Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

1976. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Búzatermesztés Szolnok megyéken A fejlődés tartalékai II. Szolnok miegyébéin a ve­gyes műtrágya hatóanyag felhasználós hektáronként ma 120 kilogramm; de az V. ötéves terv végéire már meg­közelíti a 300 kilogrammot Egy mázsa búza előállítá­sához 8,2—8,5 kilogramm műtrágya-hatóanyag szüksé­ges. Hektáronként, a 40—45 mázsás termés eléréséhez — a talaj tápanyag-tartalmától függőón — 250—350 kilo­gramm vegyes műtrágya' ele­gendő. A 400 kilogramm fe­letti felhasználás a fajták többségénél az utóbbi évek­ben depressziót okozott. A javasolt hatóanyag arány (N :P :K) jó elővetemények után 1—1,5:1:1, kedvezőtlen elővetemények után 2— 2,5:1:1. A foszfor és kálium műtrágyát az őszi talajmun­kák időszakában, a nitrogén műtrágyának pedig felét a vetés előtt a magágykészítés­nél, másik felét pedgi tavasz- sza! fejtrágyaként, illetve le- vélltrágyaként kell kijuttatni. n trágyázás Jó eredményt biztosított ebben az évben a növényvé­delemmel egybekapcsolt le­véltrágyázás, melyet a vetés­terület több minit 30 száza­lékán végeztek ed a mezőgaz­dasági üzemek. Ezeken a táblákon a megszorulás ke­vésbé jelentkezett. A kutatási eredmények szerint az őszi búza a talaj­ban .lévő tápanyagot jól hasz­nosítja a frissen kiadott mű­trágyának, a P és K-inak vi­szont csak 30 százalékát ké­pes hasznosítani. Ezért na­gyon fontos a talajok táp­anyagtartalmának fokozatos figyelemmel kísérése, az elő- veteményék jó megválasztása és a talajvizsgálatokra alapo­zott műtrágyahasználat. Helytelen az a szemlélet te­hát, hogy a jelentkező pénz­ügyi problémák esetén a mű­trágya felhasználását, -vá­sárlását csökkentik. Az őszi búza monokultúrá­iban nem termeszthető. A nagy területi arány miatt Szolnok megyében a kukori­ca az egyik fő előveteménye a búzának, amellett egyéb kései betakarításé növények után is kénytelenek a mező- gazdasági üzemek búzát ter­meszteni (cukorrépa, napra­forgó, szója), ami nem minő­sül jó búza előveteménynek. Kísérleti és gyakorlati ered­mények egyaránt bizonyít­ják, hogy a korai elővetemé­nyek után jó magágyfcészítés és időbeni vetés biztosításá­val a terméseredmények 11— 14 százalékkal magasabbak. Ezért a vetésszerkezetet úgy célszerű kialakítani, hogv a búza többsége korán betakarított elővetemény után ^kerüljön a földbe. Amennyiben mégis kukorica után került vetésre az őszi búza, úgy feltétlen korai, 360—380-as FAO szánnál nem hosszabb tenyészidejű fajtákat kell búza elővete- ményként termeszteni. Ezek terméseredménye Szolnok megyében lényegében nem kisebb a hosszabb tenyész­idejű fajtákénál, a búza pedig 3,5—5 mázsával terem töb­bet. mint a késői tenyészide­jű kukorica után. flz elővetemény és a vetésidö Az optimális vetésidő ok­tóber 1—20-a között van. Eb­ben az időszakban elvetett táblák biztosítják a legna­gyobb termést. Az október végén, november elején el­vetett őszi búzák a csapadék­hiány és a rossz magágy miatt rendszerint ritkán kel­nek, mielőtt megerősödnének beáll a téli, emiatt sok a fagy­kár és tavaszra kiritkul az állomány. Az ilyen késői ve­tések Szolnok megyében a vetésterület 10—12 százalé­kát tették ki. Indokolt tehát megvizsgálni az elővetemény és vetésiidő összefüggéseit. A talajelőkészítést nyár végén, szeptember hónapban célsze­rű elvégezni, s október 25-ig a . búzavetést befejezni. Amennyiben a kapacitás az október 25-i vetés befejezé­séhez nem elegendő, úgy a vetést korábban, szeptember végén keli megkezdeni. A vetőmag-mennyiséget úgy kell megválasztani, hogy négyzetméterenként 500 kö­rüli csíraszám legyen, ami hektáronként 5 millió kalászt biztosít. Minden 2 százalékos növényállomány csökkenés hektáronként 1 mázsa ter­méscsökkenést okoz. Szolnok megyére a 4 milliós tőszám a jellemző, de ennél lényegesen ritkább vetések is találhatók. Ilyenkor a gyamok szaporod­nak el nagyobb mértékben, ami növeli a vegyszerezés költségeit. Másrészt a talaj tápanyagtartalmát a gyomok használják fel, s a gyornos területek a betakarításnál is többletköltséget jelentenek. A gazdaságos növényvéde­lem alapja a mechanikai és kémiai védekezés összekap­csolása. A tarlók művelése és rendszeres ápolása éppen olyan fontos követelmény, mint a vegyszeres gyomirtás szakszerű/Végrehajtása. Ki­emelt jelentősége van a csá- vázásnak, amelyhez korszerű csávázórendszerek állnak rendelkezésre. Ezek biztosít­ják a megfelelő, egészséges kezdeti fejlődést, megakadá­lyozzák a csírák pusztulását. A megyében kialakultak azok a nagyüzemi méretek, amelyek a nagy teljesítmé­nyű igépek és berendezések hatékony alkalmazását lehe­tővé teszik. Ezen belül a bú­zatermesztés üzemi modelljei 1 darab 220—250 LE-s talaj­művelő, 1—2 darab nehéz univerzális és 2—3 darab 'kö­zepes univerzális traktorból és 2—3 darab nagy teljesít­ményű gabona batakarító- gépből állnak. Az erőgépek­hez azonban nem rendelkez­nek a mezőgazdasági üzemek még mindig korszerű talaj­művelő munkagépparkkal, nincs megfelelő minőségi és mennyiségi gabonavetőgén. valamint vetőmag feltöltő sem. A rendelkezésre álló kom­bájnokkal Szolnok megyében jelenleg 15 munkanap alatt lehet a betakarítást elvégez­ni. Ezt a kapacitást tovább kell növelni, úgy, hogy a tervidőszak végéire 11—12 munkanap alatt legyen beta­karítható az őszi búza. Eh­hez elsősorban 6 kg/sec-nál nagyobb teljesítményű kom­bájnok beszerzése szükséges. A szárítókapacitás a teljes búzamennyiség szárításához elegendő, ezért a búza beta­karítást a viaszérés stádi­umában célszerű megkezdeni.­0 növényvédelem és gépesítés A szalma gépi betakarítása csak részben megoldott; a rendelkezésre álló bálázó ka­pacitással 40—45 százalékát lehet a szalmának betakarí­tani. A jövő útja a nagybálás módszer elterjesztése, amikor egy bálázó két kombájn ki­szolgálását lehetővé teszi és csökken a fajlagos traktor- szükséglet. A tömör bálaké­szítésnél egy kombájn után 2 szalmabetakarítógép és 4 traktor üzemel. A búzatermesztés techno­lógiája kialakult. A terme­lés növeléséhez szükséges fajták — műtrágya;, növény­védőszer, technólógia — ren­delkezésre áll. Szükségesnek tartjuk, hogy minden mező­gazdasági üzem — különösen azok, ahol a búza átlagter­mése a megyei átlag (38,6 mázsa) alatt van hektáron­ként — vizsgálja felül a bú­zatermesztését, tárja fel a hibákat, hiányosságokat, me­lyek az alacsony termésered­mények kialakulását előidéz­ték és már ez év őszén te- ' gyenek konkrét intézkedése­ket a terméseredmények nö­velése érdekében. Szolnok megye adottságai jók ahhoz, hogy már 1977-ben élérjük a legfejlettebb búzatermelő megyék színvonalát és hek­táronként 40 mázsa feletti hozammal termeljünk búzát. Ehhez azonban a mezőgazda- sági üzemek vezetőinek, szakembereinek, szakmunká­sainak, gépkezelőinek össze­fogására van szükség, hogy minden táblán szakszerűen termesztve a lehető legma­gasabb termést érjék el. (VÉGE) Mezei János A Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője Az ötödik ötéves terv legnagyobb élelmiszeripari beruházása a kábái cukorgyár épitése. Ál­lamközi szerződés értelmében a gyárat termelésre kész állapotba lengyel vállalat építi fel. A lengyel munkások egy része már megérkezett és elkezdte a több mint 7 milliárd forint ér tékü munkát. A képen: Tóvári József villamosmérnök, tolmács és Leszek Sáron, a cukorgyár generálkivitelezésének igazgatója az építkezésen Együtt, egymásért Nyolcezer kisdiák képviseletében; tisztelgés a zászlónak ü kisdobosok és úttörők szolnoki parlamentjén Nyolcezer kék és vörös nyakkendős kisdiák száz képviselőt küldött tegnap a szolnoki városi kisdobosok és úttörők parlamentjére, a megyei pártbizottság szék- házába. Harsonák és zászlós díszegységek köszöntötték a legfiatalabbak „törvényho­zó és jogalkotó” tanácskozá­sát, a VI. országos úttörő és kisdobos parlament ülése előtt. Ütemes taps, a ,, Ven- cerémos ... vencerémos .. dalt követően, és taps a versmondók, köszöntők mű­sorának befejeztével. A kisdiákok parlamentjén részt vett Túróczi Ferencné, a városi pártbizottság titkára. Bíró Boldizsár, a városi ta­nács elnökhelyettese, dr. Földi Dánielné, az úttörő­szövetség megyei titkára, Kanyó Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára, Be­Kelemen Béláné értékeli a két év alatt végzett kisdobos- és úttörőmunkát kényi Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára. Kelemen Béláné, a Ma­gyar Űttörő szövetség városi elnökségének elnöke köszön­tötte a megjelenteket, majd beszámolt a városi kisdo­bos- és úttörő-mozgalom V. parlamentjétől eltelt időszak eseményeiről. A két eszten­dő számadása még címsza­vakban is tekintélyes „ese­ménynapló ”, Csak a legje­lesebb dátumokra emlékez­ve: ez idő alatt zajlott a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. a Kommunista If­júsági Szövetség IX. kong­resszusa, az Úttörővezetők 6. Országos Konferenciája. A jeles eseményeken az úttö­rőmozgalom számos taná­csot a mozgalmi munka job­bításához hasznosítható öt­letet kapott útravalóul, A korosztályok — a ma héttől — tizennégy évesek — tar­talmas programot állíthat­tak össze és teljesíthettek az eltelt időszakban. Számon tartani is alig lehet azt a sokféle, sok színű akciót, amelyet az általános iskolai ta­nulók ifjúsági szervezete kezdeményezett, és kísért fi­gyelemmel a beszámolási időszakban, s amelyek tö­megakciókká váltak: a „Nem térkép e táj” helyi felfede­zési, kutatási program, „A tettek beszélnek”, „Az úttö­rők Szolnokért, Szolnok az úttörőkért”, az „Őrizzük a lángot” kisdobos és úttörő vetélkedősorozat, „Az egy család — egy őrs” kezde­ményezés .. . sorolhatnánk még tovább a tízenaluliak és -felüliek elmúlt két évben végrehajtott programját. A számvetés után a diá­kok szekcióüléseken vitatták meg a két év munkáját, majd javaslatokat tettek a színesebb, tartalmasabb diákéletre. A parlament délutáni, plenáris ülésén a meghívot­tak mondták el véleményü­ket, majd megválasztották a küldötteket a megyei parla­mentre. T. Sz. E. Törjön és szakadjon A termelés korszerűsí­tése — s végső soron a gazdasági nö­vekedés — elválaszthatatla­nul összefonódik a szállítási igények, az egyik helyiről a másikra eljuttatandó áruk -gyors gyarapodásával. Csak­hogy eközben százmillió fo­rintok -mehetnék, s sajnos, meon-dk is veszendőbe! Találomra belemarkolva a példatárba: a síküveg szál­lítmányok 8—12 százaléka sérül meg a gondatlan szál­lítás, rakodás -miatt; a vasút­nál, a Volán vállalatoknál a teljes ún. futási teljesítmény 34—35 százalékát teszik ki az üresen, rakomány nélkül közlekedő -kocsik; naponta a gépi rakodásnál elkövetett mulasztások, hibák miatt 300—350 vaisútá teherkocsi sérül meg, s áll 'ki rövidebb, hosszabb időre a forgalom­ból; akadozik a hétvégi, az éjszakai rakodás, a fuvaroz­tatók közül csak minden ti­zedik vállalja a folyamatos, három műszakban történő ki. és berakodást... Sorol­juk? Aligha szükséges. Napi tapiasztatatai-nkból tudjuk: a gazdaság érrendszereként emlegietett szállítási -hálóza­tot sűrűn lázak — „őszi csúcs” — terheli, görcsök — torlódások — szorítják. Ami­nek Vannak Objektív okai, ám elkerülhetők, megelőzhe­tők is, -ha .,. Folytassuk ezzel a ha szócs­kával gondolatmenetünket. A zavarok elkerülhető, meg­előzhető okai közöitt akadnak általános érvényűek, így pél­dául az, hogy a hazai fu­vardíjak — nemzetközi ösz- szehasonilításban, s az idei 12 százalékos áremelésre is — szerényeik, különösebben nem ösztönöznek a minél éssze­rűbb . szállításszervezésre. Akadnak azután helyi, nem­törődömségből, felületesség­ből táplálkozó tényezők is. összesen 11-0 ezer áruszál­lító jármű dolgozik a közúti közlekedésben, s ebhez csat­lakozik tűéig 60 ezer mező­gazdasági vontató. A népgaz­daság ötödik ötéves terve 42 milliárd forintot biztosított a vasút korszerűsítésére, a közúthálózatra öt esztendő alatt 35,5 milliárd forintot köllthetnék. Megjelennek a Vaspályákon a ötezer lóerős tirisztords villamos-mozdo­nyok, 1980-ra a közúti áru­szállító járművek száma 150 ezerre emelkedik, az 1975. évi 443 ezer tonnával szem­ben 1980-bain kétmillió ton­na árut mozgatnak konténe­rekben. Tprvpkhpn teendőkben, ■ ciTcnucii, a népgazda­ság egész szállítási -rendsze­réit átfogó szervezési felada­tokban tehát nincs -hiány. Ezek gyakorl-atbani érvénye­sítése sokféle előnnyel ke­csegtet — a járművek jobb kihasználása, a rakodás gé­pesítésének fokozódása, a gerinchálózatot alkotó utak jármű-áteresztő képességé­nek növelése stb. —, ám ha nem kapcsolódnak hozzájuk a helyi cselekedetek, akkor az anyagi és szellemi ráfor­dítások egy része kárbavész. Fölösem vándorol, törik, szakad -az áru, a kátyus uta­kon rongálódik tennék és jármű, a szűk, zsúfolt rak­tárakban csak óhaj a rend, az áttekinthetőség. Ugyan­akkor a vállalatoknál a leg­különbözőbb osztályok fog­lalkoznak a szállítással — az anyaggazdálkodástól a ke­reskedelmen át a pénzügyi osztályig, főosztályig — s legtöbbször a minimális összhangot is nélkülözi mun­káljuk. A fuvarozás -teljes fo­lyamatát egyik részleg sem látja, fogja át, még kevésbé törődnek tehát a költségek­kel, s tetézi ezt a szakmai tapasztalat hiánya. Azt mondják a szakembe­rek: jelentősebb beruházás nélkül, -pusztán a gondosság, a körültekintés,- a szaksze­rűség fokozásával hatalmas summát lehetne megtakarí­tani. S ez igaz, hiszen csak a fejlett tőkés országok ese­tében a szállítmányozási költségek 10—15 százalékos mérséklése — amire mód van a fuvareszközök, útvo­nalak stb. jobb kiválasztá­séval — egymilliárd forint­tal apasztaná a népgazdasá­gi kiadásokat. A hazai lehe­tőségek ... Az év első felé­ben, -bár több kedvezmény csábította a fuvaroztatókat, a vasúti áruszállítás kisebb voUlt, mint tavaly a hasonló időszakban! Most viszont már mindenki ideges, kap­kod, a kért vagonok mielőb­bi kiállításáért veri az asz­talt. Pazarlóan bánnak a szál- lílttatók és a szállítók áru­ikkal, eszközeikkel, pénzük­kel, néha már úgy tűnik, mintha azt sem bánnák, hogy az áru törjön, szakad­jon rakodás, fuvarozás köz­ben-, csak egy a fontos: el­jusson valahová, akár „öm­lesztve is” csak a számlát benyújthassák érte. A szállítás terepén sok a teendő, de [sóként a felületességet, amitörődömséget kel-1 vissza- íorítani. Ha törik, ha sza- ad, akkor is. Mert addig il nagy árat fizetünk érte. M. O. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom