Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

1976. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Már a hozzájuk vezető út előtt az derült ki az érdi—százhalom­battai Benta-völgye termelőszövetkezetről, hogy nem egészen hétköz­napi gazdaság. Dékány István soha nem mondta ki ugyan, mégis az csendült ki minden szavából, ar­ra utalt minden mozdu­lata, hogy ahol van ott Ésszel él az ember Osztás János, a budai já­rás pártbizottságának titká­ra, így jellemezte az üze­met: — Összes termelési érté­kük tavaly 86, árbevételük 91 millió forint volt. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a tsz egész területe nem éri el a 2 ezer, a szántó pedig nem haladja meg az 1500 hektárt, akkor világos, hogy ilyen eredményt csak növényter­mesztéssel nem lehet felmu­tatni ... — Magas és nyereséges a tejtermelésük, s van egy évi 12 ezer sertést feldolgozó húsüzemük, anélkül, hogy a gazdaságban egy fia hízó is lenne. A húsfeldolgozót vi­szont Érd speciális helyzete is szükségessé teszi. Európa legnagyobb községe 64 négy­zetkilométeren fekszik, 44 ezer lakosa van. Aztán a környéken ott vannak a- ha­talmas ipari létesítmények, közülük is kiemelkedik a százhalombattai hőerőmű. A tsz közvetlen környezetében mintegy 60 ezer embert1 kell ellátni hússal, zöldséggel, .gyümölccsel, tejjel. — Természetesen a pesti­eknek is jut a gazdaság ter­mékeiből: a Skála áruház háromezer, Érden feldolgo­zott sertést értékesíthet. To­vábbi — ugyancsak onnan kikerülő — ezer hízó húsá­hoz pedig másutt juthatnak hozzá a fővárosiak. Mielőtt elbúcsúztunk, Osz­tás János még egy dolgot említett. Két éve, a Hazafias Népfront és a tanács segít­ségével, megvizsgálták, ho­gyan élnek Érden a nagy- családok. Nos, a vizsgálat eredménye az lett, hogy a legújabb, módosított válto­zat szerint 4 szobás, 90 négyzetméteres lakásokat ve­hetnek birtokba az erre rá­szorulok. Az építési költség 300 ezer(!) forint, a beköl­tözőknek ennek ellenére is csak minimális összegét kell fizetniük, azt is csak akkor, ha anyagi helyzetük egyál­talán megengedi. e Mi köze ehhez a tsz-nek? Többek között az, hogy in­gyen adja a területet, szál­lítást, társadalmi munkát vállal. S a gazdaság ter­melési szerkezetéről beszélő elnököt hallgatva, egészen más színben tűnhet fel előt­tünk az építkezésekhez adott 4—5 hektár, mint egyébként. — Ipari medencében élünk, dolgozunk, ahol minden négyzetméternek „foga van”. Tehát nagyon intenzíven kell gazdálkodnunk, nem is ha­gyunk parlagon egyetlen hektár művelhető területet sem. De még így sem tu­dunk 200 hektárt úgy „ösz- szehozni”, hogy ne menjen keresztül rajta valamilyen út, csatorna, vezeték. Zö­mében jó talajaink vannak, a 60 hektár ősgyepmocsár ki­vételével. Amit lehetett, le­csapoltunk, rendeztünk. Min­den üzemegységbe betonút vezet, van villany, telefon. — Az irányítás főágazati rendszerű. A növénytermesz­téshez a búza, a kukorica, és a takarmányok tartoznak. A kertészet száz hektár őszi- barackosból, harminc hektár kordonműveléses csemege- szőlőből és ötven hektár szántóföldi zöldségnövényből áll. Ugyancsak a konyha­kertészethez tartoznak, . il­letve kiszolgálják azt, a hat­ezer négyzetméteres hajta­tóház és a szintén hat hek­tár hollandi-ágy. Van még háromszáz hektár öntözött legelőnk, de ez már az ál­lattenyésztés. A gazdaság először 1973 őszén, majd a rákövetkező esztendő tavaszán hozott ;be Finnországból Ayrshire szarvasmarhákat. A fajta nagyon jó tejelő, tőgye gépi fejesre alkalmas, eléggé sza­pora. nincsenek ellési ne­hézségei és jól hasznosítja az intenzív legelő fűtermé- sét. Mindezek alapján az idén már 340 tehén van az üzemben, az átlagos terme­lés több, mint 4200 liter, 4,23 százalékos zsírtartalmú tej. (Ha ezt átszámoljuk a ma­napság elfogadott 3,6 száza­lékos zsírtartalomra, akkor mintegy 5000 liternek felel meg.) Jövőre egy tehéntől 4400 liter tejet akarnak fejni és a bővítés után — 160 férő­helyet építenek, darabonként 15 ezer(!) forintért — 1980- ban 3 millió liter tej hagy­ja el a gazdaságot. Az idei tervbein minden liter tejre jl ,50—4j60 forintnyi nyere­séget terveztek, de az aszály a megnövekedett öntözési költségek miatt év végére 1,30 lesz belőle. (Magyaror­szágon több -száz olyan gaz­daság van, amely ebben a percben kiegyezne ezzel az eredménnyel.) A sertéstelep nélküli hús­üzemről az elnöknek ez a véleménye: — Szervezés dolga az egész. Valamikor 200 disznót dolgoztunk fel és fokozatos fejlesztés után jövőre már 15 ezerre bővül a kapaci­tás . .. Igaz, hogy Érden a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak aránya csak 3 szá­zalék, de az idén is 7—8 ezer hízó a háztájiból, és a falu lakóitól származik. A többit a környező községek­ből és gazdaságokból szed­jük össze. Ök is jól járnak, mi sem fizetünk rá. © Visszakanyarodva a ker­tészethez kiderült, hogy, Dé­kány István még korántsem mondott el mindent. — Százhalombattán ha­gyománya van a zöldségnek. Régen bolgár kertészek mű­velték itt mesterségüket, most az üvegházakat az erő­mű „hulladék” gőzével fűt- jüik. Egyébként is jó a kap­csolatunk az ottani munká­sokkal. Betakarítás idején kijárnak hozzánk szüretelni, gyümölcsöt szedni. Persze részesben: akarata szerint mindenki természetben, vagy pénzben kapja meg a fizet­séget. Jövő tavasszal pedig létrehozzuk a „munkásház­tájit”. Bárki akkora terüle­tet vállal magának amekko­rát családjával együtt el tud látni. Egy-egy brigádnak akár 3 hektárt is odaadunk. Az alapművelést: a vetést, a palántázást, a .növényvédel­met — tehát amit' géppel el lehet végezni — megcsinál­juk. Nekik csak az utolsó növényápolás — amit a nemsokára fogyasztásra ke­rülő zöldségnél már nem le­het vegyszerrel — és a be­takarítás lesz a dolguk. o Mit szólnak mindehhez a Duna ment i Hőerőmű dolgo­zói. Tallér József, a berek­fürdői tanárból lett munka- verseny-titkár. az akció egyik fő patrónusa, nemcsak a ma­ga, hanem a többiek nevé­ben is nyilatkozott: — Itt, Battán nagyon sok fiatal él, rengeteg a pici gye­rek is. A munkások vagy '6-tól/ 2-i'g, vagy váltómű­szakban dolgoznak, tehát vi­szonylag sok a szabad idő. A gyereket úgy is sétáltatni kell. s akkor miért éppen a flasztert koptassa vele az ember. Ha közben jobb le­vegőn az izmait is megmoz­gatva hasznos dolgot művel­het . . . Talán még az íze is más lesz annak a zöldség­nek. ami így. saját mun­kánkkal kerül az asztalra. Arról nem is beszélve, hogy a felesleget átveszi a tsz, egy kis pénz is lesz belőle, ráadásul nem vásároljuk el a paprikát, paradicsomot azok elől, akiknek csak vi- rágcserépnyi földjük van. — Az itteni dolgózók nagy része eredeti foglalkozása, vagy családja. származása révén úgy is kötődik a me­zőgazdasághoz, tehát azok között, akiknek még nincs telke, nagy sikere lesz a „munkás-háztájinak”. Braun Ágoston Törölcszentmiklóson 200 személyes bölcsődei étkezde építését kezdték meg o Petőfi ^utcában MG Az OKISZ kongresszusa után Műszaki napok Mezőtúron Mezőtúron tegnap a város párt és tanácsi vezetőinek kerékasztal konferenciájával zárult a harmadik alkalom­mal megrendezett műszaki napok eseménysorozata. A 22 intézmény közreműködésével szervezett, csaknem egyhó­napos program az új gazda­sági követelmények érvénye­sítésére, a műszaki, techno­lógiai színvonal emelésére, továbbá a szaikmunkásután- pótiás biztosításáira irányí­totta a gazdálkodó egységek figyelmét. A meghirdetett újítási pá­lyázatra 14 , üzem, vállalat, gazdaság nevezett be és dol­gozott ki műszaki ötletet, új technológiai módszert. A Szolnok megyei Tégla és Cse­répipari Vállalatnál például praktikus!, köralakú agyaigtá- rölót kísérleteztek ki. A Kontakta alkatrész üzemben megoldották a drága, színes fém helyettesítését az ol­csóbb műanyaggal. A műszaki napok mind a 28 rendezvénye iránt nagy volt az érdeklődés. Előadás hangzott el többék között az újítómozgalom aktuális kér­déseiről, a megye V. ötéves tervének műszaki, gazdasági elképzeléseiről, a gyártási technológiák fejlesztéséről, a vállalati veszteségek feltárá­sának lehetőségeiről. Nagy érdeklődés kíséri a ma is nyitva tartó megyei pálya­választási kiállítást, számbs gazdasági vezető jelenlétében tartották meg az általános ikkoilák 7. és 8. osztályos ta­nulóinak pólyaválasztási ta­nácsadóját. Hallatott magá­ról a műszaki naPökon a Dó­zsa György szakközépiskola kibernetikai szakköre is, amely Budapesten, országos kiállításon mutatta be egyik ötletes logikai gépét. Barútságvonat Tegnap Borsod megyei ifjú­sági foaratsáigvonat indult a Szovjetunióba. A nagyobb­részt miskolci, ózdi. leninvá- rosi üzemekben dolgozó há­romszáz fiatal Kievben, Le- ningrádban. majd pedig Moszkvában tesz látogatást, ahol részt vesznek a novem- ben 7. tiszteletére rendezett ünnepségeken. át tanácsko­zott az ipari szövetkezetek 7. kongresszusa. A több mint félezer küldött megvitatta és jóváhagyta a legutóbbi öt év eredményeiről, s figyelmez­tető tanulságairól szóló be­számolót, az Országos Tanács irányelveit az V. ötéves terv időszakában elvégzendő fel­adatok megoldására, s a fel­ügyelő bizottság jelentését. Megtárgyalta továbbá a szö­vetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekre vonatkozó törvényerejű rendelet, vala­mint az OKISZ alapszabá­lyának módosításáról előter­jesztett javaslatot. Sokan felszólaltak az or­szág minden tájáról jelen volt, s az ipari szövetkezeti tevékenység valamennyi ága­zatát képviselő küldöttek kö­zül, Az Országos Tanács be­számolójához hasonlóan a hozzászólások is őszintén feltárták a fogyatékosságo­kat, s felelősségtudattal ele­mezték az eddiginél gyor­sabb haladás, a társadalom, a népgazdaság érdekeit még jobban szolgáló munka le­hetőségeit, módszereit. Ez a törekvés tette alkalmassá, alkotóvá a kongresszust. Amint Lázár György elv­társ. a Minisztertanács elnö­ke kiemelte a kongresszuson elmondott beszédében, üd­vözölni kell ezt a magatar­tást, az önkritikus szemléle­tet, amely szembenéz mind­azzal, „ami hátráltatja a fej­lődés ütemét, s ami éppen ezért kijavításra, módosítás­ra szorul. Ennek most külö­nösen megnő a fontossága, hiszen mindannyian tudjuk, hagy az utóbbi éviekben meg­változtak munkánk hazai és külgazdasági feltételei, szi­gorúbbakká váltak a köve­telmények, s' hogy terveink megvalósításának elengedhe­tetlen feltétele a hatékony­ság gyorsabb ütemű növe­lése.” Most már. miután a kong­resszus megszabta a további munka és fejlődés irányát, s a párt politikájával és a szo­cialista tervgazdálkodással összhangban .megfogalma­zott követelményeket, az egyesí ipari szövetkezeteken a sor. Rájuk vár az a fel­adat, hogy adottságaikhoz képest, a területfejlesztési és ipartelepítési programba jól beleilleszkedve, a lehető leg­többet adják. Miniszterelnökünk erős •hangsúlyt adott kongresszusi beszédében annak, hogy a szocialista építésben ma és a távolabbi jövőben is szá­molunk a szövetkezeti moz­galommal. „Tovább folytat­juk jól bevált szövetkezetpo­litikánkat — mondta. — Eközben abból indulunk ki, hogy noha van bizonyos el­térés a munka társadalmasí­tásának fokában, az irányí­tás és a jövedelemelosztás módjában, az állami ' és a szövetkezeti tulajdon egy­aránt szocialista tulajdon . . . A lövőben is fontos feladata szocialista tulajdon mindkét formájának egyidejű tökéle­tesítése, fejlesztése, az egy­más közötti kapcsolatok sok­oldalú erősítése, a jó tapasz­talatok kölcsönös meghono­sítása.” aki az ipa­ri szövet­kezetekben dolgozik, biztatást és bizton­ságot jelent ez. Erőteljes ösztönzést arra hogy legjobb képességei szerint, s vállalva az ésszerű kockázatot a ter­melés, a gazdálkodás fejlesz­tésében, kezdeményezően vé­gezze munkáját. Ez a lénye­ge annak, amihez az ipari szövetkezetek 7. kongresszu­sa részletekbe menően is ér­tékes segítséget adott. G. P. Szölotermesz Országos szőlőtermesztési gépi bemutatót tartottak tegnap a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság határában. A felvonultatott egyedi és komplex gépsorok gyakorlati alkalmazásához jó példával szolgál a bemutató Halasi esi bemutató Állami Gazdaság, ahol már kidolgozták a szőlőtermesz­tés teljes gépi technológiáját. A permetezést helikopterrel oldják meg, a földi művelést pedig a leggazdaságosabban alkalmazható univerzális gé­pek látják el. Két napon Mindenkinek NEB-VIZSGÁLATOK KARCAGON Tovább növelhető az flfész-szakcsoportok tevékenysége Nem javult a fogyasztók érdekvédelme Milyen mértékben, hogyan járulnak hozzá a helyi igé­nyek kielégítéséhez az Áfész-szakcsoportok? Működésük megfelel-e a rendeletek előírásainak? Milyen lehetőségek vannak fejlesztésükre az ötödik ötéves terv során? Ezekre a kérdésekre kereste a váaszt a karcagi Népi Ellenőrzési Bi­zottság legutóbbi vizsgálata. A NEB megállapította, hogy az Áfész körültekintően foglalkozik a felügyeletével működő tizennégy szakcso­port tevékenységével. A szakcsoportok tavaly 24 mil­lió forintot forgalmaztak. Szem előtt tartva a város igényeit, igyekeznek olyan területe­ken jobb lehetőségeket te­remteni, melyeken az ellá­tás nem kielégítő. Ilyen a zöldség-gyümölcs, a tej- és húsellátás. Célkitű­zésükben a Lakossági igények kielégítésén túl exportte­vékenység is szerepel. A ter­melési területeiken a fejlődés kedvező, azonban az ügy­rendi tevékenységet vizsgál­va a NEB esetenként hi­ányosságokat tárt fel. Több szakcsoportnál kifogásolható a jegyzőkönyvek, a munkát igazoló írásos anyagok elké­szítésének, de előfordultak szabálytalan díjazások, is, mint például a libatömő szakcsoportnál, amelyben a nyereség 30 százalékának ki- . osztásakor nemcsak szakcso­porti tagok részesültek díja­zásban. Jogellenesen belépé­si díjat kért a jelentkezőktől a kunmadarasa, a karcagi méhész és libatömő szakcso­port. Az Áfész sokoldalúan nö­veli a termelési kedvet — állapította meg a NEB-vizs- gálat. A zöldségtermelő szakcsoportnak nagykereske­delmi áron, a kedvezőtlen időjárás miatt ebben, az év­ben a másodvetéshez díj­mentesen biztosított vetőma­got, de soron kívül kapnak műtrágyát, növényvédőszere­iket, kisgépeket és egyéb esz­közöket is a dolgozók. Az Áfész szaktanácsadással, ki­állítások látogatásával, ta­pasztalatcserékkel is segíti munkájukat. A NEB-vizsigá- lat megállapította, hogy az igazgatási hiányosságok elle­nére a szakcsoportok gazda­sági tevékenysége kielégítő. Nem javult a fogyasztói érdekvédelem helyzete — állapította meg a NEB kö­vetkező vizsgálata, melyet a város kilenc élelmiszerbolt­jában, öt vendéglátóegysé­gében és három kiskereske­dőnél végeztek. Még mindig nagy számban fordul élő a vásárlók megkárosítása — hiányos mérés, többletszám­lázás miatt, híem javulták a raktározási lehetőségek és a higiéniai követelmények sem. A népi ellenőrök hatvan- kilenc próbavásárlást vé­geztek, és csaknem tizenöt százalékos fogyasztói meg­károsítást tapasztaltak. Emiatt két kereskedelmi dol­gozó ellen indítványoztak szabálysértési eljárást. Ti­zenhat áruféleségnél talájtak lejárt szavatossági időt az élelmiszerboltokban. Az áruk értékesítését beszüntet­ték. Az egységek külső és belső rendjét vizsgálva kirí­vó hiányosságokat állapítot­tak meg az Áfész 1-es. 8-as, 27-es, 29-es számú élelmi­szerboltjaiban. A berekfürdői Habcsók eszpresszóban a vásárlók megkárosítása mel­lett a társadalmi tulajdon védelme sem megfelelő. A népi ellenőrök felhívták az Áfész és a vendéglátóipa­ri vállalat figyelmét az ész­lelt hiányosságokra, és arra, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. T. E. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom