Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-27 / 254. szám
1976. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitörésvédelem Megelőzni és elhárítani Öt KGST-tagország olajipari szakembereinek tanácskozása Az egész ország emlékezik még rá — bár jó néhány éve történt — amikor az egyik Szeged környéki olajkút kitört és hosszú napokig torony magasságú égő fáklya varázsolt nappalt az éjszakából. A hatalmas tűzzel olajbányászok, tűzoltók, katonák százai birkóztak, míg végül — a szovjet kitörés- védelmi szervezet segítségével — sikerült eloltani a kutat. De ezután is miég hetekig tartott, amíg megfékezték a feltörő olajat és gázt. Addig — heteken át — naponta ezer köbméternyi kőolaj folyt el, naponta egymillió köbméter gáz szökött a levegőbe. Hatalmas érték. Túl a veszélyhelyzeten tehát gazdaságilag sem mindegy, milyen gyorsan, szakszerűen tudják az olajbányászok az elszabaduló kutat kordába szorítani, sőt, ha csak lehet, már magát a kitörést megelőzni. A magyar olajbányászat kitörésvédehni szervezete jól vizsgázott az elmúlt években. Ennek is köszönhető, hogy a Szeged környékihez hasonló méretű „baleset” azóta nem fordult elő. A kitörésvédelem nemcsak nálunk, a környező szocialista országokban is gond, ezért, a KGST komplex programja alapján, 1975 októberében öt tagország (Bulgária, NDK Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia) együttműködési egyezményt int alá a kőolaj- és földigázkutak kitörésének megelőzésére és felszámolására. A magyar szervezet fejlődésének eredményeként könyvelhető el, hogy a közös munka összehangolásával, egy koordinációs központ létrehozásával Magtyaror- szágot bízták meg. Az első nemzetközi ülésre, amelyen a résztvevő országok képviselői az együttműködés részleteit tárgyalják meg, most került sor. A tanácskozás tegnap délelőtt kezdődött Szolnokon a Touring Hotelban. A megbeszélések három napig tartanak, s a' résztvevők megállapodnak abban, milyen intézkedéseket kell tenni, hogy a különböző országok kitörés- védelmi szervezetei azonos színvonalra kerüljenek, úgy, hogy ha bármelyik országban jelentős kőolaj- vagy földgázkitörés következnék be, egyik a másiknak segítséget tudjon nyújtani. (Erre mér volt is példa két alkalommal, a magyar kitörésvédelmi szervezet Csehszlovákiában nyújtott eredményes segítségét.) A közös kitörésvédelmi koncepció kidolgozása gazdaságilag is jelentős, hiszen ez a miunka sok eszközt kívánt meg, viszonylag nagy beruházásokra van szükség. Ha a tagországok saját szervezeteiket úgy alakítják, hogy azok mintegy egymást kiegészíteni is képesek, ‘jelentős lesz a megtakarítás. Az öt ország olajbányász szakemberei nemcsak az elméleti kérdéseket igyekszenek a szolnoki tanácskozáson tisztázni, hanem egy bemutatón is részt vesznek. Pénteken a delegációk megtekintik a magyar kitörés- védelmi szervezet ez évi „nagygyakorlatát” Kiskunhalas határában. Észt orvosok előadása Jászberényben Tegnap délután Jászberényben a városi tanács dísztermében Észtország és Szolnok megye kapcsolatának keretében tailinni orvosok találkoztak magyar kollégáikkal a jászberényi Városi Tanács kórházának rendezésében megtartott tudományos gyűlésen. Az észt szakemberek a gyomorráfc ’kutatásának és felderítésének eredményeiről tartattak előadást. Dr. Figus Albert, a jászberényi kórház igazgató-főorvosa megnyitójában beszólta jászberényi és a tailinni kórház között kialakult munkakapcsolat jelentőségéről, majd átadta a szót az előadóknak. Dr. Joszif Belcsi- kov, az orvostudományok kandidátusa az Észt SZSZK lakosságának megelőző szűrővizsgálatáról számolt be. Dr. Agu Viirmaa osztályvezető főorvos a gyomorráfc korai formáinak felismerését ismertette dr. Maié Mjan- niko tudományos munkatárs pedig a gyomorrák krónikus megbetegedéseinél tapasztalt immunreafctívitás mu- taóiról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Az észt vendégek a jászberényi tudományos gyűlés után még négy napot töltenek hazánkban, ahol az ország nevezetességeivel ismerkednek, illetve Jászberényben ellátogatnak a Hűtőgépgyárba és meglátogatnak egy mezőgazdasági üzemet is. Kötődések évekre Agrárszakemberek. Az esztendő nagyrészében hajnalban kelnek — s nem ritkán — csak a TV-híradó harmadik kiadására érnek haza. így van ez a tavaszi vetés, az aratás idején, és így van most is az őszi betakarításkor., A kötetlen munkaidő ritmusát az időhöz kötött munka diktálja. A lakás, a megfelelő 'kereset, a tanult szakma hasznosítása életünk, munkánk, nyugalmunk alapja. A tárgyi, anyagi feltételek megteremtése azonban nem minden. A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet jó anyagi feltételekkel fogadja a mezőgazdasági. állattenyésztési, a gépekhez értő szakembereket. Korszerű szolgálati lakásokban laknak, részesei a szövetkezeti tagságot megillető minden juttatásnak, kedvezménynek. A havi jövedelmük nem kevés, igaz. a napi műszak sem nyolc óra. A tágabb környezet, jelen estben a termelőszövetkezet, az egyre jobban serkenő közösségi élet, az ott lakó emberek — jó értelemben vett — lokálpatriotizmusa hat-e a „ betelepültekre” ? Raisz Gusztáv főagronó- mus már cibakházinak száj mit. Az a tíz év, amit ott töltött bizonyíték ... főként azzal kiegészítve hogy aktív közéleti ember. Tagja a községi tanács végrehajtó bizottságának, tanácstagi „minőségében” pedig közvetlen részese körzete gondjainak. — Tíz év után, hogyan emlékszik: nehéz volt hizabnat nyerni? — Idő kellett hozzá. Ez részben rajtam is múlt, hisz az első két évben inkább csak saját életem, idő- és munkabeosztásom legelfogadhatóbb arányait kerestem. Másra nem volt időm. Aztán kialakult a hétköznapok ritmusa, és már odafigyelhettem arra is, ami túl van a kapun. — Hallottam, hogy aktív szerepet vállalt a község szépítéséért indított mun- kaakcióban is... — Szakmába vág. A térrendezés, a játszótér, az utcák rendben tartása, a fásítás, a parkosítás mindenkit gyönyörködtet, az idegenek, átutazók dicsérete mindig mindannyiunknak jól esik. Ugye sokat változott Cibakháza mostanában? Házak sora épül, van már központ, jó színfolt egy-egy épület- csoport, vezetik a vizet, járda épül... Valahogy „felébredt” a község sokáig tartó álmából. — Hogyan képzeli a jövőjét? — Sok minden ideköt. A feleségem itt gyógyszerész, szeretem a munkám, megtaláltam a szabad idő számomra legjobb elfoglaltságát, ismernek — talán bizalommal is vannak irántam — és né-'‘ miképp otthon vagyok. Nagy- szüléim itt élnek, részben ezért is választottam munkahelyül annakidején ezt a tsz-t. Markó Sándor még „ritmus-zavarban” van. A termelőszövetkezetbe két és fél éve került. Gépészmérnök, a gépjavító műhely a szőkébb munkahelye. — Sok minden másképp alakúit, mint hittem. Megvan a háromszobás szolgálati lakás, biztosítottak az alapvető feltételek. Ám a munkában... A gépészeti munka szinte kizárólag a javításokból áll. Nem kérik ki a véleményünket egy-egy gépi beruházás előtt, hiába a rendszerek elterjedése, a sok korszerű mezőgazdasági gép ... csak később tudjuk meg, hogy mit rendeltek, mit vettek, holott a mi véleményünk nem mindig efve- zik ezzel. Ez persze nem cibakházi sajátosság. Beszéltem a volt évfolyamtársaimmal, a hasonló munkakört betöltő mérnökökkel. — Ezt a véleményét elmondta már a szövetkezet fórumain? — Természetesen. Sokat beszélgettünk erről Gál József párttitkárral is. Ismeri véleményem, tud a gondjaimról. És megérti, hogy a kizárólagos javító-karbantartó munka — amit csinálunk — kevés. — Tehát, elvágyik? — Nem a téesz ellen van kifogásom ... máshol is ez van. Én inkább a gépészek helyének megfelelő tisztázását sürgetném. Talán a mostani termelőszövetkezeti kongresszuson szóba kerül ez is. Maajkó Sándort tisztelik, szeretik munkatársai. A szó- jaföldön aratók két forduló közt leálltak, kérdezgettek tőle, beszélgettek vele. A távolban szántó traktoros is nagy lendülettel köszöntötte. .. és Gál József párttitkár később megerősítette a fiatalember megbecsülését. A szövetkezet párttitkára is innen van a negyvenen. Könyvelőként dolgozott még egy éve, majd bizalmat szavazott neki a párttagság. Tősgyökeres cibakházi, a gyermekkor, a felnőttkor, a család és a munka mind ideköti. — Mindenkit ismerek, s engem is ismernek. Ez nagy előny. Sok bizalmas gondnak vagyok hordozója. Ügy hiszem, hogy a fiatal szakemberek őszinte, okos véleménye annak a jobbat akarásnak a része, amely jellemzi napjainkat. T. Szűcs Etelka Az újszószi Vegyesipari Szövetkezet elektromos részlegében évente 15 ezer elektromotor készül. Képünkön a 3 KW teljesítményű motor állórészének szigetelésén dolgoznak- MG Rekonstrukció, korszerűsítés lUlíllíárdok a Szolnoki Papírgyár fejlesztésére Három év tanulságai Hz ipari szövetkezetek és a szakszervezet együttműködése A papírtermékek iránti igények a szakemberek előrejelzése szerint a közeli években is erőteljesen növekednek. Mind több papírt kémek a lap- és a könyvkiadók, az egyre korszerűbben csamaigoló bel_ és külkereskedelem, s a tovább kulturálódó életvitel általában véve is a papír- és a papírfeldolgozó ipar további fejlesztésére ösztönöz. A IV. ötéves terv időszakát főként az alappapírak termelését fokozó egyedi nagyiberuházások jellemezték, az 1976—80- as évek további, összesen csaknem 6 milliárd forintos fejlesztésében elsődlegesen a papírfeldolgozás korszerűsítése, a vállalati döntésű beruházások részarányának növekedése, a rekonstrukciós jelleg a meghatározó. Két hónappal asz. V. ötéves terv első esztendejének lejárta előtt arról érdeklődött az MTI munkatársa a Köny- nyűipari Mimásztériumbam, hogy hol tartanak most a növekvő igények kielégítésére való felkészülésben? Elmondották, hogy Dunaújvárosban ez év közepétől már üzemszerűen termel a hullámvertikum új, oagy alappapírgépe, s a gyorsítási programnak megfelelően — várhatóan november elején — a félcellulózgyár is megkezdi az üzemszerű termelést. hogy egy esztendő alatt 50 ezer tonin’a termékkel járuljon hozzá a hatalmas kombinát továbbfekM- gozó egységeinek munkájához. A vertikum kiépítésének harmadik, befejező lép- csőjeként már nagy ütemben szerelik a dobozgyártó üzemet, ahoi várhatóan november közepén kezdődik a próbaüzem, ami a gyorsításon felül további másfél hónap időnyereséget jelent. Így remény van arra, hogy eredetileg hat hónaposra tervezett próbaüzem is lerövidül és jövő év tavászán itt is üzemszerűen gyárthatják a különféle dobozokat. Ez egyúttal azt jelenti ihoigv gyakorlatilag már 1977-ben megszüntethetik a hull ám- dobozok meglehetősen drága nyugati importját. A minisztériumban most a szolnoki papírgyár 5,5 milliárd forintős — ötéves tervet érintő — rekonstrukciójának fejlesztési céljavaslatát tárgyaljaik. Szolnokon egy nagy, évi 50 ezer tonna író-nyomó papírt előállító gép felszerelésre kerül sor, és ehhez kapcsolódóan egy évente 15 ezer tonna kapacitású mázolóüzem is létesül. Itt a nyomdaiparban használatos különféle mázolt papírokat gyártják majd — elsőként a magyar papíripar történetében. Az ilyenfajta papírokra nyomják például a nyomdatechniikaiiliaa nagyon igényes művészettörténeti könyveket és a színes kivitelű prospektusokat. Az új szolnoki mázolóüzem várhatóan a VI. ötéves terv idején kezd munkához. Ugyancsak előkészítés alatt van a csepeli papírgyár rekonstrukciója, aminek kivitelezése 1980-ban kezdődik. Gyakorlatilag az idén kezdődött el a régebbi papírfeldolgozó üzemek és gépek vállalati beruházású felújítása, korszerűsítése, amiihez 1,1 milliárd forint állami támogatást irányoztak el. Főként gépcserékkel fejlesztik egyrészt a háztartási és egészségügyi termékek, másrészt a csomagolóanyagok előállítását. Az előbbi termékcsoportokból az új gépek beállításával várhatóan teljeskörűen biztosítható lesz a hazai igények kielégítése. Például papírzsebkendőből a múlt évi 2100 tonnás hazai termelést 1980-ra 5000 tonnára szalvétából 2600 tonnáról 3500 tonnára emelik. Ennek érdekében bővítik a lábatlan! vékonypapírgyárat, ahová újabb gépeket állítanak be. A csomagolóeszközök gyártásának fejlesztésére többek között Szolnokon. Kiskunhalason és a budai dobozgyárban hajtanak végre korszerű, sítéseket, hogy növelhessék a zacskók, tasakok, dobozdk gyártását. A megnövekedett igényekhez alkalmazkodva ugyancsak sor kerül a különféle füzetek, irodai papírok főzfői termelésének bővítésére. A bélapátfalvai cementgyár beruházásához kapcsolódva kisebb építkezéssel. új gépek beállításával bővítik Nyíregyházán a zsáíkgyártó kapacitást. A mintegy 550 millió forint beruházást igénylő fejlesztés körülbelül 10 ezer tonnával növeli majd évente a papírzsákterme- lést. Ugyancsak ebből az összegből megoldják a zsákok alappapírját gyártó csepeli négyes gép korszerűsítését is, ami minőségileg jobb alapanyagot biztosat majd a zsákgyártáshoz. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége valamint a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége 1973 nyarán megállapodást kötött a két szerv együttműködéséről. A közös állásfoglalás szerint a HVDSZ és az OKISZ az ipari szövetkezetekben dolgozó alkalmazottak és ipari tanulók érdekvédelmi és képviseleti tevékenységét együttesen látja el. A közös feladatok között elsősorbaan a szak- szervezeti szervek létrehozása, a szervezettség arányainak javítása szerepelt. Az állásfoglalás óta a harmadik esztendőben járunk. Az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége elnökségének tegnapi ülésén az eltelt évek eredményeiről, a további tennivalókról hangzott el tájékoztató. Magos József, a HVDSZ területi bizottságának titkára elmondta, hogy a megye ipari szövetkezeteiben dolgozó 2200 alkalmazott és 728 ipari tanuló körében, a szervezés elkezdődött. Sajnos, korántsem járt gyors és jó eredményekkel. Jelenleg hétszáz tagja van a területi bizottsághoz tartozó alapszervezetnek és a 13 szakszervezeti csoportnak. Feltételezhető az is, hogy több ipari szövetkezetben — például az 'építőiparban — az alkalmazottak egy része más szakszervezetnek — példánk szerint az ÉDOSZ-nak — a tagja. A szövetkezeti és szakszervezeti állásfoglalás szerint azonban az ipari szövetkezetekben egységesen a Helyipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete jogosult az érdekvédelemre és képviseletre. Az elnökség határozatiban 'most az együttműködés szellemében kérte a HVDSZ megyei bizottságát., valamint kötelezte a KISZÖV-öt a gyors és hatékony szervező, segítő munkára. 1977 májusáig a megye ipari szövetkezeteiben meg kell szervezni a szakszervezeti hálózatot, a bizalmi, főbizalmi rendszert az alkalmazottak és az ipari tanulók, valamint a már szövetkezeti tagként dolgozó, de jogfenntartó viszonyt létesíteni Kívánók körében. A tanácskozáson Molnár János, a KISZÖV elnöke foglalta össze a tennivalókat, s sürgette a tényleges, jobb szervező munkát.
