Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-27 / 254. szám
1976. október 27. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 A budapesti szovjet kuitúrcentrum tervei Elfelejtve? Gondolkodás felső fokon Az elmúlt hét legfőbb eseménye kétségtelenül a televízió új természettudományos sorozatának útnak indítása: szándékaiban, tartalmában, de még időtartamában sem volt hozzá hasonló vállalkozás eddig a képernyőin. Negyvenegy adásból áll, csaknem egy esztendőn át húzódó folyamat kezdődött, az együttgondolkodás óráit az elmélyült gondolkodás kivételes alkalmait kínálja a televízió. Imponáló az is, az az ismeretanyag, amelyet tudósok közreműködésével, tudományos kísérletek, kutatások, kutatóműhelyek bemutatásával eljuttat majd hozzánk, e nélkül lehetetlen volna képet alkotni világunk változásairól, változó életünkről, de már az első adás láttán örömmel fedezhettük fel a szintetizáló törekvést, az ismeretek egységbe fogásának és az így levonható filozófiának megjelenése milyen kerek egészet alkot a folyamatban. Nem könnyű stúdiumnak ígérkezik a Tv-egyetem, érdekességét elsősorban a gondolkodás izgalmai adják; itt menet közben nem lelhet elszunyókálni, mert a gondolatok, mint láncszemek kapcsolódnak, s ha egyetlen egy is kiesik, máris oda a láncolat: elvesznek az összefüggések. A tudományos elvontságot azonban jól oldják a szemléletes ábrák, a szellemes rajzok és különböző kis- filrnek. Az ember természetének alapvető tulajdonsága a kíváncsiság. A tudományt is ez hajtja, az ismeretlen megismerésére irányuló kíváncsiság. A (televízió az önmagunk és a minket körülvevő legtágabb és legszűkebb világ mélyebb megismerésiének csodálatos kalandjára hívja a nézőt, amelyen világhírű tudósok lesznek az idegenvezetőink, s a tudomány az a varázsvessző, amelynek „érintésére” megnyílnak majd a titkok zárai. Azt hiszem, erre az útra érdemes „benevezni”. Csongor és Tünde Furcsa véletlen, a hét egy másik jelentősebb televíziós programja is „utazásra invitált”. Egészen másfajta módon, másfajta eszközökkel. A „kalauzunk” a romantikus költő, Vörösmarty volt, s az ő Csongoréval, Tündéjével és a többiekkel együtt indultunk el boldogságkeresésre a valóság és a képzelet birodalmában, hogy megleljük a tanulságot: az igazi boldogság csak itt a földön találtalak, hagyjuk hát a mesék országát. Lám Csongor kedvéért a szerelem szavára Tünde is maga mögött hagyta, otthagyta az egész tündérvilágot. Pompás mesedráma a Csongor és Tünde. A pazarul csillogó képzelet játéka és a vaskos realizmus lép benne frigyre, benne a reformkor nagy költője filozófiai igényességgel veti fel nemcsak korának nyugtalanító kérdéseit, de egyben a Nemzeközi kerekasztal- kanferencia kezdődött tegnap az Országos Hadtörténeti Múzeumban: a Varsói Szerződés tagországai hadtörténeti múzeumainak parancsnokai, és a magyar történeti múzeumok igazgatói az internacionalista nevelést szolgáló tevékenységükről tanácskoznak. Dr. Bán Károly ezredes, politikai főcsoportfőnök-helyettes nyitotta meg a négynapos konferenciát. Hetés Tibor alezredes, a múzeum parancsmindenkori emberben fel- merüő kérdést. Ki nem néz szembe ugyanis életében legalább egyszer, van aki többször, van aki csak ezen töpreng állandóan, hogy mi is adhat boldogságot, miért is érdemes élnie ezen a világon. Ezért, ha Vörösmarty válasza a kérdésre túlságosan költői is, a csaknem 150 éves dráma ma sem érdektelen a mai néző számára sem. De csak akkor, hogyha aki megszólaltatja, jelen esetben Zsurzs Éva, képernyőre ő rendezte, határozottan egyéni szemszögből közelít a remekműhöz, ha meg- italálja_ azt az alaphangot, amelyben kifejezhető a mai néző és a klasszikus remekmű sajátosan új viszonya. A mai ember szemével, leikével, uram bocsá’, pulzusával közelíteni régmúlt időik értékeihez, az alkotó- művésznek nemcsak joga mindenkor, hanem kötelessége is. Zsurzs Éva ezzel a jogával nem élt, s ezért a televíziós Csongor és Tünde alig több a dráma korrekt, irodalmi „ismeretterjesztésénél”, a mesejáték televíziós felmondásánál, ezen belül is bizonyos ellentmondásokkal. Csak apróbb hibákra utalnák. Hova tette például Csongor úrfi útközben a kardját? Mert csak az elején és a játék végén láttuk nála; ha a bűvös palást láthatatlanná tesz, mikor magára öltötte, miért nem vált Csongor is láthatatlanná? Mi szükség Tünde kezében a csillogó varázsvesszőre, mikor azon túl, hogy leteszi, alig használja másra egyébre (csak didaktikussá tette a végső kifejletét). Indokolatlan és érthetetlen számomra a fejedelem megfiatalítása a tudóssal és a kalmárral szemben. Mit akart vajon Zsurzs Éva mondani azzal, hogy kor szerint is tagolta a vándorokat? Egyébként jó volt fiatal, friss arcokat látni a különböző szerepekben, játékuk hamvassága üdesé- gat kölcsönzött a tévéjátéknak. A Csongor és Tünde mai megszólaltatása azonban nagyvonalúbb és korszerűbb interpretálást kívánt volna. Röviden Továbbra is érdekes aKis- filmek a nagyvilágról. Mindig (tartogat valami különlegeset is, s ettől ínycsiklandozó. Legutóbb az ébenfa szobrászairól láthattunk remek francia filmet. A tanzániai fafaragók munkáját mutatta be, de egyúttal a művészi képességekkel megáldott makondé törzs életébe is bepillanthattunk. A Kék fény nemcsak öregszik, érettebbé is válik. Ha lehet mondani, egyre nagyobb bölcsességgel kezeli a bűneseteket és egyre körültekintőbben, társadalmi és nem bűnügyi szemlélettel foglálkozik a különböző esetékkel. Erősödő szociológiai tartalma: növekvő társadalmi haszan. A józan mérlegelés és a legendák nélküli bemutatás igényével nyúlt hozzá a Munkáosy-életműhöz Bantha Attila. El is kerülte a Mun- kácsyhoz tapadt hamis túlzásokat, de helyette sajnos nem ajándékozott meg a művészi egyéniség, szellemiség igazi bemutatásával. Filmje lapozgatás volt egy Munkácsy-albumban. V. M. noka vitaindító beszámolójában arról szólt, hogy a hadtörténeti múzeum tudományos és közművelődési tevékenységével miként Begíti elő az ifjak internacionalista nevelését. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt tanévben 120 000 budapesti és vidéki tanuló látogatottá múzeumba. Az állandó és időszaki kiállításokon 2014 tárlatvezetést tartattak, ezenkívül számos történelemórára, úttörőavatásra, iskolai ünnepségre került sor. Három esztendeje nyitotta meg kapuit Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Programjait, politikai, kulturális rendezvényeit azóta több mint 2 millióan keresték fel. Milyen további elképzelések foglalkoztatják a kuitúrcentrum vezetőit? — Erről tájékoztatta V. I. Galanov igazgató- helyettes az MTI munkatársát. — Legyen a szovjet kultúra háza a népeink barátságáért folytatott munka egyik központja — ezzel a céllal hívtuk életre a budapesti intézményt — mondotta V. I. Galanov. Mint az elmúlt három év tanúsította, ennek legjobb eszköze, ha megismertetjük a Szovjetunió népeinek életét, gazdasági, tudományos, kulturális téren elért eredményeit. Mindany- nyiunk számára nagy öröm naponta látni, érezni a magyar dolgozók őszinte érdeklődését, szeretetét a Szovjetunió népei iránt. — A következő időszakban az alkotó értelmiség — a film. az irodalom és a képzőművészet területén dolgozók — számára is szeretnénk az eddiginél vonzóbb programokat összeállítani: például olyan szovjet művészeket, szakembereket gyakrabban meghívni, akikkel érdekes, alkotó eszmecseréket folytatnak magyar kollégáik. Továbbra is események sora gondoskodik a művészetek kedvelőinek tartalmas időtöltéséről. A zeneszalonban decemberben „Liszt Ferenc és az orosz zene” címmel rendezünk összejövetelt. Minden hónap utolsó csütörtökjén meghívjuk a legjobb magyar kórusokat, amelyek orosz, szovjet és magyar zeneműveket adnak elő. Megrendezzük a szovjet köztársaságok filmfesztiválját: szeptember második felében nagy sikerrel bonyolítottuk le a „lett filmnapokat”, ezt követi novemberben a szovjet játékfilmhét. További terveink között szerepel Roman Karmen szovjet filmrendező 70. születésnapja tiszteletére dokumentumfilm- jeinek bemutatása. November elsején a magyar könyvkiadók gondozásában megjelent szovjet irodalmi alkotásokból rendezünk kiállítást. Ma már tízezer szépirodalmi és társadalompolitikai könyvet s ugyanennyi aktuális folyóiratot, naoilapot kínál könyvtárunk. A magyar szakemberek pedig nem kevesebb mint 15 ezer szakmai folyóirat és tízezer műszaki könyv közül válogathatnak. Filmtárunkban több mint 500 játék- és dokumentumfilm sorakozik, s hétről hétre érkezik a ..frissítés” a szovjet filmstúdiók újdonságaiból. Hajdanvolt cselédek otthonául szolgál ez a romos, az idővel már dacolni aligha tudó épület. Tetejét hullámosra marta a szél, megroggyantotta a hó, meg a mindent eláztató eső. A ház egyik vége már megadta magát sorsának: csendesen összedőlt. A másik fele még áll, de mál- lik róla a vakolat. A levél „ .. .Van itt Szandiaszöllő- sön egy régi cselédház, az Űjszainda 2. szám alatt. Itt olyan emberek élnek, akikről elfelejtkeztek. Nem túlzóik, mert a tanácstagok újraválasztásakor sem (tudtak róluk, így ők sem tudják ki képviselné az ők ügyes-bajos dolgaikat. Latonak itt olyan családok, akik közel 50 éve itt élnek, még urasági cselédek voltak. S van olyan, aki itt született, férjhez ment és gyerekei is születtek. A fiatal pár számára szeretném segítségüket kérni. Van egy másféléves kislányuk ég egy háromhónapos koraszülött csecsemőjük. Az asszonylkának örök rettegés az élete: egy nagyobb szélvihar és kidőlhet la ház másik vége is, ahol laknak. Bárhova fordulnak segítségért, csak sajnálkozást kapnak. Saját erőből pedig nem tudnak lakást venni. Be van adva a lakáskérelmük,, de több mint 6400-as a sorszámuk. Évek múlva kerülhet rájuk a sor, márpedig ez az öreg ház nem bírja ki a telet.” A bizonyíték Az ügyirat száma 20 297— 3/1-974. Készítette a Szolnok megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya. Felülvizsgálat az Üj- szanda 2. szám alatti ház állapotáról. „Alapozás és szigetelés nélküli tégla íálbaizatú vályog felmenő falazatú épület. Tetőszerkezet megcsúszott, cseréphéjazat hiányos, töredezett, különösen az épület mögötti fa] és tetőrész élet- veszélyes. A lakóépület régi cseléd-lakás, egy közös, nyitott kéményű konyháról 4 szoba nyílik, a helyiségek földeseik. Az épület nyílászáró szerkezetei elavultak, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok... az épület gazdaságosan nem újítható fel,... életveszélyessé nyilvánítom az 1964. évi III. törvény 37. paragrafus C. pontja értelmében.” Az öreqek Egyetlen szobai benne festett öreg- hálóbútor, a falakon képek, — a gyerekekről. A féltve őrzött, modern konyhaszekrény sarokra fordítva (így többet takar a falból), előtte kis asztal, terítő székek. Az idős asszony szégyenkezve szabadkozik: — Valamikor cselédek váltunk a Gajger uraságnál. Világra hoztam 12 gyereket, de csak 5 él közülük. A többit elvitte a láz meg- a nyomorúság. Amikor vége lett a háborúnak, az uram a té- gszbo ment, húsz évet dolgozott ott. Most már nyugdíjas. Miért maradtunk ebben az öreg házban? Amikor még dolgozott az uram, nem fizettek annyit a téeszben, hogy házat vehettünk volna magunknak. — Kié ez az épület? — Amikor kint voltak a tanácstól, azt mondták, hogy a városé. Két éve, hogy itt jártak, de azóta se történt semmi. Ha csak az nem, hogy a tető még jobban megcsúszott, hogy most már mindenütt beázik a ház. Mi már öregek vagyunk, két rög a múltból, nekünk már nincs sok hátra. De laknak itt mások is, fiatalok, összesen 5 lakó. Közülük is legjobban Rákócziékat sajnálom, azzal a két pici gyerekkel. A fiatalok Na nem tudnám, hogy két gyermeket hozott a világra azt hihetnem, még iskolás- lány. A vékonyka fiatalasz- szomy riadt barna szemekkel néz. Ura — -nagydarab fiatalember — téblábol körülöttünk, míg a régi közös konyhán keresztül az 6 lakrészükbe vezetnek. A füstszag — négy család közös nyitott^ kéményének füstje — beléette magát a geren-' dákba. A doh meg a penész nyomasztó -bűze összekeveredik vele. A „szobában” látszik, a fiatalasszony igyekszik valamelyest barátságossá tenni ezt a lakásnak már alig nevezhető épületrészt. •— Nem merjük megbolygatni a falakat, mert leotn- laniak. Nem lehet tapasztaná, meszelni. Csak megy az enyészetbe minden. — Hogyan kerültek ide? — Az édesanyámékkál laktam, itt is születtem ebben a házban, — magyarázza af-i-a- tálalsszony. — Az apám meghalltt, anyám férjhez ment Rákócziba, éc én itt maradtam az urammal. — Hol dolgozik? — kérdem a férjet. — A Vörös Mező Tsz tagja váltam, de, hogy egyesültünk, -most a Rákóczi téeszben vagyok traktoros. Jártam én annakidején a Vörös Mező vezetőségénél, meg is ígérték, hogy kapok telket, amire majd építhetünk, de nem lett belőle semmi. — Mennyit keresnek? — Az én keresetem 2700— 3000 forint körül van havonta, a feleségemé meg, amikor dolgozik, kétezer körül. — De most gyermekgondozásin vagyok. Nem is tudnám hová tenni a gyerekeket, pedig a vállalatomnál biztos szükség lenne rám. Egyéhként a Volánnán vagyok kalauz. — Még csak reggel 9 óra és már kimosott? — Nem tudok aludni, meg az uram is korán jár munkába. Minden reggel fél öt- -kor kelek. Hogy élnek itt? — Ahogy lehet. A buszmegálló itJöbb kilométerre van tőlünk, hát még a bolt. A postás se jár hozzánk, mert ide csak földút vezet. Persze amint látja, villany sincs. Az a furcsa, hogy lakbért se kér tőlünk senki. Mintha nem is volnánk a viliágon. — Nem tudnának saját erőből lakást építeni maguknak? — Nincs sok pénzünk, olyan 6—8 ezer foifttot tudtunk eddig összespórolni. Csak 74-ben házasodtunk össze. Az elnök A rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz elnöke, dr. Be- reczki László - keserűen mondja: — Én sem hittem volna, hogy emberek még ilyen körülmények között élnek. Amikor egyesültünk a sza- joli, meg a szamdaszöllősi téessizel, 32 olyan családot vettünk át melyek cselédházban laknak. Száj ólban tíznek már megoldottuk a lakásgondját, Szanidán háromnak. Körülbelül 1 milliót költünk évente ilyen célra, de évtizedek mulasztását nem tudjuk ilyen rövid idő alatt pótolni. Már kerestem az illetékes tanácsokat: oldjuk meg ezeknek az embereknek a gondját. Sámoljuk fel közösen az öreg házakat, felejtsük el, hogy bennük valamikor emberek kényszerültek élni. — Mit tudnak tenni Rá- kócziék érdekében? — A férj nálunk dolgozik, a mi dolgunk segíteni rajtuk. Még nem tudom, hogyan de egy biztos: a két pici gyerekkel a telet már nem töltik ott. De latonak abban a házban olyanok is, akikről a tanácsnak kellene gondoskodnia. És végül _________ L assan lombjukat vesztik a fák. Rákócziék keserves élete rövidesen a múlté lesz. De mit jelent az ősz az Üj- szanda 2. számú ház (többi lakójának? Üjabb keserves telet, — elfelejtve? Jó lenne hinni, hogy róluk sem feledkeztek el. Varga Viktória A KNEB vizsgálja A szakmunkástanulók helyzete A szakmunkástanulók száma megközelíti a kétszázezret, s az általános iskolát végzett fiatalok csaknem fele szakmunkásképző iskolákban tanul tovább. Képzésük, élet- és munkakörülményeik formái alapvetően eltérnek mind az általános iskoláétól, mind a középiskolák egyéb típusaiétól. A jövő munkás- osztályának alakítása, formálása szempontjából nagy jelentőségű, hogy az oktatási intézmények és a vállalatok mennyire szervezetten foglalkoznak a munkásfiatalok rétegével. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szakmunkás tanulók élet. és munkakörülményeiről vizsgálatot indít. A felmérés célja annak megállapítása, miként biztosítják a szakmunkástanulók nevelését. képzését, hogyan állnak rendelkezésre a személyi és a tárgyi feltételek. A vizsgálat az 1973—1976- os időszakot öleli fel, s 25 szakmacsoportot érint. Szocialista országok hadtörtánészeinek tapasztalatcseréje Bővítik a balatonfüredi szívkórházat Négy új épülettel bővítik a balatonfüredi szívkórházat. Három, egyenként 100 ágyas pavilont és egy központi kiszolgáló tömböt építenek. A pavilonok minden emeletén 24 kétágyas, fürdőszobás kórterem lesz. A kórtermek ablakai a Balatonra néznek. A beruházás 190 millió forintba kerül, s 1978-ra készül el. (MTI foto - KS)
