Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

MEGKEZDŐDÖTT A HAZAFIAS NÉPFRONT KONGRESSZUSA

(Folytatás az 1. oldalról.)

sokra, vagy az európai biztonsági és együttműködési értekezletre, amely lezárt egy korszakot Európa történetében, rendezte a háború következtében nyitva maradt kérdéseket, és új távlatokat nyitott meg a kontinens életében.

Hiba lenne azonban, ha megfetedkeznénk arról, hogy a haladás ellenségei az enyhülés folyamatának fékezésére, Sőt visszafordítására törekszenek. Nincsenek gátlásaik, amikor polgárháborús .konfliktusokhoz vezető összeesküvéseket szítanak, mint Libanonban és szerepet várnainak az olyan katonai államcsínyek megszervezésében — például Chile esetében — amelyek reakciós, népellenes erőket juttatnak hatalomra.

A szocialista anszágok, köztük a Magyar Népköz- társaság szándéka, hogy ebben a bonyolult .nemzetközi helyzetben kedvező lépéseket tegyenek a konfliktusok fel- oldiására és az együttműkö— A jó politikai közhangulatnak fontos eleme, hogy mindenkor nyíltan szólítunk a gondjainkról is. A kellő időben elhangzott tájékoztatásokat megértéssel fogadták az emberek. A gondoknak nem örültek, méltányolták azonban, a pánt és a kormány nélkülük nem dönt az országos jelentőségű kérdésekben.

Társadalmi rendszerünk nélkülözhetetlen ismérve a szocialista demokrácia szélesítése az élet minden területén. Az állampolgárok mind nagyobb számban és mértékben vesznek részt közvetlenül is az országos, a munkahelyi és lakóiterületi ügyek eldöntésében. A Hazafias Népfront fontos kötelezettsége, hogy fórumaival, programjaival, akcióival és minden megnyilvánulásával növelje hozzájárulását a szocialista demokrácia erősítéséhez. Segítse a társadalom deFdkozzük erőfeszítéseinket az álllarnpolgáiri ismeretek terjesztésében. A politikai feliviillágOBÍitó munkával gyarapítsák az emberek általános műveltségiét és szakmai ismereteit. Mert mindez elengedhetetlenül szükséges a demokrácia fejlődéséhez.

— Társadalmiunk szocialista fejlődésének forrása a munkáshatalom, a munkás- paraszt szövetség és az erősödő népi-nemzeti egység — folytatta. — A közeltoúlit belpolitikai eseményei kézzel fogható bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy népünk minden rétege egyetért a szocializmus építésének

programjával és kész annak megvalósításáért dolgozni.

dés lehetőségeinek kimunkálására.

Mi is részt vállalunk ebből a munkából. A Hazafias Népfront, valamint a keretein belül működő országos béketanács és a magyar szolidaritási bizottság is arra törekszik, hogy hazánkban és a világban kiszélesítse a haladásért és a békéért küzdő emberek (táborát, .hogy ily módon erősítse a különböző társadalmi rendszerű országokban élő haladó gondolkodású emberek közötti kapcsolatokat.

Belpolitikai helyzetünkről szólva megállapította a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, hogy a lakosság hangulata megalapozottan jó; az állampolgárok nyugodt légkörben élnek és dolgoznak. A jó állampolgári közérzet alapja: a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes, elvhű politikája. Ez a politika a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit képviseli: a szoci; alista rendszer az egész nép jelenét és jövőjét szolgálja, ezért fejlesztése mindannyiunk feladata.

lődését, a dolgozók közéleti aktivitásának kibontakoztatását.

Nagy felelősség hárul a mozgalomra a képviseleti demokrácia fejlesztésében is. Segítsük élő a képviselőik, a tanácstagok és választóik kapcsolatainak erősítését. Tevékenységünk 'kapjon az eddiginél nagyobb nyilvánosságot és jelentősebb támogatást. A szocialista demokratizmus egyik lényeges eleme és módszere, hogy a lakosság részt vesz a fontos rendeltetek kidolgozásában, a törvények előkészítésében és megalkotásában. A jövőben is folytatni kell ezt a gyakorlatot, .persze minden esetben a készülő törvény vagy rendtelet mondanivalójához igazodva, ment ez dönti el, hogy mennyire legyen széles körű a határozathozatalt megelőző viíta.

Népünk politikailag egységes. Azzal is tisztában vagyunk, hogy nincs szó tökéletes egységről, mert vannak olyan állampolgáraink is, akiknek elétrő a véleménye a miénktől — de az ország valódi képét az az óriási többség határozza meg, amelyik a választásokon is igent mondott a programjainkra.

Természetesen élnek és keletkeznek ellentmondások a politikailag egyetértő állampolgárok között is. Ez összefügg világnézetükkel, a termelésben illetve a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyükkel és olykor anyagi érdekeltségükkel. De ezek nem kibékíthetetlen ellentmondások, nem olyanok, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést. Bizonyíték erre az, hogy éppen a népfront keretein belül harmonikusan dolgoznak egymás mellett a kommunisták és a vallásos emberek.

A párt, az állam és a népfront is programjainak kidolgozásánál mindenkihez szól, és mindenkit munkára hív. A hívó szóra tapasztalataink szerint részt kérnek a munkából a hazánkban élő nemzetiségi lakosok és az egyházak vezetői és hívei is.

A hazánkban élő nemzetiségek szabadon ápolják nemzeti hagyományaikat, anyanyelvűket, szokásaikat. Kapcsolatuk a magyarsággal baráti és a teljes egyenjogúságon alapul. Hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot, és odaadással, buzgalommal dolgoznak a szocializmus építésén. Továbbra is mindent elkövetünk azért, hogy jó érzéssel, büszkén vallhassák magukat szlovákoknak, dél-szlávoknak, németeknek, románoknak és hogy országunk egyenjogú állampolgáraként élhessenek, boldogulhassanak.

Kedvezően alakult és alakul az egyházak szerepe a magyar társadalomban. Mind a két fél betartja az állam és az egyház között létrejött megállapodásokat és ennek eredményeként a vallásos emberek anélkül, hogy hitbeli meggyőződésüket sérelem érné, tevékenyen, gyakran kezdeményezően részt vesznek az országépítés munkájában. Ehhez bátorítást és segítséget kapnak az egyházak vezetőitől. akik hazafiként vallási közösségük nevében támogatják célkitűzéseinket.

Ezután beszélt Sarlós István a család szerepéről társadalmunkban, a fiatalok, a nők, az idős emberek, a sok- gyermekesek, a bejáró munMindig meg kell találnunk a módját, hogy a felszólaló tapasztalja: komolyan vettük a szavát s arra értelmes és elfogadható formában kapja meg az igenlő vagy a tagadó, illetve az ígéretet tartalmazó választ.

Gazdaságpolitikai témákkal foglalkozott a továbbiakban a főtitkári referátum. Sarlós István egyebek között rámutatott:

— Csaknem háromnegyed éve munkálkodunk eredményesen és a terveknek megfelelő ütemben az ötödik ötéves terv végrehajtásán. Az eddigiek közül ez a terv az, amelynek előkészítésében a leginkább bevonta a kormány az állampolgárokat és azok képviselőit. A tervteljesítés alapelve, hogy az eddiginél is szervezettebb, fegyelmezettebb és jobb minőségű terméket produkáló munkára van szükség. A termelés biztosításához nem áll majd rendelkezésre többletmunkaerő, tehát ismét a termelékenység fokozása lesz az egyik fő feladatunk. Arkások helyzetéről, életkörülményeinek javításáról, majd így folytatta:

— Szinte felmérhetetlenül sokat fejlődtünk a fel- szabadulás óta. Hazánkban ismeretlen a munkanélküliség fogalma — mindenkinek nyílik lehetősége arra, hogy kenyérkereséshez jusson. Ez az általános megállapítás azonban nem takarhatja el a gondjainkat.

Miközben nap mint nap szó esik a munkaerőhiányról, kialakult nálunk egy új, probléma, amit a kapun belüli munkanélküliség okoz. Sokszor hallunk arról, hogy egyes munkahelyeken a munkaidő kihasználtsága csak 75—80 százalékos. Arra kell törekedni, hogy a munkaidőt mindenki a dolgainak ellátására használja fel. s elsősorban a munkahelyi kollektívák legyenek minden ezt sértő magatartás legfőbb ellenzői.

Az ország előtt álló feladatok megvalósításának támogatása nem jelentheti csupán azt, hogy országos vagy helyi tervek megvalósítására ösztönözzük a dolgozók minden rétegét. Természetesen ezt tekintjük az egyik kötelességünknek. Ennél többet teszünk, ugyanis az állampolgárokkal való eszmecseréinket aképpen is hasznosítjuk, hogy a tömegek bírálatát észrevételeit, javaslatait felszínre hozzuk, s azokat képviseljük az állami és politikai szerveknél. Jelezzük a feltárt hibákat, és a felmerült észrevételek szellemében kidolgozott javaslatainkat is eljuttatjuk az illetékesekhez. Ezért bátorítjuk a mozgalomban részt vevő állampolgárokat, hogy mondják el véleményüket, beszéljenek tapasztalataikról. Különös gondot fordítunk arra. hogy az elhangzott megjegyzések ne maradjanak megválaszolatlanok.

ról is beszéltünk: továbbra is sok a tennivalónk, hogy a külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát helyreállítsuk.

— Gazdasági építőmunkánkban a hatékonyság, a gazdaságosság, a korszerűség határozzák meg: eleget tudunk-e tenni nemzeti és nemzetközi kötelezettségeinknek. Ezért olyan közszellemet igyekszünk teremteni, amely a korszerű, az igényekhez alkalmazkodó termelés kialakítását az egész társadalom ügyévé teszi. Az eredményes gazdasági munka természetes velejárója az ésszerű, az okos takarékosság. Javaink gya- raDodásával, a termelés növekedésével a takarékos gazdálkodás jelentősége növekszik. A legjobb takarékoskodás: ha jó minőségű termékeket állítunk elő.

Az elmúlt kéit évtizedben fokozatosan nőtt az a társadalmi igény, hogy a Hazafias Népfront foglalkozzék gaz- ságpolitikai kérdésekkel. A termelőszövetkezeti szervezés korszakától a mai napig, sok

elvi téma kidolgozásában és gyakorlati megoldásában vettünk részt: a IV. és az V. kongresszus e vonatkozásban sok tennivalót adott 'bizottságainknak.

Arra törekszünk, hogy állampolgáraink megértsék: a jólét forrása a tervszerű, fegyelmezett munka — ebből mindenkinek ki kell vennie a maga részét. De azt is valljuk, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Ehhez azt is hozzátesszük, hogy az elosztásra kerülő, tehát megtermelt javak meny- nyisége nemcsak a munkások és parasztok munkájától függ, hanem a termeléssel közvetlenül vagy közvetve összefüggő valamennyi más területen dolgozók munkájától is.

Ötödik ötéves tervünkben jelentős szerepet játszik a településpolitika, a területfejÚj,, de nagyon fontos feladatként jelentkezik a mozgalomban a környezetvédelem társadalmi támogatása. A Hazafias Népfront különböző környezetvédelmi akció során messzemenően támogatta az állami és tanácsi környezetvédelmi intézkedéseket. Jelentős környezetvédelmi aktivista-hálózatot hoztunk létre, és a településfejlesztési társadalmi munka nagy része is környezetvédelmi jellegűvé vált. Végső soron a népfront tele- püléspolitikai tevékenységének az a lényege és értelme, hogy a terület lakosságát bevonja a fejlesztési tervek kidolgozásába és társadalmi munkaakciókat szervezzen ezek kivitelezésére.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hátrányos helyzetben lévő társadalmi rétegek és csoportok ügyét sem. A népfront-mozgalom akcióival továbbra is támogatja az ezzel kapcsolatos tanácsi erőfeszítéseket. A hátrányos helyzetben élő emberek száma társadalmunkban még meglehetősen magas. Mintegy 800 000 ember él például tanyákon* pusztai településeken, messze a falu vagy város nyújtotta lehetőségektől. A mozgalom sokat tett és tesz a tanyán* az aprófalvakban, a pusztákon élők társadalmi helyzetének javításáért. 1974-ben a helyi tanácsokkal közösen elemeztük a különböző településtípusok helyzetét, és javaslatokat dolgoztunk ki az állami és társadalmi erők felhasználására a helyzet javítása érdekében. Jelzéseink, akcióink kedvező meghallgaFokozaitosan mag kell szüntetni az indokolatlan színvonalbeli különbségeket, a városi és falusi a belterületi és a külterületi iskolák között, hogy gyerekeink mindenütt és mindenkor egyenlő feltételek mellett indulhassanak el életútjukra.

lesztés. A népgazdaság jelei tős anyagi erőkkel és szelli mi kapacitással is segíti s ország településeinek színiv. nalas fejlődését. Mindez« ellenére a területfejlesztés á lami és tanácsi eszközeit lakosság önként vállalt társ; dalmi munkájával a jövőbe is szükséges és célszerű k egészíteni. A településfej les tési társadalmi munka az e múlt évek során impaná fejlődést ért el, jelentős né] gazdasági értéket hozott lé re. Amíg 1971-ben a társada mi munka összértéke 834 millió forint volt, 1975-be elérte a 2 milliárd forinté Ez olyan anyagi, szellem politikai erő, amellyel a jövi ben már a tervezésinél is sz. molmi kell. Szükségesne tartjuk, hogy fejlesszük ; így kialakult kollektíváké amelyek politikánk hordoz és megvalósítói.

tusra találtak és nyomukba hathatós intézkedések szüle tek.

A hátrányos helyzetbe élők társadalmi rétegének j; lentős része az ország cigár lakossága. Életükben feji dóst tapasztalhatunk, de javulás mértékével még na lehetünk elégedettek. Vált zatlanul hangoztatjuk, hog társadalmi beilleszkedésü felemelkedésük és .jóléti alapja továbbra is a rendszi rés munka, a tanulás i egészségtelen telepek félsz; molása.

A művelődéspolitikáról < ennek népirontmozgalmi el mozdításáról szólt ezután főtitkár:

— Egyik legfontosabb fej adatunknak tartjuk, bog társadalmunk lehető legsze lesebb köreit mozgísítsuk párt és a kormányzat művé lődéspólitikai programjána végrehajtására. Arra tőrei szüink, hogy a szociálist szellemiséget nyújtó dskol. amely a szükséges ismere: anyag elsajátításával együ az önálló gondolkodásra, munka iránti tiszteletre ne vei, vonzó tegyen a sgyei mek, a szülő, az if júsáigi szei vezetek és a pedagóguso számára.

Mindent elkövetünk anna érdekében, hogy a neveié az emberformálás, a szoc alista ember kialakítása tái sadaflimi ügy tegyen, tehát r korlátozód jék csak az iskollé na vagy csak a szülőkre!, vá j jék általánossá az a közgor doikodés, amelyben az ör művelésre való törekvés - természetes szükséglet.

Fontos feladatnak tartjuj hogy mindenütt, ahol gye rekeinkkel foglalkoznak alapvető cél tegyen a omur kára nevelés a közösségbe: a közösségért élő harmónifci személyiség kifejlesztése. I

(Folytatás a 3. oldalon.)

Nyíltan szóltunk gondjainkról is

mokratikus légkörének fejTársadalmunk fejlődésének forrása

Legyen közügy a korszerű termelés

ü hátrányos helyzetben élőkért

Tisztelet az emberi alkotásoknak

Kongresszusi noteszlapok

Villáminterjúk ismerősükkel

Kiküldött munkatársunktól

Már pénteken délután, a megyei népfrontbizottság székházában megkezdődött a kongresszusi küldöttek munkája. Legalábbis azoké, akik úgy érezték, hogy slzólniuk kell az ország nyilvánossága előtt, s szeretnének a mozgalommal kapcsolatosan egy-egy gondolatot kifejteni, javasolni, vagy szűkebb környezetükben szerzett tapasztalataikról beszámolni.

A Szolnok megyét képviselők közül hatan írták nevüket a felszólalási lapokra: dr. Farkas István nyugdíjas ügyvéd, a törökszentmiklósi városi népfrontbizottság elnöke, Hakk László tsz-elnökhelyettes, a tiszasasi községi népfrontbizottság elnöke, Bencze Mátyásné tiszasülyi adminisztrátor, a népfrontbizottság titkára, Legény József agronómus a pusztamonostori népfrontbizottság elnöke, dr. Maczó Sándor állatorvos

a jászalsószentgyörgyi népfrontbizottság elnöke, és Kádár Judit, a Május 1. Ruhagyár túrkevei telepének fiatal művezetője. A hat szólni kívánó megyénkbeli küldött közül nem léphetnek valamennyien a szónoki emelvényre — hiszen több mint százan jelentkeztek felszólalásra.

* He He

Tegnap reggel az Építők Rózsa Ferenc Székháza elé egymás után futottak be az autóbuszok, 19 megyéből 19 különjárat a kongresszus képviselőit hozta. Az ezer, ünneplőbe öltözött résztvevő halk morajával telt meg a kongresszusi terem előcsarnoka. A folyosókon, a büfékben beszélgető csoportok között itt is, ott is felbukkantak a jól ismert arcok, állami .társadalmi, kulturális

és tudományos életünk neves képviselői. Ilyenkor ha szerencséje van a toliforgatónak egy-egy kurta percre. egy szabálytalan interjú erejéig szóra is bírhatja őket.

Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színművész agyonjavított gépelt lapokkal a kezében igyekezett a terembe. Mint később kiderült az elnökségbe. A sokszorosan átjavított gépelt oldalak pedig a beszédét rögzítették.

— Ideges vagyok, mint egy prö- mier előtt, először veszek részt népfrontkongresszuson. És szót kérek, látja ezt a kongresszusi vitaanyagot — s meglobogtat előttem egy agyonolvasott példányt. — A népfront művelődéspolitikai feladatait tartalmazza. De a színházat, a legősibb kulturális intézményt nem említi. Miért esett ki, eshetett ki a népfront látóköréből? Ezt szeretném feszegetni. ha szót kapok.

Hirtelen eltűnik a tömegben, de hála a kiszámíthatatlan szerencsének színházi életünk kimagasló egyénisége, Huszti Péter tűnik fel, így hát nem marad befejezetlen a gondolat.

— Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, a kultúra terjesztésére.

Ügy érzem, hogy a népfrontmozgalomban — amelybe most a kongresszust előkészítő választásokon kerültem — még sok a kiaknázatlan lehetőség. A fővárosi népfrontbizottság elnöksége mellett működő kulturális bizottság tagjaként is meglesz a lehetőségem arra, hogy segítsek, olyanok is eljussanak a színházba és eljusson hozzájuk a színház, kapcsolatot teremtsenek az irodalommal, akinek eddig ez az élmény kimaradt az életükből. Soksok találkozót, eszmecserét, vitát kell kezdeményezni a kulturális és színházi életünk minden kérdésére választ kapnak az érdeklődők.

* * *

Dr. Csiky Ottót már nagyon sok tévé-néző ismerősének érez. öt esztendőn át havonként egyszer a Jogi esetekben megjelenik a képernyőn, s közérthető, közvetlen szavakkal magyarázza, teszi világossá a legbonyolultabb paragrafusokat, jogi összefüggéseket. Talán kevesen tudják róla, hogy a Baranya megyei bíróság elnöke. egyetemi tanár, kandidátus és a Baranya megyei népfrontbizottság alelnöke. Húsz

esztendeje népfrontaktíva és meg szállottja a jogi ismeretterjesztés nek.

— Az lenne az ideális, ha mir denki számára érthetően lennéne fogalmazva és szerkesztve jogszabé lyaink. Bár —, tette hozzá gyorsa — az utóbbi esztendőben márfigyi lemreméltó törekvések vannak err A Jogi esetek arra vállalkozik, hog a szakma nyelvét lefordítsa a hél köznapok nyelvére. És a konflikti sok bemutatásán keresztül isméi tesse meg azokat a polgárjogi alat elveket és szabályokat, amelyek se kákát érintenek. Több hasonló ke- deményezésre lenne szükség, ezéi mint jogász, mint néjafrontos tőiéi telhetőén mindent megteszek. Nag> szerűen beváltak megyénkben hétfő esti párbeszédek, amelyeket népfront szervez és amelyeknek ne gyón gyakran témája a jog. A néf front' jogi ismeretterjesztéssel kaj: csolatos feladatait az egyik vit£ anyag nagyon világosan és tömőre összefoglalta. Bízom benne, hog gyakorlatban is megvalósul minda: ami az oly sokhelyütt papírra fekte tett feladatok között szerepel.

Kovács Katalin