Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 1. Veszélyes parkoló Törökszentmiklóson, a Sza­badsajtó út végén, ahol a négyes főút halad, a gépko­csik sorban állnak a Gyöngy presszó előtt — mindkét ol­dalon. Sajnos, ott van egy kis kanyar a főúton, és így nem látható be. Már előre félünk az iskolakezdéstől, mert balesetveszélyes a gyerekeknek ott közlekedni. Ugyanis a zebra — amely előtt végig állnak a nagy kocsik — nem az iskolánál, hanem a templomnál van. Jó leime, ha megtiltanák a járművek parkolását azon a részen, s a zebrát az iskola elé tennék, hiszen mind alsó tagozatos gyerekek járnak ott. Papp Józsefné Törökszentmiklós Nem rádiózhatnak az utasok Szeretnék választ kapni a Volán Vállalattól, mikor sze­reznek érvényt annak, hogy a kocsikon az utasok ne rá­diózzanak. Csak elvétve ta­pasztalni, hogy a kalauz vagy az autóbusz vezetője rájuk szól. N. A.-né Szolnok * Telefonon érdeklődtünk a Volán 7-es sz. Vállalat sze­mélyforgalmi osztályától, ahonnan a következő vá­laszt kaptuk: A kalauz nél­küli autóbuszon nehéz ér­vényt szerezni a rádiózást tiltó rendelkezéseknek. Azon­ban, ha az autóbusz vezetője meghallja vagy valaki fi­gyelmezteti rá, köteles az il­lető utast megbüntetni, pót­díjat fizettetni vele, sőt, az utazásból is ki lehet zárni. Ugyanez a kötelességük a kalauzoknak is. (A szerk.) Ellopják a kéztörlőt Augusztus 19-i számunk­ban A rovargyűjtők örömé­re címmel szóvá tettük, hogy a tiszaroffi nagyvendéglő mosdójában nincs kéztörlő, és a sok légytől nem tud nyugodtan ebédelni a ven­dég. Cikkünkre válaszolt a Középtiszavidéki Áfész ti­szaroffi alapegysége. Leve­lükből idézünk: „Még a rovargyűjtők örö­mére sem szolgálhat az a megállapítás, amely a Nép­lapban megjelent szövetkeze­tünk nagyvendéglőjéröl. Bár­mennyire is restelljük a „ro­vargyűjtő” szenvedélyünket, a kedves vendégnek, aki ebédelt vagy nem, igazat kell adnunk. Magyarázkodás helyett cse­lekvésre van szükség, a ven- déglővezetés részéről pedig nagyobb figyelemre és az egészségügyi rendszabályok szigorú betartására. Remél­jük, írásbeli figyelmezteté­sünk és a megjelent cikk együttes hatása a jövőre vo­natkozóan is tanulságul szol­gál. S még egy óhajunk: szeretnénk a törölközőgyűj­tők „örömére” olyan szer­nek a birtokába jutni, amely — a legyekkel együtt — őket is távol tartja vendég­lőnktől. Göblyös Gábor alapegység vezető Gazos a park Egyre szebbé varázsolják lakó­helyüket Tiszaföldvár lakói. Az év első felében összesen több mint 2,5 ezer négyzetméter par­kot építettek a községben. Eh­hez a lakosság mintegy 400 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá — írtuk augusztus 24-i lapunkban, ' s erre fogott tollat Folyóka Lász- lóné tiszaföldvári olvasónk: „Egy régebbi számukban már hírül adták, hogy Tisza- földváron parkot építettünk a kommunista műszak kere­tében, társadalmi munkában. Most ismét erről olvashat­tunk. Kérdésem: meggyő- ződték-e ennek a valóságá­ról. A park helyén ugyanis derékig érő gaz áll a falu főutcáján, melynek egyik fe­lét körülbelül három hete új­ból fölszántották, a másik fele maradt gázosán. Ha annyi lelkes fiatal, munkás kéz a parkot meg­építette, az illetékesek miért nem gondozzák. Így a lakos­ság nagy értékű társadalmi munkája, az összefogás hiábavaló volt.” Megváltoztak a körülmények Augusztus 24-i lapunkban Vissza a régi útra címmel jelent meg észrevételünk ar­ról, hogy a Jásakisért Jász- ladármyal összekötő utat né­hány éve felújították, s az új út nem követi pontosan a régi vonalát, hanem Jászla- dány előtt jobbra kanyaro­dik. Az útépítés a kanyar után abbamaradt. Nemrég újból kiépítették, s a balesete veszélyes kanyar így kikerült a forgalomból. Szóvá tettük benne, hogy az egykori út elbontása, a kárt szenvedett gépkocsik javítása és az út­szakasz újraépítése sokba ke­rülhetett. írásunkra válaszolt a KPM Közúti Igazgatósága. Levelükből idézünk: „A cikk tényadatokat köz­lő részével egyetértek. A re­ális tájékoztatás érdekében szükségesnek tartóim kiegé­szíteni. Az Üjszász—jászapáti út kiépítése kezdetén a ter­vek a jásztadányi szűk és forgalombiztonság szem­pontjából rendkívül előny­telen átkelési szakasz ki­építését irányozta elő. A korszerűsítési munkák a végszelvénytől visszafelé haladtaik, hogy közben a jásztadányi átkelési szakasz megépítéséhez szükséges sza­nálásokat, takásalappótlásit. közműépítéseket, csatorná­zási munkákat megfelelően elő lehessen készíteni. Mint­hogy Jászapáti és Jászla- dány között — 29—11 km szakaszon — komolyabb aka­Xöbb olvasónk kérdezte le­vélben a gyermekgondozási segély folyósításának feltéte­leit, megszakításának lehető­ségét, s annak esetleges kö­vetkezményét. Mivel a gyer­mekgondozási segélyről szóló szabályokat többször is módo­sították — legutóbb tavaly is — a hatályos szabályok fontosabb rendelkezéseit is­mertetjük. A kormányrendelet a jo­gosultsághoz általában, há­rom feltételt ír elő. Az egyik feltétel az, hogy a nő a szülés napjától visszafelé számított másfél éven belül legalább 12 hónapon (365 napon) munka- viszonyban. álljon. A másik feltétel az, hogy legalább na­pi 6 órai munkaidővel legyen foglalkoztatva ez idő alatt. A harmadik feltétel, hogy a gyermek gondozása céljából fizetésnélküli szabadságon le­gyen. Ez utóbbi nem feltétel olyan esetben, ha a próbaidő­vel vagy a határozott időre létesített munkaviszany a szülési szabadság ideje alatt megszűnik. Vannak olyan munkaterüle­tek, ahol a munkaidő a felada­tok ellátásához igazodik, vagy a munkaidőt a teljesítmény fejezi ki. Az ilyen munkate­rületeken a napi hatórás fog­lalkoztatás meghatározása különleges szabályok szerint történik. Például a mozgó­árusok akkor tekinthetők na­pi 6 órás munkaidővel fog­lalkoztatottnak, ha a havi tel­jes munkaidőnek megfelelően 1000 Ft-os kereset háromne­gyed részét (650 Ft-ot) elérik, vagy meghaladják. Pedagógu­sok esetében a napi 6 órás foglalkoztatás elbírálásánál pedig a heti kötelező óraszám­ból kell kiindulni. Az a dolgozó nő. aki az ál­talános iskola, középiskola, felsőfokú tanintézet nappali tagozatán végzett tanulmá­dályozó körülmény nem volt, a korszerűsítés meg is tör­tént. All km-itől azonban az út új nyomvonalra került vol­na. Itt az építés abbamaradt azzal, hogy majd az új nyom- vonalion mielőbb folytatódik tovább. Provizórikus megol­dásiként született így a régi és a korszerűsített 'nyomvo­nal' összekötése. Időközben azonban megváltozott a köz­úti közlekedési hálózat nép­gazdasági érdekeket szolgáló fejlesztése, és a költségesebb megoldások helyett vissza kéHeltt térni az egyszerűbb ás a célszerű igényéket job­ban szolgáló, a régi nyomvo­nalaikat kiszéiésítő és meg­erősítő burkdlatépítósékhez. Ezért állt lé a jásztadányi új átkelési szakasz építése is. Minthogy az építési időre tervezett kanyargós összekö­tő szakasz további fenntar­tása a 2/1976. KPM sz. ren­delet megjelenése után nem Volt kívánatos, és egyelőre a korszerűsítési munkák sem folytathatók az elfogadott tervek szerint, a forgalom biztonsága érdekében szük­séges volt a több évre szóló új helyzet kialakítása. Nem meggondolatlan és tervsze­rűtlen intézkedésről volt te­hát szó, hanem a megválto­zott körülményekhez aTkal- mazíkiodtunk. Helt Lajos az igazgatóság vezetője” Szerkesztői üzenetek T. Lajosné Szolnok: A tel­jes napfogyatkozás ritka je­lenség. Maigyar földről meg­nyalt befejezte és ezt követő­en 90 napon belül elhelyezke­dett, jogosult gyermekgon­dozási segélyre abban az eset­ben is, ha gyermeke születé­séig nem szerezte meg a 365 napi előírt munkaviszonyt. Nem alkalmazható azonban ez a rendelkezés azokra dol­gozó nőkre, akik iskolai ta­nulmányaikat félbeszakítot­ták, vagyis például a gimnázi­um harmadik osztályának be­fejezése után léptek munkavi- szonyha, vagy az egyetemi ta­nulmányok első évfolyamá­nak befejezése után helyez­kedtek el. A dolgozó nő a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetésnélküli szabadsá­got a gyermek hároméves ko­ra előtt megszakíthatja, de ezt harminc nappal előbb kö­teles a vállalatnak bejelente­ni. Ha a dolgozó nő a gyer­mek gondozásához igénybe vett fizetésnélküli szabadsá­got a naptári éven belül egy ízben a munkába állás vagy munkaviszony létesítése cél­jából szakította meg, a fize­tésnélküli szabadság további idejére a gyermekgondozási segély megilleti. Zs. J.-né mezőtúri lakos kérdése az. hogy a munkál­tató meddig köteles fogana­tosítani a gyermektartásdíj megfizetése érdekében kiadott bírósági letiltást. A bíróság a gyermektartás­díjat általában határozatlan időre állapítja meg. A meg­állapított összeg módosításá­ra vagy a tartási kötelezett­ség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha azok a kö­rülmények, amelyekre a bí­róság a határozatát alapítot­ta utóbb lényegesen megvál­toztak. A bíróság döntéséig azonban a munkáltató a le­tiltásra vonatkozó bírósági határozatot köteles végre­hajtani, és a jogosult figyelhető legutóbbi teljes napfogyatkozás 1847-ben volt, és a legközelebb ire 1999. augusztus 11-én kerül sor, de ez csak pár percig fog tartaná. K. István Tiszafüred: Az új honvédelmi törvény ér­telmében 1976. július 1-től a 36 havi fizetési kötelezett­ség 24 hónapra mérséklődött. Ha OlVasónk 1976. június 30- ig már 24 vagy több hóna­pig fizetett honvédelmi hoz­zájárulásit, akkor július 1-itől nem kell fizetnie. R. S. Szandaszöllős: Ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, vagy tartó­san munkaképtelenné vált, a kijelölt háztáji földet g ko­rábban végzett munkája alapján megállapított keret­ben (1 600 négyszögöl) hasz­nálhatja akkor is, ha a köz­ségből elköltötött, vagy a háztáji gazdaság munkáit mással végezteti. Szabály azonban az is: ha a termelőszövetkezeti tag a személyi tulajdonában levő háztáji földet elidegeníti, pótláséra nem kaphat kije­lölt háztáji földet a termelő­szövetkezettől. E rendelkezés alapján csökkentették az ön háztáji földjének területét, mert 200 négyszögöl szemé­lyi tulajdont képező zártker­ti ingatlanét értékesítette. Nem tekinthető elidegení­tésnek és a tag részére ház­táji föld kijelölését nem zár­ja ki, ha a személyi tulajdo­nú háztáji földet kisajátí­tották vagy annak elidegení­tésére hatósági határozat folytán került sor, illetőleg a termelőszövetkezet üzemi célból megvásárolta, továbbá ha a termelőszövetkezeti tag építési telkének tulajdonjo­gát családtagja részére épít­kezés céljára átengedte. részére megiteiit tartásdíjat átutalni. A fizetési kötele­zettség megszüntetését, a kötelezett attól a bíróság­tól kérheti, amely az elsőfo­kú ítéletet meghozta. Ugyanez a bíróság a jogosult kérelmére, illetőleg szükség­esetében hivatalból is elle­nőrzi, hogy a munkáltató a tartásdíj kiszámításával, le­vonásával és kifizetésével kapcsolatos kötelezettségének eleget tett-e. A bíróság indo­kolt esetben megteszi a szük­séges intézkedéseket a mun­káltató, illetőleg a mulasztást elkövető dolgozó felelősségé­nek megállapítására is. K. J. tsz-tag 1913-ban szü­letett. Arra kért felvilágosí­tást, hogy mikor éri el az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt. Az új társadalombiztosítási szabály szerint a mezőgazda- sági szövetkezet tagjaként szerzett szolgálati idő figye­lembevételével öregségi nyug­díjra 1975-ben, ha férfi a 65, ha nő a 60. életév betöltésé­től jogosult. Ez a korhatár 1976. január 1-től öt éven át évente egy évvel csökken, és 1980. január 1-től azonos az ipari biztosítottakéval. Az új szabályozás szerint tehát az öregségi nyug­díjra jogosító korhatár annál, aki a nyugdíj megálla­pítását mezőgazdasági szövet­kezeti tagként szerzett szolgá­lati idő figyelembevételével kéri, 1975-ben a 65., nőnél a 60. 1976. január 1-től a 64., nőnél az 59., 1977. január 1- től a 63., nőnél az 58.. 1978. január 1-től a 62., nőnél az 57., 1979. január 1-től a 61., nőnél az 56., és végül 1980. január 1-től a 60., nőnél az 55. élet­év. Az 1913-ban született tsz- tag tehát 1977. évben lesz jo­gosult öregségi nyugdíjra, ha a 63. életévét betölti. Dr. Cs I iliTi' m A gyermekgondozási segélyről Földre terített sátorlap, kopott gyékényszőnyeg, rojtos szélű zsákdarab. Rajtuk kupacokban rozs­dás csavarok, cipész-szer­számok, használt töltőtol­lak és zsilettpengék, drót­keretes szemüveg, foltos evőeszközök, elnyűtt, agyonhasznált ruhaneműk. Színhely: a város szélén egy kiégett, tenyérnyi rét, a jászberényi ócskapiac. A „világjárt” emberek jász­tangónak vagy birinyi- telekinek nevezik. Valami­kor a szegények vására volt. Most vevő ritkán akad. Tere-ferélni járnak ide az emberek, meg a régiséggyűjtők kutatnak régi érmék, rézmozsarak, cserépedények után. Ha mégis elkel egy-két hasz­nált holmi, az az eladó számára már jó vásárnak számit. Fotó: Nagy Zsolt Na, ne mondja, hogy nem kell I Vajon mit hoz a mai nap? Ez a lámpa még használható Nem, ez a sapka nem eladói Ócska nadrág, foltos ing, itt bőven, hihetik Aki keres, talál A kis kocsival hazafelé

Next

/
Oldalképek
Tartalom