Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

1976. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Baromfikeltető Vállalatnál heti 130-150 ezer csirkét keltetnek. Képünkön a tojá­sok tálcázását végzik. Ez a keltetés előkészítésének utolsó művelete - MG ­II veszélyeztetett családokért Állami gondoskodás, társadalmi összefogás A fiatalkorúak öt százaléka (125 ezer fiatal) él hazánkban olyan családban, ahol a szülők nem képesek biztosítani a gyermek szellemi, erkölcsi és testi fejlődését. Ha arányuk nem is változik arra kell számítani, hogy a fiatal nemze­dék táborának gyarapodásával (1980-ra 250-300 ezerrel többen lesznek) a veszélyeztetett gyermekek száma is emelkedik. Ma is vannak, veszélyezte­tő okok, legfeljebb részben másfélék és sok áttételein át haltnak is. M'ég az olyan po­zitív .társadalmi jelenség is minit a miők foglalkoztatása, ezek közé tartozhat. A szü­lői felügyelet ‘ hiányát nem mindig pótolhatják a gyer­mekintézmények nevelői (an_ nál is inkább, mert még mindig kevés az óvodá, a napiközi az országban). Vagy említhetnénk a válások év­ről évre növekedő számát. (Tavaly félmillió gyermek sorsát érintették). A lakás­hiányt, a városiasodást, az új lakótelepek kialakulását, ahol csökken a társadalmi kontroll) .is a veszélyeztetést előidéző tényezők közé so­rolhatniuk. Mindezt hétfőn este Szol­nokon, a gyermek és ifjúsá­gi hét rendezvénysorozatá­nak megnyitóján mondta el László József az Oktatási Minisztérium osztályvezetője Mit tehet a társadalom? Kik támogathatják és hogyan a veszélyeztetett családokat ? László József tájékoztatójá­nak ez volt a központi témá­ja, és erről kérdeztük az .előadás után. — Társadalmi összefogás nélkül esy lépéssel sem jut­hatunk előre. Ez n©m azt je­lenti, hogy a megoldást, a veszélyeztetett gyermekről való gondoskodást csak a társadalmi aktivistáiktól vár. juk. A kormány, a miniszté­rium és a helyi .tanácsok az utóbbi esztendőben inaÉyon sok eredményes intézkedést tettek. A hivatásos pártfogói hálózat 'kiépítése, a nevelé­A környezet tisztaságáért A fűzfői Nitrokémia éven­te nagy összeget fordít kör­nyezetvédelemre. Külön ku­tató apparátus foglalkozik azzal, miként tudják elérni azt, hogy szennyezett víz vagy gáz ne hagyja el az üze­met. Most megkezdték a kor­szerű és hazánkban még egyedülálló — levegőszeny- nyeződés-védelmd hálózat ki­építését. 15 automatikusan működő mintavevő állomást hoztak létre, s ezek mérési eredmé­nyeit rádió adó-vevő továb­bítja azokhoz a szakembe­rekhez. akik azonnal intéz­kedhetnek. sí tanácsadó intézet létreho­zása (egyelőre esalk a me­gyeszékhelyeiken, és Buda­pesten) a nevelőotthonok korszerűsítése, differenciált fejlesztése, az állami gamdos- kodás új rendszerének kiala. kitása, az intézeti nevelés­nek megannyi új, árnyaltabb tormája lényegesen javított a helyzeten. A gyámhatósá­gok ma már több miint húsz­féle védő és óvó intézkedés közül választhatják ki az adott esetben legmegfelelőb­bet. Ezek közül új a rend­szeres nevelési segély, amit azok a szülők kaphatnak me? akik alkalmasaik a gyermeknevelésre, de önhi­bájukon kívül anyagi támo­gatásira szorulnák. Hogy a gyámhatóság időben segíte­ni tudjon, jól keli ismernie a rendelkezésre álló lehető- sógéket, és természetesen a veszélyeztetett család körül­ményeit. — Elméletileg igen, de köztudomású, hogy a gyám- ügyesek, a hivatásos párt­fogók túlterheltek. — Tudjuk, hogy a gyám­ügy területén nagy a fluk­tuáció és sok a munka. Ta­valy 500 ezer esetben (s ezek nagyon kényes ügyek!) kel­lett ilyen vagy olyan intéZke dóst hozni. Egy-egy esetben a legcélszerűbbet választot­ták-e az ügyek intézői? Hát igen. sokhelyütt gond a hoz­záértés hiánya. A szakkép­zettség megszervezésével, a jelenleginél nagyobb társa­dalmi aktívahálözat kiépíté­séivel lehet munkájukat ha­tékonyabbá tenni. Felbecsül­hetetlen az a segítség, amit A cipőboltok forgalma ész­revehetően nőtt az elmúlt hé­ten. Főként zárt félcipőket, béleletlen, könnyű csizmákat vittek a vásárlók. Az októbe­ri eső, az öt-hat fok megtet­te a magáét. A kirakatokban még alig láthattunk csizmá­kat, az utcán azonban már egyre gyakrabban találkoz­hatunk a divatos, az eső el­len védő női és gyermek-láb­belikkel. A Kelet-magyarországi Ci- pőnagykereskedelmi Vállalat felkészült a hidegebb időre. Eddig mintegy 30 ezer pár a 15 ezer társadalmi aktíva (köztük megannyi pedagó­gus, szocialista brigád, nép- frontos) a gyámügyesetonek ad. Az a 104 hivatásos párt­fogó, akinek 6 ezer utógon­dozásra szoruló fiatal lépé­seit kell egyengetni, a neve­lők, a munkahelyi kollektí­váik nélkül ha megfeszülne, sem tudna sikert elérni. — Szolnok gyermek- és if­júságvédelmi bizottsága, ami­kor megszervezte a 41 elő­adásból és az esténkénti if­júsági őrjáratokból álló egy­hetes rendezvénysorozatot, a figyelem felkeltését tűzte ki célul. Felhívás ez Szolnok lakóihoz, üzemeihez, iskolái­hoz. hogy csatlakozzanak ah­hoz a 10 szocialista brigád­hoz, melyek vállalták már egy-egy veszélyeztetett csa­lád gondozását, csatlakozza­nak ahhoz a 40 társadalmi aktívához, akik rendszeresen segítik a gyámügyesek, a hi­vatásos pártfogók munkáját, jelzik, h°l élnek rossz körül­mények között gyermekek (hiszen ha veszélyben van égy.egy fiatal egészséges fej. lődése, az már nem csak a szülők, nem csak a család magánügye). Ha tájékozot­tak (ebben az esztendőben már rendszeresen találkoz­tak szakemberekkel, akik el. mondták mikor miit tehet­nek) a jelzésen túl már ja­vaslattal is élnek: gyorsse­gélyre van-e szükség. Vagy az apa alkoholéivá«) -keze­lésére. vagv megoldás az is, ha a férj fizetését, a családi pótlékot a feleség veszi fel, és miég sorolhatnánk a lehe­tőségeket. — Ilyen és ehhez hasonló, laslsan gyakorlattá váló kez­deményezések is hozzájárul­nak ahhoz, hogy Szolnok megyében. így természetesen Szolnokon is, jónak tartjuk a igyermek- és ifjúsáigvédel- mi munkát.. Kovács Katalin férfi-, női és gyermekcsizmát szállított a megye cipőüzle­teibe. Raktárai most sem üresek, hiszen folyamatosan érkeznek a gyártó vállalatok­tól a cipők. Sok gumi- és mű­bőrcsizma került az üzletek­be. Nem hiányzik aiz év­szak „slágere”, az éktalpas csizma sem. több fazonban, minőségben — és természete­sen különböző árakon — már most kapható. A nagykeres­kedelmi vállalat ígérete sze­rint az „igazi” csizmaszezon­ban sem lesz hiány belőle. Októberi eső ellen, télre készülve „Vitázunk, $ ez természetes” Beszélgetés egy ifjúsági parlament után — Beszélgessünk az ifjúsá­gi parlamentről! A 31 esz­tendős Lendvai Ferenc, a Szolnok megyei Tanács Ter­vező Irodájának üzemmérnö­ke hunyorog szemüvege mö­gül, hosszú szőke haját ol­dalra simítja: ő készen áll. — Milyen volt a parla­ment? — Klassz volt. — Mitől? — Először is egy jó beszá­molótól, amit az igazgatónk tartott. Utána pedig az őszin­te, nyílt vitától. — A vita valódi volt? — Az bizony. A fiatalok keményen bíráltak is. — Tehát a folyosókon, iro­dákban sem beszélnek a fia­talok más problémákról, mint az ifjúsági parlamen­ten? — Persze, hogy nem! Nem csak porhintés volt a parla­mentünk! — Egy kis ízelítőt kaphat­nánk a gondokból? — Sok szó esett a mérnök­továbbképzésről. Aki járt, beadja a hallottak vázlatát, s a vezetők eldöntik, tart­son-e belőle előadást vagy sem. Én is voltam- tovább­képzésen. más is, köteleztek a vázlat leadására — nem teljesítettük. Minek? Szóban is elegendő lenne, és szerin­tem minden mérnöktovább­képzésen hallott téma meg­érdemelné, hogy továbbadjuk a többieknek. Tehát mulasz­tottunk, de csak azért, mert fölöslegesnek érezzük az ad- minisztrálgatást. Rugalma­sabban kellene kezelni ezt a mostanában induló gépeze­tet! Nos, például erről volt szó. — És még? — Maradjunk még a szak­mai műveltségnél, mivel ez volt az ifjúsági parlament egyik kulcskérdése. Nincs megoldva nálunk a fiatal műszaki rajzolók, szerkesz­tők, tehát az érettségizettek továbbképzése. A beszámoló szerint ezek a fiatalok vagy nem alkalmasak ilyen to- továbbképzésre. vagy nem igénylik. Mit mondjak? A vállalat 80 százaléka fiatal, feltétlenül meg kell oldani ezt a problémát is. Ezt el­mondtuk' a parlamenten. — A válasz? — Hogy próbálkoztak TIT, ÉVM és helyi szervezéssel, de nem ment a tanfolyam. És ezt nem tudom elfogadni. — A megoldás? — Szerintem a tervező iro­da mérnökei jól elvégezték ezt a munkát. — Elhangzottak egyéb gondok is? — Igen. Eddig a szakszer­vezet intézte a fiatalok üdül­tetését: mi csak az elő- vagy utószezonban kaptunk helyet. A KISZ javasolta, hogy az elosztásnál kérdezzék meg a fiatalok képviselőjét. Ezután így lesz, ez rendben van. ha­nem... Mondjam még? — Ha lehet. — Nos, a beilleszkedés. A beszámoló itt bírálta legjob­ban a fiatalokat. Az úi dol­gozókban a régiek vetélytár- sat látnak, akik elviszik a mozgóbérüket. Ha az újak kérdeznek valamit, akkor „feltárják” a régit a meló­ban, s természetesen az újak alig értenek valamihez. Ér­dekes hogy a felszólalók ál­talában egyetértettek a bírá­lattal. s keresték az indító­okokat. s a megoldást. Sze­rintem: az új dolgozókat több fizetéssel, kedvezmény­nyel veszik fel, mert másként nem jönnek. Ezért érzik a régiek, hogy őket nem becsü­lik meg. Ha például én új dolgozó vagyok, idejövök jó pénzért, szétnézek, látom a régiek alacsonyabb keresetét, mindjárt eldöntőm, itt sem maradok addig, hogy „régi” legyek. Ügy látszik, csak új dolgozónak érdemes lenni. Hogyan lesznek így a fiata­lokból törzsgárdatagok? A válasz: most már törvény is szabályozza ezt a kérdést, minden rendben lesz. Na jó, de ugye a kiskapuk! Kíván­csi vagyok. — Tehát érdekes volt a pariáment. — Nagyon. Jól kibeszéltük magunkat, mindenki elmond­ta, ami a bögyében volt, az igazgató csakúgy, mint a be­osztott. Ez a második parla­mentünk: az elsőhöz képest — nem túlzók! — óriási a fejlődés. Az elsőn még azt sem tudtuk, kinek kell készí­tenie az ifjúságpolitikai in­tézkedési terveket, akkor még ezen vitáztunk, nem az igazi gondokról. Ta­valy nem volt parlament, de az igazgató rendezett egy if­júsági fórumot, az már elég jó volt. Ez a mostani pe­dig!... Az a klassz, hogy dolgozom egy tervező irodá­ban. ahol az élet rendje sze­rint vannak problémák, ez természetes, hát fogom ma­gam, felállók, elmondom, ez is természetes, az igazgató válaszol, vitázunk, ez is ter­mészetes, keressük a megol­dást, ez is természetes. Így halad az élet, s jól halad, mert néhány éve ez még nem volt jellemző, szinte azt sem tudtuk, ki az, igazgató, .mert sohasem láttuk. Most viszont a szintén fiatál vezetőinkkel naponta találkozunk a rnUh- kaasztal mellett, s megbe­széljük a napi gondokat. Olyan ez, mintha naponta gyakorolnánk ezt a parlemn- iti-légkönt — kicsiben. Körmendi Lajos Közlekedésről az óvodákban és az iskolákban Ülést tartott a megyei KBT elnöksége n mosóteknőtől az automata mosógépig fl RflVILL jubileumi kiállítása A 25 éve működő Ravill Kereskedelmi Vállalat jubi­leumi kiállításit nyitott teg­nap a Divatcsarnok Lotz- termében. A kiállítás dokumentálja a hazai villamosipar három évtizedes fejlődését. Bemu­tatja például a háztartási munka gépesítésének útját a fa mosóteknőtől az automa­ta mosógépig. Láthatók a 40-es évek „super” rádiói és a mai teljesen tranzisztort- zált asztali-, zseb. és táska­rádiók. A fiatalok ma már bizonyára megmosolyogják a mechanikai laboratórium el­ső, annak idején szenzáció- számba ment monstrum magnetofonját, amely mel­lett látható a mostani kor­szerű hordozható kis készü­lékeik, kiállították az elsőha_ zai televíziókészülékeket — köztük iniem egy még ma is olyan jól működik, mint a legújabbak — mellettük a „.jövőt” a színes televíziót. Látható a bemutatón a „Vámpír” nevű kézi villa­mos porszívógép, s a padló­kefélő készülékek őse is. A hazai ipar műszaki, technológiai fejlődését bizo­nyító kiállításon a Ravill — az év végi csúcsforgalomra készülve — bemutatja a kor­szerű háztartási gépek és híradástechnikai cikkek je­lenleg kapható gazdag vá­lasztékát, s a rövidesen kap­ható újdonságokat is. Így például ott van már a kiállí­táson a szovjet gyártmányú zseb-televízió, amely 4000 fo­rinton aluli áron rövidesen forgalomba kerül. Tegnap Mezőtúron, a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem gépészeti fő­iskolai karán tartotta ülé­sét a megyei KBT elnök­sége. A tanácskozás köz­ponti témája az óvodák­ban, az általános és kö­zépiskolákban folyó közle­kedési oktatás és nevelés volt. A megyei helyzetet elem­ző,. arról általános kereszt­metszetet adó jelentés meg­állapította és megannyi pél­dáival bizonyította, hogy az óvodákban és az általános is. kólákban — ha van is még tökéletesíteni való módsze­ren és gyakorlaton — rend­szeres, jól szervezett és szín­vonalas a közlekedési isme­retek tanítása. A megyében 32 óvodában jól felszerelt KRESZ-parkok­ban próbálgatják az aprósá­gok a biztonságos közleke­dés alapvető magatartásifor­máit elsajátítani. Az éven­ként rendszeresen meghir­detett népszerű óvodai rajz- pályázat is nagyszerű alkal­mat nyújt a már meglévő közlekedési ismeretek elme. lyítésére. Az iskolákban ma­gasabb szinten folytathatják a gyerekek, amit az óvodák­ból elkezdtek, hiszen a leg­nagyobb a hagyománya az általános iskoláikban vain a közlekedési tantárgy oktatá­sának (1960 volt a kísérleti esztendő) amelyben a Deda- gógus önkéntes rendőrök el­vitathatatlan érdemeket sze­reztek. Igaz. hogv eddig csak egyetlen általános iskoláiban készült el a KRESZ-park. de a városok. nagyközségek technikailag is egvre jobban felszerelt közlekedési létesít­ményeit rendszeresen láto­gatják a diákok. (Bár terv­szerű kihasználtságukról, kü­lönösen a nyári időszakban. nem beszélhetünk.) Elisme­réssel szólt a jdlientés a me­gye több mint ezer közle­kedési úttörőjének hasznos tevékenységéről, a rendsze­res és sok, ezer diák részvé­telével megrendezett közle­kedési vetélkedőkről, verse­nyekről. A középiskolákban és a megye felsőfokú oktatási in­tézményeiben azonban — s ez nemcsak megyei, hanem országos probléma — nincs kidolgozva és megoldva a közlekedési ismeretek rend. szeres oktatása. Jó kezdemé­nyezések itt-ott születtek, de egyelőre szinte kizárólag az MHSZ szervezte gépjármű­barát szakkörökben van le­hetőség arra, hogy a diákok megtanulják a közlekedési szabályokat, és különböző kategóriájú gépjárművezetői vizsgát szerezzenek. Mindezt jutányos áron. Az elnökség tagjainak egyöntetű volt a véleménye, hogy a rohamo­san motorizálódó társadalom, ban központi és egységes in­tézkedésekkel kell megte­remteni annak lehetőségét, hogy a felnövekvő generá­ció minden korosztálya meg­tanuljon szabályosan és fe­gyelmezetten közlekedni, sőt gépjárművet is vezetni. A közlekedési oktatás és neve­lés javítására részletes ja­vaslatot dolgozott ki és fo­gadott el a megyei KBT el­nöksége. Ezt követően Molnár Ernő a mezőtúri KBT elnöke és Debreceni Tamás a túrikevei közlekedésbiztonsági tanács titkára számolt be szerveze­tűk munkájáról, majd dr. Sarfcadi Imre a megyei rend. őrfőkapitáinyság közlekedés, rendészeti osztályainak veze­tője ismertette a-z új KRESZ gyakorlati alkalmazásának eddigi tapasztalatait. Végül az elnökség tagjait dr. Pat­kós István a főiskola főigaz­gatója tájékoztatta a kar munkájáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom