Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-07 / 211. szám
1976. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyorsan megtérülnek az exportbővítő beruházások Az MNB elnökhelyettesének nyilatkozata a 45 milliárdos hitelkeret felhasználásáról Az éjszaka puha csendbe bugyolálta a gyárat. Víztükörbe feledkezett az ostornyeles lámpa is. A gyárkémény kalapkarimájára tűzött piros égő-virágot repülőgép dongta. Belül falak határán, gépek birodalmában vas csörgött. Feszeshátú szíj csattant élesen. Zablájából sivitva kitört a sűrített levegő. Csak a gépen szaladó papírkigyó susogott egyhangúan, csendesen. Mint ismeretes, az elmúlt év közepén a Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdetett olyan fejlesztésekre, amelyek bővítik a minden piacon gazdaságosan értékesíthető export-árualapot, javítják a termelési szerkezetet. Ilyen célokra a következő öt évben mintegy 45 milliárd forint hitelkeret áll rendelkezésire. Ez a rendkívül jelentős összeg, pontosabban a hitellelíetőség fölkeltette az érdeklődést. Jelentkezett-e kellő számú pályázó, melyek a pályázatok eddigi legfőbb tapasztalatai? — e kérdésre a következő tájékoztatást adta dr. Csemok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. — Mindenekelőtt emlékeztetnem kell arra, hogy az MNB szóbanforgó pályázata — az V. ötéves terv követelményrendszerébe illeszkedő — szigorú feltételeket tartalmaz. Az első követelmény, hogy a fejlesztés eredményeként megjelenő termék a szó szoros értelmében minden piacon, tehát a tőkés piacokon éppúgy, mint a KGST- országokban tartósan értékesíthető legyen. További fontos követelmény, hogy a fejlesztés teljes költsége legalább három éven belül megtérüljön a tiszta devizahozamból, és hogy a fejlesztés gazdaságos exportot tegyen lehetővé. Vagyis az exportért kapott deviza forint ellenértéke magasabb legyen, mint az önköltség; az export — állami visszatérítés nélkül is A Volán 7. sz. Vállalatánál az elmúlt napokiban az érdekeltek széles körű bevonásával uitólaigos értékelést tartottak: hogyan ítélik meg a dolgozók, főként a javas- lattevők a sok új elemmel gazdagodott vállalati alkotmányt, egyezik-e elképzelésükkel a pontokba foglalt, munkájukat segítő könnyítés, válását kaptak-e kérdéseikre, vagyis megfelelt-e az üzemi demokrácia élveinek a szerződést előkészítő folyamat? A két és fél ezer dolgozó érdekvédelmi és érdekegyeztető munkáját 150 bizalmi csoport készítette elő, s tolmácsolta a véleményeket a vállalat szakszervezeti tanácsának, valamint a szerződést előkészítő bizottságnak. Mintegy 650 javaslat érkezett a tervezet összeállítóihoz. A vélemények értékelése azt mutatta, hogy túlnyomó részt a nők és a fiatalkorú dolgozók munkakörülmé- nyeiben. javasoltak változtatásit, illetve kérték konkrétabb meghatározást a munkások. Mintegy 550 nő —főként kalauzok — érdekében született döntés többek között. A jegykezelői munkakörben dolgozó nők terhességük negyedik hónapjától — fizetésük meghagyásával — más, utazás nélküli munkakörben dolgozhatnak. Amennyiben az orvos úgy javasolja, már jóval előbb jogosultak, hogy nyugalmasabb munkakörbe osszák be őket, ezt minden esetben biztosítja a vállalat: a telefonközpontban, a forgalmi irodákban, a raktárakban végezhetik munkájukat. De döntés született, — éppen a dolgozók javaslatára — a más munkakört .betöltő nők munkakörülményeinek rendezésére. Terhes mő nem lehet pl. gépkocsivezető, üzemanyaigkút-kezelő, men— nyereséget biztosítson a vállalatnak. Fontos szempont az is, hogy a fejlesztés mii nél rövidebb idő alatt megvalósuljon. Már az V. ötéves terv második felében létrehozzon export-többletet, és lehetőleg 1980-ban már teljes kapacitással termeljen. Az iparvállalatok augusztus 31-ig összesen 40 milliárd forint hitelt igényeltek a 45 milliárdos keretből, ebből a bank eddig 22 milliárd forintot hagyott jóvá, további 4 milliárd forintot kitevő igény elbírálás alatt van. Tizenegymilliárd forint összegű kérelmet el kellett utasítanunk, mert ezek nem feleltek meg a pályázat feltételeinek, 3 milliárd forintnyi kérelmet pedig maguk a vállaltatok vontak vissza. — A kedvezően elbírált hitelkérelmek nyomán megvalósuló fejlesztések eredményeként 1980-ban mintegy 450—500 millió dollár és 250—300 millió rubel export- többlettel számolhatunk, s e termelési többletből a belföldi szükségletek kielégítésére is jut. Az elfogadott hitelkérelmeket tekintve a gépipar iránya a legnagyobb, de számottevő arányt képvisel a vegyipar és a kohászat is. Feltűnő viszont a könnyűipar alacsony részesedése — ezt részben az magyarázza, hogy a ruházati ipar rekonstrukciója keretében más forrásból is fejlesztenek. — Az eddigi tapasztalatok alapján az összkép kedvezőnek mondható. Maga az a tes a szabadiban végzendő munkák alól, szerelési munkát műhelyben sem végezhet. Nők egyébként már inam lehetnek autóbusz- és rakodógép-vezetők, illetve kezelők, 3 tonnás vagy ennél nagyobb gépkocsi vezetésére sem irányíthatók ezentúl, s kocsimosóst is csak zárt, melegvizes helyiségben végezhetnek. A 18 éven aluli Volán-dol- gozók munkaköri tilalma is tekintélyes részt képez a kollektív szerződésben. A mintegy ötven fiatalkorú érdekében született határozat szerint — a központilag előírt tiltott munkahelyeken — a szolnoki _ Volánnál inem lehetnek kalauzok, járatkezelők, rakodómunkások; de gumiszerelőként és az egészségire ártalmas munkahelyeken sem dolgozhat az a fiatal, aki még nem érte el1 a nagykorúság évét. Az értékeléskor még több más, főleg a dolgozó nőket és családanyákat segítő újdonságról is beszélhettek a Volán szolnoki vállalatának dolgozói. Elismerést aratott minden intézkedés, köztük a [gyermekes kalauznők helyzetének könnyítése. Nincs [bölcsődei, óvodai gondjuk az itt dolgozóknak, a vállalat előre [gondoskodott a gyerekek elhelyezéséről, az énintett szülők műszakbeosztásét pedig a gyermekintézmények nyitvatartáisának idejéhez igazították. Sok „fejtörést”, átcsoportosítást igényelt az új házi rendelet kialakítása, de — példa rá az egyébként munkaerő gondokkal küzdő vállalat — korszerű rnunka- és üzemszervezéssel, a dolgozók javaslatának figyelembe vételével és támogatósukkal közös, mindkét fél érdekét szolgáló egyezmény született. T. Sz. E. tény is pozitív, hogy a vállalatok mintegy 200 javaslatot, illetve hitelkérelmet dolgoztak ki, s ezek nagyobb hányada egybeesik fő gazdasági céljainkkal. Kedvezőnek tartjuk azt is, hogy a fejlesztések teljes költéségének megtérülési ideje a tiszta devizahozamból átlagosan 1,9 év. Viszonylag kevés a három év körüli megtérülési időt ígérő javaslat. — A 45 milliárdos keret tehát sokat segíthet a minden piacon gazdaságosan értékesíthető árumennyiség növelésében, a gazdaságos export bővítésében, s a termékszerkezet javításában. Nem szabad elfelejteni, hogy a szóban forgó 45 milliárd forint — bár igen nagy ösz- szeg, ami jó célokra, felelősséggel felhasználva nagyot lendíthet gazdasági fejlődésünkön — csak mintegy 10 százaléka az ipar és a mezőgazdaság öt évre tervezett összes beruházásainak. S azt is figyelembe kell venni. hogy a termelés növelésének nem a beruházás az egyetlen útja. ‘ Következésképpen az export növelését — s ez vonatkozik a tőkés exportra is — mindenekelőtt az ipar és a mezőgazdaság több száz milliárd forintos meglevő állóeszköz-állományának jobb kihasználásával kell elérni. Mindezt semmiképp sem szabad szem élői téveszteni, amikor a 45 milliárd szerepét, várható hatását megítéljük — fejezte he nyilatkozatát dr. Csemok Attila. Bővülő tejüzem Több mint duplájára, napi 60 ezer literre növekszik a Borsod megyei Tejipari Vállalat sátoraljaújhelyi üzemének kapacitása a most megkezdett felújítás nyomán. Egy 40 000 liter befogadóképességű tejsiló, továbbá új tejátvételi vonal, s egy naponta 20 000 liter kapacitású tejporító is épül. A sátoraljaújhelyi tejüzemben a kapacitásnövelő beruházásra összesen mintegy hét és fél millió forintot fordítanakJászalsószenfgyörgyön Községfejlesztés összefogással A mérleg elkészült, az eredmények biztatóak. Félév alatt csaknem 2 millió forint értékű társadalmi munka. Az önkéntes munkában részt vevők száma elérte a másfél ezret. E beszédes számok arról tanúskodnak, hogy a jászal- sószentgyörgyiek szeretik lakóhelyüket, saját ügyüknek tekintik községük fejlesztését- Kiemelkedő eredmény, hogy a lakosság önkéntes hozzájárulásával hat hónap alatt mintegy 1700 méterrel lett hosszabb a vízvezetékhálózat. Társadalmi munkával (a Zagyva-meder betöltésével) épült a régóta hiányolt iskolai sportpálya. Az áfész tagjai a küldött- értekezleten határozták el: 108 ezer forintot adnak a művelődési háznak hangszerek vásárlására, a zeneoktatási díj fedezéséhez. Ebből a pénzből újítják fel az általános iskolák felszereléseit és játékszereket vásárolnak az óvodának. A Petőfi Tsz-ben a közgyűlés hagyta jóvá a községfejlesztési feladatok megvalósítását segítő 100 ezer forintos támogatást. A Bútorlap KSz 58 ezer forintos hozzájárulásával a művelődési háznak szemléltetőeszközök vásárlásához, az óvodának a foglalkoztatótermek csinosításához, az udvar parkosításához nyújt segítséget. A Szolnoki Papírgyár portása, Mihályi Gyuláné a ka- puzór nyelvére fordítja a kulcsot. A pénztárban felcsörgeti Rideg József rendészeti vezetőt. A termetes férfi dör- trnög a kagylóba. Viharkabá- ton hálva a gyár fizetését őrzi. Az asszony újra leül. Előtte az asztalon az Olcsó Könyvtár sorozatból Fontana Effi Briest című könyve. Reggel hatig a ‘portásfülkében, ahol éjfélkor az ifjú szerelmesek telefonon a menyasszonyukat keresik, ahol a „tűziriadó terv” baj esetén, a gőzdudánák két szaggatott jelzést diktál, többszörösen megismételve, ahol néha éjszakánként megsiketül a telefon — ott reggel hatig Mihályi Gyuláné, Fontana meseszövésébe gabalyodva, húszéves gyönyörű lánnyá serdül. Hajnalban az elmenők táskájába túr. Szüríke portás egyenruháját kisimítja. Asztmás fia várja otthon. 0 Barna borítójú a „köicsön- könyv”. Kölcsönadás — dátummal. Visszahozatal — határidővel. Biztosíték, zálogdíj nincs. „írógép, 4 vaspajszer, 1 rugóköteg, 1 ballon szóda, olajos hordó, nemezhulladék, 1 permetezőgép, parkettacsiszológép, keverőláda, hordóláda, állóiddá, gumikerekű taliga, villamosmotor, 2 db főzőfazék, 20 kairosszék, két mentőöv, 3 bőrlyukasztó, 30 evőkanál, 30 villa, 30 kés, 6 abrosz, 1 db 30 literes lábas, 25 szék, 100 kg nedves nemez”. Építés. Földművelés. Munka. Házasság. Kellékek — gyári kölcsönre. A késési könyv 1975. február 3-tól 1976. szeptember 2-ig, száznegyvennégy késés, vagy korábbi kilépés bejegyzését őrzi. Választék: három perctől a több óráig A jegyzetfüzetből : „Mihályinét, vagyis az én nevemet nem találja. Nem vagyok béka! Amúgy is félek az átoktól, mert lehet, hogy attól beteg a fiam ... Bár butaság az egész, hiszen az átok nem fog...” A másik portás vallomása: „Minket azért fizetnek, hogy a rendet segítsük. Nálam senki sem surranhat be. Ha bárkit is beengedtem volna, a fizetésemet sem érdemelném”... A rovarirtó zöld flakonban fapolcon díszeleg. A portások szerint a legyek élednek a szertől. A Chemotoxot ki-ki a maga pénzén veszi. 0 A kapu és az öreg papír- üzem között terjeszkedik az egykori kazániház. A fémtesteket már elbontották, a téglákat a dolgozóknak adták. Az éjféli kísértetkas- tályban, szelíden csörgő hold fényében kavarog talpunk alatt a por. Egy pillanatra á pokol éled: a szénporos hátakra folyókat mos az izzadság. Néhány száz méterrel arrébb, a valóságban, a gázfűtéses energiaközpontot tiszta köpenyesek irányítják. Gombnyomásra. Az ,.,öreg” papírüzemiben a húszgrammos selyempapírtól a 90 grammos vastagig sokféle gyártmánnyal megrakhatják az óriási kígyóként elnyúló gépsorokat. Egy műszakra huszonnyolc munkásnak jutná fizetés. Ezen az éjszakán huszonegyen dolgoznak. Vezetőjük Báli János segédművezető. Havi keresete 5 ezer 500 forint. — Ha nem lenne itt Báli János ? ... — Akkor is elmenne a sor — rándítja meg a vállát a segédművezető. — Mikor kapott utoljára a fejéhez? — Néhány napja a szitacserénél. öt órát álltunk. Meg régebben, amikor berobbant a villanymotor. —- Miért lakatolták le az elsősegélynyújtó szekrényt? — Különben igen hamar elfogyna minden! Másutt is így van. Vagy pem? ... — És ha valakinek megfogja az ujját a gép? — No, azt nemigen. Legfeljebb a vegyes hulladéknál lehet baj, mert téglát, vasat és üveget is behánynak ... Régen tisztították a hulladékot, de ma az a kérdés, hogy megéri-e a munka az árát. Persze ez sem kérdés. Szemétre semmi sem mehet. Igaz, vigyázni kell a marko- lászó kézre... 0 Irodaasztal. A papíron: „.Tóth László és Németh Imre szombat reggel hat órakor portán”. A KISZ-esek kirándulni mennek. Az üvegfalon túl egyhangúan, csendesen kígyózik a papír. A teli hengerek 700—1000 kilót nyomnak. Az I-es gépről Tóth József, S. Papp Sándor és Németh Imre kocsira emeli a hízott tengelyt. Feszül a váll. Az anyagot a tekercselőhöz tolják. A szabadságos gépvezetőt Tóth József helyettesíti, most néhány napig egy csillaggal többet hord a vállap- ján. Azt mondja, targonca is kerülne. Gép trógeroiná a papírt. Meg is érkezett, de egy hónapja lustán egyhelyben hasal. Alkatrészhiány! A papírosoknál járja egy mondás: akkor dicsekedhetnek, ha nyolc órában csak a lábukat lógatják. Akkor jól szaladnak a gépek. Ez az éjszaka valahogy peches. A munkások szaladnak, állítanak a szelepeken, javítanak. Négyen végzik öt ember munkáját. Tóth Józsefen még a rövidnadrág is puíajkaként melegít. A többletmunkáért a fizetésük alig néhány fillér... — Az olajos gépek között játszunk egy pillanatra tün- déresdit! Mit kívánna? Tóth József töpreng, aztán mint előbb a henger tartójából, gondjaiból leemel egyet: — A Nyúl utcából járok műszakra. Kerékpárral télen és nyáron. A busszal ugyanis nem érnék be kezdésre, és haza is csak másfél órás késéssel jutnék. Pedig az asz- szarmyal két gyerek vár. No, ha egy jó busz lenne!... 0 Az I-es gépen asszony a szitás. ötven kilónál nem szalad vele tovább a mérleg. A nő papírgépen olyan, mint amikor valaki ulti helyett „Fekete Pétert”-t mond. Tó- thék mégis befogadták. Elme- lésre, nehéz munkára nem fogják. De rezzennek, ha Nagy Miklósné a sípjába fúj. Akkor baj van a szitával. De ma éjszaka a szita nem lázadozott. Tóth a kapcsolószekrénynek dől egy pillanatra. S. Papp, aki huszonnegyedik évét morzsolja a gyárban, mellé fáról. Mondja, hogy az éjszakai műszak fárasztó. És ahogy telik az idő, mind kevesebb az erő. Ráadásul az éjszakás héten a gyomra is összemegy. Péntekre már csak falatokat pakol. Pedig az apja nyolcvanévesen, az együttlakott petróleumlámpa,; tanyáról, még ma is eljár. Éjjeliőrnek Ö meg alig túl az ötvenen, már csak a fülét hegyezi. De a hallás!... Ha jnali háromkor már nem kell magyarázni, hogy mitől brigád a brigád. Tóthot, S. Pappot, meg az asszonyt innen elkergetni sem lehetne. Báli gyökere is erős. A tizennyolc éves Németh, a „kölyök”, most szokik. Van valamijük. Valamijük, amiről Bali János mesélte; „Egyszer felrukkoltam a főnökhöz, a főművezetőhöz, hogy most már nagyon kevesen vagyunk. Kinyitotta a könyvet, s azt mondta, hogy mit vagyok én oda, ha ennyien is elvégeztük a munkát. Mondtam is neki, az hogy sikerült, nem rajta, hanem a munkásokon múlott”. Pirkod. Felszakad a csend. Kialszik a kéményen a lámpa. A portán táskát nyitnak, csuknak az emberek. Egy molett takarítónő száz óriás kifli szívességét cipeli a gyá- riakmiak. Dobban a reggeli műszak. Mélykúti Attila Kollektív szerződésbe foglalták Javulnak a nők és a fiatalkorúak munkakörülményei Beszél a csend a gépekig birodalmában
