Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
1976. október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cukor van, munkás már kevesebb — A kétnapos „felfutás" és a rekord, ami egy-két vagonnal lett kevesebb a napokban, nyilván nem véletlen eredm ínye ... — A karbantartást sikerült jól megszervezni. Néhány éve júliusban, augusztusban még ide is kaptunk, oda is kaptunk. Most ütemterv szerint haladtunk, s a brigádok merték vállalni a munkájukat, s oda merték írni a nevüket a „karbantartotta” tábla alá. — Az eredményeik kiválóak. De van néhány olyan probléma, amely a későbbiekben ronhat ezeken. Például a munkaerőhiányra gondolok... — Körülbelül 4 ezer ember kezd el termelni Magyarországon, amikor beindul a' kampány a cukorgyárakban. Ezt a négyezret kell „elővenni”, hogy legyen cukor. Nagy részük már előzetesen a karbantartási munkálatoknál is dolgozik, tehát állandó munkása a gyárnak. De vannak olyanok is, akik csak arra a 100—130 napra jönnek, amíg a kampány tart. Nos, főként az utóbbiakkal van gond. Mi például még 130 munkást tudnánk felvenni a „termeléshez”. — Időszakos dolgozóik nagy része nyugdíjas ... — Igen. s kiválóan megállját helyüket, de csak egy poszton. Nehezen lehet „mozgatni” őket, márpedig a termelés gyakran ezt kívánja. Most a karbantartó szakembereink is termelnek, viszont néhány hónap múlva, amikor a kopás miatt előjönnek az első hibák, akkor a javításnál lesz szükség rájuk. A csomagolok egy részét jelenleg a laborban dolgoztatjuk, mert itt is kevesebben vannak a kelleténél, öt vagonként vizsgálják a répát, óránként a technológiai folyamatot. Ezeket a méréseket elő kell készíteni... Szóval kell az ember. — Mit tudnak tenni? — Délutáni, éjszakai pótlékot fizetünk és járunk toborozni ... Ígéretet kaptunk néhány mezőgazdasági üzemtől, hogy kisegítenek bennünket. — Automatizálással, gépesítéssel nem lehet segíteni? — Nézze, jelenleg 900-an dolgoznak a gyárban. Egy nap meg kell mozgatni 10 ezer tonna anyagot. Ezt csak gépekkel lehet... Márpedig ha ezek meghibásodnak, a karbantartókat el kell vonni a termelésből, helyük üresen marad. Nem a gépek hiányzanak... Ésszerűsítéssel, munkaszervezéssel is csak egy-két százaléknyit változna a helyzet, s erre igyekszünk megoldást találni, de ez kevés. — Más téma, de az eredményekkel ez is kapcsolatos. Tavaly nagyon sokat panaszkodtak a gazos, saras répára ... — Ez az idén is így van. A szállítóink 90 százaléka megért bennünket, 10 százaléka viszont sehogyan sem. Nehéz a cukrásznak záptojásból krémest csinálni.. Valahogy így vagyunk ezzel mi is. A sár eltörni a csatornákat, a cukorrépával felszeletelt gaz pedig szennyezi a levet. Ezt tisztítani kell — idő, energia, felesleges pénz. Egy esztendőben a gaz annyi cukrot visz el, hogy abból Szolnok minden lakosának mázsányi juthatna... — Mivel zárhatnánk a helyzetjelentést? — A kezdeti eredményeink jók, s még a répa cukortartalma is „nekünk dolgozik”, hisz 8-án 12,1 százalékot, a napokban pedig 13,1 százalékot mértünk. H. J. I Az itt látható grafikon hasonmása a Szolnoki Cukorgyár központi irodaépülete előtt található. Ez a görbe fogadja a műszakba .érkezőket. Megállnak előtte sokan. kiváltképp reggel 6 óra tájban. Malatinszky Györgynek, a gyár főmérnökének segítségével megtudjuk, mi húzódik meg a vonalhegy és a vonalvölgy mentén. — Tizenhét napja kezdődött meg a kampány. Minden cukorgyárnak, nekünk is az a célunk, hogy minél hamarabb „felfusson” a termelés. Nehéz elhinni, de már a második nap 494 vagon répát dolgozott fel az üzem. Ha azt vesszük, hogy a 100 százalékos teljesítmény 540 vagon ... szóval az első lépés sikerült... — A grafikon vízszintes tengelyétől a napokat, függőleges tengelyétől a feldolgozott répa mennyiségét olvashatjuk le. Szeptember 15- től a görbe el kezd zuhanni... — Önök is írtak lapjukban az óriási viharról, az esőzésről, ami sok kellemetlenséget okozott nekünk is, de még többet a szállítóknak. Képtelenek voltak répát szedni, s így 17-től 22-ig csökkentett tempóval lehetett csak haladni, nem volt répa. Átlag 276 vagont dolgoztunk fel ezekben a napokban, úgyhogy az egyik diffúziós berendezést le is kellett állítani. Láthatja, amióta ez a száraz idő tart, fokozatosan lépünk feljebb, egyre feljebb. Jelen pillanatban hat napra elegendő répatartalékunk van ... — A hétfő reggeli munkaváltásról még a buszon is beszélnek. — Ilyen még nem volt a gyár történetében... az éjszakás társaság rekorddal fogadta a reggeli hatórás műszakot. A rekonstrukciót követően egymás után születtek tavaly jobbnál jobb eredmények. De ez a vasárnapi: 517 vagon feldolgozott répa 24 óra alatt! Ilyen még nem volt. Helyzetjelentés a kampányról 4, Törvény készül a közérdekű bejelentésekről, panaszokról A közérdekű bejelentésekről és javaslatokról, valamint a panaszokról készülő törvény tervezetét a Hazafias Népfront széles körű társadalmi vitára bocsátotta — tájékoztatták a HNF Országos Tanácsánál Tóth Ferencet, az MTI munkatársát. Elmondták, hogy a közjogi nópfronttevékenységnek ezt a formáját azoknak a kedvező tapasztalatoknak az alapján választották most is, amelyeket az utóbbi években a családjogi, az ifjúsági, a környezetvédelmi és a közművelődési törvény megalkotása előtti társadalmi viták során szereztek. Az ország majdnem minden jelentős károsában és nagyközségében, összesen több mint száz helyen rendezett nyilvános vitát a népfront a szóban forgó törvénytervezetről. Ami a téma hátterét illeti: a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok az állami és a társadalmi élet. továbbá a gazdasági tevékenység legkülönbözőbb területeit érintik. Évente 200—250 ezer a bejelentések, javaslatok és panaszok száma — ebből mintegy 10—12 ezer a kifejezetten közérdekű. Jelenleg a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok intézését az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályozza. A Minisztertanács 1959-ben, majd 1965-ben megjelent határozatai további eljárási szabályokat vezettek be, egyes minisztériumok pedig a panaszintézésre vonatkozóan részletes szabályókat adtak ki. A gyakorlat és a részletes szabályok ma már sok esetben nincsenek összhangban. A megalkotandó törvénynek az a célja, hogy egységesen szabályozza a közérdekű bejelentések és javaslatok, valamint a panaszok előterjesztését, alapos vizsgálatát és érdemi elintézését. A megalkotandó törvény céljai közé tartozik, hogy kiküszöböljék a panaszjoggal való visz- szaélést és tehermentesítsék a különféle szerveket attól, hogy az alaptalan panaszokkal ismételten foglalkozzanak. Ugyanakkor a törvény megalkotásával védeni kell a közérdekű bejelentőt, javaslattevőt, illetőleg a panasztevőt attól, nehogy vele szemben indokolatlanul hátrányos intézkedést alkalmazzanak. Tegnap fejeződött be országszerte a népfront vitasorozata, amelynek a fővárosból és a megyéből összegyűjtött tapasztalatait a HNF Országos Tanácsánál feldolgozzák, és rövidesen megküldik az Igazságügyi Miniszérium törvényelőkészítő főosztályához. Pártbizottság tárgyalt Kisújszálláson a tagkönyvcsere beszélgetések tapasztalatairól Egyenjogú, a párt politikájáért felelősséget érző, vállaló, cselekvő kommunisták őszinte, nyüt. elvtársi eszmecseréi voltak a párttagsági könyvek cseréjét megelőző beszélgetések politikánk végrehajtásáról, a munka javításáról, a párttagok kötelességeiről, az irántuk támasztott fokozottabb igények érvényesítéséről. Ezekre az elvtársi beszélgetésekre a nyíltság, a megfontoltság, a megalapozott kritikusság volt jellemző. Lényegében így összegezte tapansztalatait az MSZMP Kisújszállási Városi Bizottsága legutóbbi ülésén, ahol a párttagsággal folytatott egyéni beszélgetések és az azok tapasztalatait értékelő taggyűlések munkájáról szóló jelentést vitatták meg. Ismert, hogy a XI. kongresszus döntése alapján a Központi Bizottság 1975 októberében határozatot hozott a párttagsági könyvek cseréjéről. A területi pártszer- vek — így a kisújszállási városi pártbizottság is — nagy körültekintéssel, alapossággal fogtak hozzá a különböző feladatok végrehajtásához. Az év elején a beszámoló taggyűléseken ismerte meg a párttagság a KB határozatát, felolvasták azokon a KB-nek a kommunistákhoz intézett levelét és elfogadták a tagkönyvcsere előkészítésének és lebonyolításának helyi tervét. Létrejöttek a beszélgető csoportok és kellő alapossággal készültek fel felelősségteljes megbízatásuk ellátására. Ugyanakkor az alapszervezetekben — elsősorban a legkisebb közösségekre, a párt- csoportokra hárult ez a feladat — a párttagokkal is szót váltottak arról, hogyan készüljenek a beszélgetésekre. Útmutatást, bátorítást adnak Az eszmecserék lezajlottak, és befejeződtek a beszélgetéseket értékelő taggyűlések is a városban. A kisújszállási városi pártbizottság tagjai méltán állapították meg: „Az akciósorozat elérte célját. Tovább erősödött a párt, eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egysége, növekedett a párttagok aktivitása a szocialista építés feladatainak végrehajtására, erősödött a párt vezető szerepe, tömegkapcsolata”. Elhangzott olyan megállapítás is, hogy a kommunisták szükségesnek és hasznosnak tartották a beszélgetéseket. Sőt, kifejezték azt az igényüket is, hogy gyakrabban lenne erre szükség, mert a közös eszmecserék közelebb hozzák egymáshoz a párttagságot, elősegítik a soron következő feladatok egységes értelmezését. Útmutatást, bátorítást adnak a további pártmunkához, mind a tagságnak, mind az alapszer- vezeték vezetőségeinek, az üzemi pártvezetőségeknek, a pártbizottságoknak, a városi pártvezetésnek. Kisújszállás 37 pártalap- szervezetében mintegy ezerháromszáz kommunistával váltottak szót az elbeszélgető csoportok. Az összegező taggyűléseken több mint ezren véttek részt — figyelemre méltó, hogy még a taggyűlések látogatása alól felmentett idős kommunisták közül is elég sokan oti voltak —, és kétszáznál többen mondták el gondolataikat e pártfórumokon is. Miről esett az átlagosnál is több szó mind a beszélgetéseken, mind az összegező taggyűléseken? Amiről a legtöbb szó esett Minden kommunista kifejtette, hogy pártunk politikájával maradéktalanul egyetért, és hogy kész munkájával, tudásával, egész. tevékenységével részt venni céljaink valóraváltásában. És itt elsősorban a párt- szervek, alapszervezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájáról beszéltek nagy körültekintéssel. Tény, hogy a Központi Bizottság 1972 novemberi, illetve 1974 decemberi határozatának megjelenését követően sokat javult a pártszervek, szervezetek ezirányú munkája, de a helyi gazdasági intézkedésekben még mindig nem tükröződnek eléggé az érvényben levő — különböző szintű — pártdöntések. A kommunisták több területen határozott intézkedést várnak a pártszervektől, szervezetektől a párt- és a gazdaságvezetők, valamint a gazdaságvezetők egymás közötti viszonyának javításában. Főként az áfésznál, a gimnáziumban, a Tisza II. Tsz-ben vetődött fel ez a téma eléggé élesen. fl pártcsoportok munkája Szóba került az is, hogy viszonylag sok párttagnak nincs állandó és folyamatos pártfeladata, ugyanakkor vannaki, akik 3—4 pártmegbízatásrt is vállaltak. Arányosan kell adni a feladatokat (egyébként erre már történtek intézkedések az alapszervezetekben), de ugyanakkor többet kell tenni azért, hogy a közösség érdekében végzett munka az eddiginél nagyobb társadalmi megbecsülést, elismerést kapjon Kisújszálláson. „Jelentős, minden területen megfogalmazott gondolat volt, hogy javítani kell a pártcsoportok tevékenységén. Nagyobb szerepet kell kapniuk a taggyűlések előkészítésében, a pártmegbízatások adásában, azok végrehajtásának ellenőrzésében, a számonkérésben. Az alapszervezetek vezetőségeinek nagyobb gondot kell fordítaniuk a bizalmiak felkészítésére, hogy megfelelően tudják ellátni feladataikat” — hangzott el a pártbizottsági ülésen. De elhangzott olyan javaslat is — nagyon ésszerűen —, hogy a pártcsoportók, mint a legkisebb kommunista közösségek jól ismerjék meg a csoportok tagjait. Minden egyes kommunistánál mérlegelni kell. hogy alkalmas-e egy-egy feladat elvégzésére, mert ha valaki olyan megbízatást kap, ame- ltyiknek végrehajtása meghaladja erejét, képességét, felkészültségét elkedvetlenedik, tehetségtelennek és fölöslegesnek érzi saját magért. És akkor munkáját már eleve nem kísérheti siker. A kisújszállási városi pártbizottság ülésén intézkedési tervet fogadott el a beszélgetéseken elhangzott javaslatok megvalósítására, a szóvá tett gondok megszüntetésére. V. V. Betoncsövek Szentendréről A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára évente 140 millió forint értékben gyárt beton és vasbeton csöveket. Idén 300 ezer folyóméter gravitációs betoncsövet és 16 ezer folyóméter feszített vasbeton nyomócsövet gyártanak. Képünkön: Készítik a Sentab típusú cső vasvózát. Az akciósorozat elérte célját
