Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 5. A szovjet kormány nyilatkozata a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról A nyilatkozat megállapít­ja: a probléma lényege az, hogy a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok mostani jellege, amely teljesen más erőviszonyok közepette ala­kult ki a világon, és csupán az imperialista monopóliu­mok önző érdekeinek felel meg, ellentmondásba került az országok hatalmas több­sége legfontosabb érdekeivel és a nemzetközi helyzet ál­talános fejlődésével. Az össz­hangban ez a hiánya, külö­nösen azután kezdett élessé válni, hogy a feszültség eny­hülésének folyamata megte­remtette az előfeltételeket az időszerű gazdasági prob­lémáknak a világ összes né­pei érdekében történő meg­oldásához. Mint a nyilatkozat a továb­biakban hangsúlyozza. a Szovjetunió és a többi szo­cialista országok, amelyek alkotó munkával foglalkoz- * nak és célul tűzték ki az új társadalom felépítését, a társadalmi termelés fejlesz­tését, népei anyagi és kultu­rális színvonalának fellendí­tését. érdekeltek abban, hogy a külső gazdasági kap­csolatok a teljes egyenjogú­ság és a kölcsöpös előnyök alapján bővüljenek és mé­lyüljenek. Az ilyen kapcso­latok bővülésének természe­tes folyamata azonban sú­lyos akadályokba ütközik, amelyeket több kapitalista országnak az a törekvése okoz, hogy továbbra is egyenlőtlen alapon alakítsák a gazdasági kapcsolatokat, fenntartsák a hátrányos megkülönböztetést, különö­sen a kereskedelemben. A Szovjetunió, amely vál­tozatlanul a béke erősítésé­re, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszeré­nek javítására törekszik, kö­vetkezetesen síkraszáll amel­lett, hogy a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokat demok­ratikus és igazságos alapon alakítsák át. A Szovjetunió ezzel kap­csolatban abból indul ki, hogy a szocialista országok és a fejlődő államok legfon­tosabb érdekei ezen a terü­leten alapjában véve egy­beesnek. A szocialista ál­lamok erőteljesen fellépnek a diszkriminációs politika mindenfajta megnyilvánulá­sa ellen, a fejlődő országok kizsákmányolásával szemben — állapítja meg a nyilatko­zat. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy a szocialista orszá­gok, amelyek az ENSZ ke­reskedelmi és fejlesztési ér­tekezlete (UNCTAD) össze­hívásának kezdeményezői között voltak, előterjesztet­ték a nemzetközi gazdasági együttműködésre vonatkozó fő elveket. Ezeknek az el­veknek az elfogadása megmutatta az utat „az államközi gazdasági kap­csolatok radikális átala­kítása” felé. A Szovjet­unió nagy erőfeszítéseket tett és tesz annak érdeké­ben, hogy ezek az elvek ne maradjanak holt betűk, ha­nem a gyakorlatban megva­lósuljanak. Valóban demokratikus el­vek alapján, az egyenjogú­ság és a kölcsönös segítség alapján valósul meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő szo­cialista országok együttmű­ködése. A nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok minden vonatkozásában a Szovjet­unió védelmezi az összes or­szágok szuverenitását termé­szeti kincseik felett, vala­mennyi nép jogát arra. hogy akadálytalanul megválaszt­hassák saját fejlődésük út­ját. síkraszáll azért, hogy szűnjék meg a fejlődő or­szágok népeinek kizsákmá­nyolása a nemzetközi tőke. a multinacionális társa­ságok részéről, hogy teremt­zobb feltételeket a nemzet­közi munkamegosztásnak az egész emberiség javára való kihasználásához. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításának kérdései jelentős helyet fog­laltak el az SZKP XXV. kongresszusának határoza­taiban. Kitűzték azt a fel­adatot. hogy törekedni kell a hátrányos megkülönböz­tetés és minden mesterséges akadály felszámolására a nemzetközi kapcsolatokban, az egyenlőtlenség, a diktá­tum. a kizsákmányolás min­den megnyilvánulásának megszüntetésére a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok­ban. A Szovjetunió abból in dúl ki. hogy ez megfelel minden ország, minden nép alapvető érdekeinek, a tár­sadalmi-gazdasági haladás ér­dekeinek. A nyilatkozat megállapítja, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításáért ví­vott harcba tevékenyen be­kapcsolódtak a fiatal, függet­len államok. Az általuk elő­terjesztett program ,.az. új nemzetközi gazdasági rend” megteremtéséről, tükrözi jo­gos törekvésüket arra. hogy a gyarmatosítás felszámolásá­nak folyamatát kiterjesszék a gazdasági szférára is. véget vessenek a nyugati ipari ál­lamok részéről történő ki­zsákmányolásnak. kedvező feltételeket teremtsenek a fejlődő országok számára gazdasági elmaradottságuk leküzdéséhez. A Szovjetunió megértést tanúsít e széles­körű intézkedési program iránt, amely tükrözi a fejlő­dő országok alapvető és hosz- szútávú érdekeit, támogatja a program elvi irányvonalát. A Szovjetunió nemcsak po­litikailag támogatja az ázsi­ai. afrikai és latin-amerikai országok megalapozott köve­teléseit. hanem közvetlenül is segítséget nyújt gazdasági problémáik megoldásához, a nemzeti ipar-, a gazdasági függetlenség alapja — meg­teremtéséhez. Ezekben az országokban a Szovjetunió közreműködésé­vel és segítségével többszáz olyan üzem épült, vagy épül. amelyek ezeknek az orszá­goknak a tulajdonát, nemzet- gazdaságuk részét képezik. A Szovjetunió segítségével kö­rülbelül félmillió szakembert és szakmunkást képeztek ki a fejlődő országok számára. A Szovjetunió és ezen or­szágok gazdasági kapcsolatai­nak szilárdsága és megbíz­hatósága kiállta a próbát: a világgazdaság súlyos meg­rázkódtatásai közepette. A Szovjetunió kifejezi készségét arra. hogy a to­vábbiakban is demokratikus és igazságos alapon fejessze együttműködését a fejlődő országokkal, erősítse velük gazdasági és műszaki-tudo­mányos kapcsolatait hosszú­távú. szilárd, és kölcsönösen előnyös alapon, segítse őket természeti kincseik kiakná­zásában, növelje a fejlődő országoknak nyújtandó mű­szaki támogatás volumenét. Mint a nyilatkozat megál­lapítja, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok demokrati­kus alapon való radikális át­alakításának fő akadálya a kapitalista államok monopo­lista köreinek álláspontja volt és maradt. Lényegében nem változott az az irányvo­naluk, hogy folytassák és elmélyítsék a fejlődő orszá­gok kizsákmányolását. A kizsákmányoló politika igazolásának céljait szolgál­ják azök a kísérletek is, hogy teljesen alaptalanul bevon­ják a szocialista világot ab­ba a rendszerbe, amellyel az országokat szegényekre és gazdagokra osztják és ílymó- don egyenlőségjelet tegyenek egyrészt a szocialista álla­mok másrészről az imperia­lista hatalmak között a fej­lődő országok gazdasági el­maradottságáért, a gyarmati elnyomásuk következményei­ért, a neokolonialista kizsák­mányolásukért való történel­mi felelősség kérdésében. A fejlődő országoknak azt a jogos követelését, hogy bővítsék a számunkra az el­maradottság leküzdéséhez rendelkezésre bocsátott tény­leges erőforrásokat, elsősor­ban a kapitalista monopóliu­mok profitjainak és az im­perializmus által kierősza­kolt fegyverkezési hajsza nem termelő jellegű kiadá­sainak terhére kell kielégí­teni. Az ENSZ adatai szerint a katonai kiadások jelenleg vi­lágszerte mintegy 300 milli­árd dollárt emésztenek fel évente. Nem nehéz meglát­ni, hogy korunk legidősze­rűbb gazdasági problémái­nak megoldásához milyen távlatokat nyitnak a katonai kiadások lényeges csökken­tése, kezdetben 10 százalék­kal, amint ezt a Szovjetunió javasolta az ENSZ-ben. Ez vonatkozik a leszerelés és a katonai enyhülés kér­déseivel kapcsolatban előter­jesztett más javaslatok meg­valósítására. is. A nemzet­közi légkör általános javítá­sa. a nemzetközi biztonság erősítése lehetővé tenné az államoknak, hogy a fejlesz­tés elősegítésére fordítsák az olyan erőforrások egyre nagyobb részét, amelyeket jelenleg a fegyverzet növe­lésére fordítanak — állapít­ja meg a nyilatkozat. Ez azt jelenti, hogy jelen­tős a kölcsönhatás egyrészt a nemzetközi gazdasági kap­csolatok átalakítása, más­részt a fegyverkezési hajsza korlátozása, a leszerelés és a biztonság erősítése között. Az egyetemes béke erősíté­se szempontjából elsőrendű fontosságú politikai és ka­tonai enyhülés területén a további haladás ugyanakkor elősegíti majd a világgazda­sági helyzet normalizálását. Másfelől a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok átalakí­tásának szférájában tapasz­talható haladás hozzájárul majd a feszültség enyhülé­sének elmélyüléséhez. A Szovjetunió szüntelenül szem előtt tartja ezt a köl­csönös kapcsolatot és szá­mol vele külpolitikai tevé­kenységében. Mindkét vo­natkozásban kész együttmű­ködni mindenkivel, aki ér­dekelt a nemzetközi béke és biztonság erősítésében, az emberiség gazdasági és szo­ciális haladásban. A szovjet kormány minden államtól azt várja, hogy hasonló jó­akaratot tanúsítson a köl­csönös megértés, az együtt­működés. a történelmi je­lentőségű nemzetközi ered­mények együttes elérése iránt — állapítja meg a nyi­latkozat. VARSÓ Hivatalos baráti látogatása befejeztével tegnap eluta­zott Varsóból az a laoszi párt- és kormányküldöttség, amely Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkára, miniszterelnök ve­zetésével négy napig tartóz­kodott Lengyelországban. ULJANOVSZK Vasárnap a Volga-menti uljanovszki terület Sahovsz- koje községében ünnepélye­sen leleplezték Mihail Szusz- lovnak, a Szocialista munka kétszeres hősének, az SZKP PB tagjának, a KB titkárá­nak mellszobrát. A Szovjet­unióban jelenleg érvényben levő rendelkezés szerint a Szocialista munka kétszeres hőseinek még életükben mellszobrot állítanak szülő­helyükön. SAN SEBASTIAN Az észak-spanyolországi San Sebastianban tegnap ko­ra délután ismeretlen fegy­veresek agyonlőttél# Guipuz- coa tartományi tanácsának elnökét, a Spanyol Korona­Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, az ENSZ közgyűlésének XXXI. ülésszakán résztvevő szovjet küldött­ség vezetője azzal a kéréssel fordult Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához, hogy a világszervezet hivatalos doku­mentumaként köröztesse a Szovjetunió kormányának nyilat­kozatát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakításának kérdéseiről. sék meg a lehető legkedve­Parlamenti választások az NSZK-ban A kormánykoalíció győzelme Tegnap hajnalban közzé­tették a nyugatnémet parla­menti választások előzetes hivatalos végeredményét. Eszerint a jelenlegi SPD— FDP koalíció nyolc mandá- tumos többséggel rendelke­zik majd a december köze­pén Összeülő 8. Budestagban. A számszerű eredmények a helyzetet a következőkép­pen tükrözik: az eddigi koa­líciós kormányt alkotó szo­ciáldemokratákra — sza­baddemokratákra a válasz­tók fele és még egy fél szá- százalék zavazott — vagyis üggyel-bajjal megtartották abszolút többségüket. A ki­sebbségben maradt keresz­ténydemokrata—keresztény­szociális pártszövetség vi­szont azzal dicsekedhet, hogy az előző, 1972-i válasz­tásokhoz képest 3,7 száza­lékkal növelte szavazatszá­mát. Ez a fej-fej melletti küz­delem abban jut kifejezés­re. hogy az új parlamentben a koalíciónak az eddigi 46- ról 8-ra olvadt le a többsége, és ez a hajszálvékony több­ség bizony előreláthatólag alaposan megnehezíti majd a Schmidt—Genscher-kor- mány helyzetét, feszültség­gel, elkeseredett harcokkal teli, sőt esetleg még kicsi­nyes alkudozásoktól és párt- praktikáktól sem mentes időket ígér. Ahhoz ugyanis nem fér kétség, hogy Helmut Schmidt alakít kormányt, s alkancel- lárja Hans-Dietrich Genscher lesz -r vagyis az SPD— FDP-koalíció fennmarad. Ezt már vasárnap este, az eredmények ismeretében Schmidt is, Genscher is, és valamennyi megkérdezett szociáldemokrata és szabad- demokrata főkorifeus a tévé nyilvánossága előtt a legha­tározottabban leszögezte. Mindennek azért volt je­lentősége, mert Kohl, és tartózkodóbban ugyan, de Strauss is az első pillanat­ban kijelentették: „adjátok át. nekünk a hatalmat!” — vagyis: Kohl továbbra is ki­tartott a már a választási harcban is kissé megmosoly- gótt. mániákusan ismételt jelszava mellett: „kancellár alkarok lenni!” Ehhez a választás után mindenesetre meglepőbb kö­veteléshez a következő ér­velést használja: a szavazók nagy számban vonták meg bizalmukat a koalíciótól, és erkölcsi győztessé a CDU— CSU-t tették, emelték leg­erősebb párttá. A koalíció nyolcfőnyi többsége nem 'tart ki a négy év alatt, hiszen az 1969-ben választott parla­mentben a Brandt^—Scheel- kormánynak ennél nagyobb. 12 főnyi többsége is leol­vadt.. (Értsd: a CDU—CSU 'gyanús manipulációkkal SPD—FDP- programmal megválasztott jó néhány képviselőt átcsábított ma­gához.) Az igazi többség te­hát az volna, ha a CDU— CSU Genscher FDP-jével alakítana kormányt. Bonniban ezekben az órák­ban és napokban mindegyik párt vezetőtestülete ülésezik. Elemzik a választás tanulsá­gait, megpróbálják kiformál­ni a következő idők taktiká­ját. A pontos adatok és érte­sülések birtokában nyilván­valóan még jobban kirajzo­lódik majd az ok, hogy mi okozta ezt a kétségtelenül jobbratolódást az NSZK po­litikai tablóján, s mi az. amit bíráltak, mi az, amit helyeseltek az eddigi kor­mánypolitikából a választók. * * * A moszkvai rádió hétfő délelőtti híradásaiban vezető helyen számolt be a nyugat­német kormánykoalíció vá­lasztási sikeréről. Moszkvai hírmagyarázók ezt a sikert annak bizonyítékaként érté­kelik, hogy az NSZK la­kossága a szociáldemokrata és a szabad demokrata párt által a hetvenes években megkezdett „keleti politika” folytatása, az enyhülés ed­digi eredményeinek tovább­fejlesztése mellett foglalt ál­lást. A TASZSZ hírügynökség hétfő délelőtti kommentárja ..az enyhülési politika foly­tatására kapott mandátum­ként” jellemzi a koalíció győzelmét, s hangoztatja, hogy e kormány csaknem hétéves uralmának legfon­tosabb eredménye az NSZK külpolitikájában megvált®!-- tott fordulat volt a katonai konfrontációtól a nemzetközi enyhülés és a kölcsönösen előnyös együttműködés irá­nyában. Schmidt kancellár megtárgyalta a választások eredményét a szo­ciáldemokrata párt elnökével, Willy Brandttal. (Telefoto - KSj 1977. január 14—16 Béke-világfórum Moszkvában I Október 2-án és 3-án Moszkvában ülésezett a bé­keerők moszkvai világkong­resszusának folytató- és ösz- szekötő tanácsa, hogy előké­szítse a soron következő bé­ke-világtalálkozót. Az elő­készítő bizottság ülésén a magyar békemogzalom kép­viseletében dr. Bugár Já- nosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel- nöke és dr. Réczei László, az Országos Béketanács al- elnöke vett részt. tanács tagját. (A 17 ’tagú koronatanács János Károly király legfőbb tanácsadói tes­tületé.) LUANDA Agostinho Neto, az Angolai Népi Felszabadítási Mozga­lom elnöke, az Angolai Né­pi Köztársaság államfője a Szovjetunióba teendő hivata­los látogatásával kapcsolat­ban nyilatkozott szovjet új­ságíróknak. Szeretném kife­jezni megelégedésemet afe­lett hogy ellátogathatok a Szovjetunióba, amely ország­gal az Angolai Népi Köz­Mint a hazaérkezéskor be­számoltak róla 1977. január 14—16 között béke-világfó- rumot szerveznek Moszkvá­ban: itt összegezik majd azokat az eredményeket, amelyek a három évvel ez­előtt tartott moszkvai béke­világkongresszus óta á nem­zetközi helyzetben bekövet­kezett. A fórum központi té­mája az enyhülés, s megvi­tatnak majd az enyhüléssel összefüggő minden fontos kérdést is. társaság szoros és mély bará­ti kapcsolatokat tart fenn — jelentette ki az angolai ál­lamfő. TEHERÁN Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és felesége tegnap négynapos hivatalos látogatásra Tehe­ránba érkezett. A repülőté­ren az iráni sah fogadta a vendégeket. LISSZABON Portugáliában. vasárnap plenáris tanácskozást tartot­tak a kommunista párt, a demokratikus néppárt, a nagytőkés demokrata szoci­ális centrum és a szélsőbal- oldali formációk vezető szer­vei. A Portugál KP Közpon­ti Bizottságának ülésén vég­legesítették a párt VIII. kongresszusának időpontját. A legmagasabb pártfórum november 11—14. között ta­nácskozik majd Lisszabon­ban. Jóváhagyták a kong­resszusi irányelveket is. A téziseket széleskörű vitára bocsájtják a párt szerveze­teiben. ENSZ-közgyülés Púja Frigyes Waldheimnél Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára fogadta Púja Fri­gyes külügyminisztert, az ENSZ-közgyűlés 31. ülés­szakán résztvevő magyar küldöttség vezetőjét. A ta­lálkozón az ülésszak napi­rendjén szereplő fontosabb kérdésekről volt szó. Libanon ügyében Diplomáciai erőfeszítések Hasszán Szabri El-Kholi az Arab Liga Libanonba kül­dött képviselője tegnap dél­előtt sajtóértekezletet tartott Bej rútban, s bejelentette, hogy két nap óta szíriai— Palesztinái, illetve libano­ni—palesztinai megbeszélé­sek folynak a válság rende­zéséről. A libanoni—palesztinai megbeszélések hivatalos szinten folynak — mondotta Kholi. A szíriai—palesztinai talál­kozókon „a két fél kapcso­latait és a kairói megállapo­dást vizsgálják meg.. A Pa­lesztinái ellenállás a megbe­széléseken egyértelműen ta­núbizonyságot tesz arról, hogy az összes problémák rende­zését óhajtja” — hangoztat­ta Kholi. A folyamaitban lévő tár­gyalások jelentőségét mél­tatva Kholi rámutatott: azok sikerétől vagy kudarcától függ. hogy véget ér-e a há­ború, vagy folytatódni fog­nak a harcok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom