Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-17 / 220. szám
1976. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 októberi Fedoszejev akadémikus, a a Szovjet—Magyar Baráti Társaság központi vezetőségének elnöke a lap munkatársának adott nyilatkozatában köszönti a Magyar—Szovjet Baráti Társaság közelgő országos értekezletét. A világnézetünk alapjai középiskolai tantárgy anyagának elsajátításához nyújt segítséget M. Mityin akadémikus ismert rovata, mely az októberi számban a szocialista termelési viszonyok térhódításával foglalkozik. A lap pályázati felhívást is közöl tanárok számára „Hogyan használom fel a Szovjetunió című képes folyóiratot tanulóim világnézeti nevelésében?” címmel. Az „Egy nap Leninváros- ban” című írás a Tiszai Vegyi Kombinát munkájával, a kooperációban épülő új olefingyár szerelését végző szovjet mérnökökkel é* szakmunkásokkal, a beruházást végző Kőolajipari Vállalat, a Magyar Gyár- és Gépszerelő Vállalat vezetőivel és szakmunkásaival ismerteti meg az olvasót. A világ legnagyobb műemlék-együttesének kincseiSzovjetunió számából vei ismertet meg a „A moszkvai Kreml” című írás. — Ki volt Erzja, „az orosz Rodin”, akinek műveiért elképesztő összegeket kínáltak francia, olasz és amerikai műgyűjtők? A Mordvin Galériában rendezett kiállításról Tamara Volkova tudósít. Az Alkotó ifjúság pályázat legjobb munkáit bemutatták Moszkvában is. A magyar fiatalok moszkvai sikereiről nyilatkozik Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára. ' A lézersugár — a „fényszike” — alkalmazásának sikereiről tájékoztat a lap orvostudományi rovata. Az „Orvosi tanácsok” című rovat a viszértágulás gyógyításával foglalkozik. „A lap intézkedik” című írás arról számol be, hogyan foglalkozik az olvasók leveleivel az egyik legnagyobb szovjet napilap, az Izvesztyija. A melléklet bemutatja azokat a sportolókat, akik a XXI. olimpián aranyérmet szereztek. Feltűnteti születési évűiket és olimpiai eredményüket, továbbá az illető ver- senyszámban fennálló világ-, Európa- és olimpiai csúcsot. Újabb barátságvonatok indulnak a Szovjetunióba A nyár gazdag, útiprogramjai nem zárultak le szeptemberrel: a következő betekben is indulnak, érkeznek baráitságvonatok. Szeptember elseje között 300 szovjet fiatalt lát vendégül az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. A Komszomolis- ták budapesti városnéző sétákon vesznek részt, folklór előadásokat tekintenek meg, eljutnak a Parlamentbe, a budai vármegyédbe, megtekintik a Nemzeti Galériát, koszorú záisii ünnepségeiket tartanak a Getlért-hegyem. és baráti összejöveteleken, üzemlátogatásokon találkoznak a magyar fiatalokkal. Október 19-én indul útnak egy 330 fős barátsóigivonát a Szovjetunióba. A Csongrád megyei fiatalok Odessza és Kijev látnivalóival ismerkednek meg. A 14 napos üdülés alkalmával Odesszában városnézésen és sétahajózásom vesznek részt, megtekintik az ismeretlen matróz emlékműveit, felkeresik a Partizánmúzeumot, a Tengerészeti Múzeumot és kirándulást tesznek a katakombákhoz. A kijevi programiban a többi között Szófia Székesegyház megtekintése szerepeli, de felkeresik az ukrán népgazdasági kiállítást és a Lenin-múzeumot is. Szabad szombaton-próba Krakkóba készül a kisújszállási munkáskórus A karnagy, aki nem lett hűtlen kórusához Fotó: T. K. L Próbán — Az első szakaszt még egyszer. Mély lélegzetet vegyetek, az utolsó hangokat is tisztán halljam! — Nem jó. Még egyszer az egészet! Számtalanszor elénekelte már a próbákon a kisújszállási József Attila Ifjúmunkás Kórus Kodály Esti dalát, Czegléd Zoltán karnagy azonban még mindig talál benne hibát. Az alig négy éve alakult kórus az első külföldi vendégszereplésre készül. Októ- ben 1-én a zenei világnap alkalmából Krakkóban mutatják be műsorukat. — Milyen dalokkal készülnek? — kérdezem a fiatal karnagytól. — A műsor egy részében klasszikus szerzők alkotásaiból énekelünk madrigálokat kórusműveket. Szerepelnek a programunkban lengyel és magyar népdalok, megzenésített József Attila- .versek, Kodály és Bartók feldolgozásai, valamint munkásmozgalmi indulók is. Szeretnénk, ha olyan sikerünk lenne, mint itthon. A főként fiatal munkásokból álló vegyeskar a hazai közönséget már meghódította. Felléptek az ország különböző pontjain, két rádiós, egy televíziós felvétel áll mögöttünk, s számtalan elismerő oklevéllel dicsekedhetnek, amelyek közül a legújabb és a legféltettebb az „aranykoszorús” minősítés. A kisújszállási dalosokra a lelkesedésen, a zene sze- retetén kívül a legjellemzőbb a folyamatos önképzés, önművelés. A huszonegy éves Nagy P. Mária, karosszéria lakatos például levelező tagozaton leérettségizett, most pedig első éves a szarvasi óvónőképzőben. — Dolgozik, tanul, próbákra jár... — Most már több éve ezt csinálom, de nem fáradtam bele, sőt hiányozna, ha valamelyiket abba kellene hagynom. Az ugyancsak huszonegy éves Daku Emília, pénztáros jövőre érettségizik: — A kórus beszélt rá, hogy tanuljak tovább, s nem bántam meg, beleegyeztem. Mindenki segít, ha a tanulásban gondom van. — Az éneklésen kívül milyen közös programjaik vannak... — Színházba járunk Szolnokra, Budapestre, minden évben elmegyünk kirándulni. s ha van rá lehetőség, koncerteket is hallgatunk. A négy év alatt jó közösséget alakítottunk ki, ezért is jövünk szívesen a próbákra. Ma például sokan szabad szombatosak lennének, mégis itt vagyunk mind a harmincötén. S nemcsak azért, mert közeleg a krakkói fellépésünk ... Czeglédi Zoltán, a kórus vezetője, a „Zeneművészeti Főiskola befejezése után Kisújszálláson kezdett tanítani. Pár hónap múlva megalakította a kórust. Most már ugyan Szolnokon dblgozik, de az énekeseihez rendszeresen visszajár. — Nem tudok lemondani a gyerekekről, közösen éltük át az első kudarcokat, együtt örültünk a sikereknek. Hiányozna ha nem járhatnék vissza, hozzátartoznak az életemhez. — Mit várnak az első külföldi szerepléstől? — Mi mindent megteszünk a sikerért. Hetente két-há- rom alkalommal próbálnak, s mindenki otthon is gyakorol. Felemelő, de ugyanakkor felelősségteljes feladatra vállalkoztunk, hisz Krakkóban, a zenei világnapon mi képviseljük a magyar munkáskórusokat. T. G. Küldöttek a HNF kongresszusán Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában reggel 9 órakor Szolnok megye huszonnégy kongresszusi küldötte is elfoglalja a helyét. Ők képviselik megyénk népfrontmozgalmát a VI. kongresz- szuson, eredményeinket problémáinkat tolmácsolják, döntenek és megválasztják a népfront országos szerveit. Néhányukat már bemutattuk, most újabb két küldött portréját nyújtjuk át olvasóinknak. Váratlan sikersorozat Nyúlánk, karcsú, fiatal nő Kádár Judit, a Május 1. Ruhagyár túrkevei telepének 21 éves művezetője. Igen, művezető. Amikor mondta, én is felkaptam a fejem, friss kinevezést sejtve, beosztása mögött. Tévedtem. Mindezt a telepvezető kis irodájának dohányzó asztalánál temészetes magabiztossággal közölte velem, egy kis kommentárt fűzve a tényékhez. — 1974-ben a szakvizsga után mindössze fél esztendeig ültem a varrógép mellett. Jóformán meg sem száradt a tinta a bizonyítványomon, amikor kineveztek. — Természetesnek tartotta ezt a gyors előre lépést? — Dehogy. Legalább félévig nehezen találtam a helyem. Tele voltam kétséggel: hogyan csináljam, hogyan kérjem számon a munkát azoktól, akik tegnap még az én lépéseimet segítették? Meg hát mondogatták is a szókimondóbbak: „Mit akarsz, még taknyos vagy!” Én voltam a legfiatalabb művezető. Most húszéves a meósunk, nyolc szalagon dolgozunk a telepen és hatnak velem egyidős a művezetője. Nincs még hat esztendeje, hogy a telepen a kevi asszonyok női kabátokat varrnak, exportra is. Fiatal üzem, fiatal munkások. A szalagunkon huszonhármán dolgozunk. Kilencven százalékuk KISZ-es, az átlagéletkor 24 év. Egyszóval túl vagyunk már azon, amikor azt mondták, ha javasoltunk, kértünk, vagy bíráltunk, „hallgassatok, az idősebbek ezt jobban tudják!” Egy dolog számit. Ki, hogy érti és végzi a munkáját, mit tesz a közösségért? — Ügy hírlik, nemcsak a munkahelyén, a szakmájában is gyorsan és szépen haladt előre, hiszen alighogy bekerült a népfrontmozgalomba máris kongresszusi küldött lett. — Ez a váratlan megtiszteltetés engem is meglepett, de azt hiszem nem a véletlenen múlott. A szakmát és a mozgalmi munkát nálam nem lehet egy kalap alá venni. Az volt az álmom, hogy ápolónő, vagy védőnő leszek. Dehát olyan szakmát kellett választanom. amit itthon a városunkban is megtanulhatok. A szüleim kérése volt. Megtanultam tisztességgel, de nem lelkesedéssel. Amit most kell tennem: megszervezni, arányosan elosztani a szalagon a munkát, pontosan meghatározni, ki, milyen műveletet végezzen, hogy a megadott időn belül kész kabát kerüljön le a szalagról, szóval ezt szeretem. A társadalmi, a mozgalmi munka más. Ott már veteránnak számitok. Abból az örökmozgó, nyughatatlan fajtából, aki vitatkozik, szervez, agitál: gyertek el a vitaestre, meglátjátok klassz lesz! Szervezzünk kirándulási! Hozzuk rendbe a KISZ-klubot! Varrjunk függönyt a bölcsödének, a szakközépiskolának, faliszőnyeget az óvodának! Voltam alapszervi titkár is a telepen, egyszóval mindent elvállaltam amire felkértek, megválasztottak. Tiszta szívből, lelkesedéssel csináltam. Ügy kerültem a népfrontmozgalomba is mint agilis KISZ-es. Mit mondjak még? Boldog vagyok, hogy nekem, az újdonsült népfrontaktívának ilyen bizalmat előlegeztek. A városi küldöttértekezleten a városi népfrontbizottság. majd az elnökség tagjává és megyei . küldötté választottak. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a megyei küldöttértekezleten a kongresszusra delegáltak névsorában meghallottam a nevem. Igen, készülök. Szeretnék szólni az országos fórumon is. Ne tartson ezért nagyképűnek± de annyi mondanivalóm ■van a fiatalokról a közéletben betöltött szerepükről. .. K. K. Otthon a Jászságban Ha Jászalsószentgyörgyön a népszerűség alapján a slágerlista mintájára lajtsro- mot kellene készíteni, dr. Maczó Sándor, a helyi Petőfi Tsz állatorvosa minden bizonnyal a lista élére kerülne, hisz mint tsz-állator- vos és mint vezetőségi tag, szinte naponta találkozik a tsz-dolgozókkal. A község egyetlen állatorvosaként pedig évente nyolcszor-tízszer minden állattartó családnál megfordul — és Jászalsószentgyörgyön majd az egész falu állattartó. Dr. Maczó Sándor, bár huszonkét éve él Szentgyör- gyön, csak három éve tsz- tag. Mégis mindennek ellenére amikor a szakmáról esik szó, bárhonnan közelítünk is, mindig a termelőszövetkezeti állattenyésztéshez jut el. — Nyugodtan mondhatom, hogy a községben végzett állatorvosi munkám legnagyobb eredménye a tsz állatállományának ,átrendezése” volt. Világosan látni kellett, hogy korszerű nagyüzemi állattartás nem létezhet az egyéni gazdáktól ösz- szegyűlt, mondjuk nyugodtan, szedett-vedett törzsanyagra építve. Éveken keresztül küszködtünk például a szarvasmarha brucellózissal. Végül is nem volt más hátra ki kellett cserélni az állományt. Időközben beléptem a tsz-be, s folytattam a munkát, amelyet korábban a községi állatorvos megalapozott. Én voltam az a községi állatorvos... Mint ahogy községi állatorvosként a tsz gondját is magáénak érezte, ugyanúgy magáénak érzi a község gondját tsz-állatorvosként. Két évtizede tanácstag, s majdnem természetes az is, hogy amikor megalakult a környezetvédelmi bizottság, megválasztották annak vezetőjévé. — Nemrég jöttem haza egy hosszabb külföldi útról, amelyről a sok élményen kívül egy ötletet is hoztam magammal a környezetvédelem, környezetszépítés javára. Amikor arról beszélünk, hogy otthonosabbá, szebbé tegyük a községünket, általában a parkosításra gondolunk. Közben pedig megfeledkezünk arról, hogy magukat a házakat is lehet díszíteni. Miért csak Svájcban öltöztethetik virágba a lakóépületeket? Lehet azt Jászalsószentgyörgyön is. No és, ha már ennél a témánál vagyunk, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy milyen nagy feladataink vannak még hátra az egészséges falusi környezet megteremtéséhez. Dr. Maczó Sándor a kongresszuson a politikai ismeretterjesztésről szeretne szólni. —. Nem akarom „lelőni” magamat, így csak annyit: nálunk Jászalsószentgy örsikerült kialakítani olyan előadási rendszert, amely jobban megfelel a dolgozóknak is (volt már nálunk reggel hatkor is ilyen össze jövetel a, munkahelyen, „otthoni” környezetben). Az óráját nézi. Siet valahová. Megalakult a propagandisták klubja, amelyen mi, az előadók is hallgatunk előadásokat, s tapasztalatcserét tartunk. Most éppen a járási ügyészség vezetőjét várjuk. És még valamit. Két hét múlva nyílik a falumúzeum. Nagyon szeretném, ha jól sikerülne. Szívügyemmé vált ez a kis gyűjtemény. Szabolcs-Szatmárból jöttem a Jászságba, de úgy látszik, itthon vagyok. Egy perc, s Maczó doktor — mint olyan gyakran — elszáguldott otthonról. I. ZS. Hanglemezfelvétel A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat budapesti, Rottenbiller utcai stúdiójában évente mintegy 100 lemezfeivétei készül. A munkálatokat öt zenei rendező, hangmérnök és technikusgárda irányítja. A stúdió új szolgáltatása a kazettás magnetofon szalagok felvételének készítése. Képünkön lakklemez készítése.
