Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 256. sz. 1976. október 29., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA T takarékossal Általános iskolások voltunk amikor versenyt koplaltunk. Majdnem az egész V. b. Nem igazi, kibírható koplalás volt. Forintos bélyegre váltottuk a tízórai kiflit és a tejet. Meg hát a cukor és a fagylalt helyett is bélyeget nyaltunk a kis füzetbe, hogy vakáció előtt egymást taposva ronthassunk a postára. A világ legboldogabb, leggazdagabb gyerekének éreztük magunkat, mert megvehettük azt a kirakatban minden nap megcsodált valamit. Később a vágyak változtak, de bármit is álmodtunk, táborozást, balatoni nyarat, biciklit vagy karórát.a zsebpénzt az alkalmi munka fizetségét megtakarítva váltak könnyebben elérhetővé. Bármit álmodunk felnőtt fejjel, családot alapítva, a módszer nem változott, csak legyen miből és miért takarékoskodni. Az Országos Takarékpénztár idei számvetése azt bizonyítja, volt miből és miért a forintokat gyűjtögetni. Az országban ma több mint ötmillió takarékbetétkönyvnek 88 milliárd forintját őrzik (8 milliárddal többet, mint tavaly) az OTP-ben, a postákon, a takarékszövetkezetekben. Minden magyar emberre 8600 forint megtakarított pénz jut. (Az elmúlt év óta 1000 forinttal emelkedett.) Csaknem 300 ezer fiatal rakja félre a pénzét ifjúsági takarékbetétbe. A statisztikusok kiszámolták, hogy minden család száz forintjából négy forint ma betétben van. S talán lehetünk annyira lokálpatrióták. hogy ne hallgassuk el megyénk eredményeit sem. A Szolnok megyeieknek kevés híján 3 milliárd forintja van a takarékban. 180 millió forinttal többet tettünk félre, mint tavaly. Ezek elvitathatatlan tények, adatok, amelyek mögött ahány ház, ahány takarékbetétkönyv, annyiféle szándék, elképzelés, dédelgetett vágy. tervezgetés húzódik. De valamennyi előrelátó, jól megtervezett családi költségvetést céltudatos takarékoskodást sejtet. Olyas valamire félretenni azokat a forintokat, amelyeket a minden napi megélhetésünk nem emésztett fel, amelynek megvásárlásával kulturáltabbá, nyugodtabbá, kényelmesebbé válhat életünk. Nem a mindig az éppen divatos — fogcsikorgatva, zsíros kenyéren élve, gyomorfekély árán kispórolt — a szomszédot túllicitáló státus-szimbolumokra gondolok. Mondhatnánk magánügy, ki hogyan spórolja és mire költi a pénzét. Magánügy, de közügy is, hiszen a kulturáltabb életmód feltételeinek megteremtése életszínvonal-politikánknak is célja. Közügy azért is, mert nem valamiféle taka. rékoskodási lázról van szó, hanem kialakult, a többség által elfogadott takarékoskodási szokásról. Közügy azért is. mert összefüggésben van az áru, különösen a tartós fogyasztási cikkek kínálatával, választékával és a pénz tartós vásárlóerejébe vetett bizalommal. 1924 óta — amikor a milánói kongresszuson 28 ország, 354 takarékpénztárának képviselői elhatározták, hogy október utolsó munkanapját nevezik ki a világtakarékosság napjává — kiszélesedett, gazdagabb tartalommal telítődött a takarékosság fogalma. Az utóbbi években különösen a XI. párt- kongresszus óta állandó napirenden van a vállalatok, üzemek, szövetkezetek hatékonyabb gazdálkodása, az állami költségvetés lehető legcélszerűbb, leggazdaságosabb alakítása. A milliárdos értékeket termelő nagyvállalatoknál éppúgy, mint a kis kapacitású üzemekben kezd értéke lenni a filléres szögnek, „a legolcsóbb” szerszámnak, a legkisebb lemezdarabnak is. Hogyan lehet a dráguló nyersanyagot, energiát, a növekvő termelési értéket egyensúlyozni? Hogyan lehet többet, jobbat, kisebb költségráfordítással termelni? Ez ma a központi témája minden vállalatnak, üzemnek, szocialista brigádnak. A takarékosság tehát — amelyhez mostanában már az ésszerű jelző is hozzátartozik — nem lett rövid életű kampány. S talán nem merész az a következtetés, hogy a takarékossági szempontok előtérbe kerülése a népgazdaságban még tovább erősítette az emberek készségét arra. hogy saját jövedelmüket még előrelátóbban osszák be, és még inkább gondoljanak a jövőre. Kovács Katalin Lázár György Belgrádban Megkezdődtek a magyar—jugoszláv hivatalos tárgyalások Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke tegnap Dzsemal Bijedicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A kormány elnökét és a magyar küldöttség tagjait a belgrádi Top- csider vasútállomáson Dzsemal Bijedics-csel az élen a jugoszláv vendéglátók ünnepélyesen fogadták. A pályaudvari hivatalos fogadtatás után Lázár György és a magyar küldöttség tagjai, jugoszláv vendéglátóik kíséretében belgrádi szálláshelyükre hajtattak. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap délelőtt látogatást tett Vidoje Zsar- kovicsnál, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnöksége alelnö- kénél, akivel szívélyes beszélgetést folytatott a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődéséről. Az Államelnökség alelnöke arra kérte Lázár Györgyöt, hogy tolmácsolja Joszip Broz Tito jókívánságait Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és saját üdvözletét Lo- sonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. A Vidoje Zsarkovicsnál tett látogatáson jugoszláv részről dr. Ászén Szimitcsiev, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke és dr. Vi- tomir Gásparovics, budapesti jugoszláv nagykövet magyar részről pedig Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete volt jelen. Az Államelnökség alelnö- kénél tett látogatás után a Minisztertanács elnöke az Avalara hajtatott, ahol koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona Emlékművén és beírta nevét az emlékkönyve. A magyar—jugoszláv hivatalos tárgyalások a késő délutáni órákban megkezdődtek. Lázár György jugoszláviai látogatásának első napja ünnepi vacsorával zárult, amelyet Dzsemal Bijedics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöké adott vendége tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Dzsemal Bijedics beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy Magyarországot és Jugoszláviát nemcsak a szomszédi viszony köti össze, hanem az a nagyfokú bizalom és barátság is, amelynek alapját a két országnak a nemzetközi életben betöltött szerepe, valamint egymás sajátosságainak az (Folytatás a 2. oldalon) A „Jövő” Asztalosipari Szövetkezet jászdózsai részlegéből az ismert Dancig típusú barokk szekrényeken kívül egyre több modern ülőbútor kerül az áruházakba. Évenként közel . ezer Elza és Rotor típusú forgófotelt készítenek Befejezte munkáját az ipari szövetkezetek kongresszusa Tegnap befejezte munkáját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A tanácskozás második napján részt vett Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, ott voltak az országos főhatóságok, a hazai szövetkezeti mozgalom társágazatainak vezetői, valamint a társadalmi és tömegszervezetek vezető képviselői is. A kongresszus mindvégig nagy érdeklődést kiváltó vitájában csaknem 40 küldött vett részt, további 14-en pedig — idő hiányában — írásiban adták be hozzászólásukat. A felszólalóik közül többen nyugtázták elismeréssel az önkormányzati munka, a szövetkezeti demokrácia erősödését, ugyanakkor rámutattak arra is, hogy aiz önkormányzati munka hatékonyságát a jövőben a döntést hozó testületi tagok felkészültsége, ismeretei bővítésének útján is fokozni kell. Mint a gazdasági építő- munka továbbfejlesztésének fontos tényezőiről szólták az érvényben lévő szabályozó rendszerrel és a bérpolitikával összefüggő tennivalókról, az egyes tevékenységi ágak ösztönzésének lehetséges új formáiról. Nagy egyetértéssel találkozott az a felszólalás is, amely a belső szabályozás, az adatszolgáltatás, a szigorúbb ellenőrzés vitathatatlan szükségessége mellett a felesleges adminisztráció túltengését helytedení tette, s javasolta: a szövetkezetek munkájáról az érdekelt szervek összehangoltabban kérjenek írásos tájékoztatásokat, jelentéséket. Sokoldalúan tárgyalták meg a munkaerőgondokat is enyhítő be- dolgozórendsizer szélesítését korlátozó körülményeket, főként azt, hogy a bedolgozó nők lényegesen kevesebb szociális kedvezményben részesülnek. Ennek orvoslására javasolták néhány idevágó jogszabály, illetve utasítás módosítási lehetőségének megvizsgálását Középpontban a szolgáltatások fejlesztése BUDAPESTRE ÉRKEZETT AZ SZMBT KÜLDÖTTSÉGE Tegnap Vaszildj Mihajlo- vics Sztriganovnak, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettesének, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettesének vezetésével szovjet küldöttség érkezett Budapestre hogy részt vegyen a Magyar—Szovjet Baráti Társaság holnap kezdődő VI. országos értekezletén. GÁSPÁR SÁNDOR HEVES MEGYÉBEN Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára tegnap Heves megyébe látogatott. Egerben, a pártszékházban Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. A Politikai Bizottság tagja ezt követően részt vett és felszólalt a Heves megyei pártbizottság Egerben tartott kibővített ülésén. Délután — Vaskó Mihály társaságában — a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának zába látogatott. székháGYENES ANDRÁS BUKARESTBE UTAZOTT A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára tegnap Bukarestbe utazott. Vele utazott Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, és Árgyelán Sándor, a KB munkatársa. HUSZÁR ISTVÁN LÁTOGATÁSA GYŐRÖTT Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese tegnap egész napos látogatást tett Győrött. A megyei pártbizottság székházában Háry Béla első titkár. valamint Lombos Ferenc, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye iparának, mezőgazdaságának helyzetéről. A látogatás következő állomása a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt. Ezt követően Huszár István rövid látogatást tett a győri közgazdász klubban, majd a megyei pártbizottság székházában a megye nagyvállalatainak igazgatóival találkozott. v MUNKASMÜVELŰDESI AKTÍVA A munkásművelődés, mindenekelőtt a munkahelyi művelődés eredményeiről, gondjairól esett szó tegnap Szolnokon azon az aktívaülésen. melyen a megyeszékhely és a négy városkörnyéki község üzemei, szövetkezetei is képviseltették magukat. A tanácskozáson Káplár József, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője tartott vitaindítót, majd a munkáskollektívák képviselői és a jelenlevő köz- művelődési szakemberek mondták el javaslataikat, észrevételeiket. Az aktívaülés munkájában részt vett Kukri Béla, a városi tanács elnöke és Túróczi Ferencné, a városi pártbizottság titkára is. KOMMUNISTA MŰSZAK SZAJOLBAN Két egymásutáni vasárnap tartott teljes műszakot a Gyümölcs- Zöldség Göngyölegellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat szajoli gyáregységének kollektívája. Terven felüli munkájukkal, a gyártott szedő és hűtőházi göngyölegekkel mintegy 35 vagon szabolcsi alma szüretelését, illetve mielőbbi hűtőtárolásra való elhelyezését tették lehetővé. EGY MONDATBAN — Dr. Gergely István államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének vezetésével tegnap magyar küldöttség utazott az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba Abdellah Ar- baoui vízügyi államtitkár meghívására. — Tegnap megkezdte munkáját a megalakulásának 10. évfordulóját ünneplő Magyar Rehabilitációs Társaság 4. kongresszusa. Főként az árutermelő és a nagy értékeket exportáló szövetkezetek képviselői részéiről hangzottak el a szövetkezetek együttműködését, az ágazaton belüli és kívüli kooperációkat, az újításokat és találmányokat ösztönző, a fejlesztési eszközök körültekintőbb hasznosítását szolgáló javaslatok. Az ipari szövetkezetek e tevékenységének értéke már a múlt esztendőben elérte a 8 milliárd forintot, de a felszólalók úgy ítélték meg, hogy a lehetőségek mé; koránt sincsenek kiaknázva s különösen bővíteni keli azoknak a kis sorozatban készülő . termékeknek a gyártását, amelyek előállítása jobbára csak a szövetkezeti keretek között kifizetődő. A vitában az egyik középponti szerepet a szolgáltatások fejlesztése kapta. Többen rámutattak, hogy a kiemelt ágazatok erőteljes fejlődése mellett az úgynevezett hagyományos ipari javítások területén mérsékelt visszafejlődés, illetve stagnálás volt tapasztalható. Ez azonban általában nem az igények csökkenésével, hanem az életvitel változásaival jár együtt, de mégis szükséges, hogy kiépítsék például a ruházati gyorsjavító-szalonok országos hálózatát is. Az építőipari szövetkezetek munkájáról szólva nem egy ízben önkritikus hangon beszéltek a küldöttek. Szóltak a nehézségekről, amelyekben szerepet játszottak rajtuk kívülálló tényezők is, de példám a budapesti szövetkezetek múlt évi 35 millió forint értékű lakáskar- ban tartási teljesítményét maguk is a vártnál szerényebbnek ítélték. A felszólalásokra Rév Lajos válaszolt. Bejelentette, hogy az elhangzott észrevételek, javaslatok megfogal - mazást nyernek a kongresz- szus munkájáról, a kormányt tájékoztató összegzésben is, s a reális javaslatok megvalósításában az országos tanács élni kíván a kormány részéről kinyilvánított segítőkészséggel. A kongresszus ezután megerősítette az országos tanács 1976- januári állásfoglalását, amely az ipari szövetkezetek V. ötéves tervidőszakára kitűzött gazdasági céljainak megvalósítását szolgálja. E célok előterében a belkereskedelmi árualapok választékának bővítése, a szolgáltatások színvonalának emelése, az export nagymértékű fokozása, a lakásépítés és karbantartás fejlesztése, valamint az állami nagyipart kiegészítő szövetkezeti (Folytatás a 3. oldalon)
