Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-07 / 211. szám

1976. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 H HATODIK TURNUS Nézd csak, így kell a szilvát szedni. Andrekovics Erzsébet tart gyakorlati bemutatót Korszerű, minden igényt kielégít Helyőrségi művelődési ház épül Szolnokon Szolnok központjában, a Táncsics Mihály utcában impozáns művelődési ház épül a Magyar Néphadsereg hivatásos katonái, polgári dolgozói és családtagjaik részére. Megkértük Rull Nándor alezredest, Szolnok helyörségparancsnokának politikai helyettesét, válaszoljon néhány — az újonnan épülő létesítmény rendeltetésé­vel kapcsolatos - kérdésünkre. Ráadásként szilvát szednek Zöld levelek és hamvas érett szilvák között színes in­gek, kendők, nadrágok, blú­zok sokasága. Itteott vidám énekszó. A Kecskemét—Szák­nál Állami Gazdaság lakitelki kenütletéban a Bagi Ilona If­júság} Építőtábornak a múlt hét végéig Szolnok megyei lakói voltak. — Úgysem leszünk elsők — szólal meg pesszimista han­gulatban Andrekovics Erzsé­bet, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium tanuló­ja. — Nézzétek hol jár már a szomszéd brigád! ., Mire a Kilián György bri­gád tagjai, bár alig egy hete ismerik egymást, a legtelje­sebb egyetértésben morognak. — Majd meglátjuk! A „kiliáinosok” szorgalma­san dolgoznak, és munkájuk nyomán egyre telnek a ládák. A szilvaszedők a napi hat­órás munka után autóbuszok­kal érkeznek az ebédlő elé. Ott már a tábori diáktanács tiktára, Hubai Laci egy pa­pírzacskót lobogtatva, — arra írta fel a napi munkaver­seny eredményeket — rik­kancs módjára fogadja az éhes, fáradt társaságot. — Óriási szenzációóóó ... ! Első lett a tegnapi negyedik helyezett! A Killán-brigád mai teljesítménye 221 .szá­zalék! A 162 láda szilva több­sége az angol exportszállít­mányba is bekerül! Hatalmas ováció, taps, de az ünneplésnék hamar vége- szakad: a konyháról rántott csirke illata száll, ennek pe­dig nem lehet ellenállni! A többségében fiúkból ál­ló csoport, a törökszentmikló­si Székács Elemér Mezőgaz­dasági Szakközépiskola tanu­lói dugják össze fejüket. Teg­nap valamennyi „dobogós he. lyezést” megszereztek, ma azonban... — Egyszerűen nem értjük, hogy tudtak így hajtani a ki- liánosok — fordul hátra Ko­vács István iaz iskola KISZ- titkára. — Holnap ismét fel­virrad a mi napunk, még egyáltalán nem adtuk fel! A fogadkozók kis idő múl­va megmosakodva, átöltözve és jóllakva vitatkozókká ala­kulnak át. Az iskolai demok­ráciáról, az önkormányzatról, a diáktanács szerepéről ala­kul ki közöttük parázs vita az udvar árnyas fái alatt. Pata­ki Mihály tálborvezető, a Szolnok megyei KLSZ-bizott- ság építőtáborozási bizottsá­gának vezetője mosolyogva hallgatja a fiatalokat. — Régen voltam együtt ilyen jó társasággal. Az el­múlt hét elején Szolnokon, a Tiszaliigeti KlSZ-táborbam kezdtük meg a megye közép­iskolás KISZ-vezetőinek to­vábbképzését, és most egy hétig itt folytatjuk. A urök- szentmiklósiakat külön dicsé­ret illeti: csaknem harminc tanulójuknak Laki telken tart­ják a házi vezetőképzést. Délelőtt munka, délután elő­adások, viták és szabad prog­ramok. Valamennyi résztvevő önként és lelkesen vállalta a ráadást, hogy itt legyen a VI. építőtábori turnus mun­kájában. A fiatalok tudják, hogy a mezőgazdaságnak szüksége van a munkájukra. Százhuszonnyolcán érkeztünk Lakitelekre, de jó néhány munkáskézre lenne még szűk. ség. Rengeteg a leszedetlen gyümölcs. Délelőtt a nagy igyekezet­ben néhány fiú még a létrák­ról is lepottyant a puha ho- mákba. De sebaj, délutánra elfelejti. Aki befejezte a cso­portfoglalkozást, a futballpá- lya környékén sündörög, vagy néhány ping-pong labdát nyű el a kontracsatákban. Szinte észrevétlenül telik el a dél­után a Kitilta-liak szobában is. Úgy kell előcibálni a há­romórás, még az udvar túlsó végében, is hallható véle­ménycsere résztvevőit a le­esés vacsorára. Csiaknem a végszóra topi pan be néhány srác: biztosí­tékot szereztek Kecskeméten az erősítőkhöz. így azonnal megkezdődhet a szervezke­dés, a készülődés az esti jel­mezversenyre és discora. A nap úgy ért véget, ahogy haj­nalban kezdődött: vidáman, zenével. G. J. — Mi lesz a helyőrség új létesítményének rendelteté­se? — A város központjában készülő új épület két — rendeltetésében, funkciójá­ban eltérő — honvédségi in­tézménynek ad helyet. Az utcai fronton helyezkedik el a Magyar Néphadsereg szol­noki Helyőrségi Művelődési Háza, mögötte a Szolnok Me­gyei Hadkiegészítési és Te­rületvédelmi Parancsnokság. — A Szolnok Megyei Had­kiegészítési és Területvédel­mi Parancsnokság feladatait a lakosság általában ismeri. A parancsnokság megnöve­kedett feladatainak teljesíté­se a korábbinál korszerűbb elhelyezési és más körülmé­nyek biztosítását igényli. Ezt szolgálja egyebek között a parancsnokság részére épí­tett új épület is. A helyőrségi művelődési ház a helyőrség csapatainak, intézeteinek és szerveinek kulturális, művelődési köz­pontja. Mint ilyen, minde­nekelőtt a szolnoki helyőr­ségben települt honvédségi alakulatok, intézmények és szervek hivatásos állománya, polgári dolgozói és család­tagjaik művelődését, kultu­rált szórakoztatását hivatott szolgálni. Hozzá kell járul­nia továbbá a társ fegyve­res testületek Szolnokon dol­gozó tagjai művelődési, szó­rakozási igényeinek kielégí­téséhez; a fegyveres erők és testületek fegyverbarátságá­nak erősítéséhez is. Végül fontos szerepet kell betölte­nie a fegyveres erők és tes­tületeknek a polgári lakos­sággal, különösen a fiatalok­kal való kapcsolatainak erősítésében. Zombori népművészet Baján Baja és a jugoszláviai Zom. bor testvérvárosi kapcsolatá­nak keretében vasárnap ér­dekes népművészeti kiállítás nyílt a bajai Türr István Múzeumban. A „Szövés nép­művészete” című kiállítás, amelyet a zombori városi múzeum rendezett. A színvo­nalas kiállítás anyaga Zom- borból és a zombori ta­nyákról, valamint Sztapár- ról, Béregről, Bácsmonostor- ról és Örszállásról származik. — Mi tette szükségessé helyőrségi művelődési ház építését Szolnokon? — Három döntő, egymás­sal szorosan összefüggő té­nyezőt kell kiemelnem. Az egyik: a közművelődés sze­repének növekedése a fejlett szocializmus építésének vi­szonyai iközöibt hazánkban. A másik: a Magyar Néphadse­regben végzett közművelő­dési tevékenység erősítésére, fokozására és szélesítésére irányuló törekvés. A harma­dik: a szolnoki helyőrségben végzett közművelődési mun­ka feltételei és feladatai kö­zötti összhang javítása. — Hadd szóljak itt kissé részletesebben a két utóbbi tényezőről. Néphadseregünk, feladataiból és helyzetéből adódóan a felnövekvő nem­zedék fontos nevelőiskolája. Érthető tehát, hogy mind többet kell vállalnia a köz­művelődési feladatok megol­dásából is. Mind hatékonyab­ban kell fejlesztenünk a sze­mélyi állomány műveltségét, növelnünk kell kulturális színvonalát. A közművelődési munkában elénk állított szi­gorú követelményeket és legfontosabb tennivalókat a honvédelmi miniszter elv­társ parancsa határozza meg számunkra. — Munkánkban mindenkor megkülönböztetett figyelmet fordítunk a katonák nevelői­re: a hivatásos tisztekre és tiszthelyettesekre, a néphad­sereg polgári dolgozóira és családtagjaikra. Művelődési, kulturálódási, szórakozási igényeik felkeltésében, erősí­tésében és kielégítésében: közösségi tevékenységük fo­kozásában — munkahelyi le­Vasárnap a kedvezőtlen időjárás ellenére már a dél­előtti órákban több mint tíz­ezren voltak jelen a Buda­pesti Nemzetközi Vásár két pavilonjában megrendezett nagyszabású szolidaritási hangversenyen, amelyet a Magyar Szolidaritási Bizott­ság és a KISZ Központi Bi­zottsága közösen szervezett. A nyolcórás monstre koncert­re a délutáni órákban újabb és újabb ezrek látogattak ki, hetőségeik mellett — első­rendű szerepük van a nép­hadsereg kulturális intéz- ményeinék, közöttük a hely­őrségekben működő művelő­dési házaknak. — Az elmondottakból ki­indulva a Magyar Néphad­sereg vezető szervei — a személyi állomány élet- és szolgálati körülményeinek, szociális ellátottságának fo­lyamatos javításával együtt •— jelentős anyagi ráfordítás­sal, céltudatosan fejlesztik művelődési intézményeink hálózatát is. — A szolnoki helyőrségben élő, hivatásos katona és honvédségi polgári dolgozó művelődéséhez, és általában a közművelődés megnöveke­dett követelményeihez szük­séges feltételeket a korábbi fegyveres erők klubja már nem tudta maradéktalanul biztosítani. Még kevésbé volt erre alkalmas a klub funk­cióit ideiglenesen ellátó Ti- sza-pairti BM-csónakház. — Mindezek együttes fi­gyelembevételével döntötték úgy a Honvédelmi Miniszté­rium illetékes szervei, hogy Szolnokon korszerű, a veié szemben támasztott igénye­ket minden szempontból ki­elégítő helyőrségi művelődé­si ház épüljön, illetve mű­ködjék. — Mikorra várható a helyőrségi művelődési ház felavatása? — A Szolnok Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat és más érdekelt vállalatok tel­jes erővel dolgoznak az épít­kezés 'befejezésén. Munkáju­kat már most is sok katona seigiti. önként vállalt társa­dalmi munkaakció szervezé­sével is hozzá kívánnak já­rulni az építkezés mielőbbi befejezéséhez, az objektum berendezéséhez. Számítása­ink — és reményeink — sze­rint az intézmény nagyon várt átadására a közeli hó­napokban sor kerül. s így csaknem 20 ezer zene­kedvelő, diák, egyetemista, munkás fiatal, kiskatona volt kíváncsi a résztvevő 18 együttes és számos neves szólista produkciójára. A szolidaritási hangver­seny teljes bevételét a nem­zeti felszabadulásukért és a társadalmi haladásért har­coló népek, mozgalmak, szer­vezetek támogatására fordít­ják. Ebéd után, csendes pihenő helyett - továbbképzés a törökszent­miklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola KISZ- vezetőinek Fotó: N. Zs. S. B. Szolidaritási hangverseny a fővárosban Barátainknál Észtországban Egy elégedetlen főmérnök 4. Alekszej Ljohin, a nairvai bútorgyár főmérnöke, miután, az üzem alig húszéves, óm mozgalmas történetét — amelyre iegijéllemzőtofo, hogy a termelés ma 2 5-szőröse a kezdetinek — röviden el­mondja, bekapcsolja a tele­víziót. Aztán a vezérlőgom­bokat szabályozva, az üzem különböző műhelycsarnoka i t látjuk a képernyőm, s iha úgy akarja, a kamera végigpász­tázza a 'gépsorokat. Az ipari televíziós rend­szert nemrég szerelték be, azért, hogy a vezetők a tech­nológiád folyamat 'bármelyik pontját bármikor ellenőriz­hessék. (Ennek feltétlen szükségességét ma még a Szovjetunióban is vitatják, ám kísérletnek minden­esetre érdekes.) Mi azért a televíziós be­mutató után személyesen is végigjártuk az üzemcsarno­kokat, ahol modern kárpitos és fabútorokat, több fajta komplett garnitúrát gyárta­nak. (Egyebek között a szol­noki bútorgyár konyháihoz hasonlókat is.) Az új, divatos darabokat a gyár saját tervező üzemében (gondolják ki a konstruktő­rök, s egy kísérleti műhely-, ben már a prototípusokat is látni liehet. Bár a gyártás időre prog­ramozott, s a technológusok a megmunkálás folyamatait állandóan igyekszenek kor­szerűsíteni — a főmérnök mégsem elégedett. Re­konstrukcióra készülnek, amelynek nemcsak azért tu­lajdonít nagy jelentőséget, mert új, korszerűbb gépeket tudnak beállítani, hanem azért is. mert azokat már eigy kidolgozott terv szerint, op­A bútorgyár ebédlője, falán a narvai vár - stílszerűen faintarzia timális sorrendbe igyekeznek állítani, és bevezetik a sza­lagszerű termelést. Már most dolgoznak egy olyan technológiai rendsze­ren, amely a különböző mű­veleteket úgy bontja majd meg, hogy a beérkező nyers­anyagból minél gyorsabban legyen késztermék — minél kevesebbet és minél rövidebb ideiig kelljen raktározni. A gyár ezerhat&záz munká­sa 20 millió rubel értéket ter­mel évente, ez a gépi re­konstrukció után természete­sen jóval több lesz. De nem­csak gépekre, a munkakörül­mények javításéra is sokat költenek. Egyetlen fafeldol­gozó részlegben sem száll a por, hatalmas elszívóberen- dezésak gondoskodnak a friss levegőről. Szociális épületeket, öltö­zőket. éttermet is építettek, s ezeket a beruházásokat egyáltalán nem tartják hol­mi „jótékonysági” intézkedé­seknek. Még jobb minőségű bútorokat akarnak 'gyártani, Igyekeznek a munka hatás­fokát növelni, mondta a fő­mérnök, s ehhez a munka- és egészségvédelmi berendezé­sek épnen olyan fontosaik, mint a jó munkaszervezés. Az 1958-ban még csak mindössze 27 ezer, ma már 75 ezer lakosú Narva váro­sának egyik fiatel üzeme a bútorgyár, az ipar azonban itt sokkal nagyobb múltra te­kint vissza. A több mint százéves narvai textíilkombi- nátban például csaknem 12 ezren dolgoznak. A Kren- holm, a sziget, ahol ez a gyáróriás fekszik, olyan fo­galom .Észtországban, mint nálunk mondjuk Csepel. Ed­dig üzemekről szóltam, de nem tenne teljes a kép, ha a rohamosan épülő Esztónia építőiről nem beszélnénk. Er­ről már a következő részben. (Folytatjuk) Trömböczky Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom