Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-24 / 226. szám

1976. szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megyei főszerkesztők tapasztalatcseréje Napirenden a pártélet kérdései a napilapokban A népgazdaság finise Az utolsó simításokat végzik a kunszentmártoni Körös-hidon a hídépítő vállalat szakemberei. A híd mellett 20 méter szélességben kibetonozzák a folyó mindkét partját Az MSZMP Központi Bi­zottsága agitációs és propa­ganda osztályának és a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének meghívására ta­pasztalatcsere tanácskozást tartottak hat -megyei napilap — a Fejér megyei Hírlap, a Heves megyei Népújság, a Komárom megyei Dolgozók Lapja, a Nógnád, a Pest me­gyei Hírlap, a Szolnok me­gyei Néplap és a Dunaújvá­rosi Hírlap — főszerkesztői, A Visegrádon rendezett ér­tekezleten Nagy Tibornak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének vitaindítója után megbeszé­lés folyt a pártélet kérdései­nek tükröződéséről a napila­pokban. A vitában felszólalt Barinkai Oszkátmé, a Pest megyei pártbizottság titkára is. A tapasztalatcsere résztve­vői szerda délután — Madas Lászlónak, a Pilisi Parker­dőgazdaság igazgatójának meghívására — a gazdaság munkájával, terveivel ismer­kedtek, a csütörtöki program szerint a budai járásban tet­tek látogatást, ahol állami gazdaságban és mezőgazda- sági termelőszövetkezetben dolgozó pártmunkásokkal ta­lálkoztak. II szén mennyisége elegendő, a választéka kevésbé SZÉN, FA, OLAJ, GAZ Beköszöntött a csillagászati ősz. A napok egyre hűvöseb­bek, nyirkosabbak. Kell a melegebb ruha, kabát - a lakás­ban pedig a kellemes hőmérséklet. A meleghez viszont szén, fa, olaj, gáz szükséges. Aki nem készült fel a hidegebb napokra, az ilyenkor „rohamozza” meg a TUZÉP telepeket. Az előrelátók azonban még nyáron, sorbanállás nélkül el­intézték a téli tüzelövásárlást. Ezekben a napokban sokan látogatják megyénkben a TÜZÉP 14 telepét és az ÁFÉSZ-ek 72 eladó helyét. Tavaly a TÜZÉP 260 ezer tonna, a szövetkezet pedig 101 ezer tonna szenet, bri­kettet, daraszenet, kokszot adott el a telepeken. A következő tüzelési idényre szinte ugyaneny- nyi tüzelőre kötöttek szerződést a hazai bá­nyákkal. Az idén a lakosság eddigi szénvásárlása 8 százalékkal, a brikettvásárlás mintegy 12 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszak ered­ményeit. Mint minden esz­tendőben, az idén is április 1-től. június 10-ig tartott a kedvezményes tüzelővásár. A néhány hét alatt szénből 29 ezer 600 tonna, brikettből pe­dig 14 ezer 900 tonna került a pincékbe, fáskamrákba. Az akció lényege: a szén mázsá­ját 10 forinttal, a brikettét 15 forinttal olcsóbban lehe­tett kapni. Jól sikerült az ak­ció, de mégsem éri el a tava­lyi eredményt, most mimdösz- sze 92,9 százalékos volt a vá­sárlás. Széniből ezentúl is minden igényt ki tudnak elégíteni. Zajszakértők nemzetközi tanácskozása Tegnaptól három napon át Budapesten tartja tanácsko­zását az Egészségügyi Világ- szervezet európai irodájának környezeti és munkaegész­ségügyi szakbizottsága. A neves szakértőkből álló tes­tület a zajártalommal ösz- szefüggő lagújabb kutatási eredmények alapján arra ke­resi a választ: milyen mér­tékű zaj engedhető meg a lakásokban és a középüle­tekben. Viszont nem lesz folyamatos a berentei darabos és kocka­szén valamint a hazai és a lengyel daraszén szállítás. Ennek az az oka. hogy a len­gyel partner a szerződésben vállalt mennyiségnek csak a 60 százalékát tudja szállíta­ni. A lakosság körében — azokban a háztartásokban, ahol központi fűtéssel mele­gítenek — viszont elterjedt, hogy az ilyen fűtésnél csak a daraszén a legjobb. Ezt a hiedelmet szeretnénk elosz­latni egy új intézkedéssel. A daraszén 6000 kalóriás, a ház­tartási kazánok pedig 3500— 4000 kalóriás szón használa­tára készültek. A TÜZÉP te­lepeken és a szövetkezeti el­adóhelyeken ezentúl kevert szenet is árusítanak majd a háztartási kazánok fűtésére. Az „új szén” alkotóelemei: kétharmadrész diószén, egy- harmadrész daraszén. így 4100—4300 kalória értékű szenet állíthatnak elő. A lengyel daraszénből teljes mértékben ki kell elégíteni a szociális, a kulturális, az egészségügyi intézmények igényeit. A kevert szénből viszont mindenki elegendő Jászboldogházán, a jászsá­gi fajtakísérleti állomáson 500 kisparcellán termesztett 91 új kukoricafajtát mutat­tak be tegnap a mezőgaz­dasági tudományos kutatók­nak, a kukorica-nemesítő in­tézetek és a kukorica ter­mesztési rendszerek képvi­selőinek, valamint 5 megye mezőgazdasági nagyüzemei szakembereinek. Részt vettek a bemutatón a Magyar Agrártudományi mennyiséget kaphat, de a te­lepeken, eladóhelyeken fel kell mutatni a háztartási ka­zánok jótállási jegyét. A korábbiakhoz képest az idén zavarmentesebb lesz a vegyes szén és a brikett házhoz szállítása. Ahol a VOLÁN-nak kiren­deltsége működik — nagyobb városokban, nagyközségek­ben — ott könnyebben le­het járművet bérelni, de a telepek sok helyütt saját ko­csival is rendelkeznek. A begyújtásnál a szén mel­lé kell még fa is. Tavaly mintegy 30 ezer tonna fát ad­tak el. Az idén eddig már 30 százalékkal — hatezer tonnával több kelt el, mint tavaly az év hasonló idősza­kában. Fűtőolajat a megyében 46 ÁFOR telepen és 109 szövet­kezeti, Tempó, TÜZÉP el­árusító helyen lehet vásárol­ni. Nem lesz az olajellátás­sal gond, a szállítás folyama­tos lesz. Az év végéig vár- hatóain 62 millió liter olaj fogy el. Nem lesz gond az olaj kályha-vásár lás sem, hi­szen a megye 15 boltjában a lakosság is vásárolhat. Megyénkben mintegy 80 ezer háztartásban és közűiéi­nél használnak propán-bután gázt. Az ellátás abban az esetben teljesen zavartalan lesz, ha a szajoli töltőállomás megkapja az igényelt palac­kokat. Ugyanis a töltőállo­más palackkészlete kicsi, és nem tudják folyamatosan szállítani a teli gázpalacko­kat. SZ. E. Egyesület Szolnok megyei el­nökségének tagjai, a testü­let ugyanis ezen a napon Jászboldogházán tartotta so­ros ülését. A tájékoztató után a részt­vevők határszemlére indul­tak, hogy az állomáson ki­kísérletezett új kukoricafaj- ta-jelöltekkel megismer­kedjenek. A bemutatót érté­kelő vita követte. Kukorica fajtabemutató Jászboldogházán Minripn kezdet nehéz. Eleve tudtuk, millUGII hogy nem lesz könnyű az idei gazdasági év, az ötötdik ötéves terv szigo­rított követelményeihez való felzárkózás. (Pontosabban a terv csak megfogalmazza azokat az igényeket, amelyeket a változó világgazdaság diktál és kér számon.) Ho­gyan sikerül ez a ritmusváltás? A választ — a tervteljesítés számait, a gazdasági élet eredményeit, nehézségeit, gondjait — most érthetően fokozott érdeklődés kíséri. Túl az esztendő kétharmadán, hét hónap statisztikai adatainak ismeretében megál­lapíthatjuk, hogy a népgazdaság egésze gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban fejlődik. A gazdasági egyensúly javulása, a hatékonyabb munka egyaránt ielzi, hogy a kívánatos változás elkezdődött. Az aszályos nyári időjárás sajnos hátráltatta a tervszerű gazdasági fejlődést, a mező- gazdaságban számottevő a termeléskiesés. A veszteségek pótlásának szükségessége most szaporítja az első esztendő amúgyis nehéz tennivalóit, s feltételezi az ipar a tervezettet meghaladó hozzájárulását az 1976. évi nemzeti jövedelemhez. Az ipar termelésnövekedése azonban ki­sebb a tervezettnél. (A szocialista ipar egésze a tervezett 6 százalékkal szemben csak 4,1 százalékkal termelt többet, az idén január—júliusban, mint tavaly hasonló idő alatt.) A mennyiségi lemaradás csak a minőségi követelményekhez való felzárkó­zással pótolható. Köztudott ugyanis, hogy az üzemek nem raktárra, hanem konkrét megrendelésre termelnek. Mivel a belső íoSyusztás a terveknek megfelelően mér­séklődött, a szocialista országokba irányuló kivitel pedig csak a behozatallal arányo­san növekedhet, így többet termelni, a mennyiségi tervet teljesíteni csak úgy le­het, ha gyarapszik a minden piacon jól ér­tékesíthető áruk aránya, ha fokozódik a nemzetközi versenyképesség. Ez az egyet­len tartósan járható út gondjaink megol­dásában. Bár a külkereskedelmi egyen­súlyhiány januártól júliusig a terv célkitű­zéseinek megfelelően csökkent, ebben sok­kal inkább az import mérséklésének, a cserearány javulásának és nem az export növekedésének volt meghatározó szerepe. Az a tény, hogy a tőkés piacokon nem kielégítően növekedett az export, jelzi: a feltételezettnél lassúbb az ipari termelés — következésképpen az értékesítés — szer­kezetének átalakítása. De erre utal az is, hogy az anyagjellegű export nőtt. a kész­termék-kivitel pedig stagnált, sőt csökkent. Bár gyors frontáttörésre eleve nem számí­tottunk, a vállalatok, az üzemek eddigi erőfeszítése és elért eredménye azonban mind a szükségletekhez, mind a lehetősé­gekhez képest kevés. A termelés és az értékesítés szerkezete főként az üzembe helyezett új kapacitások révén változott, s a tekintetben a kilátások is kedvezőek. Jó ütemben halad a gyorsí­tott beruházások kivitelezése, s a Mohácsi Farostlemezgyár bővítését leszámítva az év végéig előreláthatóan üzembe helyezik a tervezett összes termelő nagy beruházást is. Az építkezésekről szólva elmondhatjuk, hogy az idén elkezdett beruházások egye­bek között a Zalaegerszegi Hűtőház, a TVK Polietiléngyár, a Dunai Vasmű Kon­verter Üzeme, a Hajdúsági Cukorgyár ugyancsak hozzájárulnak majd a termelés szerkezetének korszerűsítéséhez. Nemcsak a külső piaci tényezők, hanem a gazdálkodás mind szigorúbb belső felté­telei is a minőségi követelményekre helye­zik a hangsúlyt. Az 1976-ra tervezett 0,3 százalékos létszámnövekedés helyett az év eddigi részében 0,7 százalékos csökkenést jelez a statisztika az iparban. Így az egész szocialista iparban 4,8 az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6,5 százalékkal nö­vekedett a munka termelékenysége. A lét­számhiánynak tehát vitathatatlanul kedve­ző hatása a termelékenység kikényszerí- tett emelkedése. De a munkaerőhiány spontán hatása nem ritkán kárt is okoz, a még mindig indokolatlanul nagy mérté­kű munkaerővándorlással, néhol a kulcs- fontosságú munkahelyek elnéptelenedésé­vel. Kerüljön tehát a munkaerőgazdálko­dás középpontjába a létszám iránti keres­let csillapítása. Ami nincs, azt ne keresd! A tények bizonyítják, hogy a fővárosi üze­mek már vidéki telephelyeiken sem szá­míthatnak az anyavállalat létszámcsök­kentésének ellensúlyozására. Az V. ötéves terv fő feladata, a népgaz­dasági egyensúlyi állapotának megterem­tése különösen a tervidőszak elején igé­nyel határozott erőfeszítéseket. Olyan idő­szakban, amikor a reáljövedelem növeke­dési üteme a szokásosnál mérsékeltebb. Különösen fontos tehát, hogy a közvéle­mény reálisan értékelje gazdasági helyze­tünket, lehetőségeinket, a gazdaság fejlesz­tését, az életkörülmények javítását szol­gáló erőfeszítéseket. De nem kevésbé fon­tos, hogy a dolgozók megértsék, elfogad­ják, támogassák a helyi feladatok megol­dását, a szükséges, esetenként népszerűt­len döntéseket is. Nagy szükség van tehát most a meggyő­ző szóra, a felvilágosító munkára, a mun­kahelyi demokratizmus fejlesztésére. De nem kevésbé, hogy az élet- és a munkakö­rülmények a tervezett mértékben javul­janak; elkészüljön például az idén a terve­zett 82 ezer lakás; megvalósuljon a reál­bér és reáljövedelem-növekedés tervezett mértéke. Egyebek közt azzal is, hogy mér­séklik az idénycikkek árszínvonalát, javít­va a zöldség- és gyümölcsellátását. (A tár- tósító ipar és a kivitel rovására, szükség szerint külföldi beszerzésekkel is.) Azzal is, hogy csökkentik a hiánycikkek számát, s a lakosság kedvező feltételek között költheti el a mérsékelten növekvő jöve­delmét. Iliin hárnm és fél hónap van m?g Iliig IldíUIII hátra az esztendőből. Rohammunkára, vagy ahogyan az értel­mező szótár megfogalmazza: látszatered­ményekre törő, helytelenül felfokozott iramra, nincs szükség. A finis azért se­bességváltást, felfokozott ritmust igényel, a tennivalók jobb megértését, tudatosabb végzését feltételezi, hogy az idei eredmé­nyek az V. ötéves terv további négy esz­tendejét jól megalapozzák. K. J. Korszeribb szolgáltatások A jövő hónapiban ül ößsze az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa, s mint ilyen­kor szokás, számvetés készült a szövetkezetekben. Egyebek mellett megvonták a szolgál­tató tevékenység mérlegét is. Ebből kitűnik, hogy a szo­cialista szektoron belül ma már a szövetkezetek látják el a kiemelt ipari jellegű szolgáltatások több mint egy­negyed részét. Ezekben ala­kosság érdekében legerőtel­jesebben fejlesztett ágaza­tokban emelkedett legszá­mottevőbben a szövetkezeti teljesítmény aránya öt év alatt. A gápjárműjavítáís 25,1 az elektromos háztartási ké­szülékek javítása 15,5 az elektroakusztikai berendezé­seké 13,6 a mosás-vegytisz- títás, kelmefestés 8,9 száza­lékkal nőtt évi átlagban. A lakáskarbantartás jóval sze­rényebb mértékben — öt év alatt mindössze 6 százalék­kal — bővült részint a szö­vetkezetek szemlélete, ré­szint pedig különböző külső okok miatt. A számvetésből kiderül az is, hogy a lakosságnak nyúj­tott összes szolgáltatásuk ér­téke tavaly 2,2 milliárd fo­rint volt, 4,9 százalékkal Számvetés az ipari szövetkezeteknél több mint 1970-ben. Kiala­kult az elektroakusztikai és elektromos háztartási gépek javítására alkalmas szerviz- hálózait is. Számottevően bő­vült a textiltisztítást végző szövetkezeti részlegek háló­zata; 1970-ben még csak 5, de a tervidőszak végén már 14 megye területén foglalkoztak kelmefestéssel, vegytisztítás- sal szövetkezetek. Az elmúlt öt év alatt a vi­déki lakosság körében vég­zett szolgáltató tevékenység kétszer olyan gyorsan nőtt mint a fővárosi szövetkeze­teké, pedig a felvevőhelyek száma összességében nem emelkedett. 1975-ben meg­közelítőleg 15 800 ilyen volt, és ezekből 9900 vidéken mű­ködött. A szövetkezetek számolnak azzal, hogy az életszínvonal további növekedése, az igé­nyek fokozódása miatt az öt­éves tervben a lakossági szolgáltatásokat mintegy 32— 35 ezen belül a kiemelt te­vékenységet 65—70 százalék­kal kell bővíteni. A textil- tisztítást 1980-ra a begyűjtő­hálózat szélesítésével az or­szág minden megyéjére ki kell terjeszteni. A gépjármű- javítás fejlesztése a jobb ka­pacitáskihasználást, az álla­mi vállalatokkal való együtt­működést; az elektroakuszti­kai és a háztartási gépek ja­vításának növelése a már el­avult termelőberendezések, műszerek cseréjét a műszer­park bővítését igényli. A la­káskarbantartás fokozására korszerűen felszerelt szako­sított szövetkezetek kialakí­tását tervezik. A hagyomá­nyos szolgáltatások terüle­tén a minőség javítását a hálózat rendszeres felújítá­sára,' korszerűsítésére, a ki­szolgálás kulturáltságára he­lyezik a fő súlyt. A szolgáltatások további korszerűsítésén, új létesít­mények megteremtésén túl keresik a tevékenységek fej­lesztésére — leghatékonyabb új szervezeti formákat is. Mindehhez hathatós segítsé­get várnak a VII. kongresz- szustól az ipari szövetkeze­tek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom