Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
1976. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Baromfikeltető Vállalatnál heti 130-150 ezer csirkét keltetnek. Képünkön a tojások tálcázását végzik. Ez a keltetés előkészítésének utolsó művelete - MG II veszélyeztetett családokért Állami gondoskodás, társadalmi összefogás A fiatalkorúak öt százaléka (125 ezer fiatal) él hazánkban olyan családban, ahol a szülők nem képesek biztosítani a gyermek szellemi, erkölcsi és testi fejlődését. Ha arányuk nem is változik arra kell számítani, hogy a fiatal nemzedék táborának gyarapodásával (1980-ra 250-300 ezerrel többen lesznek) a veszélyeztetett gyermekek száma is emelkedik. Ma is vannak, veszélyeztető okok, legfeljebb részben másfélék és sok áttételein át haltnak is. M'ég az olyan pozitív .társadalmi jelenség is minit a miők foglalkoztatása, ezek közé tartozhat. A szülői felügyelet ‘ hiányát nem mindig pótolhatják a gyermekintézmények nevelői (an_ nál is inkább, mert még mindig kevés az óvodá, a napiközi az országban). Vagy említhetnénk a válások évről évre növekedő számát. (Tavaly félmillió gyermek sorsát érintették). A lakáshiányt, a városiasodást, az új lakótelepek kialakulását, ahol csökken a társadalmi kontroll) .is a veszélyeztetést előidéző tényezők közé sorolhatniuk. Mindezt hétfőn este Szolnokon, a gyermek és ifjúsági hét rendezvénysorozatának megnyitóján mondta el László József az Oktatási Minisztérium osztályvezetője Mit tehet a társadalom? Kik támogathatják és hogyan a veszélyeztetett családokat ? László József tájékoztatójának ez volt a központi témája, és erről kérdeztük az .előadás után. — Társadalmi összefogás nélkül esy lépéssel sem juthatunk előre. Ez n©m azt jelenti, hogy a megoldást, a veszélyeztetett gyermekről való gondoskodást csak a társadalmi aktivistáiktól vár. juk. A kormány, a minisztérium és a helyi .tanácsok az utóbbi esztendőben inaÉyon sok eredményes intézkedést tettek. A hivatásos pártfogói hálózat 'kiépítése, a neveléA környezet tisztaságáért A fűzfői Nitrokémia évente nagy összeget fordít környezetvédelemre. Külön kutató apparátus foglalkozik azzal, miként tudják elérni azt, hogy szennyezett víz vagy gáz ne hagyja el az üzemet. Most megkezdték a korszerű és hazánkban még egyedülálló — levegőszeny- nyeződés-védelmd hálózat kiépítését. 15 automatikusan működő mintavevő állomást hoztak létre, s ezek mérési eredményeit rádió adó-vevő továbbítja azokhoz a szakemberekhez. akik azonnal intézkedhetnek. sí tanácsadó intézet létrehozása (egyelőre esalk a megyeszékhelyeiken, és Budapesten) a nevelőotthonok korszerűsítése, differenciált fejlesztése, az állami gamdos- kodás új rendszerének kiala. kitása, az intézeti nevelésnek megannyi új, árnyaltabb tormája lényegesen javított a helyzeten. A gyámhatóságok ma már több miint húszféle védő és óvó intézkedés közül választhatják ki az adott esetben legmegfelelőbbet. Ezek közül új a rendszeres nevelési segély, amit azok a szülők kaphatnak me? akik alkalmasaik a gyermeknevelésre, de önhibájukon kívül anyagi támogatásira szorulnák. Hogy a gyámhatóság időben segíteni tudjon, jól keli ismernie a rendelkezésre álló lehető- sógéket, és természetesen a veszélyeztetett család körülményeit. — Elméletileg igen, de köztudomású, hogy a gyám- ügyesek, a hivatásos pártfogók túlterheltek. — Tudjuk, hogy a gyámügy területén nagy a fluktuáció és sok a munka. Tavaly 500 ezer esetben (s ezek nagyon kényes ügyek!) kellett ilyen vagy olyan intéZke dóst hozni. Egy-egy esetben a legcélszerűbbet választották-e az ügyek intézői? Hát igen. sokhelyütt gond a hozzáértés hiánya. A szakképzettség megszervezésével, a jelenleginél nagyobb társadalmi aktívahálözat kiépítéséivel lehet munkájukat hatékonyabbá tenni. Felbecsülhetetlen az a segítség, amit A cipőboltok forgalma észrevehetően nőtt az elmúlt héten. Főként zárt félcipőket, béleletlen, könnyű csizmákat vittek a vásárlók. Az októberi eső, az öt-hat fok megtette a magáét. A kirakatokban még alig láthattunk csizmákat, az utcán azonban már egyre gyakrabban találkozhatunk a divatos, az eső ellen védő női és gyermek-lábbelikkel. A Kelet-magyarországi Ci- pőnagykereskedelmi Vállalat felkészült a hidegebb időre. Eddig mintegy 30 ezer pár a 15 ezer társadalmi aktíva (köztük megannyi pedagógus, szocialista brigád, nép- frontos) a gyámügyesetonek ad. Az a 104 hivatásos pártfogó, akinek 6 ezer utógondozásra szoruló fiatal lépéseit kell egyengetni, a nevelők, a munkahelyi kollektíváik nélkül ha megfeszülne, sem tudna sikert elérni. — Szolnok gyermek- és ifjúságvédelmi bizottsága, amikor megszervezte a 41 előadásból és az esténkénti ifjúsági őrjáratokból álló egyhetes rendezvénysorozatot, a figyelem felkeltését tűzte ki célul. Felhívás ez Szolnok lakóihoz, üzemeihez, iskoláihoz. hogy csatlakozzanak ahhoz a 10 szocialista brigádhoz, melyek vállalták már egy-egy veszélyeztetett család gondozását, csatlakozzanak ahhoz a 40 társadalmi aktívához, akik rendszeresen segítik a gyámügyesek, a hivatásos pártfogók munkáját, jelzik, h°l élnek rossz körülmények között gyermekek (hiszen ha veszélyben van égy.egy fiatal egészséges fej. lődése, az már nem csak a szülők, nem csak a család magánügye). Ha tájékozottak (ebben az esztendőben már rendszeresen találkoztak szakemberekkel, akik el. mondták mikor miit tehetnek) a jelzésen túl már javaslattal is élnek: gyorssegélyre van-e szükség. Vagy az apa alkoholéivá«) -kezelésére. vagv megoldás az is, ha a férj fizetését, a családi pótlékot a feleség veszi fel, és miég sorolhatnánk a lehetőségeket. — Ilyen és ehhez hasonló, laslsan gyakorlattá váló kezdeményezések is hozzájárulnak ahhoz, hogy Szolnok megyében. így természetesen Szolnokon is, jónak tartjuk a igyermek- és ifjúsáigvédel- mi munkát.. Kovács Katalin férfi-, női és gyermekcsizmát szállított a megye cipőüzleteibe. Raktárai most sem üresek, hiszen folyamatosan érkeznek a gyártó vállalatoktól a cipők. Sok gumi- és műbőrcsizma került az üzletekbe. Nem hiányzik aiz évszak „slágere”, az éktalpas csizma sem. több fazonban, minőségben — és természetesen különböző árakon — már most kapható. A nagykereskedelmi vállalat ígérete szerint az „igazi” csizmaszezonban sem lesz hiány belőle. Októberi eső ellen, télre készülve „Vitázunk, $ ez természetes” Beszélgetés egy ifjúsági parlament után — Beszélgessünk az ifjúsági parlamentről! A 31 esztendős Lendvai Ferenc, a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodájának üzemmérnöke hunyorog szemüvege mögül, hosszú szőke haját oldalra simítja: ő készen áll. — Milyen volt a parlament? — Klassz volt. — Mitől? — Először is egy jó beszámolótól, amit az igazgatónk tartott. Utána pedig az őszinte, nyílt vitától. — A vita valódi volt? — Az bizony. A fiatalok keményen bíráltak is. — Tehát a folyosókon, irodákban sem beszélnek a fiatalok más problémákról, mint az ifjúsági parlamenten? — Persze, hogy nem! Nem csak porhintés volt a parlamentünk! — Egy kis ízelítőt kaphatnánk a gondokból? — Sok szó esett a mérnöktovábbképzésről. Aki járt, beadja a hallottak vázlatát, s a vezetők eldöntik, tartson-e belőle előadást vagy sem. Én is voltam- továbbképzésen. más is, köteleztek a vázlat leadására — nem teljesítettük. Minek? Szóban is elegendő lenne, és szerintem minden mérnöktovábbképzésen hallott téma megérdemelné, hogy továbbadjuk a többieknek. Tehát mulasztottunk, de csak azért, mert fölöslegesnek érezzük az ad- minisztrálgatást. Rugalmasabban kellene kezelni ezt a mostanában induló gépezetet! Nos, például erről volt szó. — És még? — Maradjunk még a szakmai műveltségnél, mivel ez volt az ifjúsági parlament egyik kulcskérdése. Nincs megoldva nálunk a fiatal műszaki rajzolók, szerkesztők, tehát az érettségizettek továbbképzése. A beszámoló szerint ezek a fiatalok vagy nem alkalmasak ilyen to- továbbképzésre. vagy nem igénylik. Mit mondjak? A vállalat 80 százaléka fiatal, feltétlenül meg kell oldani ezt a problémát is. Ezt elmondtuk' a parlamenten. — A válasz? — Hogy próbálkoztak TIT, ÉVM és helyi szervezéssel, de nem ment a tanfolyam. És ezt nem tudom elfogadni. — A megoldás? — Szerintem a tervező iroda mérnökei jól elvégezték ezt a munkát. — Elhangzottak egyéb gondok is? — Igen. Eddig a szakszervezet intézte a fiatalok üdültetését: mi csak az elő- vagy utószezonban kaptunk helyet. A KISZ javasolta, hogy az elosztásnál kérdezzék meg a fiatalok képviselőjét. Ezután így lesz, ez rendben van. hanem... Mondjam még? — Ha lehet. — Nos, a beilleszkedés. A beszámoló itt bírálta legjobban a fiatalokat. Az úi dolgozókban a régiek vetélytár- sat látnak, akik elviszik a mozgóbérüket. Ha az újak kérdeznek valamit, akkor „feltárják” a régit a melóban, s természetesen az újak alig értenek valamihez. Érdekes hogy a felszólalók általában egyetértettek a bírálattal. s keresték az indítóokokat. s a megoldást. Szerintem: az új dolgozókat több fizetéssel, kedvezménynyel veszik fel, mert másként nem jönnek. Ezért érzik a régiek, hogy őket nem becsülik meg. Ha például én új dolgozó vagyok, idejövök jó pénzért, szétnézek, látom a régiek alacsonyabb keresetét, mindjárt eldöntőm, itt sem maradok addig, hogy „régi” legyek. Ügy látszik, csak új dolgozónak érdemes lenni. Hogyan lesznek így a fiatalokból törzsgárdatagok? A válasz: most már törvény is szabályozza ezt a kérdést, minden rendben lesz. Na jó, de ugye a kiskapuk! Kíváncsi vagyok. — Tehát érdekes volt a pariáment. — Nagyon. Jól kibeszéltük magunkat, mindenki elmondta, ami a bögyében volt, az igazgató csakúgy, mint a beosztott. Ez a második parlamentünk: az elsőhöz képest — nem túlzók! — óriási a fejlődés. Az elsőn még azt sem tudtuk, kinek kell készítenie az ifjúságpolitikai intézkedési terveket, akkor még ezen vitáztunk, nem az igazi gondokról. Tavaly nem volt parlament, de az igazgató rendezett egy ifjúsági fórumot, az már elég jó volt. Ez a mostani pedig!... Az a klassz, hogy dolgozom egy tervező irodában. ahol az élet rendje szerint vannak problémák, ez természetes, hát fogom magam, felállók, elmondom, ez is természetes, az igazgató válaszol, vitázunk, ez is természetes, keressük a megoldást, ez is természetes. Így halad az élet, s jól halad, mert néhány éve ez még nem volt jellemző, szinte azt sem tudtuk, ki az, igazgató, .mert sohasem láttuk. Most viszont a szintén fiatál vezetőinkkel naponta találkozunk a rnUh- kaasztal mellett, s megbeszéljük a napi gondokat. Olyan ez, mintha naponta gyakorolnánk ezt a parlemn- iti-légkönt — kicsiben. Körmendi Lajos Közlekedésről az óvodákban és az iskolákban Ülést tartott a megyei KBT elnöksége n mosóteknőtől az automata mosógépig fl RflVILL jubileumi kiállítása A 25 éve működő Ravill Kereskedelmi Vállalat jubileumi kiállításit nyitott tegnap a Divatcsarnok Lotz- termében. A kiállítás dokumentálja a hazai villamosipar három évtizedes fejlődését. Bemutatja például a háztartási munka gépesítésének útját a fa mosóteknőtől az automata mosógépig. Láthatók a 40-es évek „super” rádiói és a mai teljesen tranzisztort- zált asztali-, zseb. és táskarádiók. A fiatalok ma már bizonyára megmosolyogják a mechanikai laboratórium első, annak idején szenzáció- számba ment monstrum magnetofonját, amely mellett látható a mostani korszerű hordozható kis készülékeik, kiállították az elsőha_ zai televíziókészülékeket — köztük iniem egy még ma is olyan jól működik, mint a legújabbak — mellettük a „.jövőt” a színes televíziót. Látható a bemutatón a „Vámpír” nevű kézi villamos porszívógép, s a padlókefélő készülékek őse is. A hazai ipar műszaki, technológiai fejlődését bizonyító kiállításon a Ravill — az év végi csúcsforgalomra készülve — bemutatja a korszerű háztartási gépek és híradástechnikai cikkek jelenleg kapható gazdag választékát, s a rövidesen kapható újdonságokat is. Így például ott van már a kiállításon a szovjet gyártmányú zseb-televízió, amely 4000 forinton aluli áron rövidesen forgalomba kerül. Tegnap Mezőtúron, a Debreceni Agrártudományi Egyetem gépészeti főiskolai karán tartotta ülését a megyei KBT elnöksége. A tanácskozás központi témája az óvodákban, az általános és középiskolákban folyó közlekedési oktatás és nevelés volt. A megyei helyzetet elemző,. arról általános keresztmetszetet adó jelentés megállapította és megannyi példáival bizonyította, hogy az óvodákban és az általános is. kólákban — ha van is még tökéletesíteni való módszeren és gyakorlaton — rendszeres, jól szervezett és színvonalas a közlekedési ismeretek tanítása. A megyében 32 óvodában jól felszerelt KRESZ-parkokban próbálgatják az apróságok a biztonságos közlekedés alapvető magatartásiformáit elsajátítani. Az évenként rendszeresen meghirdetett népszerű óvodai rajz- pályázat is nagyszerű alkalmat nyújt a már meglévő közlekedési ismeretek elme. lyítésére. Az iskolákban magasabb szinten folytathatják a gyerekek, amit az óvodákból elkezdtek, hiszen a legnagyobb a hagyománya az általános iskoláikban vain a közlekedési tantárgy oktatásának (1960 volt a kísérleti esztendő) amelyben a Deda- gógus önkéntes rendőrök elvitathatatlan érdemeket szereztek. Igaz. hogv eddig csak egyetlen általános iskoláiban készült el a KRESZ-park. de a városok. nagyközségek technikailag is egvre jobban felszerelt közlekedési létesítményeit rendszeresen látogatják a diákok. (Bár tervszerű kihasználtságukról, különösen a nyári időszakban. nem beszélhetünk.) Elismeréssel szólt a jdlientés a megye több mint ezer közlekedési úttörőjének hasznos tevékenységéről, a rendszeres és sok, ezer diák részvételével megrendezett közlekedési vetélkedőkről, versenyekről. A középiskolákban és a megye felsőfokú oktatási intézményeiben azonban — s ez nemcsak megyei, hanem országos probléma — nincs kidolgozva és megoldva a közlekedési ismeretek rend. szeres oktatása. Jó kezdeményezések itt-ott születtek, de egyelőre szinte kizárólag az MHSZ szervezte gépjárműbarát szakkörökben van lehetőség arra, hogy a diákok megtanulják a közlekedési szabályokat, és különböző kategóriájú gépjárművezetői vizsgát szerezzenek. Mindezt jutányos áron. Az elnökség tagjainak egyöntetű volt a véleménye, hogy a rohamosan motorizálódó társadalom, ban központi és egységes intézkedésekkel kell megteremteni annak lehetőségét, hogy a felnövekvő generáció minden korosztálya megtanuljon szabályosan és fegyelmezetten közlekedni, sőt gépjárművet is vezetni. A közlekedési oktatás és nevelés javítására részletes javaslatot dolgozott ki és fogadott el a megyei KBT elnöksége. Ezt követően Molnár Ernő a mezőtúri KBT elnöke és Debreceni Tamás a túrikevei közlekedésbiztonsági tanács titkára számolt be szervezetűk munkájáról, majd dr. Sarfcadi Imre a megyei rend. őrfőkapitáinyság közlekedés, rendészeti osztályainak vezetője ismertette a-z új KRESZ gyakorlati alkalmazásának eddigi tapasztalatait. Végül az elnökség tagjait dr. Patkós István a főiskola főigazgatója tájékoztatta a kar munkájáról.
