Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 8. ■fi 99 m m wgmmmmm szerzői jog változásai Korunkban magától értetődik, hogy az irodalmi alkotásokat csak Fák takarják a táblát Augusztus 26-i számunkban Nem adta meg az elsőbbséget címmel képet közöltek egy balesetről, mely Szolnokon, az- Ady Endre út és a Ságviári körúti kereszteződésében következett be. Magam is tapasztaltam, hogV a volt Centrum felől a jobb oldalon közeledve az Ady Endre úti kereszteződéshez, annyira eltakarják az útmenti fák az „állj” táblát, hogy csak a közvetlen közelből látható. Ez a figyelmeztető tábla inem állíthatja meg a 60 km-es sebességgel közeledő járművet. Ha ezen a körülményen az illetékesek nem változtatnak, újabb balesetek történhetnek a kereszteződésben . Nagy Lajos Szolnok Segítettek rajtam Nemrég történt, hogy a 4-es főútról lekanyarodva Szandaszöllős felé, a motorom kigyulladt. GC 74 —11-es helyi járatú autóbusz vezetője (Bugyi Péter) megállt és gyors segítségén múlott, hogy motorkerékpárom nem robbant fel. Ugyanis poroltó készülékével azonnal eloltotta a lángoló motorkerékpárt. Ezúton is megköszönöm emberségét és segítségét. Turóczi László Nagyrév • * * Az elmúlt napokban bér- házunkban egy ideig nem volt víz, majd egyszer csak a villanyvezeték hálózatból, a mennyezetből szivárgott. Egyedül voltam otthon, súlyos gerincsérüléssel, alig tudok mozogni. Nagyon kétségbeestem, mert egyre emelkedett a víz konyhámban, s az előszobában. Mindjárt gondoltam, hogy a fölöttem lakó bizonyára nyitva felejtette a vízcsapot. Szerencsére a szomszédaim is észrevették, s gyorsan segítségemre jöttek. Ki lapáttal, ki vödörrel, ronggyal, gyerekek és felnőttek egyaránt dolgoztak a lakásomban. A nyilvánosság előtt mondok köszönetét még egyszer a Klauber J. u. 4. sz. alatti lakótársaimnak önzetlen segítségükért. Gergely Istvánná Szolnok Hiányzik a csatlakozás Hiába várjuk a villanyt címmel augusztus 25-i számunkban mezőhéki olvasóink levelét közöltük. Arra panaszkodtak, hogy a Mezőhéki Állami Gazdaság tanyaudvarában már hetek óta ég a villany, de náluk, akik ott laknak, még nem. íme a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzemigazgatóságának levele: ,.A lakóházak villamosenergia ellátását biztosító kisfeszültségű hálózat az Állami Gazdaság tulajdona, így a csatlakozásokat a gazdaságnak kell elkészíteni. Erről a gazdaság energetiku- kusát a mezőtúri kirendeltségünk tájékoztatta. A ránk háruló feladat az, hogy a csatlakozó teljes kiépítését követően négy kisfogyasztói mérőberendezést szereljünk fel. Ennek a feladatnak ki- rendeltségünk — a gazdaság megrendelése alapján — azonnal eleget tesz,” Rossz a lift Öt esztendeje adták át Szolnokon, a Móra F. u. 11. számú, 128 lakásos tanácsi bérházat. Tudomásom szerint már az átadáskor megállapította az átvevő bizottság, hogy a két lift nem tökéletes. Azóta is többet állt a lift mint működött. Két hónapja, hogy az egyik ismét elromlott. Valamilyen tárcsa ment tönkre benne, kicserélését 1977-re ígérték. A másik lift néhány napja bénult meg — szakemberek szerint életveszélyes. Megpróbáltam több ízben utánajárni, mikorra várható, hogy legalább az egyik ismét működjön. Az Ingatlankezelő Vállalat ki- rendeltségének irodájában nem foglalkoztak a panaszommal, a házgondnokságon pedig azt mondták, nem rájuk tartozik. Hatvannégy éves vagyok, nagyon sok idős ember lakik ebben a házban, és talán még több kismama, akiknek körülményes a lépcsőkön cipelni a gyerekkocsit vagy a karonülő kicsinyeket. Az a benyomásom, néha sokkal nagyobb gondot fordítanak a lift használati díjának beszedésére, — amit akkor is fizetnünk kell, ha nem működik — mint a lift megjavítta-' fására. Ságódi István Szolnok Eligazító tábla kellene A központi SZTK-rendelő- ben sehol nem található eligazító tábla, hogy melyik rendelés, hol található és mettől meddig tart. Az esetek többségében a betegek, s az ott megfordulók össze-vissza bolyonganak emeletről Jel-le és kérdezősködnek. Az eligazító táblán azt is feltüntethetnék, hogy melyik rendeléshez szükséges a sorszám. Ugyancsak fel kellene hívni a figyelmet a díjtalan ruhatárra. Ugyanis a betegek a folyosókon vagy kabátban ülnek vagy a padra teszik, s így más elől foglalják el az ülőhelyet. N. Á. Szolnok Nincs buszváró A szolnoki vasútállomásnál az autóbuszoknak külön várakozó helyük van. s legtöbb esetben csak az induláskor állnak be a megállóba. Sajnos, itt nincs buszváró, ígv esőben, hidegben az utasok a szabadban kénytelenek várakozni. Tapasztaltai^ hogy bár beállt korábban k megállóba 'az autóbusz, csak az indulás előtt egy-két perccel nyitotta ki az ajtót a gépkocsivezető. Jó lenne, ha a Volán vezetősége utasításba adná. hogy rossz idő esetén az autóbuszok indulás előtt a felszálló helyen várakozzanak és nyissák ki az ajtókat, hogy az utasok beszállhassanak. A. M. Szolnok Szerkesztői üzenetek K. L.-né Szolnok: A beteg dolgozó megvizsgálásához, illetőleg rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat akkor mm A minőségi és árkifogások érvényesítéséről Ha kisiparos az építő Családi lakóház építése gyakran történik kisiparos közreműködésével. Az építés lehetséges „kulcsátadásig”, de megrendelhető valamely szakipari munka is (pl. villanyszerelés, ajtó, ablak készítés, .. ,stb.) A munka megkezdése előtt a kisiparossal mindig írásos szerződést, megállapodást kell kötni, amely az elvégzendő munka írásos — költségvetés szerinti — összegét is tartalmazza. A munka elvégeztével csak a kisiparos által kiállított számlára ajánlatos fizetni. A számlának a költségvetés szerintii egységárakat kell tartalmazni. Mennyiségi eltérés a szerződéshez képest előfordulhat, de ez nem térhet el a tényleges mennyiségtől. Minőségi kifogás esetén a teljes összeg arányos résizét vissza lehet tartani, és a szerződéses jog szerint kijavítást vagy árleszállítást lehef követelni. A kisiparosoknak az árképzéshez a „Kisiparosok Építőipari Egysógárgyűjte- ménye” áll rendelkezésre. Az ebben összegyűjtött árak a kisiparosok által az ország egész területén 'bármely megrendelő részére végzett építőipari munkák elszámolására szolgálnak irányár jelleggel. Az irányárat meghaladó ár a lakosság részére végzett új iakáhózópítési munkáknál — ideértve az új lakást létrehozó toldaléképítést is — csak akkor érvényesíthető, ha a kisiparos tételes árelemzéssel igazolja a magasabb árat. Az egységárgyűjtemény könnyen kezelhető. Az áraknak (díjaknak) a mennyiséggel való szorzása útján kapható meg a munka értéke forintban kifejezve. Külön oszlopban található a bérmunkadíj, és külön oszlopban az anyagos egységár, amely figyelembe vette a beépítendő anyag árát, valamint a fuvarozási és raktározási költségeket is. Vita esetén a döntés joga a bíróságé,- ahol az írásban megkötött szerződés, költségvetés és számla a vita eldöntésének kiindulási alapja. A kisiparos felelős a műszaki , és minőségi követelményekre vonatkozó hatósági előírások megtartásáért. Építés közben a hatósági előírások megtartásét a tanácsok építésügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik (nagyközségekben az építési előadó, városokban a műszaki osztály építésfelügyeleti előadói, községekben pedig az illetékes járási hivatal műszaki osztálya.) Terv szerinti vizsgálataikon kívül megkeresés és beadvány alapján is végeznek vizsgálatot és ellenőrzést. Ha a kivitelezés során felmerülő műszaki és minőségi kifogásokat a kisiparos az építtető kérésére nem orvosolja, akkor kell kérni az építósfelügyeleti hatóság segítségét, amely államigazgatási eljárás során teszi meg a szükséges intézkedéseket (a vizsgálat eredményétől függően kötelezi a kisiparost a hiba kijavítására, stb.) A kész munka átvétele után féléven belül jelentkező rejtett hibákat nyolc napon belül kell a kisiparosnak bejelenteni. Amennyiben a kisiparos nem tesz eleget a kérésnek, (pl. nem javítja ki a hibát) a bejelentést követő fél éven belül polgári bíróságnál a szavatossági szabályok értelmében peres eljárást lehet indítani. Az építtető későbbi egyéb (pl. kártérítési) igénye is csak bírósági úton érvényesíthető. Keszthelyi Józsefné (főmérnök) Vágó Béláné (főelőadó) MTVB Építési, Közlekedési és vízügyi osztályának dől gozói a szerző engedélyével lehet kiadni. Az ókorban és a középkorban a szellemi tulajdon iránti érzék ismeretlen fogalom volt, bárki bármit lemásolhatott, kinyomathatott a szerző engedélye nélkül. A könyvnyomtatás feltalálása után a szükség mégis kényszerltette a kiadókat honorárium adására, mert máskülönben az íróktól nem kaphattak volna új műveket. sem számít kötelező orvosi vizsgálatnak, ha az bármely ok miatt csak munkaidőben végezhető el. Ebből következően a munkából kiesett idő csak igazolt távollétnek minősül, de munkabér arra nem jár. N. Zoltán, Kisújszállás: A pénzügyminiszter a 36/1975. (XI. 5.) PM sz. újabb rendelettel szabályozta, hogy 1976. január elsejétől kinek menynyi ebadót kell fizetnie. A fenti rendelet többek között kimondja, hogy az ébadó késedelmes fizetése esetén az adópótlék havi 5 százalék. Az adópótlékot a késedelem minden megkezdett hónapja után meg kell fizetnie. Kiss Mártonná, Jászberény: Az öregségi nyugdíj összesének megállapításánál több időszak keresete közül lehet választani. Egyes időszakokat hivatalból vesznek figyelembe, más időszakot csak akkor, ha a nyuigdíjigón’dő kéri. Olvasónk tehát — ha számára kedvezőbb — a nyugdíja igénylésével egyidejűleg kérheti, hogy ne az utolsó öt évi, hanem az ezt megelőző öt évi keresetéből vegyék a három legjobb év kereseti átlagát nyugdíja alapjául. F. Tamásné, Tiszafüred: Az új jogszabályok szerint a 2500 forintos anyasági segélyben az a szülő nő részesülhet, aki a betegségi biztosítás keretében orvosi gyógykezelésre jogosult, és a segélyhez előírt négyszeri terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. Kérelmére annalk az anyának is folyósítható anyasági segéd' aki saját vagy hozzátartozói jogon nem biztosított, feltéve, hogy a terhességi orvosi vizsgálatokon részt vett. Ebben az esetben is — a lakhely szerint illetékes tanács szak- igazgatási szervé javaslatára — a társadalombiztosítási igazgatóság folyósítja a segélyt. Cs. István Karcag: Ha a szabadság kiadására az esedékességi időpontban vala- i milyen oknál fogva nem kerülhet sor, azt a munkáltató az általános munkajogi elévülési időn — 3 év — belül később is köteles a dolgozó részére természetben kiadni, a munkaviszony esetleges megszűnése után pedig pénzben megváltani. A tiszteletdíj tíz könyv A tiszteletdíj bizonyos példányszámú könyvből állt, amit az író-szabadon értékesíthetett. A bécsi Singrenius például 1538-ban kiadta a Nomenclatura sex linguarum című szótárát. Ez már előzőén megjelent öt nyelven a hatodikkal, a magyarral Pesti Mízsér Gábor egészítette ki. Munkájáért kevés ellenértéket nyert, tíz példányt a kinyomatott ezerből. Heltai Gáspár, a kolozsvári nyomdász-író Baranyai Decsi Jánosnak Syntagma című jogi kompendiumáért szerzői díjul már a kinyomott példányok tíz százalékát adta. A nagy múltú debreceni nyomda régi Számadáskönyvei korunkra maradtak. Ebből tudjuk, hogy ez a rendszer évszázadokig változatlan maradt, az írói honorárium általában a példányok öt százaléka volt. A második és további kiadásokért sohasem fizettek, bárki újra kiadhatta. Az utánnyomás ellen csupán az első nyomdász tudott védekezni ő is csak akkor, ha az uralkodótól kiváltságot kapott arra, hogy a könyvet 3,5 vagy 10 éven belül ő sokszorosíthassa. Ez a rendelkezés nem a szellemi terméket védte, hanem a kiadásba fektetett ipari tőkét. Az első magyar honoráriumper Kovachich Márton György nevéhez kapcsolódik. Törvényhozásunk történetére vonatkozó adattárát az Egyetemi Nyomda Supplementum ad Vestigia cimotorum címmel három vaskos kötetben jelentette meg. A neves jogtudós azonban nem kötött szerződést, mert ilyesmi — mint később kifejtette — csupán a haszonra dolgozó magánnyomdákkal kapcsolatban szokás. Az Egyetemi Nyomda kiváltságot kapott a tankönyvek kiadására azért, hogy jövedelme egy részét a hazai tudományos irodalom fellendítésére fordítsa. Mégsem adott semmit Kovachichnak, s ő 1799-ben panaszával a Helytartó tanácshoz fordult. Itt megítéltek ugyan neki ívenkint két arany tiszteletdíjat, de a nyomda ezután sem fizetett. Más vonatkozásban sem tisztelték a szerzői jogot. Az írásinűnek nemcsak a kiadása volt szabad préda, hanem a megváltoztatása is. Shakespeare Hamletját egy időben jó véggel adták elő, a darabot megfosztották tragédia jellegétől, és Kazinczy is egy ilyen változatot fordított magyarra. A szerzői jog elismerését a kapitalista fejlődés érlelte meg. Nőtt az olvasótábor, az új találmányok, különösen a gyorssajtó elterjedése megsokszorozták a nyomdai termelést, egyre több és több kéziratra volt szükség. Kedvet kellett tehát csinálni az írásra, gondoskodni kellett arról, hogy az írókat rendszeresebben fizessék. Ezért lett általános az a nézet a XVIII— XIX. század fordulója idején, hogy a szerző igényt tarthat munkája tulajdonjogára. Elsőnek a nagy francia forradalom 1793. július 19-i dekrétuma ismerte el minden korlátozás nélkül az írók, festők, zeneszerzők jogát műveik kizárólagos értékesítésére. Magyar íróiogi törvény A XIX. század közepén az írás hazánkban is kezdett kenyérkereső pálya lenni. Vörösmarty volt az első, aki csak író volt, igaz ugyan, hogy egész életén át kínozták a súlyos anyagi gondok. Petőfi is állandóan küszködött, sok hozzá nem illő munkát végzett, hogy legszükségesebb kiadásait fedezni tudja. A „magyar írójogi törvényt” először irodalomtörténetünk atyja, Toldy Ferenc követelte erőteljesen 1840-ben. Jogában áll a szerzőnek — hangoztatta — hogy munkáján bármikor változtathasson, azt kiadhassa vagy megsemmisíthesse, igényelheti, hogy „az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény oltalma alatt áll”. A tételes szabályozást, a szerzők kizárólagos jogának elismerését azonban csak az 1884. évi XVI. törvénycikk hozta meg. (Ennek módosítása a ma is érvényben levő 1921. évi törvény.) Számadás szeptemberről Az év 9. hónapjában, szeptemberben kezdődik az ősz; a meteorológusok szerint a harmincnapos hó első napján, a csillagászati számítások szerint 23-án. Ennek megfelelően az őszt a tél december elsején, illetve december 22-én váltja. Szeptemberben a Nap a Mérleg csillagkép jegyében jár; a mérleg egyensúlyba az említett 23. napon kerül: ekkor a nappal és az éjjel időtartama megközelítően egyforma vagyis ez az őszi napéjegyenlőség ideje. Egyébként a nappal részesedése a 24 órából a hónap folyamán 1 óra 38 perccel csökken. Párhuzamosan csökken a várható napfényes órák száma is. Az első héten, — az év 36. hetén — hat évtized feljegyzéseinek átlagolása szerint 55,4 órán át süt a Nap, a negyedik héten már csak 46,3 óra napsütésre számíthatunk. ' A Kincses Kalendárium azt tanácsolta szeptemberre a gazdáknak, hogy a másodvetésű magmohact, kölest, hajdinát arassák le, a terményektől megszabadult földeket' pedig azonnal szántsák föl. Rács akadályokká! Megyeszékhelyünk modern lakótelepén, egy magasház negyedik emeletén élnek X-ék. Egyik délután hajmeresztő látvány fogadta az erkélyre lépő házaspárt, kétéves leánykájuk épp a párkányon egyensúlyozott. Szerencsére a gyermek befelé esett, baj nem történt. Nosza, X, mint gondos atya azonnal elment a tanácshoz, megérdeklődni, milyen útja, módja van egy rácsszerelésnek?! Az információs irodában kapott egy háromsoros nyomtatott kérvényt, és egy szabványrácsról kszült rajzot. Mikor köszönt volna, visszahívták: hohó még egy ötvenest is kap. de nem ő, hanem a tanács. Illetékbélyegen. Aztán közölték X-szel, hogy most menjen haza, töltse ki, aztán vigye visz- sza az irodába a kérvényt, ahol iktatják, majd továbbküldik a műszaki osztályra, és a választ írásban kapja megT" X csodálkozott, ő nem egy 10 emeletes társasházhoz kért engedélyt, hanem egy Magyar Szabvány szerint készülő rács felszereléséhez, amelyet a város minden lakótelepén százszámra lehet látni. No mindegy, várt. Megkapta — két hét múlva az engedélyt. Miszerint engedélyezik. Maid alatta; felhívják X figyelmét, hogy az engedély kézhez kapása után 15 napig még megfellebbezheti az engedélyt, két példányban, újabb 50 forintért. X nem értette. Ha egyszer engedélyt kért és kapott 50 forintért, miért fel- lectbezné meg az engedélyt egy újabb ötvenesért? Meg akarta kérdezni. de a felesége lebeszélte, inkább szemlék már fel végre azt a rácsot. Csak egyért aggódnak ma is X-ék, mi lesz, ha egyszer évek múlva arra kémek engedélyt, hogy levegyék? V. E.
