek partnernek megnyerni á helyi nagyüzemeket. Ma már a települések 80 százalékában elvállalta valamelyik helyi nagyüzem — tsz, állami gazdaság vagy ÁFÉSZ —, hogy szervezi és támogatja, azaz integrálja a területén lévő valamennyi kistermelő sertéstenyésztési és hizlalási munkáját. Ugyancsak nagyjelentőségű megállapítás, hogy a közvélemény nagy része ma már helyesen értelmezi a mező- gazdasági kistermelés szerepét, jelentőségét. Azoknak tehát, akik napi munkájukon A Minisztertanács a Pénzügyminisztérium előterjesztése alapján megtárgyalta és módosította a háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatását. A jövő évtől a termelési célok megvalósítását jobban segítő és az adóigazgatáv- si munkák egyszerűsítő kisebb változtatásokra kerül sor. Az új szabályok szerint a 6 000 négyzetméternél (egy katasztrális holdnál) nem nagyobb földterületek használói egységesen, a háztáji gazdaságok alacsonyabb adótételei szerint adóztak. Ezért és az adókedvezmények körének további bővítése következtében az adófizetők csaknem egyharmadánál csökkenni fog az évi adó összege. Az 1977-ben megállapítandó adó több évre érvényben marad, ha a terület nagysága, a művelési ág, továbbá a 6 000 négyzet- métert meghaladó földterületeknél a kataszteri tiszta jövedelem nem változik. A községek, városok belterületén levő földek után egységesen a kert művelési ágra megállapított adót fizetik a kistermelők. A zöldségtermelési kedv fokozására és a parlagföldek jobb hasznosítására új kedvezmény, hogy a szerződéses zöldségtermeléssel foglalkozók és a parlagföldek meg- művelői adómentességet kapnak. A háztáji vagy illetmény- föld használatúira jogosultak túl vállalják, hogy tehenet tartanak, sertést hizlalnak, zöldséget, gyümölcsöt termelnek, bort szűrnek, egyre kevésbé kell még az ezzel nem foglalkozó emberek előítéleteivel is megküzdeniük. Az elért eredményekkel azonban még nem lehetünk elégedettek. Ezért a Minisztertanács koncepciót fogadott el az ötödik ötéves terv időszakában megvalósítandó intézkedésekről. Ezek sorában a legjelentősebb, hogy végre megnyugtatóan biztosítani akarják a kistermelők ellátását a szükséges * gépekkel, eszközökkel, vegyszerekkel, szaporító anyagokkal, stb. Alapos vizsgálat és számítás alapján döntik el, hogy mit lehet idehaza gyártani, mi szerezhető be a szocialista piacon és mire kell dollárt áldozni még akkor is. ha a népgazdaság ennek nincsen bővében. El kell érni, hogy minden jelentősebb településen a kistermeléshez szükséges eszközök értékesítésére legyen legalább egy szakosított üzlet, amelynek eladói érdemi tanácsokat is tudnak adni. Ezenkívül pedig legyen felelős szervízhálózat a javítások elvégzésére, az alkatrészek pótlására. A vegyiparban új csomagológépeket is vásárolnak, hogy a műtrágyát és vegyszereket kisté- télű, biztonságosan kezelhető csomagolásban hozhassák forgalomba. UtaSitOtta a Miniszter.--------------- tanács a p énzügyminisztert, hogy október végéig adja ki a kistermelők adózását szabályozó új rendeletet. Az adók összege lényegesen nem változik — inkább esőken — azonban az adózási rendszer áttekinthetőbb és egyszerűbb lesz. Megszűnik például a mostani, sok vitára, félreértésre alkalmat adó módszer, amelyben a tiszta jövedelem alapján adózhatnak. A jövőben — évi 150 ezer forint felett — a teljes bevételt, tehát a bruttó jövedelmet veszik alapul és ez után kell — alacsonyabb kulcsokkal — adózni. Bevezetnek néhány új kedvezményt, például a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés jövedelme nem számít majd bele a bruttó bevételbe. a jövőben egységes adót fizetnek, függetlenül attól, hogy a földterület megművelése helyett természetbeni vagy pénzbeni juttatásban részesülnek. A mezőgazdasági termelési tevékenységből az átlagosnál lényegsen magasabb árbevételt elérő kistermelőket jövedelemadó is terheli. Az adózás évi 150 ezer forintárbevételnél kezdődik és az árbevétel nagyságától függő progresszív adókulccsal történik. Termelési céljainkkal összhangban álló kedvezmény, hogy az adó alapjának megállapításakor a szarvasmarha és a tej értékesítéséből származó árbevételt figyelmen kívül kell hagyni. Azok a kistermelők, akik idegen munkaerőt rendszeresen foglalkoztatnak, a rendeletben megállapított adókulcsokkal számított ösz- szegnél alkalmazottanként 30 százalékkal magasabb adót fizetnek. A módosításokkal áttekinthetőbbé vált a háztáji és kisegítő gazdaságok adózási rendszere és egyszerűbb lett az adóztatási eljárás is. A Minisztertanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet október végéig jelenik meg. Az új szabályok szerinti adó megállapításáról az adózók 1977. évi első negyedévében értesítést kapnak.
