Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

1976. szeptembei 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lássuk a műhelyt A néző ízlését, természe­tes dolog, hogy helyes irány­ba elsősorban a jó műsorok alakítják. De az olyan fél­órák is sokat segíthetnek, mint például a Horváth Ádámé, aki a múlt héten a Lássuk a zenét! televíziós verseny jobb megértése cél­jából állt a kamerák elé, , hogy vérbeli pedagógusként fogja kézen a nézőt, és ve­zesse a zene képi közvetí­tésének labirintusában. Na­gyon okosan bizonyította be, hogy még az olyan egyszerű televíziós művelet is, mint a muzsikáló zenekar látvá- , nya a képernyőn, az is mi­ként válhat alkotássá, mi­ként lehet karakterisztikus. A téves és helyes megoldá­sok mesteri váltogatásával rendezéstanból olyan szem­léletes leckét kaptunk, amelynek birtokában értő szemmel, nemcsak értő fü­lekkel kísérhetjük végig a rendező verseny eseményeit. Amiről eddig többnyire csak ösztönösen éreztük zenei mű közvetítése alkalmával, hogy valami zavaró van benne, hogy valami nincs rendjén, most példákkal tanulhattuk meg, hogy a kamera járása, a képek váltogatásának rit­musa, a mikor mit mutatok fontossága, mennyire befo­lyásolhatja a zenei élmény végső minőségét. Nem is tudom, a televízió miért nem vállalkozik más műfajok hasonló titkainak módszeres feltárására ? A műhelymunkák ilyetén való „kiteregetése” akár alapfo­kon, de magasabb fokon is csak segíthetne abban, hogy a televízió legjobb törekvé­sei és a széles nézőtábor még közelebb kerüljön egy­máshoz. Milyen tanulságos lehetne például egy olyan „televíziós óra” is. amelyen egy dráma ugyanazon jele- * netének képernyőre vitelé­ben a jó és rossz megoldá­sok tükrében ismerkedhetne meg a néző a tévéjáték-al­kotás művészi lehetőségei­vel. Ez bizony még művé­szeti ismeretterjesztésnek sem lenne akármi. Szolidaritás két műfajban A szolidaritás hetében és az együttérzés jegyében két programot is sugárzott a te­levízió: az egyiket péntek este A vád tanúi címmel, a másikat szombaton kora es­te „Egy perc sötétség nem vakít el minket” felírással. Az egyik egy elképzelt per, a másik izgalmas mozaik dokumentumokból kompo­nálva — mindkettő a chilei nép tragédiájáról, a katonai junta hatalmi tobzódásairól beszélt. A vád tanúi — szer­zője a cseh Roman Hlavac — érdekes műfaji megköze­lítése a témának. Dukomen- tális hűséggel támaszkodik a valóság részleteire, csak megtörtént anyag szerepelt például benne, ugyanakkor a valóságot perré formálta a képzelet. Az eddig is több­nyire közismert eseménye­ket, történeteket egységes keretbe fogta az író, s így Pinochet és társainak törté­nelmi gaztettét nyomon kö­vethette a néző a születés pillanatától a terror kitelje­sedéséig. A súlyos, megrázó tragédia ábrázolása ilyen formában njagában rejti a túldramatizálás, a túljátszás veszélyét. Horváth Ádám rendező egyik fő erénye, hogy mindvégig tartózkodott a játékbeli szélsőségektől, s arra törekedett legfőképp, hogy a felsorakoztatott té­nyek igazságával győzze meg a nézőt, elsősorban a doku­mentálás értelmi hullám­hosszán igyekezett közvetí­teni a mondandót. A szerep­lőket megtestesítő színészek is ilyen értelemben követték a rendező elképzeléseit. Egy majdani per képeit ve­títették előre az alkotók. De amit most a képzelet vég­zett el, azt elvégzi előbb- utóbb a történelem is, amely igazságot szolgáltat a sokat szenvedő chilei népnek. A pert, mint műformát ezért is érezhettük helyénvalónak. S míg A vád tanúi értel­münkre hatott, addig érzel­meinket kavarta fel a való­ságot egyenesben közvetítő NDK dokumentumfilm. A jelenlegi válság, gazdasági és politikai válság képei ele­venedtek meg, nyersen, át­tételek nélkül kaptuk őket, ezért is kavarta fel érzel­meinket. A dráma mai fej­leményeit láthattuk, de hírt is egyben arról, hogy a nép­ben gyülekező indulat és fo­kozódó elégedetlenség még az embertelen terror ellené­re is hogyan tör felszínre különböző formákban. E két „emlékezés” jól egészítette ki egymást. Röviden Huszonöt éves a Vidám Színpad, emlékezés ebből az alkalomból az eltelt negyed­századra, egy kicsit a kaba­ré utolsó évtizedeire is. Va­lószínű ríéhány szombat es­tére való kitelik ebből a múltidéző időmúlatásból. De már az első rész láttán fel­tűnt, hogy az efféle vissza­tekintések valamiféle fá­radtsággal párosulnak, hi­ányzik belőlük a szellem frissesége, a napi eleven­ség. Jubileum címén szíve­sebben látnék egy vérbeli kabarét a mai Vidám Szín­padtól ! A Vihar Shakespeare jel­képes búcsúja az alkotástól, és jelentős dráma, bár való­jában hagyományos nagy konfliktus nem bontakozik ki benne, hisz Prospero va­rázserejének nincs ki ellen­állhatna; mégis igazi drá­mát jelent, ahogyan e va­rázsló ráébreszti ellenfeleit bűnösségük tudatára, aho­gyan a hatalom gátlástalan embereiben felébreszti a lel­kiismeret szavát. Horváth Z. Gergely a mesealakokkal gazdagon átszőtt drámát el­sősorban intellektuális szín­padi cselekvéssé varázsolta, jelzett díszletek között állí­totta színre és néhány rész­letében, például a kezdet és a befejezés jelenetében ki­tűnően élt a képi kifejezés lehetőségével. Itt képekben gondolkodott. Figyelemre méltó színészi teljesítmény­nyel is megajándékozott a tévéváltozat, elsősorban Men- sáros László Prosperoja — de Ariel szerepében varázsa volt Kútvölgyi Erzsébet­nek is. V. M. Megújult folyóirat Világ és nyelv Ez a címe az Eszperantó Magazin folyóirat utódjának. A most megjelent első szám már dr. Balázs János és dr. Demen László, a két ismert nyelvészprofesszor közremű­ködésével készült. A lap tö­rekvése: témái még gazda­gabban és világosabban tárják fel a világ soknyelvű­ségéből eredő problémákat, a nemzetközi kapcsolatok nyelvi nehézségeit; s nem utolsósorban az idegen nyel­vek oktatásának és tanulá­sának — a tanárok és tanít­ványaik számára egyaránt érdekes — elvi, gyakorlati kérdéseit. A Világ és nyelv bemutató számában hat országgyűlési képviselő is megszólal, köztük Benjámin László költő és dr. Bognár Rezső akadémikus. A folyóirat tájékoztat az ENSZ munkatársak jelentős nyelvi célzatú kezdeménye­zéséről: többek között közli Antal László nyelvész és dr. Mészáros Béla biológus cik­két, valamint a Keres Emil színművésszel készített in­terjút. Megkezdődött a magyar—szovjet irodalmi vegyesbizottság tanácskozása Mikor fogadhat el pénzt az orvos? Minisztériumi allűsfoglulűs a tiltott orvosi magangyakorlatról Mikor fogadhat el pénzt az orvos? Avagy: mikor nem fogadhat el betegtől vagy annak hozzátartozójától? - so­kat vitatott, kedélyeket borzoló kérdések ezek, amelyekről olykor még az orvosok véleménye is eltér egymástól. A ko­rábbi, ezzel kapcsolatos rendeletet ugyanis többfélekép­pen értelmezik, magyarázzák. Ezért különösen figyelemre méltó az Egészségügyi Közlöny legutóbbi számában meg­jelent minisztériumi állásfoglalás a tiltott, intézményeken belüli magángyakorlatról. Tegnap az írószövetség székházában megkezdődött a magyar—szovjet irodalmi ve­gyesbizottság ülése. A két or­szág irodalmának kölcsönös és mélyebb megismertetését célzó eszmecserén Garai Gá­bor főtitkár vezeti a magyar delegációt, a szovjet küldött­ség vezetője Sz. V. Szarta- ■kov, a Szovjetunió Írószö­vetségének titkára, a szép­irodalom fordítására és ki­adására alakított magyar— szovjet vegyesbizdfctság el­nöke vezeti. A tanácskozá­son — amelyen várhatóan nagy figyelem övezi majd a műfordítói gárda szakembe­reinek felkészítésével össze­függő kérdéscsoportot, s min­den bizonnyal elemezni fogja az európai szocialista or­szágok fiatal írói első ta­nácskozásának tapasztalatait is — mindkét fél képvisele­tében szerzői jogvédői és ki­adói szakemberek is részt vesznek, hogy ezzel is hoz­zájáruljanak a két irodalom egymás országaiban történő mind szemléletesebb megje­lenéséhez. Nyitásra kész Pátzay Pál ülő Mun­kácsy szobra fogadja majd az idős mester, mai kép­zőművészetünk egyik leg­kiemelkedőbb alkotója pénteken 80. születésnap­ján - a Magyar Nemzeti Galériában megnyíló kiál­lításának látogatóit. A gyűjteményes tárlat a két- . szeres Kossuth díjas kiváló művész nagy méretű köz­téri szobrait, kisplasztikáit. és érmeit — összesen csak­nem másfélszáz munkát szemléltet majd. A rendelet — amelynek egységes értelmezése érdeké­ben állásfoglalást kellett ki­adni — belső, szakmai intéz­kedés. Az orvosokhoz, ponto­sabban az egészségügyi dol­gozóik rendtartásáról szól, s kevés beteg ismeri mit ho­gyan szabályoztak benne. Az állásfoglalás most pontokba szedve részletezi. Mikor kö­vet el az orvos tiltott, jogsza­bályba ütköző cselekményt, amelyért fegyelmi felelelős- séggel tartozik. Eszerint, ha az orvos a beteget — a beutalás! szabá­lyok meg kerülésével (!) — bármilyen állami rendelő­vagy gyógyintézetben vizs­gálja meg, részesíti gyógyke­zelésben, semmilyen ellen­szolgáltatást nem fogadhat el érte. Függetlenül attól, hagy fenntart-e valahol ma­gánrendelőt, s van-e vagy nincs engedélye a magán- gyakorlatra. Ugyanakkor nincs joga ahhoz sem, hogy A Bizományi Áruház Vál­lalat a képaukciók mellett rendszeresítette az érme-ár­verést is. A 3. numizmatikai aukciót szeptember 19-én tartják. Az árverés anyagát előzőleg a tegnap nyílt kiállí­táson megtekinthetik az ér­deklődők a Fehérvári úti fő­városi művelődési házban. Ahol egyébként nyitva van a nála jelentkező beteget el­lássa; ha arra szakmailag vagy a kérdéses intézmény, osztály munkarendje alapján nem illetékes. Külön foglalkozik az ál­lásfoglalás a megkülönböz­tetett ellátás kérdésével. Ez­zel ikaposolaban leszögezi, hogy az intézetben ápolt be­teget csak szakmailag indo­kolt módon, kizárólag a szak­mai szempontok alapján le­het ellátni, gyógykezelni. Ezért az az orvos, aki — a betegnek vagy hozzátartozó­jának kérésére — ettől el­térően, bárkit pénzért, illet­ve annak a reményében ré­szesít megkülönböztetett el­látásban, az orvos etikát sér­tő módon, jogtalanul jár el. Felelősségre kell vonni azt az orvost is — hangsúlyozza a közlemény —, aki az inté­zetben ellátott,* kezelt bete­get ellenszolgáltatás fejében rendeli - vissza • magához. Függetlenül attól, hogy akár a művészeti képaukció kiál­lítása is. A numizmatikai aukcióra gazdag anyag, több mint fél­millió forint kikiáltási áron 271 tétel gyűlt össze. A numizmatikai kiállítás szeptember 17-ig naponta 18—18. óra között tekinthető meg. az intézetbe, munkahelyére, akár a magánrendelőjébe. Ugyanígy tilos, hogy a ma­gángyakorlat keretében ellá­tott magánbeteget az orvos jogszabállyal ellentétes mó­don — intézeti munkahelyé­re irányítsa, ott kezelje és saját osztályára, részlegére felvegye, felvetesse. Magánibeteg esetén a tila­lom a kiegészítő laboratóriu­mi, röntgen, stb. vizsgálatok­ra is kiterjed. Ezeket a vizs­gálatokat — magánbetegek­nél — sem az orvos intézeti munkahelyén, sem más egészségügyiv intézményben nem végezhetik el. A minisztériumi állásfog­lalása kitér a végrehajtás és az ellenőrzés követelményei­re is. Egyébök között előírja, hogy aki az említett jogsza­bályt megszegi, az ellen fe­gyelmi eljárásit kell indítani, ügyelve arra is, hogy a bün­tetés kellően tükrözze az el­követett vétség súlyát. Ezek érvényesítéséért, a rendszeres és szigorú ellenőrzésért — saját területén —, minde­nütt az érintett intézet, kór­ház, klinika, szanatórium ve­zetője köteles gondoskodni. E kötelezettségek elmulasz­tása esetén pedig — fegyel­mi eljárás keretében — az intézmény vezetőjét is fele­lősségre vonják. Szlovákiába utazott a Radnóti Színpad A Csemadok meghívására észak-szlovákiai előadó kör­útra indult tegnap reggel a Radnóti Színpad művész- csoportja. A többi között Kassán, Rozsnyón. Rima­szombaton, Losoncon adják elő az Érzékeny lélekkel cí­mű műsort. Dénárok, tallérok, érmék, rendjelek Nyárutó Cserkeszöllön Ebből a medencéből már nem folyik le sok viz. Nyárig tehát kellemes pihenést! Még melegen süt a a nóp, de a cserkeszöliői fürdőben már levélszőnye­get terítenek a földre a fák. A nyár a kimutatá­sok rubrikáiba szorult Igaz, a számok a fürdő szép napjairól regélnek. Szeptember első napjaiig 140 ezren látogattak Cser- keszöllöre, 10 ezerrel töb­ben mint tavaly egész év­ben. És még nincs vége. A kapukat télire sem zár­ják be. A fedett meden­cék október elsejétől vár­ják a pihenni, gyógyulni vágyókat. A fürdő végé­ben a fúrótorony pedig már a jövőnek dolgozik,.. Szöveg: M. A. Fotó: T. K. L. A hét végén már dolgozni kez­dett a fúrógép. A szakembe­rek 1300 méter körüli mélység­ből várják a 60-65 fokos gyógy­vizet. A vízről sokan azt hiszik, ingyen van. Talán csak annyit: a termálkút 5 millió forintba kerül. A tanulság: az igaz ember még a meleg vízben sem hagyja hűtlenül ebek harmincadjára a kalapját. hogy október elsejétől takaroson várhassa a vendégeket. A három medencében pótolták a lehullott csempéket, ragyog is minden. ✓

Next

/
Oldalképek
Tartalom