Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

1976. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Statisztikusok *\“°­-------------------------ciolo­gusok jól Ismerik a jelensé­get: a legtöbb munlkáhelyvál- toatatás a pályakezdés uitáni első háiram^négy évben tör­ténik. Eniniek semmi köze ah­hoz a másik jelenséghez, amelyet a társadalom a meg- gondolaitLain, vagy megrög­zött munkahely változtatók révén -ismer. Sokkal inkább ahhoz van köze, amit egy szovjet szociológus az ifjúság „szerep-moratóriumának” nevez. Ez a társadalomtudo­mányi sízakikifejezés azt je­lenik hogy az ifjúikor való­ban a f elnőttkorra és azokra a szerepekre váló készülődés jegyében teliilk él1, amelyeket majd a fiatal nemcsak ját­szani, hanem ténylegesen alakítom fog társadalmi éle­te során. Ezek közé tartozik a szakma- és hivatás-szerep. E szerep-próbálgatás meg­erősödik és- még hatáírozot- tabbá válik a szakképzés so­rán, s kialakulnak a várako­zások is a választott pályá­val kapcsolatban. Viszont a haladék, az a bizonyos „mo­ratórium” megszűnik mind­járt az első nap, amint be­nyitott első munkahelyének ajtaján. Ekkor megkezdődik az álmok, vágyak, elképze­lésiek szembesítése a valóság­gal. H-a az a bizonyos szám, amely az első években bekö­vetkező munlkahely változta­tásokat mutatja, túl magas, akkor figyelmeztető jel a társadalomnak: vizsgálja meg jobbam és készítse elő jobban társadalmi méretek­ben is ezt a szembesítést a valósággal. Kövessen el min­dent, hogy ,a -munkaszervezet­be,, a termelőmunkáiba, a kö­zösségbe való beilleszkedés minél kevesebb zökkenőkkel menjen végbe. Nálunk ez a szám elég ma­gas. S erről már sok fontos fórumon szó esett. Ami a fiatal pályakezdők fogadásának formai részét illeti, igen sok helyen pozi­tív változás tapasztalható az előzőekhez képest. A legszín- vonailiaisaibban vezetett mun­kahelyeken e fontos aktust az igazgatók, helyettesek, az intézmények vezetői maguk­nak tartják fenn. Igyekeznek személyesen is üdvözölni, megismerni, bemutatni az újonnan jöttékét, s e példával is felhívni a figyelmet az üigy fontosságára. Sőt, előké­szítik a munkahelyeket, tisz­tázzák ,a munkaköröket, rá­bízzák a fiatalokat a tapasz­taltabbak gondjaira. Van, ahol egyenesen úgy kezdik, hogy mindenekelőtt az üzem, a gyár, a vállalat egészével ismertetik meg a jövevénye­ket, Némely helyen egyene­sen kötelezővé teszik, hogy meghatározott idő-t töltsenek el különböző üzemrészekben, osztályokon dolgozva, hogy a későbbiekben lássák a saját, személyes munkájuk és a gyár, hivatal egész tevékeny­sége közötti összefüggést, s egyúttal legyen még válasz­tási lehetőségük: hol dolgoz­nának legszívesebben. Okos vezető legalábbis így cselekszik, hiszen ha nem mindegy, hogy egy -nagy ér­tékű, új termelőeszközt hová állítanak be és hogyan dol­goznak veié, még kevésbé lehet közömbös, hogy a leg­értékesebb és legnehezebben pótolható termelőerő. az emlber, a szakember, milyen feltételek és körülmények kö­zött dolgozik. A baj, a hiba többnyire ott van, hogy „egyhetes a lako­dalom, örökös a bonyoda­lom”. Az ünnepélyes és ba­rátságos formaságok, köszön­tések után éppen- akikor szű­nik meg a gondoskodás a pályakezdők továbbvezetésé­ről, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, amikor a munkás hétköznapok követ­keznek. Pedig a fiatal pálya-, kezdő az első, felületes ta-N pasztalatok után ilyenkor kezdi el az igazi tájékozó­dást. Kitartása, alkalmazko­dó képessége még csekély, s minthogy a csoport, amely­hez tartozik, még nem -ismer­te el, »Olykor -türelmetlen is. Tudásanyaga még jórészt könyvsiza-gú, viszont friss szemmel képes látni és ezért kritikusabb is. Fésületlenül gu-bancollódinák -még benne ió és rossz tulajdonságok, ame­lyek asszerimt bontakoznak ki vagy fejlődnek vissza, hogy a továbbiakban mik hatnak rá leginkább környe­zetében. A munkahely vál­toztatás -tehát — még mielőtt a fiatal megállapodott volna — vagy a konfliktusok kike­rülését szolgálja nála, vagy abból a nagyon sokszor té­ves meggyőződésből ered, hogy az egyébként természe­tes, szinte elkerülhetetlen üt­közéseket és a munkával kapcsolatos súrlódásokat nem tudja megoldani. Vagy úgy érzi, hogy képességénél és képzettségénél lényegesen alacsonyabb szintű feladatot bíztak rá, vagy éppen ellen­kezőleg: túlzottan nagy fel­adattal és ezzel együtt túl nagy felelősséggel terhelték, s ha kudarc éri, nem tudja megfelelően elrendézui ma­gában-. Természetesen--------------------------- altalán-ne m len-ne helyes minden munkahely változtatást ne­gatívnak tekinteni sem a vállalat, sem az egyén szem­pontjából. Hiszen valóban vannak esetek, amikor a „szerep-keresés'’ még egyál­talán nem fejeződött be, és a „kényszerpályán” mozgó szakember — még, ha marad is — nem képes igazán ki­bontakozni és tudásának leg­javát adni. Viszont az esetek többségében a szerep módo­sítást az üzemen, a vállalaton belül is meg lehet valósítani. Az ilyesfaita, üzemen-, válla­laton -belüli mozgások kifeje- , zetten egészségesek. Az üze­mek, vállalatok közötti moz­gást azonban mindenképpen csökkenteni lehet és kívána­tos a fiatal szakemberek kö­rében. Csakhogy az ezzel kapcsolatos . -tennivalókat most kell hosszútávra is át­gondolni, a. ..pályakezdők ha­vában”. R. L. Ember és környezete Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Szeptember 18—26. között, a képzőművészeti világhét alkalmából Budapesten is több rendezvényre kerül sor. A Szépművészeti Múzeum­ban szeptember 22-én nyit­ják meg az Ember és környe­zete című kiállítást. Az idei világhét alapgondolatának megfelelően azokat a grafi­kai alkotásokat mutatják be, amelyeken hangsúlyozott a környezet ábrázolása. Mint­egy 120 alkotás látható majd a több hónapig nyítvatartó tánlaítan: a -grafikus művé­szet nagy mestereinek, Dü­rernek, Rembrandtnak., Goa- yanak, Toulouse Laut rec-nek a művei. Tihanyi félsziget Elkészült a rendezési terv Elkészült a tihanyi félszi­get komplex rendezési ter­ve. Készítői egyeztették a táj-, a természet- és a mű­emlékvédelem közös érde­keit. A terv előírja a táj jelle­gének megőrzését. Ebben je­lentős szerepet kap a szőlő- művelés. Pince présházakat a kijelölt helyeken is — csak minimálisan 1800 négyzetmé­teres nagyságú telken 30 négyzetméter alapterületen, a hagyomámyoknak megfelelő stílusban lehet építeni. Előírás, hogy a telkeket kizárólag sövénykerítés­sel lehet elválasztani. Jól illeszkedik az általános tervbe az Országos Termé­szetvédelmi Hivatalnak az az elképzelése, hogy újból feltöltik vízzel az egykori külső tavat, amely nemcsak új színfoltja lesz a félszi­getnek, hanem természetes fészkelőhelyet is kínál az egyre gyérülő madárvilág­nak. Lukács-napi leányvásár A Zengő lábánál fekvő ősi településen, Pécsváradon is­mét megrendezik a' neveze­tes Luikócs-napi leányvásárt. Az eseményre a Lukács-nap­hoz legközelebb eső vasár­napon — október 18-án — kerül sor. A sajátos hagyományok eredete a régmúlt századok­ba nyúlik vissza, amikor a Luká cs- napi vásároknak még fontos házasodási-né­pesedési funkciója volt. A Mecsek apró hegyi falvainak népe ugyanis ily módon vé­dekezett az egy-agy települé­sen belüli túlzott összeháza­sodások ellen. A szülők ma­gukkal vitték eladó lányukat Pécsváradra, a népes Lukács- napi vásárra, és ilymódon teremtetitek alkalmat arra, hogy gyermekük megismer­kedhessen más falubeli -le­génnyel. AMERIKÁBA KÉSZÜL. Népművész küldöttség tagjaként Washingtonba utaiik Vankóné, Dudás Júlia. Kilenc festményével vesz részt egy kiállításon a „Szilva Expressz” utasai között — Értesítjük kedves utasa­inkat: a tiszabögi különvonat hét óra harminc perckor az ötödik vágányról indul! Miért lenne különvonat Ti- szabögre? Talán tévedett a szolnoki vasútállomás for­galmistája. vagy valami tré­fa? Nem, egyik sem. A pár ko­csiból álló szerelvény utasai a szolnoki Közlekedésgéné- szet-i Szakközépiskola diákjai. S hogy miért mennek Tisza- bögre? Dolgozni, hisz sok más középiskolás társukhoz hasonlóan ők is társadalmi munkával kezdték az új tan­évet. Az első csengetést, az első vonatfütty helyettesítet­te. A „Szilva Expressz”, ahogy a gyerekek a vonatot nevezik egy órán át „robog” Tisza- bögig. Utána félórás gyalog­lás következik, s pontosan kilenckor kétszáz gépi paris fiú és leány megkezdi a -mun­kát a Kecskemét-szi-krai Ál­lami Gazdaság gyümölcsösé­ben. Fürge kezek szedik a hamvas szilvát, hogy vödör­be, ládába rakják. — Osztályozzák is egyben? — Természetesen. Ami a ládába kerül az exportra megy, a többi pedig cefré­nek. Arra kell vigyáznunk, hogy a ládában csak „csu- más” szilva legyen — magya­rázza a másodikos Orosz Pál. — Tavaly is .itt dolgoztunk, talán éppen ezekről a fákról szedtük le a szilvát, — szól az ágak közül kikandikálva Révész Ernő. — S akikor is mi négyen voltunk egy brigádban — folytatja Pali, a brigádveze­tő. — Mennyit kerestek? — Hatszáz forintot szemé­lyenként s ezzel a m-i bri­gádunk lett a harmadik az osztályversenyben. Szeret­nénk az idén még jobb ered­ményt elérni. — Naponta utaznak oda- vissza. s közben nyolc órát dolgoznak; nem fárasztó? — A munka kön-nyű. Nor­ma nincs, mindenki annyi szilvát szed, amennyit tud. Két brigád - egy létra Az utazás? Ez a legszebb az egészben, a miénk az egész vonat; énekelünk, integetünk egész úton, — válaszol a jász- ladányi Tálas István. — Üldögélhetünk még ép­pen eleget az iskolapadok­ban — szól közbe Űz Pál. — Most viszont még csak attól sem kell tartani, hogy felel­ni hívnak. Fodor András, a másodi­kosok osztályfőnöke most afféle munkavezető szerepét tölti be a fiúk között. Ö jegy­zi a teljesítményt, figyelmez­tet a fán maradt gyümölcsre, s fegyelmez is ha kell. — Hány napot vesz el - a tanévből az őszi társadalmi munka? — Két hetet. A másodiko­sok és a negyedikesek ezen a héten szilvát szednek, a másik két évfolyam pedig a paradicsom betakarításában segítkezik a szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben. A jövő héten cserélünk. — Nem okoz gondot a ta­nításban ez a két hét kiesés? — A tanmenetet már eleve úgy állítottuk össze, hogy er­re a két hétre nem tervez­tünk órákat. Évek óta így csináljuk, de még íohasem fordult elő, hogy bármi fenn­akadás származott volna eb­ből a két tanítás nélküli hét­ből. A gyerekek szívesen dol­goznak, s talán még örülnek is, hogy ennyivel hosszabb a nyári szünet. Az állami gazdaság vezetői­nek viszont alighanem gon­dot okozna a betakarítás ha nem segítenének a lelkes, szorgalmas diákok. T. G. Fotó: N. Zs. Küldött a Hazafias Népfront kongresszusán A győztes község titkára ráncok — a sáros utcák lakói Amikor a tiszasülyi Köz­ségi Tanácsnál a népfront- mumkáiról érdeklődtem, s arról, ki -1-esz a kongresszusi küldött, jószámdékú tanács­adóm Bencze Mátyásné ad­minisztrátorhoz irányított, mondván, ő a községi bizott­ság titkára, majd ő megis­mertet vele. Nem volt nehéz. Bencze Mátyésné, községi titkár bemutatta a tiszasülyi kongresszusi küldöttet: Ben­cze Mátyésné. Nem kell sok idő hozzá, hogy a vidám, temperamen­tumos fiatalasszony lerázza a „kötelező udvariaskodás” sal­langjait, s szenvedélyes han­gon a munkájáról, minden­napi gondjairól -beszéljen. Gondok... Hát mifélék is? Korántsem panasznap kö­vetkezik, amikor Benczéné. a tiszasülyi népfronttitkár homlokán összeszaladnak a ráncok. Az a gondja (nem kéne inkább idézőjelbe ten­ni?). hogy mindig „-napraké­szen” tudnia kell. hová, kihez irányítsa a társadalmi munkára jelentkezőket. — szocialista brigádokat, egyé­ni vállalókat. . . Hogy Tisza- süly rossz adottságú, mélyen fekvő csupa-sár község, s a rengeteg belvízcsatornát csak közpénzből, tanácsi erőből le­hetetlen megcsinálni. De — és itt kisimulnak a homlok­sokat segítették. Kicsi az óvoda, huszonöt hellyel bőví­tették — mosolygósra váltó arcjáték — „a szocialista-bri­gádok segítettek szakmunká­val, mi meg (az is munka!) mentünk követ tisztítani”. Négy éve választották meg a Hazafias Népfront községi bizottsága titkárának, s négy éve szinte egy a magánélete a közéleti munkával. Előadá­sok, politikai ismeretterjesz­tés, tanyai esték szervezése, társadalmi munka irányítása, összefogása, inépfront-admi- n.isztróció („meg kell csinál­ni a jelentéseket is valami­kor!) no és, ha az amúgy is kevés szabad időből valami mégis marad, akkor a máso­dik, (harmadik, ki tudja há­nyadik) otthoni műszak. Ragyogó, mindenütt a gon­dos munka nyomát viselő új ház. tiszta udvar, virágok (hej ha a községiben is eny- nyi lenne!) és a kisiskolás gyerek is csak jusst kér az anya sokfelé osztott türel­méből. Iskola... hm, két iskolás vám most a családiban. „Most éppen Szolnokon jártam vá­sárolni — könweket”. Tizen­öt éve fordított hátat a nyol­cadiknak, tizenöt év kiesés után vágott nek-i a tanulás­nak. Most másodikos a szol­noki közgazdasági szakközép- iskolában. Ez pedig a min­dennapokra lefordítva any- nyit tesz, hogy iskolanapon féltizenikettőkor buszra ül. s a délutáni tudományszerzés után este tízkor jut haza — akikor már alszik a másik kis­iskolás. A fia. Közélet? Nép frontmunka? Szép ez, jó ez — nehéz is ez. Egy kicsit, legalább az érett­ségi -megszerzéséig jó is len­ne abbahagyni. Ez volt az első kérése a tiszasülyi néo- fron-ttitkárnak, amelyet nem teljesítettek. Maradt. Dolgo­zik. A Hazafias Népfront kong­resszusára készült Szolnok megyei anyagban falusi mun­káról szóló -beszámolóként a tiszasü-lyi községé szerepel. A területfejlesztési verseny ta­valyi győzteséé. Népfronttát- káir Beincze Mátyásné. I. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom