Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-29 / 230. szám
1976. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sántító érvek (3.) A lakók észrevételei között a legtöbb nagyon jogos. Érdemes ezeket közelebbről is szemügyre venni. Először a lakások minőségéről, és az azzal szorosan összefüggő granciális javításokról. A SZÖVTERV beruházási osztályvezetője szerint: — Funkcionálisan ennyire jó lakásokat, mint amilyenek ezen a lakótelepen vannak, ilyen nagy tömegben még sohasem építettünk. De ezeket úgy kell nézi, mint nagyipari termékeket. Nem szabad ezeket egyenként vizsgálni, mert a házgyári lakásoknál mindent készen kap a kivitelező, csak össze kell szerelnie a lakásokat. Gépesítettük az építőipari részt, de baj van az egyéb ipari háttérrel. Például a tapéta minőségével, a gépészeti felszerelésekkel. A lakóknak egyfajta szemléleti változásra van szükségük. Tudomásul kell venniük, hogy nagyipari terméket kapnak, aminél előfordulhatnak hibák. Ez az érv bizony sántít. A nagyipari termék is lehet kiváló, még ha házgyári lakásokról is van szó. Nem beszélve arról, hogy egy-egy lakás csaknem fél millió forintba 'kerül. Ezért a pénzért egyszerűen kötelező jó minőséget adni. — Az az elvünk, hogy minden szolgáltatást nyújtson a lakás —, mondja Jani László. Ez egyszerű, dicséretes elv. De csak elv volt eddig ezen a lakótelepen, mert hisz enyhén szólva minek lehet nevezni a hetekig tartó vízhiányokat, a hidegben fűtetlen lakásokat? Magyarázat persze erre is akad: „Nincs hőszolgáltató vállalat Szolnokon, amelyik szakszerűen fűtené a lakásokat. A fűtőcsövekbe a megengedettnél forróbb vizet engedtek az IKV emberei, így azok kilyukadtak, ezért szünetelt a fűtés, ezért nem volt melegvíz hosszabb ideig”. Hogy a lakók közben fáztak, a gyerekek megbetegedtek? .. .És egyáltalán: vajon azon múlik, hogy vállalat-e vagy az IKV a hőszolgáltató? Egy a lényeg: a szakértelem, e szolgáltatáshoz szükséges szakemberek léte. Az új hőközpont — az előírásoknak megfelelő — állítólag október 5-én megkezdi a próbafűtést. Remélhető, hogy ettől kezdve nem lesznek fűtési, melegvíz ellátási panaszok a lakótelepen. II garanciális idő Más a helyzet a garanciális javításokkal. A szakemberek tudják, hogy egy épület garanciális ideje a műszaki átadások időpontjától számított egy év. És erre érdemes figyelni, ugyanis a lakás szavatossági ideje nem akkor kezdődik, amikor azt a tulajdonosa használatba veszi, hanem korábban. És ez nagyon lényeges. Miért? A szóbanforgó lakótelepen a József Attila úti állami beruházású lakások műszaki átadásának ideje sorrendben a következő volt: 1974. június 26., szeptember 27., november 20; a Jubileumi téren levő úgynevezett íves házaké 1975. december 27., 1976. április 22., július 26. A kulcsátadás időpontja (amikor a házmester beköltözik, mert ő az első lakó) viszont a következő: a József Attila úton 1974. szeptember 14., november 1., november 29; a Jubileumi téren 1976. március 26., június 11., augusztus 10, szeptember 16. Vagyis minimum egy-másfél hónap, de van olyan — a Jubileumi téri 2-es jelű íves ház például — ahol hat hónap a különbség a műszaki átadás és a tényleges használatba vétel között. Vagyis ennyivel már eleve rövidebb a garanciális idő, mivel ennyi kell az építőiparnak a műszaki átadásnál talált hiánypótlások elvégzésére. Miért ? Jani László szerint: — Általánosan elfogadott, hogy a lakások, létesítmények átadását valamilyen határidőhöz kötjük, mondjuk a negyedév végéhez. Tudja a tervszámok teljesítése, az elszámolások miatt. Jóllehet akkor csak 85—90 százalékban kész az épület. Ezt látszik igazolni a József Attila út 31. szám alatti épület „sorsa” is. Ennél az épületnél például a műszaki átadásnál jegyzőkönyvbe felvett hiánypótló munkák értéke meghaladta a 800 ezer forintot. Elmaradt a javítás Maradjunk egy kicsit ennél az épületnél. Példának kitűnő a garanciális munkák menetének bemutatására. A műszaki átadás 1974. június 26-án történt, tehát a garanciális idő 1975. június 26-án lejárt. Ezalatt az egy év alatt nem történt semmi. A lakók írásban bejelentették az IKV-nak: „az eresz csatornánál befolyik a víz a kamrába... a szobák tapétái beáznak .. a kádból nehezen folyik le a víz... rosz- szul zárnak az ajtók és az ablakok ...” Az IKV — mivel nem kapott értesítést, a garanciális hibák ügyében semmilyen intézkedésről — július 24-én levélben érdeklődik az építkezések bonyolítójától, a SZÖVTERV-tői (mivel egyedül ő az illetékes az ügyben) mi van? Szeptember 30-án levél jön a SZÖVTERV-től: kérik a garanciális hibajegyzéket épületenkénti felsorolásban október 20-ig, annak beérkezése után „a feltüntetett hibák kijavítását garanciakivitelezőnkkel, az Állami Építőipari Vállalattal elvégeztetjük.” Az IKV emberei végigjárják az épületeket, feljegyzik a hibákat és ok.tóber 15-én elküldik a hibajegyzéket. November 26-án megkapják a SZÖVTERV válaszát : a kivitelezővel együtt a garanciális bejárás a házban december 3-án lesz, értesítsék a lakókat. Ez meg is történt, csak éppen a jelzett bejárás nem. December 5-én újabb levél a SZÖVTERV- től: bejárás december 11-én 9 órakor lesz. A lakók ekkor nem tartózkodtak otthon, mert nem értesítették őket. Űjabb határidő: 1976. január 6. Akkor végre megtörténik a bejárás. A javítás viszont azóta sem. Miért? Patai Árpád az Állami Építőipari Vállalat főmérnöke megadja erre a választ: Kifutottak a határidőből — A SZÖVTERV későn tudatta garanciális igényét. Nemcsak határidő után jelezte a garanciális problémákat, de hibajegyzéket sem küldött. Sőt, már az a határidő is lejárt —, az a 6 hónap — amely idő alatt a bírósághoz fordulhattak volna keresetükkel. Egyszóval most már nincs mit tenni. És ugyanez a helyzet a másik két állami beruházású József Attila úti ház esetében. Pedig a garanciális hibafelvételi jegyzőkönyvből, amely a bejárás alkalmával készült: „A homlokzati födém elemek szerelésénél nem vagy szabálytalanul került elhelyezésre a tömítő, elzáró, szigetelő elemei, így a csapódó eső az elemek között befolyik ... a vízkiköpő neo- acid lemez nem kerül elhelyezésre, így a függőleges csatlakozó éleken a víz, a teljes homlokzaton végig folyik ... A nyílászáró tömítései nem jók, a kormot, a port a szél behordja a lakásokba ... A laggia mellvédet borító kismozaik burkolat több helyen leesett, levált... a korlátok kilazultak . ..” Az IKV válasza arra, hogy miért vették át annakidején a lakásokat: — „A rendelet szerint, ha a lakhatóságot a hibák nem zavarják, átkeli vennünk...” A SZÖVTERV — arra, hogy mégis mi lesz az épület további sorsa — „Köny- nyebb egy épületet felépíteni, mint azon a szavatossági munkákat elvégeztetni...” A kérdés érvényes Az OTP; — szintén van 90 lakása a lakótelepen —” A mi lakásaink műszaki átadása 1974. szeptember 30- án volt. a lakók 1975. február 5-én kezdték meg a beköltözést. Rengeteg a panasz, a lakások beáznak. Az egyik lakásban az egyik nagyobb esőzés következtében a falak, a tapéták annyira átáztak, hogy az elektromos hálózatban zárlat keletkezett és a felizzott vezetéktől a tapéta kigyúlladt. A tűz és balesetveszély miatt a lakás egy részében az áramot ki kellett kapcsolni. Mit teszünk mi? Mivel korábban a SZÖVTERV nem reagált a garanciális bejelentéseinkre. egyszerre értesítjük a hibákról a bonyolítót és az építőt. És állandóan napirenden 'tartjuk a 'garanciális ügyeket. Bár ez nem lenne kötelességünk, de nekünk védenünk kell ügyfeleink érdekeit.” És ki védi az állami lakásoknál, az állam és a lakók érdekeit? Még az a jó, hogy a bérlőknek — mivel ők írásban bejelentették a hibákat az IKV-nak — ha elköltöznek onnét. nem kell azokat saját költségükön megcsináltatni. A kérdés azonban továbbra is érvényes: mi lesz ezekben a házakban a garanciális javításokkal? Varga Viktória Következik: FÖLDSZINTRŐL EMELETRE Kongresszusra készülődve végén a flUgUSZtUS Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa forutos döntést hozott: ez év december 14—15-re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusát. Elfogadta az országos tanács a kongresszus előkészítésének tervét és a kongresszus elé kerülő beszámoló tervezettét is. Mindennek alapján a mezőgazdasági szövetkezetek és a halászati tsz-efc a közgyűléseiken, a tsz közös vállalkozások és társulások pedig igazgató tanácsi, illetve igazgatósági üléseiken tárgyalják meg a kongresszusi beszámoló tervezetét és titkosan meg. választójáik küldötteiket a területi gyűléseikre. Ezek a gyűlések választják majd meg a kongresszusi küldötteket és a területi TÖT tagokat is. Szeptember 1'5-vel tehát a termelőszövetkezeti mozgalom fontos időszaka kezdődött meg. Az elkövetkezendő hetekben nemcsak az általános teendőket beszélik meg a gazdaságok dolgozói, hanem az üzemekre, a megyére jellemző sajátságok is gyakran szóba kerülnék. Ez utóbbiak közül emelt ki néhányat, a teljesség igénye nélkül Sári Mihály, a TESZÖV titkára. Elmondta, hogy a Szolnok megyei tsz-ék átlagos területe majd, duplája az országos átlagnak, és ehhez mérten az üzemek dolgozóinak számla is nagyobb mint másutt. A gazdaságok már megkezdték szervezeti rendszerüknek a megnövekedőt! méretekhez történő átalakítását, de ehhez a jelenleg érvényben lévő szövetkezeti törvény nem mindig ad lehetőséget. Sok olyan dolgot kizárólagosan a közgyűlés elé utal, amelyet a küldöttgyűlések, a munkahelyi kollektívák, — kiscsoportos megbeszéléseiken — sókkal operatívabban el tudnának intézni. Hiszen a traktorost nem feltétlenül érdekli, hogy mi történik az állattenyésztő telepen, viszont az ott dolgozók — saját bőrükön tapasztalva a hiányosságokat — egymás között hamarabb eredményre juthatnak, mintha egy egész közgyűlés unatkozná végig vitájukat. Mivel ennek jogi szabályozása még nincs meg, a szövetkezeti törvénytervezet vitájában feltétlenül szót érdemel. Erre annál is inkább szükség van, mert a bizottságok szerepe eleve megnövekedett, hiszen az intézkedések jelentős része már itt születik meg, nem beszélve arról, hogy így a dolgozók szélesebb rétege vonható be a döntésekbe. Sári Mihály példát is említett. _ .... kerettel A SZ0CÍ3ÜS gazdálkodó bizottság meghatározott összeget anélküli is kiutalhat, hogy a vezetőcég tudna róla. Általában jól működnek a szakemberekkel megerősített háztáji bizottságok is, amelyek — a közgyűlés vagy a vezetőség elvi állásfoglalása alapján — a vetőmag beszerzésétől a növény betakarításán, haza- szállításán keresztiül az otthon nevelt állatok eladásáig mindent intézhetnek. Az ilyen és ehhez hasonló közösségek erősítése nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem a népgazdaság számára is fontos. A magtángyialandók közé tartozik természetesen a termelés fejlesztése is. Ez ugyan általánosan igaz, de Szolnok megyében a már említett nagyobb méretek miatt különös jelentőséggel bír. A hagyományok mellett., a korszerű eljárások bevezetése, az üzemi irányítás új szervezetének kialakítása, a gazdasági infrastruktúra, az állóeszközök célszerű hasznosítása. — és még sorolhatnánk — mind ehhez a témához tartozik. Ugyancsak a lehetőségek jobb kihasználásához sorolható a tömibösítés, a táblásí- tás, a vízrendezés — egyszóval: a melioráció. Ehhez kapcsolódik a racionális földhasználat is s erre ismét egy példa. A karcagi Magyar— Bolgár termelőszövetkezetben a felesleges utak, fasorok, tanyahelyek megszüntetésével a közeljövőben 40 hektár termőterülethez jutnak hozzá. Igaz, ennyi föld a majd 19 ezer hektáros gazdaságban szinte elenyészőnek tűnhet de nem akkor, ha — csak a példa kedvéért — zödséget képzelünk oda. Nagyon lényeges az is, hogy az üzemek közötti, valamint egye- lőré főképp a gazdaságom belüli szakosodáson, koncentráción. kooperáción túl a szakemberek ne felejtkezzenek el azokról a tasszikus tényezőkről sem, amelyek esettenként" meghatározzák a termelést. A helyes, időben elvégzett talajművelést például nem pótolja sem, a műtrágya, sem a vegyszer és ez a termelési eredményekből nagyon jól kimutatható. Mindezek mellett meg kell említeni, hogy 1976. Szolnok megye mezőgazdasága történetében sajátságos esztendőként kerül majd be. Az itteni üzemeket sújtotta leginkább az aszály és ez a kalászosokon kívül szinte minden növényt érintett. Éppen ezért — a kongresszusi készülődéssel párhuzamosan — igen feszes gazdálkodásra van szükség aihhoz, hogy a mostani károk az elkövetkezendő éveket ne érintsék. Ahol szükséges, vegyék igénybe a pénzügyi kormányzat által meghirdetett lehetőségeket, de a gazdálkodás alapvető tényezőit ne bolygassák meg. természetes. S az is hogy a kongreszszus csak akkor lehet sikeres, érheti el a várt eredményeket, ha a gazdaságiik dolgozói a jelen és a közeljövő feladatainak, a tőlünk telhető legjobb munkával, eleget tesznek. — Braun — Kitüntetések a munkásőrségnél A fegyveres erők napja alkalmából tegnap ünnepséget tartottak a munkásőrség me- igyei parancsnokságán. Posta Mihály megyei parancsnok mondótt ünnepi beszédet, majd kitüntetéseket nyújtott át. A testület tagjai közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Novak András; ezüst fokozattal dr. Orbán Petemet; bronz fokozattal pedig Nagy Józsefet, Bodócs Balázst és Csillag Lászlót tüntették ki. Tzenötéves szolgálatért Dósa István, a megyei parancsnok helyettese Szolgálati Érdemérmet kapott, A munkásőrséget segítő munkájukért többen részesültek Mumikásőr Emlékjelvény kitüntetésben. Za- gvi János, a karcagi városi pártbizottság első titkára Budapesten vette át a Haza Szolgálatáért “ Érdemérem arany fokozatát. Új növényvédőszer Új nagy hatású növényvédőszert állítottak elő a fűzfői Nitrokémiáinál Nito- sorg márkanéven. Ez a készítmény eredményesen irtja azokat a gyomokat is, amelyek a hagyományos szerekkel szemben már ellenáll óak. Így mentesíti a 'nagyüzemi táblákat a sok kárt okozó fenyérciroktól. a tarack búzától és a csillagpázsittól is. Az első sikeres vizsgák után sor kerül a nagyüzemi kipróbálásra, ezt követően pedig a gyártásra is. Kiegészítő tevékenység: a háztáji támogatása Jászszentandráson az áfész kereskedelmi, vendéglátó tevékenysége mellett nagy gondot fordít a háztáji gazdaságok, az egyéni termelők, a szakcsoportok támogatására; amely a lakosság zavartalan áruellátásának biztosítéka. Különösen hasznos a mezőgazdasági kistermelők segítése. Jól bevált módszer, hogy az áfész értékesítési, fel- vásárlási szerződést köt a zöldségtermesztő gazdákkal. A megállapodás az áfész- eznek gazdag árualapot, a termelőknek biztos értékesítési piacot és hasznos támogatást jelent. A zöldség- gyümölcstermesztés növelését segíti az áfész azzal, hogy a zöldségtermesztőknek fóliasátor építéséhez 20 százalékos ár- kedvezménnyel ad fóliát és előregyártóit vasszerkezeteket. Jelentős — 15—46 százalékos — árkedvezménynyel vásárolhatnak a szerződött kistermelők kerti gépeket, műtrágyát, növényvédő és gyormir- tószereket az áfész boltjaiban. A jelentős — a kistermelőknek biztos indulási és imű- ködési alapot jelentő — ár- kedvezmény feltétele, hogy a termelő a fólia alatt termesztett áru értékesítésére legalább 3 évre szóló szerződést kössön az áfész-szal. Figyelemre méltó az áf észnek az a kisegítő tevékenysége is, amivel a háztáji kertek és egyéb földterületek hasznosítását. gazdaságos kihasználását segíti. Ennek jegyében alakult — 'huszonnégy alapító taggal — az áfész zöldség- gyümölcs- termesztő szakcsoportja. Az áfész szakmai tanácsosai, a növényvédőszerek vetőmagvak, szaporítóanyagok folyamatos ellátásával segíti a szakcsoportot. A folyamatos ellátást biztosítja, hogy a szakcsoport az év első felében mintegy 400 ezer forint értékű növényvédőszert, műtrágyát és vetőmagvat vásárolt. Jó indulási alapnak számít a szakcsoport tagjai részére az áfész-től kapott évi 5 ezer forintos szerződéses előleg, amit az áru értékesítésé- se után fizet vissza A termelőkkel 500 mázsa paradicsom, 100 mázsa paradicsompaprika, és összesen 220 mázsa fehér paprika. sütőtök, uborka, sárga- és görögdinnye felvásárlására kötöttek szerződést. Értékes segítség, hogy a szakcsoport tagjaitól az áfész 1 százalékkal magasabb áron vásárolja fel a terméket, fuvart biztosít az áru beszállításához és leértékelt áron ad át a szakcsoportnak olyan fontos berendezést például, mint az öntözéshez szükséges szivattyút.
