Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-21 / 223. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 21. \ BEFEJEZŐDÖTT A HAZAFIAS NÉPFRONT KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) te a (kongresszust. Hangsú­lyozta, (hogy nálunk ma a nemzetiségekkel való foko­zottabb törődés elvi kérdés; a nemzetiségi politika pártunk politikájának szerves része. A nemzetiségek egyenrangú állampolgárokként vesznek részt az egész népet átfogó építőmunkában, az állam­igazgatás -és a közélet fóru­main szabadon használhatják anyanyelvűket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat. — A párt arra törekszik, ihogy az itt élő németek, szlo­vákok, délszlávok és romá­nok, valamint a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága hidat alkossanak országaink között. A haza­fias Népfront minden rendel­kezésre álló politikai, társa­dalmi erővel támogatja a Magyar Népköztársaság kor­mányának erőfeszítéseit ab­ban is, hogy a nemzetiségi lakosság kultúráját, hagyo­mányait megőrizze és tovább­fejlessze, anyanyelvét hasz­nálja és kielégítse oktatási igényeit. Ennek érdekében a népfrontb i zottságok hathatós támogatást nyújtanak a nem­zetiségi lakosságnak és szö­vetségeiknek, ugyanakkor a nemzetiségiek a magyar la­kossággal együtt vesznek . részt a közéletben a kö­zös feladatok kidolgozásá­ban és megoldásában, a szo­cialista nemzeti egység elmé­lyítésében, a közös haza felvi­rágoztatásában. A legfontosabb természete­sen az a politikai és szerveze­ti segítség, amelyet a nép­front a nemzetiségi szövetsé­gek tevékenységéhez nyújt. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi esztendőkben jelentő­sen megnőtt a nemzetiségi lakosság politikai, társadal­mi és közéleti aktivitása. Megelégedéssel nyugtázható, hogy az alkotmányban is biz­tosított nemzetiségi jogok minden területen érvényesül­nek, hogy pártunk és álla­munk a nemzetiségi kérdés­nek, a nemzetiségekkel való. törődésnek, a nemzetiségi po­litika végrehajtásának nagy figyelmet szentel. Bizonyos, hogy a hazánkban élő német, délszláv, szlovák és román nemzetiségű magyar állam­polgárok továbbra is cselek­vőén, felelősségérzettel és becsülettel szolgálják a Ha­zafias Népfront céljainak magvalósítását, népünk szo­cialista nemzeti egységének erősítését, a fejlett szocialista társadalom felépítését közös hazánkban. FEKETE ILDIKÓ szövőnő (Bács-Kiskun megye) Baja népfront aktivistáinak munká­járól számolt be. A nemzeti­ségi városiban kongresszusi hetet rendeztek, amelyhez 305 szocialista brigád csatlako­zott, s a városszépítő tevé­kenységből kivették részüket a kisiparosok is. Különösen örvendetes, hogy a nemzetisé­gek mélyülő barátságával gazdagodó népfrontmunká­ban mindinkább megtalálják a helyüket, az értelmes, szép, a közösség javára végzett szolgálat lehetőségét a fiata­lok is. A népfront és a fiata­lok egymáshoz vezető útja egymásra találása ígéretes a jövő szempontjából. Közöl van tehát egymáshoz a két osztály, együtt élnek a városon és falun, sokszor a családban is, erős a szövet­ség. De van és szükségképpen van vita a testvérosztályok között, és ezért változatlanul fontos feladat a munkás-pa­raszt szövetség erősítése. Ezen munkálkodni fontos fel­adata lesz mozgalmunknak a jövőben is. A munkás-paraszt szövetség gondolata tükröződik a nép­front településpolitikai mun­kájában is. — A népfront településpo- litikájában azon az álláspon­ton van — mondotta a nép­front titkára —, hogy a fejlő­dés hordozói a városok, a né­pesebbek nagyobb, a kiseb­bek kisebb szerepkörrel, von­záskörzetük nagyságának, ter­mészetének megfelelően. A Városiasodás azonban nem­csak a városok fejlődését je­lenti, hanem — Erdei Ferenc gondolatával éltve — az egész ország unbanizálódását, A továbbiakban a taná­csok és a népfrontbizottságok: együttműködésének jelentő­ségét méltatta a népfront tit­kára. Elmondotta, hogy a la­kossági részvétel fejlesztése érdekében tervezik: a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talával együtt új irányelve­ket bocsátanak ki a közeljö­vőben az együttműködés szé­lesítésére. Rámutatott ezután: — A mezőgazdasági kis­termelés fejlesztésére már sok jó intézkedés született. Mi a magunk részéről azt tartjuk most fontosnak, hogy a végrehajtásban az arra il­letékeseknek ne csak sza­vakban, hanem elsősorban tettekkel tegyenek meg min­dent a kistermelés fejleszté­sére; nem kis mértékben a meglevő és megtermelt javak maradéktalan felvásárlására. A továbbiakban elmondot­ta1: napirendre kellene tűzni a házi bedolgozási rendszer tervszerű fejlesztését és a sajiáterős társas-, valamint családiház-építés ' nagyobb mértékű támogatását. Egy újfajta kaláka alakult ki falun és városban — mon­dotta —, ahol jóízű szombat— vasárnapi munkával segítik a síthatja el a további tenni­valókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy előbb a környeze­tet kell megváltoztatni ahhoz hogy változzanak maguk az emberek is. Az intézkedése­iket azonban csak az érintet­tekkel együtt, sajátosságaik figyelembe vételével és foko­zatosan lehet meghozni. A za­lai tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy mind a cigány, mind a nem cigány lakosság szemléletének alakításában fontos szerepet tölthetnek be a sajátos népi értékeket őrző együttesek, klubok fórumok. POHÁNKA LÁSZLÓ, az Egyesült Izzó szakszervezeti bizottságának titkára a 32 000 dolgozót foglalkoztató nagy- vállalat közösségének üdvöz­letét tolmácsolta, majd el­mondotta : különösen nagy ganidot fordítanak a népese­déspolitikai határozat támo­gatására. Ebben a munkában az üzem törekvései találkoz­nak a népfront és a tanács törekvéseivel. Az elmúlt idő­szakiban a többi között 280 óvodai helyet hoztak tető alá saját erőből, és 310 óvodai hely kialakításához nyújtot­tak támogatást a tanácsnak. Pulloi Árpád és Lázár György az elnökségben fiatalok fészekrakásét. Több mint negyvenezer építőmun- kás munkáját végzik el. Az eddigi támogatás erőinkhez mért növelése mellett java­soljuk a nagyobb figyelmet, támogatást és megbecsülést. ORSÓS JAKAB olajbányász (Zala megye) azokról az ered. ményelkről beszélt, amelyeket a cigány lakosság életkörül­ményeinek javításában elér­tek. Különös jelentősége van ennek éppen Zala megyében, ahol a lakosság jelentős há­nyada cigány származású. Az, hogy mintegy 70 százalékuk rendszeresen dolgozik, hogy lényegében megoldott a ci­gánygyerekek iskoláztatása, hogy modem diákotthon van a számukra, nem homályo­TÓTH BÉLA, határőr szá­zados a hadseregben, a határ­őrségnél folyó hazafias neve­lés fontosságáról szólt. Rá­mutatott, hogy ez különösen a 'baráti, elvtársi, állampolgá­ri kapcsolatok szilárdulásá- ban gyümölcsözik. A határ­őrség honvédő munkáját ak­tívan segíti a lakosság is: a népfront sokoldalú erkölcsi támogatásával hatékonyan já­rulnak hozzá a határvédelem megszilárdításához. A haza­fias gondolkodás és te­vékenység szép példái­val, a szocialista hazafi- ság és az internacionaliz­mus szoros összefüggésével a határőrök legjobbjai szerve­zett foglalkozásokon ismer­tetik meg az úttörőcsapatok és az ifjú gárda tagjait. n munkás-paraszt szövetség erősítése S. HEGEDŰS LÁSZLÓ, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára azokról a változásokról szólt, amelyek a parasztság helyzetében életkörülményeiben bekövet­keztek. — Nem fáj a szívem, hogy a parasztság zárt osztályha­tárai leomlottak és a parasz­tok milliói tettek munkássá- értelmiségivé. Sőt, örülök, mert erről álmodtunk. De a parasztság számának csökke­nése semmit sem vont le a szövetség fontosságából és erejéből. — Paraszt van és lesz fej­lődésünk egész szakaszán. Még hagyományos értelem­ben is van. Becsüljük meg őket! A legtöbben sok évvel a vállukon nehéz, tisztes munkát végeznek. De pa­raszt az is, aki korszerű esz­közökkel, géppel vagy auto­matizálva termel, az általá­nosnál még mindig lényege­sen1 nehezebb munkakörül­mények között. PETHÖ TIBOR a Magyar Nemzet főszerkesztője, a kongresszusi szerkesztő bi­zottság elnöke tájékoztatást adott a bizottság munkájá­ról. A kongresszus felhatal­mazta a HNF megválasztan­dó új Országos Tanácsának titkárságát, hogy az elhang­zott észrevételek figyelembe vételével dolgozza át, ké­szítse el végleges formában a kongresszus munkaanya­gait. A továbbiakban arról szólt Pethő Tibor, hogy a népfront nemzetközi mun­kájában fontos feladat az enyhülés folytatásának és a leszerelés megvalósításának további társadalmi támoga­tása. Megemlítette, hogy a nép­front keretében működő ma­gyar békemozgalom képvise­lői is ott lesznek a Helsinki­ben néhány nap múlva ösz- szeülő leszerelési világkonfe-N rencián, amelyen az egyik központi kérdés a környezeti hadviselés megtiltásáért va­ló nemzetközi összefogás lesz. A Hazafias Népfront belpolitikai szerepén túlme­nően igen nagy jelentősége van a mozgalomnak — mondta — a tudatformálás­ban olyan tekintetben is, hogy az emberek minél tájé­kozottabbak, tisztánlátóbbak legyenek a világ dolgaiban. DR. HÁRSFALVI PÉTER főiskolai főigazgatóhelyettes Szocialista testvérmozgalmak és -szervezetek üdvözlete A népfrontmozgalomnak hét európai szocialista ország­ban működő testvérmozgalma, illetve szervezete küldött a kongresszushoz írásos üdvözletét: A Bolgár Hazafias Fronttól érkezett üdvözlet hangoztatja, hogy a bolgár s a magyar nép és a két mozgalom közötti erős, történelmi kapcsolatok a népi hatalom éveiben minőségileg új értelmet, tartalmat kaptak és kiszélesedtek. A Csehszlovák Nemzeti Front üzenete méltatja a Haza­fias Népfronttal sok év óta tartó együttműködését, a folya­matos kapcsolatok kialakításától a sikeres tapasztalatcseré­ken át a bevált munkamódszerek alkotó átvételéig és fejlesz­téséig. A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének üdvöz­lete kiemeli, hogy a Hazafias Népfronttal való együttműködés továbbfejlesztése hozzájárul országaink baráti viszonyának további sikeres fejlődéséhez. A Lengyel Nemzeti Egységfront levele hangsúlyozza, hogy kedvezően fejlődik a két' mozgalomnak a Nemzeti Egység­frontnak és a Hazafias Népfrontnak az együttműködése. Az NDK Nemzeti Frontjában tömörült társadalmi erők — amint a front nemzeti bizottságától érkezett üdvözlet han­goztatja — nagy megelégedéssel állapítják meg: a baráti kapcsolatok mind sokoldalúbbak. A Román Szocialista Egységfront megelégedését fejezte ki, hogy jó elvtársi kapcsolatok alakultak ki a két mozgalom között. A Szovjet Baráti Társaságok és a Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Társaságai Szövetségének Elnöksége üdvözleté­ben elismeréssel szól a Hazafias Népfront fontos szerepéről, amelyet a magyar dolgozók hazafias és internacionalista ne­velésében, a magyar és a szovjet nép közötti barátság erősí­tésében betölt. „Megelégedéssel tölt el bennünket a Hazafias Népfront tevékenysége a Helsinkiben lezajlott európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzí­tett elvek és megállapodások ismertetésében és megvalósítá­sában” — hangoztatja az üzenet. (Szabolcs-Szatmár m.) arról beszélt, hogy a népfront- mozgalom a maga társadal­mi eszközeivel hathatósan se­gítheti a közművelődést, ezen belül az oktatáspolitika mind eredményesebbé téte­lét. Például: Egyengetve a munkás- lés parasztszármazá­sú gyerekek útját, a közép- és felsőoktatási intézmények­hez. Abban is segíthet, hogy a fiatal pedagógusok friss dip­lomával a zsebükben .tényleg választott hivatásukat gya­korolják, hiszen ha az orvos­nak ott a helye, ahol a beteg van. akkor a pedagógusok­nak ott, ahol a gyermekek vannak, az iskolákban. HANTOS JÁNOS, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára arról a nemes küldetésről szólt, amelyet a 900 000 fel­nőtt és 250 000 fiatalkorú ta­got számláló szervezet be­tölt. A véradómozgalom, a rászoruló családok, idős em­berek és veszélyes környezet­ben élő fiatalkorúak társa­dalmi gondozásában való közreműködés a vöröske­resztes aktivisták felelősség- teljes, áldozatkész munkájá­nak megannyi szép bizonyí­tóka. Egyben jele az embe­rekben meglevő segítő — és áldozatkészségnek, aminek kibontása, összefogása és kamatoztatása igazi nép­frontfeladat is — az együtt­működésnek tehát megvan­nak a jó alapjai. MÓGOR GYŐZŐ Veszp­rém megyei népfront titkár az állampolgári jogok és kö­telességek egységét hangsú­lyozta. Ez a kongresszusi előkészületek idején szűkebb hazájában is sokszor szóba került a népfront fórumokon. Résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy a mozgalom mind fontosabb tényezője a lakó­helyi demokratizmus erősíté­sének is, amit az ötödik öt­éves fejlesztési tervekről rendezett vitafórumok is igazoltak. Ügyelni kell azon­ban arra — hívta föl a fi­gyelmet —, hogy. olyan kér­désekről sehol ne rendezze­nek vitákat, /amelyeket ko­rábban már eldöntötték. CSERHALMI LÁSZLÓ mű­vezető (Csongrád megye) a mozgalom egyik legnagyobb eredményeként említette, hogy a munkások mind na­gyobb számban kapcsolód­nak be a várospolitika ala­kításába és a fejlesztési cé­lok megvalósításába. Mint mondotta, a településfejlesz­tésben nem lehet eredményt elérni akkor, ha az ott dol­gozók politikai tevékenysége, csak az üzemek életére kor­látozódik. A szocialista de­mokratizmus helyi érvénye­sítéséhez, a nyílt várospoli­tikához hozzá tartozik az is, hogy különböző fórumain rendszeressé válik a kölcsö­nös tájékoztatás: a megyei tervekről, azok megvalósítá­sáról, valamint az üzemek, intézmények, termelőszövet­kezetek eredményeiről, gond­jairól. MONOS JÁNOS vállalati igazgató, a népfront megyei bizottságának elnöke (Borsod- Abaúj-Zemplén) azt fejte­gette: az ötotdik ötéves terv­ben világosan megfogalma­zott követelményeknek, csak úgy tudunk minden terüle­ten eleget tenni, ha válla­latoknál, termelőszövetkeze­tekben, a termelés minden szintjén az ésszerűségre va­ló törekvés, a vezetők és a munkások cselekvő együtt­gondolkodása határozza meg szemléletünket. Tennivaló mindenütt van, a többi kö­zött az, hogy mindenütt föl­tárjuk a hatékonyabb mun­kában rejlő tartalékokat. Ehhez rendkívül nagy se-' gítséget nyújthat a népfront- aktivisták tábora. CSERNÁK JÓZSEF nyug­díjas (Bács-Kiskun megye) elmondotta, hogy csaknem félmillió ember dolgozik a lakó- és utcabizottságokban, amelyek egyre inkább ráta­lálnak sajátos feladataikra. Nagy lehetőségek rejlenek a különböző népfront- és szak- szervezeti szervek együttmű­ködésében. A jövőben job­ban kell figyelni, arra, hogy a felsőbb szinten már élő kapcsolatok alsóbb szinteken is kiteljesedjenek. NAGY ZSUZSA újságíró (Hajdu-Bihar megye) szóvá- tette, hogy nagyobb megbe­csülést és elismerést érde­melnék mindnyájunktól a közügyek önkéntes vállalói, a társadalmi munkások. Sajnos a közélet névtelen katonái nem mindig és nem mindenütt kapják ezt meg. Sőt: bizonyos körben úgy tartják, hogy szimpatiku- sabb a nyaralók kertjében dolgozni, semmint a társa­dalmi . munkában elfáradni. Szűk ez a kör, de vigyáz­zunk, ne szegje kedvét a közösségért fáradozóknak. A többség, a cselekvő embe­rek tudják-vallják, hogy a SOMOGYI ERZSÉBET nö­vénytermesztő (Hajdu-Bihar megye) a munkaszerető, be­csületes fiataloknak a haza. és a szűkebb környezet fej­lődése iránti felelősségéről beszélt. Ügy vélekedett, hogy a népfrontnak — bár igyekszik utat találni az ifjúsághoz — még többet kellene munkálkodnia, hogy a közösség szolgálatára még nem annyira érett és öntu­datos fiatalok is értelmet, szépséget fedezzenek fel a népfront-kínálta lehetőségek­ben. Az ifjúságban rejlő ak­tivitás — értő szó nyomán — nemcsak a közvetlen napi feladatok megoldását segíti a munkahelyeken, hanem hat­hatós hozzájárulás az értel­mes célokért dolgozó közös­ségek kulturális felemelke­déséhez. BABITS JÓZSEF Áfész dolgozó (Tolna megye) a kertbarát-mozgalom fejlő­désével foglalkozott. — A népfront — mondotta — so­kat tehet, tesz is a háztáji kisegítő gazdaságok és kert­barát-klubok jelentőségének elismertetéséért. A mozgalom égisze alatt bontokozott l'i például a zöldség- gyümölcs- termesztésben nem kis sze­repet vállaló kertbarát-moz­galom. Kinek-kinek e hasz­nos időtöltés testmozgás, hobby, vagy más okból ked­velt időtöltés. Az országos mozgalom egyetlen szépség­hibája. hogy becslések sze­rint alig tíz-tizenöt száza­lékra tehető a 30 év alatti résztvevők aránya. CSERES TIBOR Kossuth - díjas író hozzászólásában azt fejtegette: hogy kell értel­mezni napjainkban a kor­szerű hazafiságot. Hűség történelmi múltunkhoz, anya­nyelvűnkhöz, országunkhoz e — tényezők együtt alkot­ják a jól értelmezett haza­fiságot, erre kell nevelni if­júságunkat is. Olyan általá­szocialista ember valós érté­két a közösségért végzett munka adja. HORVÁTH SÁNDOR ipar­művész (Nógrád megye) a fiatal vidéki értelmiségiek népfront-mozgalmi tevékeny­ségéről szólt, azt vázolta, hogy miképpen járulhatnak hozzá környezetük munkahe­lyük kulturális szintjének emeléséhez. A jó hagyomá­nyok tiszteletét és a megúju­lás egységét példázó maga­tartásuk egyedülálló szerepet tölthet be a tudatformálás­ban, a közösségben rejlő al­kotóerő társadalmi célok ér­dekében történő mozgósítá­sában. nos és középiskolai tan­könyvekkel, azzal a pedagó­giai szemléletmóddal, amely árnyaltan, a világtörténelem folyamatában mutatja be múltunk dicső korszakait, csakúgy, mint történelmi krónikánk sötét lapjait. Csak az a hazafiság a he­lyes és igaz érzés, amely el­választhatatlanul összefo­nódik más népek történel­mének tiszteletével, múltjá­nak helyes értelmezésével. SZABÓ ISTVÁN, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke elmon­dotta, hogy a szocialista kö­zös gazdaságok a falu gaz­dasági és társadalmi életé­nek meghatározó tényezői, a népfrontmozgalom tömeg­bázisai. A falvak életének teljességéhez hozzátartozik, hogy ott él a munkásosztály 40 százaléka. Hasonló az aránya a szövetkezeti pa­rasztságon belül azoknak, akiknek már ismeretlen az egyéni paraszti múlt. Mind a szövetkezeti, mind a riep- frontmozgalom már jóideje felismerte a helyzeti adott­ságból adódó együttműködés lehetőségeit. A népfront kü­lönösen figyelemre méltó eredményeket ért el az apró falvakban, a tanyákon élők körülményeinek feltárásá­ban, megismertetésében és a lakosság mozgósításában. Ré­sze volt a népfrontnak ab­ban, hogy a munkás—pa­raszt szövetség a 30 év alatt politikai programból konk­rét tartalommal bíró való­sággá fejlődött. Ezzel lezárult a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak beszámolója fölötti vi­ta, amelyben 51-en szólaltak fel. Az elhangzottakat Sarlós István foglalta össze. (Folytatás a 3. oldalon) II népfront és az ifjúság

Next

/
Oldalképek
Tartalom