Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-22 / 224. szám
21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 22. Senkijük sincs Bánhalmán, a szociális otthonban jelenleg hatvanöt embert gondoznak, ápolnak. Olyanokat akiknek senkijük sincs, vagy ha van is, körülményeik miatt nem tudnak gondoskodni róluk. „Elhagyatottságukat szeretnénk feeloldani, támogatni őket, gondjaikban segíteni... Szeretnénk, ha gondozottjaink minél jobb körülmények között tölthetnék napjaikat” — írta Fiú Ferenc, a szociális otthon vezetője. Nagyon örülnénk, ha jelentkezne egy szocialista brigád, s vállalná az otthon paitronálását. Közösen, összefogva a tiszteletre méltó elképzelések könnyebben valóra válthatók lennének. Volt* lesz eligazító tábla Szeptember 8-án közöltük N. A. szolnoki lakos levelét „Eligazító tábla kellene" címmel. Az említett táblára a szolnoki központi rendelőintézetben lenne szükség, s nem ártana a betegek figyelmét felhívni a díjtalan ruhatárra sem - írta olvasónk. Dr. Osgyán István rendelőintézeti igazgató, kórházigazgató helyettes válaszolt a panaszra. Eszerint az előcsarnokban a főbejárattal szemben INFORMÁCIÓ-RUHATÁR felirat hivja magára a figyelmet. Információt a portások adnak a betegeknek. Levélírónk bizonyára nem vette észre a minden folyosón kifüggesztett táblát: „Kérjük betegeinket, hogy felső ruházatukat a földszinti ruhatárban szíveskedjenek elhelyezni! A ruhatár használata díjtalan I” Az eligazító tábla - hogy melyik rendelés hol található, és mettől meddig tart - pillanatnyilag valóban hiányzik. Helyéről, a bejárati előtérből festés miatt szállították el. A visszaállítást a rendelőintézet igazgatója megsürgette. Marad a ’’zsákutca,,? Zsákutcában van Csépán majd tíz éve a gázcseretelep. A pb-gázt szállító gépjármű a viszonylag szűk utca miatt rákényszerül a gyalogjárdára is. A lakosság gázellátása érdekében azonban jelenleg — és előreláthatólag még két évig kénytelenek az utca három házának lakói mindezt elviselni. Egyébként a tíz év alatt senki nem vetette fel ezt a problémát. Kengyel László vb-titkár leveléből tudjuk ezeket, amelyet a szeptember 15-én megjelent „Zsákutca” címmel közölt panaszra küldött. „Az is igaz, hogy a gázcserét lebonyolító magánháznak van udvari bejáró kapuja, de azon a gázszállító gépjármű nem fér be. Ha beférne is, gyümölcsfákat, szőlőlugas- sort kellene kiirtani, kerítéseket áthelyezni stb ... ilyen áron a gázcserét végző Tompa Sándorné nem is tette volna lehetővé a gázcseretelep udvarában történő elhelyezését." (Idézet a tájékoztatásból.) Azt is megtudtuk, téglagyári salakkal helyettesítik a járdát, ezt gyakrabban pótolhatják. Eddig minden rendben is lenne. Tíz évig senki nem reklamált... Nyilván azért, mert — szerencsére — csak a közelmúltban döntött ki kerítést, oszlopot a gépkocsi. Az ügy is „zsákutcában” marad viszont (mint egyelőre a gázcseretelep), ha nem találják meg a orvoslását — az érintett háztulajdonos érdekében. Nevezetesen: valakinek mégis csak meg kellene térítenie az okozott kárt. . . Panasz csak írásban Lapunk augusztus 23-i számában a Nézze kérem! című „rovatunkban” tette szóvá munkatársunk: némely taxi vezetője esetenként megfeledkezik róla, mikor, milyen díjszabást alkalmazzon, mennyit számoljon fel az utasnak. A Volán 7. sz. Vállalat illetékesei megírták szerkesztőségünknek: A személy taxik fuvardíjának összegét — I. — II. díjszabási módozatok alkalmazásának rendjét — kormányrendelet szabályozza. A gépjárművezetőket oktatják a díjszabás helyes alkalmazáséra. Ha attól eltérően — de bizonyítottan — díjszabás ellenesen fuvaroznak, a fegyelmi felelősségre- vonás sem marad el. Természetesen az ilyen panaszok kivizsgálásához elengedhetetlen a tények ismerete: időpont, rendszám ... Feltehetően ebből adódik, hogy a panaszt írásos bejelentés alapján vizsgálják meg. Kettős ellátás nem jár „Arra szeretnék választ kapni, hogy ha leszázalékolják a férjem — van neki balesetből származó rokkantsága, ami. után egy pár száz forintot kap) —, a kettőt együtt kaphatja-e? — kérdezi szolnoki olvasónk. Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, időbeni korlátozás nélkül jár. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotban egy évig javulás nem várható. A két ellátás ugyanazon időre azonban —a kettős ellátás tilalma következtében — nem jár. Ez nem jelent minden esetben anyagi hátrányt, mert a maradék munkaerejét a rokkantsági nyugdíjas is hasznosíthatja akár munkaviszony, akár más munkavégzés keretében. Természetesen az ilyen munkavégzést is megfelelően korlátozza á jogszabály, a dolgozó egészségének védelmében is. Szerkesztői üzenetek Sz. N. Jászboldogháza: Betegség címén a termelőszövetkezetnek azt a tagját kell készpénzsegélyben (táppénz) részesíteni, aki orvosi - lag igazolt keresőképtelensége miatt munkáját .nem tudja ellátni; keresőképtelenné válását megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát vagy ennél kevesebb, de férfi tag legalább az évi 150, inői pedig az évi 100 tízórás munkanapot teljesítette. A betegségi segélynek tehát kettős és együttes feltétele van, és ha bármelyik is hiányzik, a tsz-tag segélyt inem kaphat. Ettől függetlenül ha úgy érzi, hogy betegségi segélyre jogosult panaszával forduljon a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szolnok megyei I gazgat óságához. B. M.-né, Szolnok: A bíróság a gyenmetotantásdíjat általában 'határozaffla-n időre állapítja meg. A megállapított összeg módosítására, illetve a tartási kötelezettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a határozatát alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. A bíróság ezirányú döntéséig azonban a munkáltató a letiltásra vonatkozó határozatot köteles végrehajtani és jogosult részére a megítélt tartásdíjat átutalni. A gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetését a kötelezett kérheti attól a bíróságtól. amely a fizetési1 kötelezettséget megállapította. K. F. Szolnok: Az első fokú bíróság határozata ellen — amennyiben a tönrény ki nem zárja — fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap. A fellebbezést az első fokú bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. Szabály az is. hogy a fellebbezésnek a határozat végrehajtására általában halasztó hatálya van. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezés jogerős elbírálásáig az ítéletet nem kell végrehajtani. A fellebbezési határidő lejárta után az első fokú bíróság ítélete is jogerőre emelkedik, ha ellene nem adtak be fellebbezést. Ilyen esetben az ítélet végrehajtását lehet kérni a bíróságok mellett működő végrehajtói irodától. Megjegyezzük, hogy a végrehajtási eljárás is költséggel jár. fl munka-és védőruháról, az áthelyezésről és a szabadságról K. I. jászberényi olvasónk levelében arról ir, hogy vállalata munkaruhát és védőruhát is ad. kérdése az, hogy van-e különbség a két juttatás között, ha védőruhát kapott, köteles-e annak javításáról, mosásáról gondoskodni. Ha a munka, a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a vállalat a dolgozónak munkaruhát adhat. Juttatásának feltételeit, a dolgozókat megillető ruhafajtákat, a kihordási időt a kollektív szerződésben kell meghatározni. A kihordási idő elteltével a munkaruha a dolgozó tulajdona lesz. Ha a munkaviszony előbb megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadók a visszaszolgáltatás vagy a megváltás módjára. Előfordulj; már, hogy a dolgozó késedelmesen kapta meg az új munkaruhát, mert a kihordási idő lejártakor nem volt a vállalat raktárában megfelelő méretű munkaruha. Ilyen esetben a juttatási idő az előzőleg kiadott munkaruha juttatási időjének lejártát követő nappal már megkezdődik. A munkaruhák mosása és rendbentar- tása a dolgozó kötelessége. Munkaruha helyett pénzben i megváltást adni nem lehet. A védőöltözet a dolgozók testi épségét és egészségét védi a munka végzésével járó ártalmaktól. A vállalat vezetője a szakszervezet, vállalati szervével egyetértésben a vállalati munkavédelmi szabályzatban határozza meg. hogy egyes munkakörökben milyen védőfelszereléssel kelj ellátni a dolgozókat. A védőöltözet és az egyéni védőeszköz nem megy át a dolgozó tulajdonába. Mosásáról. javításáról,, tisztításáról, fertőtlenítéséről a vállalat köteles gondoskodni. A védőeszköznek kihordási ideje nincs. Elhasználódása esetén a dolgozónak újat kell kapnia. A dolgozó viszont köteles a védőöltözetet rendeltetésszerűen és gondosan használni, kezelni, megőrizni. Ha ezt a kötelezettségét megszegi még anyagi felelősséggel is tartozik. A dolgozó a rendelkezésére bocsátott védőruhát köteles használni. Ha nem használja — például a védőszemüveget — a munkavégzéstől el kell őt tiltani. A munkavégzés nélkül eltöltött időre ilyen esetben munkabér nem jár. N. I. karcagi lakos kérése az, hogy mennyi időre lehet a dolgozót fegyelmi úton más munkakörbe helyezni, vagy fegyelmi eljárás nélkül áthelyezni? A kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozót, fegyelmi büntetésként másik munkakörbe lehet helyezni. A jogszabály azonban előírja: a dolgozót lehetőleg olyan munkakörbe kell áthelyezni, amelyben szaktudását és szakmai ismereteit hasznosítani tudja. Még fegyelmi határozattal sem lehet tehát a szakmunkást például udvari takarítónak alkalmazni vagy a kontírozó könyvelőt segédmunkásként foglalkoztatni. A fegyelmi úton történő áthelyezés szólhat határozott és határozatlan időre. A határozatiban ki kell jelölni a dolgozó új munkakörét, munkahelyét, személyi alapbérét és az áthelyezés időpontját is. Az áthelyezés időpontjának meghatározásánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy a fegyelmi határozatot az ellene benyújtott panasz jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Csak fegyelmi büntetéssel lehet a dolgozót áthelyezni, mert az áthelyezés a munkaszerződés módosítását jelenti. A munkaszerződést pedig a dolgozó és a vállalat is csak közös megegyezéssel módosíthatja. N. T. túrkevei lakos ai iránt érdeklődik, hogy jár-e a termelőszövetkezeti tagoknak fizetett szabadság? A termelőszövetkezeti tagok szabadságát is a törvény állapítja meg. A szövetkezeti törvény 62. §-a értelmében akkor jár fizetett szabadság, ha az előző naptári évben a tag folyamatosan dolgozott, vagyis 250 tízórás munkanapot teljesített. E feltételek esetén ugyanannyi szabadságra jogosultak a tagok, minta munkaviszonyban állók. Jár tehát az alapszabadság, ez évenként 12 nap s jár pótszabadság is: a tagsági viszonyban töltött minden két teljes év után egy-egy nap. Az alapszabály azonban úgy is rendelkezhet, hogy annak a termelőszövetkezeti tagnak is jár fizetett szabadság, aki ugyan nem teljesített 250 munkanapot, de 150, illetőleg nők esetében 1Ó0 tízórás munkanapot dolgozott. Az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatottak, a gyermekes anyák, a 18. életévüket be nem töltött fiatalok és a vakok pótszabadságának felételeire és mértékére — folyamatos munkavégzés esetén — a munkajog szabályait kell al- kahnazmi. A tagsági viszony első évében a tagot, megilleti a fizetett szabadság arányos része, ha a már említett 250 munkanapból az egy hónapra jutó átlagos munkamennyiséget 6 hónapon át teljesítette. Kiváló munkát végző és példamutató magatartást tanúsító szövetkezeti tagnak jutalom- szabadság is adható. Dr. Cs. I. Tiszadob Az első gyermekváros Hatalmas virágcsokorral köszöntik az egykori nevelőket (Elek Emil felvétele) Harminc esztendővel ezelőtt Hajdúhadházán gyermekotthon létesült. Ide gyűjtötték össze a háborús árvákat. az országúton csavargó gyermekeket. Kis gazdaságban dolgoztak, s iskola próbálta tudásra és rendre szorítani a sokszor dacos lányokat és fiúkat, öt évig működött itt ez az intézmény, majd Tiszadobra telepítették át. Az Andrássyak egykori kasélya adott otthont a gyerekeknek. A hatalmas park közepén álló épületben rendezték be a lakószobákat, az őstölgyek, a Holt-Tisza partja kínálta a helyet a játékhoz. Műhelyek is épültek, s az ide kerülők szakmával a kezükben léphettek ki az életbe. Az elmúlt harminc esztendő alatt több mint ötezer fiatal élt. tanult az otthonban, hogy teljes értékű eftiberként viszonozza a gondoskodást. Lett belőlök jó szakmunkás, költő és minisztériumi tisztviselő, közgazdász és katonatiszt. Szétszóródtak az országban. Baranyától Borsodig. Vastól Békésig. Harminc esztendő után találkozóra hívott az intézet. Egy volt növendék, aki ma tévés, a legnagyobb tömegtájékoztatási eszközt használta fel a hírverésre, mások levelek tucatjait küldték volt társaiknak, hogy hírül adják az eseményt: Tiszadobon harminc éves találkozó lesz. Több mint ezren gyűltek össze. Jöttek vonattal, autóval, külföldiek és hazaiak. Családjukat is magukkal hozták, csodálkozó és ámuló gyermekeiket. Cinkotára szakadt tsz-asztalos ölelte a szegedi közgazdászt, Budapesten élő vezető veregette meghatott an a szabolcsi költő hátát. Nevelőket halmoztak el virággal, s gyermekes örömmel járták be a parkot, amely szebb volt mint azelőtt. Jogos büszkeséggel számolt be ki-ki arról, mit ért el, s sűrűn kattogtak a fényképezőgépek, megörökítve a régi társat, aki javakorabeli férfivé öregedett. Kelemen Lajos, a Tiszadobon lévő gyermekváros igazgatója, aki sok évtized óta apa helyett apja sok ezer gyermeknek, régi ismerősként, név szerint szólítva köszöntötte az egykori növendéket. Emlékek keltek életre. Huszonöt év előtti képeslapból próbálták egymást felismerni. voltak, akik az 1951-es első tanév végére emlékeztek, melyet a park öreg fái alatt kellett befejezni. Akadt, aki egy hajdan kellő időben csattant makarenkói . pofon jótékony hatását ecsetelte, s mások azt bizonygatták: hátrányos helyzetük jobbrafor- dulását a gyermekotthonnak köszönhetik. Közben újabb buszok futottak be, s itt senki nem szégyellte a férfiköny- nyet. Azok. akik régen voltak itt növendékek, csodálkozva látták, hogy a régi épület mellett újak sora ad komfortos kényelmet, figyelték a beszámolót, amelyből kitűnik: ma hat szakmára oktat a gyermekváros. És a mostaniaknak önbizalmat adó volt látni, mivé lehet az ember a közösség segítségével, ha van becsülete és akarata. A harminc éves találkozó baráti volt, alkalom sok élmény és tapasztalat cseréjére. Bizonyíték arra, hogy mindazok, akik az. állam segítségével. az Otthon nevelői szeretetével éltek, a kapott utravalót okosan használták, szerte az országban igaz emberré válva megbecsülést vívtak ki maguknak. a kis Gellérthegyet Különleges műszaki megoldással építik a Gellérthegyen az ország legnagyobb, 80 ezer köbméteres víztárolóját, amely Budapest egyenletes vízellátását segíti majd elő. Az új technológiai eljárás lényege, hogy a két — egyenként 40 ezer köbméteres — „kamrából” álló zongora alakú medence oldalfala, födémé és belseje olyan betontest, amelybe utólag építik be az acélhuzalokat. A medence méreteit egyébként jól érzékelteti, hogy egy-egy oldala csaknem 100 méter és összesen 212, egyenként nyolc méteres tölcséralakú oszlop tartja. A tárolóban a víz egyenletesen kering majd,- „mozgatásával” a baktériumok elszaporodását előzik meg. Az áramlástechnikai méréseket a Műszaki Egyetemen végezték el. A medence szellőztetését mesterségesen oldják meg. A levegőt előzetesen megszűrik, megtisztítják a szennyeződéstől, majd hőmérsékletéhez igazítják, hogy a páraképződést megakadályozzák. Egyébként nemcsak a víz és a levegő egyforma hőmérsékletét biztosítják. hanem azt is, hogy megegyezzék a víz és a levegő keringési sebessége. Az új, 80 ezer köbméteres medence 10 méterrel magasabban épül, mint a Gellérthegy gyomrában már korábban elkészült 30 ezer köbméteres tároló. A két medencét egy kilométer hosszú alagút köti össze, amelynek építése befejezéséhez közeledik. Az új tárolót az észak-pesti és az északbudai vezeték tölti majd fel vízzel. A medencét két ütemben — 1978 és 1979 közepén — helyezik üzembe. A munkálatokat követően „visszahordják” a kis Gellérthegyet. A kitermelt, mintegy 130 ezer köbméter földet ugyanis —. hogy ne foglalja el a helyet az építési, felvonulási területen — a Balatoni műút mellé szállították. Ha a mammut tároló készen lesz, ezt visszafuvarozzák, a medence tetején elterítik, és a területet parkosítják.
