Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

1976. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Miért mentünk Spanyol- országba ? A harmincas évek végének Spanyolországa már a ma felnőttnek számító generáció számára is csupán történe­lem, a huszonéveseknek pe­dig szinte legenda. A Spanyol Köztársaság Világnak példát mutató harca a fasiszták el­len, és a nemzetközi brigá­dok! Akkor, immár 40 évvel ezelőtt, Spanyolországba menni — lett légyen valaki kommunista vagy „csupán” internacionalista — politikai állásfoglalásnak számított. Ám többnek is annál. Hiszen elvei, legszentebb gondolatai mellett sok-sok hazafi élete áldozásával állt ki. Mit értünk meg ma ebből? Ha sokat is. a szükségesnél kevesebbet. Így hát egy olyan emlékműsor, mint Barát Apollónia összeállítása, so­kat segíthetne annak igaz felderítésében, vajon miért vállalták a halál kockázatát a nemzetközi brigádokban harcoló emberek, közöttük a mintegy 1200 magyar ön­kéntes. A dokumentummű­sor, bár az egykori interna­cionalisták közül többet megszólaltatott a ma még élők közüli, a kérdésre nem adott igazán választ. Leg­alább is nem úgy, hogy a le­genda emberközelbe kerülhe­tett volna. Márpedig — s ez nemcsak e rádióműsorra, minden ezzel a témával fog­lalkozó műre igaz — csak ak­kor hat igazán, csak akkor formálja a ma emberét a kö­zel félévszázados gondolat és szándék igaz megértése, ha eladdig érthetővé válnak ko­moly elhatározások mozgató­rugói, hogy az ember az egy­kori hősök helyében önmagát is meri behelyettesíteni. Ha csupán az egyébként értékes, mindenek felett álló megbe­csülést és tiszteletet váltja ki a műsor, csak a kegyelet szó­lal meg bennünk — s ez úgy érzem kevés, mert tettekre, továbbgondolkodásra nem serkent igazán. Vezetni emberi dolog... „Átvert” a cím. s kicsit az egész műsor is. Áz Újvidéki Rádió „Vidám est” együtte­sének a Magyar Rádió 6-os stúdiójában sajnos nem sike­rült megvalósítania azt, amit a műsor címe ígért. Hallhat­tunk persze szellemesnél szellemesebb monológokat, jeleneteket a közlekedés tárgyköréből, ígyhát nevet­hettünk is, ám azt, ami mint lehetőség benne bújkált eb­ben az összeállításban, saj­nos nem sikerült igazán fel­színre hozni. Mert igazán po­litikussá, azaz politikai kaba­révá akkor válhatott volna, ha — csavarjunk egyet — nemcsak az autóvezetésről, hanem annak ürügyén a ve­zetés „egyéb formáiról” is több szó esett volna. Ártatlanabbá sikeredett te­hát ez az egyébként kellemes szórakozást biztosító, csak­nem egy órás műsor, kár ér­te. Ha igazán kihasználják a szövegírók azokat a lehető­ségeket, amelyek tulajdon­képpen a jelenetek többségé­ben megvoltak, többet adha­tott volna puszta szombat es­ti szórakozásnál. Meglehet, az szól belőlem, szerettem volna, ha az újvi­déki kollégák példát adnak magyar társaiknak. Nos, ta­lán majd legközelebb. — trömböczky — 7 iszteket avattak vasárnap a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskolán. Az ünnepségen részt vett Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára és Kukri Bé­la, a városi tanács elnöke. Néphadse­regünk új tisztjeit Menyhárt András vezérőrnagy köszön­tötte, sok sikert^ eredményes munkát kivánt hivatásuk teljesítéséhez. Fotó: Novák LEGYEN, NE LEGYEN... Expressz-tábor Szolnokon „.. .visszajövünk, jövőre újra itt leszünk...” — ígér­te sok-sok középiskolás diák tavaly nyáron a tiszaligeti Expressz-tábor „búcsúztatá­sán”. Többen hívek marad­tak az ígéretükhöz: az idén nyáron is eltöltöttek néhány napot Szolnokon, s ha nem ők, hát itt volt helyettük a barátjuk, vagy a testvérük. Közülük sokan most látták először a Tiszát, az Alföldet, ismerkedtek Szolnokkal, a megyével. Az idén is azt mondták: jól érezték magu­kat. felejthetetlen volt az itt eltöltött hét. Az ifjúsági turizmus fel­lendítéséről hozott kormány- határozat nyomán, az Álla­mi Ifjúsági Bizottság kezde­ményezésére, indult meg ta­valy a tábor szervezése. A szolnoki Expressz-iroda és a megyei tanács vb kereskedel­mi osztálya hamar felkarolta az ötletet. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalattal meg­egyeztek a diákok ellátásá­ról, az Idegenforgalmi Hiva­tal pedig területet 'adott a sátortábornak és a kemping szociális helyiségeit is a fia­talok rendelkezésére bocsá­totta. A programok készíté­sekor a különböző intézmé­nyek, vállalatok, üzemek messzemenő támogatásukról biztosították a szervezőket. E gondosnak tűnő előkészí­tés ellenére a tábor rövid, két esztendős élete nem volt zökkenőmentes. Íme ízelítő­ként a gondokból: jó a sá- tortáboros romantika, jó fel­szereléssel, de nem így; a tábor mellett levő kemping­ben szinte kötelező a csend; a kemping szociális helyisé­gei nem bírják el a 300 sze­mélyes túlterhelést: nagy erőfeszítéseket követelt az ét­keztetés megoldása... A fel­sorolt és cseppet sem jelen­téktelen problémák az idén nyáron hatványozottabban jelentkeztek. Ezek után tu­lajdonképpen jogosan vető­dött fel a kérdés: megala­pozott volt-e a tábor meg­nyitása? . Tóth Sándor, az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da Szolnok megyei kirendelt­ségének vezetője: — Minden a legnagyobb rendben ment. a szervezeti előkészítés során a feltételek kialakítására. a programok biztosítására különböző meg­állapodások születtek az ér­dekelt szervekkel. Igaz, a tábor tavalyi élete még ki­csit döcögött. Bár az akkori vezetőség mindent megtett — a renddel és a fegyelem­mel nem is volt baj! —. de mégiscsak az első év volt. . . A mostani táborvezetőség — a tavalyi tapasztalatok alap­ján — már jóval alaposab­ban szervezete meg a fiata­lok szórakoztatását, foglal­koztatását. üdülését. A két év alatt ötezer fiatal ismer­te meg nemcsak Szolnokot, hanem a megyét is, így a hazánk egy kis darabkáját, annaik értékeit, múltját, jele­nét. Barátságok is szövődtek, ezenkívül a tábor program­jai nagyszerű szórakozási le­hetőséget nyújtottak a szol­noki fiataloknak is. Simon József, a Szolnak megyei Tanács V. B. keres­kedelmi osztályvezetője a gondokkal is tisztában van. — Ha már tábort szervez­tünk és az ország szinte min­den részéből érkeztek hoz­zánk fiatalok, úgy érzem nem helyes, ha a táborlakók egy-egy napi elfoglaltsága egésznapos strandolásból áll. Nem hiszem, hogy ezért jöt­tek Szolnokra több ezren! A gazdagabb programok bizto­sítása mellett az igényesebb táborvezetés sem elhanyagol­ható. A tábor élére, a veze­tőségbe a jövőben tapasztalt pedagógusokat kell állítani. Máskülönben — ha az előbb- relépéshez az érdekeltekkel a szükséges feltételeket nem tudjuk megteremteni — az idei nyár a tábor végét je­lentette. .. Egyszóval válaszút előtt áll a tábor. Jövőre megkérdője­leződött: ilyen körülmények között fennt lehet-e tartani? Az illetékesek abban egyet­értenek, hogy kell a tábor csak más helyen kell felállí­tani. Természetesen az „új” tábor létrehozásához sokak összefogása szükséges. Elég talán a tanácsi kereskedel­mi osztály, s az Expressz ki- rendeltség mellett az ÁIB, az Expressz központ, az Idegen- forgalmi Hivatal, és nem utolsósorban — hiszen a fia­talok üdültetéséről, az ifjúsá­gi turizmusról van szó — a KISZ nevét említeni. Bát­rabban kellene támaszkodni a megye (nem kizárólag pénzügyi!) lehetőségeire, szorgalmazni széles körű tár­sadalmi összefogást. Min­denképpen megérné... AZ NDK-BAN DOLGOZOM Képeslap helyett... Szolnokon vagyunk — de lehetnénk bárhol az ország­ban ahhoz, hogy Magyaror­szág és az NDK élő kapcso­latának pillamatról pillanatra szemmel látható, kézzel fog­ható bizonyítékaival találkoz. zunk. E sorokat példám Lip­csében készült Saphir 96-os nyomdagépen nyomták ... Árvái Gergely juhász szak­munkás, Tószeg: „Lipcsében készült? Ismerem. A Druk- málban csinálták, akarom mondiamii, csináltam...” . A könnyebb érthetőség kedvéért: a tószegi juhászlé- génv a Druckmaschinenwerk Leipzig, azaz a lipcsei nyom- dagépgyár nevét becézte, s abban sem tódított, hogy az ő munkája is benne van; a szolnoki nyomdagépben. Je­lenleg ugyanis marós a lip­csei gyárban. Nem kis távolsága tószegi határtól Napóleon rossz em­lékű csatájának színhelye, de hosszú volt a birkától a nyomdagépig megtett út is. Hogyan lehet ekkora „ug­rást” tenni? Egyszerű. Je­lentkezni kell a kilenc éve érvényben lévő magyar— NDK szerződés biztosította munkáira a baráti szocialista országba — akár marósnak is... hogy aztán új környe­zetben, új barátok közt töb­bek legyünk. Vagyis hát sze­rezzük meg a- lehetőséget^ hogy gyarapodjunk, aztán majd elválik. Elválik, hogy az új, ia más, az idegen szó, a soha nem is­mert szokások, a nem ritkán soha nem látott munkahely, munkaművelet, a háromévi ólét mit ad az embernek, mit formál az emberből. És egy­általán ad-e valamit, for­mál-e? Árvái Gergelyről egyelőre ennyit. Találkozunk még vele. A tószegi fiú egy a nyolc­ezerből, s egy a nyolcezer magyar fiatal között dolgozó háromszázotven Szolnok me­gyei ifjúmunkásból akiket a Német Demokratikus Köztár. saiságbain meglátogattunk Lipcsében. Kari Marx-Stadt- ban, Rodlebenben, Drezdá­ban' s a Drezda melletti Coss- wigban. Nem isdfcat nyomoz­tunk utánuk, könnyen útba­igazítottak a helybéliek. „Magyar fiatalok? A kolóni­án keressék.” Erre és erre, villamossal, gyalog, busszal, üljön taxiba és kövesse azt a fammemadrágos fiatalem­bert, aki ott túráztaitja az MZ-jét. Kolóniák. Szerte az NDK- ban, ahol magyar fiatalok dolgoznak, az őket foglalkoz­tató gyárak agy-két, öt-halt társasházból álló mini-lakó­telepet, kolóniát építettek. Négy fiatalnak egy lakás. Két szóba, összkomfort, szí­nes tapéta a falakon, mű­anyagpadló a helyiségekben, miaigyosaládnak siem szűkös konyhával... Igen, . a konyhák! Soha annyi párolt hagyma, Íny­csiklandó csiirkepörkölt, pap- rikáskrumpii, fokhagymás aprópecsenye illatfelhő nem ingerelt bennünket gyomor- kargató honvágyébreszitésre, miközben szánkban éreztük az imént fogyasztott... De ne is részletezzük. Tény, hogy az esztergályos, kőműves, műszerész és még ki tudja hányféle foglalkozásban dol­gozó hazánkfiai átképzés nél­kül is közös új szakmát ta­nulnak: szakácsok lesznek. Szó, ami szó, bekötött szemmel is lehet tájékozód­ni. Am, ha levesszük a ken­Pedagógusok az iskolapadokban Továbbképzések, tanfolyamok az új tanterv jegyében Minden szakember a saját tapasztalataiból tudja, hogy az évekkel, gyakran évtize­dekkel ezelőtt megszerzett tudásanyag ma már kevés a feladatok maradéktalan ellá­tásához. Kutatások, felméré­sek eredményei bizonyítják, hogy például egy pedagógus­nak az egyetemen vagy főis­kolán szerzett ismereteit ál­talában tíz-tizenöt évenként kell felújítania — a folyama­tos önképzés mellett — szer­vezett tanfolyamon, abban az esetben, ha a tananyagban nem hajtottak végre lényege­sebb tartalmi vagy szerkeze­ti változásokat. Napjainkban viszont az oktatás-nevelés re­formja zajlik: egyre több is­kolában tanítanak — ha csak még néhány tantárgyat is — új tanterv szerint. Éppen ezért a megyei Pedagógusto- vábbképző Intézet kiemelt feladatának tekinti a nevelők felkészítését az egyre növek­vő új feladatok megoldására. Az intézet munkatársai többfajta tanfolyamot, to­vábbképzést szerveznek idén is a megye alsó- és középfo­kú oktatási intézményeiben dolgozó több mint ötezer pe- uaigóigus számára. „Vezetői ismeretek” cím­mel indul tanfolyam huszon­hét Igazgatóhelyettes illetve nevelő részére. A tanfolyam célja a káderutánpótlás biz­tosítása. Idén is folytatódik a vezető óvónők továbbkép­zése, s először szerveznek tanfolyamot az intézetben az úttöcővezetőknek és a közép­iskolai KISZ-tanácsadó taná­raknak. Kétéves komplex szemi­náriumon bővíthetik is­mereteiket az általános iskolai szakos nevelők. Az egyes tantárgyaknak megfelelően tíz tanfolyam in­dul, az előzetes jelentkezések alapján több mint háromszáz pedagógus részvételével. A középiskolában tanító taná­roknak négyfajta — magyar nyelv és irodalom, kémia, fi­zika, matematika — komp­lex szemináriumot szervez­nek az új tanévben. Ezen a továbbképzési formán termé­szetesen részt vesznek a szakmunkásképző intézetek­ben közismereti tárgyakat oktató pedagógusok is. Ugyancsak az idén indul elő­ször egy egyéves speciális tanfolyam a diákotthoni ne­velőknek. Az eddigi tapasztalatok szerint jól beváltak a szak­tárgyi munkaközösségi, vala­mint a bentlakásos tanfolya­mok. Ez utóbbiak között ki­emelt helyet foglal el a ké­pesítés nélküli nevelők fel­készítése az oktató-nevelő munkára. A vezetői tanfolyamok 25—30 százalékban, a szaktanároknak szerve­zettek pedig 10—15 szá­zalékban tartalmaznak politikai, ideológiai to­vábbképzést. Ezeken a foglalkozásokon mindig az aktuális politikai kérdésekről s az ebből adódó feladatokról esik majd szó. A felsorolt továbbképzési formák egy része már az el­múlt években is szerepelt az intézet munkájában. Ami az idei év újdonsága: elkezdő­dik a felkészítés az új tan­terv általános bevezetésére. A jövő év első hónapjaiban központi továbbképzésein vesznek részt a tanácsok il­letékes csoportvezetői, a szakfelügyelők és a tanfelü­gyelők. Áz ezt követő idő­szakban már megyei szinten folyik tovább a felkészítés, az iskolaigazgatók, s a szak­tárgyi munkaközösségek ve­zetői előtt tisztázódnak a fel­adatok. A következő tanévtől pedig valamennyi általános iskolai nevelő továbbképzése kezdődik el, s tart 1985 júni­usáig amikor is minden osz­tályban, minden tantárgyból az új tanterv szerint tanít­ják a gyerekeket. Nem lenne teljes a kép az intézet munkájáról, ha nem tennénk említést néhány ki­adványról. Rövidesen megje­lenik a „Pedagógiai írások” című tanulmánykötet, amely díjnyertes pályamunkákat tartalmaz. A szolnoki városi tanács művelődésügyi osztá­lyával közösen adják ki a „Műhelyt”-!, amely módszer­tani segítséget nyújt a neve­lőknek, akárcsak a már meg is jelent, szakfelügyelők írta „Módszertani levélek”. Min­den bizonnyal érdeklődésre tart majd számot a nyomda­kész állapotban lévő „A ta­nyai iskolás gyermekekért” című kiadvány, amely a me­gye diákotthonainak történe­tét dolgozza fel. Végül a to­vábbiakban iis rendszeresen összeállítanak bibliográfiákat az intézet munkatársai, hogy ezzel segítséget nyújtsanak a pedagógusok önképzéséhez. T. G. Beliczai László a lipcsei kolóniád, otthon dót, s még mindig csak any- ny.it teszünk, hogy az ifjú­munkások otthonának lép- osőhézában bén férgünk, ak­kor is megtudunk egyet, s mást, például a faliújságróL Kínálat kínálat hátán. Affé­le kulturális terülj asztal­kám. Gimnázium magyar nyelven, marxizmus—leniniz- mus esti középiskola, gyertek fiatalok jogosítványt szerezni, kiránduljunk a ten­gerpartra, Szász-Svájcba, re­pülővel Szocsiba, vagy útba­igazító megjegyzések „A szakmai nyelvtanfolyam a KISZ-vetélkedő után fél nyolckor kezdődik!”, esetleg: A HlD irodalmi színpad Ma­gyarországról hozzánk láto­gat. Az előadásra jelentkezni lehet szerda 19 óráig”. „Hob­bi kiállítást rendezünk”, s ez sem hagyható figyelmen kívül: „Az érdeklődő fiata­lok számára irodalmi színpa­dot szervezünk. Jelentkezni lehet...” „A könyvtár nyit­va este 6-tól 94g”. Gazdag étlap. Vajon te­rül-e az asztalkám ... ? (Folytatjuk) Igriczi Zsigmondi — Körmendi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom