Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

1976. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TOT-KONGRESSZUS ELŐTT Előkészítő közgyűlés Jászdózsán fi műn kő sok védelme Az SZMT elnökségének ülése Martfűn A Minisztertanács tárgyalta „Húsba vágó” ügy A napokban fejeződnek be a TOT III. kongresszusát előkészítő tsz-közgyűlések. Nemrégiben Jászdózsán tárgyal­ta meg a Tarnamenti Tsz tagsága a kongresszusi irány­elveket. A brigádgyűléseken meg­beszélt, a tagok javaslatait tartalmazó írásos anyagot Tajti István, a termelőszö­vetkezet elnöke terjesztette a közgyűlés elé. Ma már a legtöbb mező- gazdasági üzem — így a jászdózsai tsz is — rendel­kezik olyan géprendszerrel, amely egy-egy növény -mun­káinak elvégzésére alkal­mas. Pedig néhány évvel ezelőtt még azt kérdezték a tsz-tagok: mi lesz ha mi nyugdíjba megyünk? Ki fogja elvégezni a gazdaság­ra háruló rengeteg kézi­munkát? A generációváltás zökkenőmentesen megy vég­be, fiatalok is jelentkeznek a tsz-be. Az üzemi konyha már fé­lig készen van, s a tsz-ta- gok busszal járnak munka­helyükre. Az is jellemző, hogy míg 4—5 esztendővel ezelőtt egy 30 fős kiráduló- csoport összegyűjtése ko­moly nehézséget okozott, mert az emberek nem akar­ták elhagyni a falut, ma már ilyen gond nincs. A termelőszövetkezet a tagok letelepedését is segíti, anya­gi támogatást nyújt az épít­kezéshez. A Tarnamenti Termelő- szövetkezetben nagyrészt ki­alakult a termelést irányító szakgárda is. Hosszú évekig tartó munka volt ez, mert köztudomású, hogy gyenge gazdaságba nagy gyakorlat­tal rendelkező vezetők és újonnan végzett szakembe­rek sem szívesen mennek. Arról nem is beszélve, hogy az oktatási intézményekből újonnan kikerülő szakembe­rek is válogatnak a munka­helyekben és senki sem te­lepszik le szívesen egy rossz adottságokkal rendelkező tsz-ben. A biztonságos termelés ér­dekében minden gazdaság — így a Tarnamenti Tsz is — igyekezett megfelelő tar­talékot összegyűjteni. A ter­melőszövetkezetnek manap­ság mintegy 5 millió forint tartalékalapja van, amely szintén alátámasztja az üzem stabilitását. Arról is beszélt az elnök, hogy ha a múltba tekinte­nek vissza, akkor nem sza­bad elfeledkezniük arról sem, hogy mulasztást is kö­vettek el. Nem termeltek elég zöldséget — ehhez ugyan hozzájárult az elmúlt néhány hónapos aszály —, de ettől függetlenül sem di­csekedhetnek ezen a téren eredményeikkel. Szintén az ország érdekeit tartották szem előtt akkor is, amikor repcét, szóját és napraforgót vetettek. Erre annál is inkább büszkék le­hetnek, mert itt a termelés­ben is sikerült jó eredmé­nyeket elérni. Az elmúlt időszak mun­kájának értékelése után Tajti István ismertette azo­kat a javaslatokat, amelye­ket a TOT III. kongresszusa elé kívánnak terjeszteni. Ér­demes lenne például felül­vizsgálni az adatszolgálta­tás rendszerét is, hiszen a mezőgazdasági üzemekben ma már egyre több ember csak ezzel foglalkozik, sok esetben azért, mert a kért adatok a különböző szervek részéről ismétlődnek. Az el­nök végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell szilárdítani a szabályozó- rendszert, mert enélkül nem lehet jól tervezni. Ez utób­bi azért is fontos, mert az elmúlt években sokszor év közben változtak a szabá­lyozók és ez szinte megold­hatatlan helyzet elé állítot­ta a gazdaságokat. Az élőterjesztés után a szövetkezet több tagja is szót kért, elmondta vélemé­nyét és kiegészítő javasla­tait. Ezután a közgyűlés egy­hangúlag elfogadta az elő­terjesztést. Küldöttnek Tajti István, a tsz elnökét és Ko­csis Istvánt, mezőgazdasági gépszerelőt választották. B. Á. A munkavédelem, vagy pontosabban fogalmazva a dolgozó munkás védelme mind a vállalatoknak, mind a szakszervezeteknek kiemel­ten fontos feladatuk. Erről a témáról, a martfűi Tisza Ci­pőgyár munkavédelmi hely­zetéről, a tett intézkedések­ről számolt be tegnap a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa Elnökségének Martfűn megtartott ülésén Kiss Lajos, a gyár vezérigazgatója. Az ülésen részt vett és felszólalt Szekeres László, az MSZMP Szolnok megyei bizottságá­nak titkára, valamint Árvái István, az SZMT vezető tit­kára. A Tisza Cipőgyárban a IV. ötéves terv időszakában az üzemi balesetek 25,5 száza­lékkal csökkentek az előző öt évhez viszonyítva. Ma a dol­gozók munkakörülményei biztonságosabbak és egészsé­gesebbek, mint bármikor ko­rábban, a jobb feltételek biz­tosítására az elmúlt ötéves terv során a gyár több mint 36 millió forintot fordított. Ebben az ötéves tervben — az „A” gyár szociális létesít­ményének megépítésével együtt — több mint 96 mil­lió forintot akarnak fordíta­ni erre a célra. Az elnökség a beszámolót jóváhagyta, s megszabta a to­vábbi konkrét tennivalókat, hosszabb távra is megfogal­mazva a feladatokat. 25 éves a Metripond Mérleggyár Nevezetes jubileumot ün­nepelnek ezekben a napok­ban Közép-Európa legna­gyobb üzemi jellegű mérleg­gyárában, a hódmezővásár­helyi Metripondban: negyed- százada, hogy az üzem Buda­pestről Vásárhelyre települt. A gyár termékei műszaki­lag világszínvonalúak, s az optikai mérlegcsalád, a tü- zometrikus elven működő mérlegrendszerek méltán vív­ták ki több iparág szakem­bereinek elismerését. Rendkívül nagy szerepe van a Metripond Mérleg­gyárnak a műszeripar orszá­gos fejlesztésében. Már 1958-ban elkezdték az elek­tronikus mérlegek fejleszté­sét, bekapcsolódtak több tu­dományos egyesület munká­jába, és ami különösen nagy elismerés: a Metripond által 1966 óta három évenként megrendezett nemzetközi méréstechnikai kollokviumo­kat az IMEKO (Nemzetközi Méréstechnikai Szövetség) erő- és tömegmérési albizott­sága 1974-ben felvette hiva­talos programjába. Mint a hazai mérleggyár­tás bázisa a vállalat az egész ország területén kiépíti szer­vizihálózatát. így többek kö­zött Szolnokon, a Meder ut­cában már működik egy szerviz-kirendeltség, hogy a megyében gyorsan és szak­szerűen elvégezhessék termé­keik helyi karbantartását és javítását. Téma: a textilipar helyzete Csütörtökön Kőszegen meg­kezdődött a textiliparban dolgozó fiatal szakemberek három napos országos ta­nácskozása a műemlékeiről és textiliparáról — a Lakás­textil Vállalat három gyára működik itt — ismert kisvá­rosban, Jurisics várának fa­lai között tizedszer talál­koznak az iparág ifjú tech­nikusai mérnökei, közgaz­dászai. Mint korábban, ez­úttal is a textilipar hosszabb távon is aktuális kérdéseit vitatják meg, ellátogatnak a helyi korszerűsödő textil­gyárakba, találkoznak az ott dolgozókkal. Rázkódik a döngölőgép, a sárga, mindent tudó VOLVO most éppen egy kőkupaccal birkózik, a kompresszor né­hány méterrel odébb morog... A munkások megállás nélkül, tempósan lapátolják a földet, a beton- és kőtörmeléket. Te­herautók hozzák, viszik az építőanyagot. Szolnokon, a Szabadság té­ren az elmúlt hét elején nagy munka kezdődött. Az arrajá- ró gyalogosokat, autósokat feltűnő tábla fogadja: ÚT­ÉPÍTÉS. Sokan méltatlan- kodnak: „már megint felfor­dulás ... mikor lesz rend ... ennek soha nincs vége.. Nincs igazuk az aggályosko- dóknak. Az eltelt egy hét alatt az Aszfaltútépítő Válla­lat munkásai sokat és gyor­san dolgoztak. Juhász Klára üzemmérnök és Gönczi János művezető éppen térképet tanulmányoz, amikor megállók mellettük. — Papíron is ellenőrizzük, hogy mennyit haladtunk a munkával — mutat a szá­momra kúsza vonalakra Ju­hász Klára, az útépítők mun­kájának irányítója, szervező­je. — Az eredmény? — Az elmúlt napokban elég sok munkával végez­tünk. Jelenleg a forgalomirá­nyító lámpa kábelvédő cső­rendszerét fektetjük le. Va­lószínű, hogy a jövő hét ele­jén ezen a sávon, ahol most még fel van bontva az út, megindulhat a forgalom. — Nem volt fennakadás? — Néha elfordult, hogy egyik, másik gépünket köl­csönkérték a közeli építke­zésekre. A kompresszort is most hozták vissza. És hát­ráltatja a munkánkat az öt, hat napja tartó csőrepedés is. Már javítják .. . Különben az útépítést november 15-re kell befejeznünk. Az útépítő munkások mű­vezetője Gönczi János, 19 éve dolgozik a vállalatnál. — Tizenöten hozzuk rend­be ezt az utat. Többségében kubikosok, de ehhez a mun­kához kellenek kövező, bur­koló szakmunkások, gépészek is. Minden nap reggel fél hét­kor kezdődik a műszak, este fél ötig tart. Persze, ha akad még valami tennivaló, nem hagyjuk másnapra. Dolgoz­tunk az elmúlt hétvégén, és dolgozni fogunk e hét szom­batján, vasárnapján is, mert az útnak minél előbb készen kell lenni. — Az emberek nem elége­detlenkedtek, amiért nincs pihenőnapjuk? — összeszokott gárda a mi­énk. Egy fejbólintás elég, hogy megértsük mit akar a másik. Hosszú esztendők óta együtt járjuk az országot. So­hasem felejtem el, hogy mi­lyen jó volt a Dunakanyár- ban. Igaz, ott is keményen kellett dolgozni, de nekünk üdülés volt, mert az alföldi embernek mindig kikapcso­lódás hegyes vidéken élni, még akkor is* ha ott sok dol­ga van. — Hová való? — Űjfehértón élek a csalá­dommal. Szolnokon munkás- szállón lakom. Hétvégeken, ha lehet, hazamegyek, de most mondtam az otthoniak­nak. hogy amíg nem készül el ez az út, ne nagyon várja­nak ... Szabados Sándor elhallgat­tatja a zakatoló masinát és kimászik a gödörből. — Ez a döngölőgép kirázza az ember lelkét is — mond­ja. — Pedig megszokhattam volna már. Igaz, csak három éve dolgozom az útépítőknél, de előtte tíz évig erőgépeket kezeltem. — Állandóan ezzel a gép­pel dolgozik? — Nincs szakmám, mindig azt csinálom, ami éppen van. Lapátolok, aszfaltozok, tör­meléket hordok, gépet keze­lek ... Sajnos már nem so­káig dolgozom, jövő áprili­sában nyugdíjba megyek. A sárga VOLVO „gazdája” Mihályi László nehézgépke­zelő. Arra a kérdésre, hogy ki dolgozik legderekasabban, kórusban kiáltották a nevét. — Ez a gép miatt van. Azért mondtak ilyet, mert erre az erőgépre nagy szük­ség van minden útépítésnél. Tud ez mindent, feltöri az aszfaltot, felmarkolja, arrébb viszi a törmeléket. Ezzel a „jószággal” húztam ki a földből a József Attila úti hatalmas gesztenyefát is... Tizenegy éve dolgozom itt, hat és fél esztendeje ülök ezen a gépen. Képzelje eddig minden nagyobb hiba nélkül bírta az iramot. Mondták, hogy adnak egy újat, de megmaradok a régi, öreg „Volvómnál”. — szekeres — Juhász Klára és Gönczi János a térképen is ellenőrzik, hogy meny­nyit haladtak a munkával Fontos „nusoa-társadalmi ügy a mezőgazdasági kistermelés. Ezt bizonyítja, hogy a Mi­nisztertanács az idén már két határozatot hozott a ház­táji és kisegítő gazdálkodás­ról, de legutóbbi ülésén is­mét napirenden szerepelt ez a téma. A Minisztertanács ezúttal áttekintette az eddig hozott döntések eredményét és táv­lati kérdéseket is tárgyalt. Az erőteljes társadalmi ér­deklődés, valamint a meg­tett hatásági intézkedések egyik napról a máísikna ter­mészetesen nem hozhatnak gyökeres változást a mező- gazdasági kistermelésben. Az első kedvező jelek azonban már mutatkoznak. A terme­lőszövetkezetekben. megerő­södtek a háztáji bizottságok, és a közös gazdaság egyre inkább kiterjeszti figyelmét a nem tsz-tag kistermelőkre is. Általánosítva megállapít­ható, hogy a tsz-ek három­negyed részében már jó úton halad a támogatás. Másik igen kedvező tünet, hogy „fellelhetők a termelési kedv javulásának jelei”. Ez főleg az állattenyésztésben mutatkozik meg. A tsz-tagok vagy más foglalkozású kis­emberek tulajdonában lévő tehenek számának csökkené­se nem állt ugyan meg, de üteme a minimálisra mér­séklődött. A kocák száma pedig ebben a kategóriában határozottan növekszik. Ez utóbbi főleg annak tulajdo­nítható, hogy az állatforgal­mi vállalatok komoly erőfe­szítéssel munkálkodnak a fellendítésen, és igyekeznek partnernek megnyerni á he­lyi nagyüzemeket. Ma már a települések 80 százalékában elvállalta valamelyik helyi nagyüzem — tsz, állami gaz­daság vagy ÁFÉSZ —, hogy szervezi és támogatja, azaz integrálja a területén lévő valamennyi kistermelő ser­téstenyésztési és hizlalási munkáját. Ugyancsak nagyjelentőségű megállapítás, hogy a közvé­lemény nagy része ma már helyesen értelmezi a mező- gazdasági kistermelés szere­pét, jelentőségét. Azoknak tehát, akik napi munkájukon A Minisztertanács a Pénz­ügyminisztérium előterjeszté­se alapján megtárgyalta és módosította a háztáji és ki­segítő gazdaságok adóztatá­sát. A jövő évtől a termelé­si célok megvalósítását job­ban segítő és az adóigazgatáv- si munkák egyszerűsítő ki­sebb változtatásokra kerül sor. Az új szabályok szerint a 6 000 négyzetméternél (egy katasztrális holdnál) nem na­gyobb földterületek használói egységesen, a háztáji gazda­ságok alacsonyabb adótéte­lei szerint adóztak. Ezért és az adókedvezmények köré­nek további bővítése követ­keztében az adófizetők csak­nem egyharmadánál csök­kenni fog az évi adó összege. Az 1977-ben meg­állapítandó adó több év­re érvényben marad, ha a terület nagysága, a művelési ág, továbbá a 6 000 négyzet- métert meghaladó földterü­leteknél a kataszteri tiszta jövedelem nem változik. A községek, városok belterüle­tén levő földek után egysé­gesen a kert művelési ágra megállapított adót fizetik a kistermelők. A zöldségtermelési kedv fokozására és a parlagföldek jobb hasznosítására új ked­vezmény, hogy a szerződéses zöldségtermeléssel foglalko­zók és a parlagföldek meg- művelői adómentességet kap­nak. A háztáji vagy illetmény- föld használatúira jogosultak túl vállalják, hogy tehenet tartanak, sertést hizlalnak, zöldséget, gyümölcsöt ter­melnek, bort szűrnek, egy­re kevésbé kell még az ezzel nem foglalkozó emberek elő­ítéleteivel is megküzdeniük. Az elért eredményekkel azonban még nem lehetünk elégedettek. Ezért a Minisz­tertanács koncepciót fogadott el az ötödik ötéves terv idő­szakában megvalósítandó in­tézkedésekről. Ezek sorában a legjelentősebb, hogy végre megnyugtatóan biztosítani akarják a kistermelők ellátá­sát a szükséges * gépekkel, eszközökkel, vegyszerekkel, szaporító anyagokkal, stb. Alapos vizsgálat és számítás alapján döntik el, hogy mit lehet idehaza gyártani, mi szerezhető be a szocialista piacon és mire kell dollárt áldozni még akkor is. ha a népgazdaság ennek nincsen bővében. El kell érni, hogy minden jelentősebb települé­sen a kistermeléshez szüksé­ges eszközök értékesítésére legyen legalább egy szakosí­tott üzlet, amelynek eladói érdemi tanácsokat is tudnak adni. Ezenkívül pedig legyen felelős szervízhálózat a javí­tások elvégzésére, az alkat­részek pótlására. A vegyipar­ban új csomagológépeket is vásárolnak, hogy a műtrá­gyát és vegyszereket kisté- télű, biztonságosan kezelhető csomagolásban hozhassák forgalomba. UtaSitOtta a Miniszter.--------------- tanács a p énzügyminisztert, hogy ok­tóber végéig adja ki a kister­melők adózását szabályozó új rendeletet. Az adók összege lényegesen nem változik — inkább esőken — azonban az adózási rendszer áttekinthe­tőbb és egyszerűbb lesz. Megszűnik például a mosta­ni, sok vitára, félreértésre alkalmat adó módszer, amelyben a tiszta jövedelem alapján adózhatnak. A jö­vőben — évi 150 ezer fo­rint felett — a teljes bevé­telt, tehát a bruttó jövedel­met veszik alapul és ez után kell — alacsonyabb kulcsok­kal — adózni. Bevezetnek néhány új kedvezményt, pél­dául a szarvasmarha-tenyész­tés és tejtermelés jövedelme nem számít majd bele a bruttó bevételbe. a jövőben egységes adót fi­zetnek, függetlenül attól, hogy a földterület megműve­lése helyett természetbeni vagy pénzbeni juttatásban részesülnek. A mezőgazdasági termelési tevékenységből az átlagos­nál lényegsen magasabb ár­bevételt elérő kistermelőket jövedelemadó is terheli. Az adózás évi 150 ezer forintár­bevételnél kezdődik és az ár­bevétel nagyságától függő progresszív adókulccsal tör­ténik. Termelési céljainkkal összhangban álló kedvez­mény, hogy az adó alapjá­nak megállapításakor a szarvasmarha és a tej érté­kesítéséből származó árbe­vételt figyelmen kívül kell hagyni. Azok a kistermelők, akik idegen munkaerőt rend­szeresen foglalkoztatnak, a rendeletben megállapított adókulcsokkal számított ösz- szegnél alkalmazottanként 30 százalékkal magasabb adót fizetnek. A módosításokkal áttekint­hetőbbé vált a háztáji és ki­segítő gazdaságok adózási rendszere és egyszerűbb lett az adóztatási eljárás is. A Minisztertanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet október végéig jelenik meg. Az új szabályok szerinti adó megállapításáról az adózók 1977. évi első negyedévében értesítést kapnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom