Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-16 / 219. szám

1976. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elkészült a szolnoki Hetényi kórház infúziós laboratóriuma, ahol naponta 210 üveg infúzió készül a gyógyszergyárinál jelentősen olcsóbban és biztosítja az infúziós therápia zavar­talanságát. - MG ­II jegyzetek többsége megjelent Bár a jegyző tikiadás egész­évé tervszerű, feüyiamaitios aniunlkia, kétségtelen!, hogy a tanévkezdés csúcsidőszakot jelönit. A tanévkezdéshez szükséges egyetemi és főis­kolai jegyzetek túlnyomó többsége az elmúlt hetekben hónapokban megjelenít, a haMgiaitók rendelkezésére áll szarni. Végigkíséri életünket a játék, szinte a bölcsőtől a koporsóig. Az emberek kí­váncsiak. Szeretnének mind többet és többet megtudni a természet összefüggéseiről, az előttük éltekről, a tudo­mányokról, a jelen és a jö­vő kapcsolatáról, a művésze­teikről, stb. A játék hajlama és a kí­váncsiság megteremtette a népszerű művelődési formát, a vetélkedőt. Vetélkedünk a televízióban, a rádióban, a művelődési házakban, klu­bokban, — a játékot min­denhol szeretik, a kíváncsi­ság erős hajtómotor. Vetélkednek a szocialista o-rigádok, a KlSZ-fiatalok, sőt a legifjabbak is. Játszani jó. Főleg ha hasz­nos is. Mindenkit csak biz­tatni tudunk, minél többen jngedjemek az emberrel jgyütt született hajlamnak, i játékosságnak. De az is iétségtelen, hogy ahol fé­nyek vannak, árnyék is le­let. Bármennyire pártfogol­juk is ezt 0 játékos, művelő­dési formát, a vetélkedőt, szólnunk kell bizonyos jelen­ségekről, amelyek már. (káro­san hatnak. Elsősorban a lát- szaitművélődésre, a felszínes - légre gondolunk. Hovatovább ugyanis a formalizmus és a exikalitás veszélye fenyegeti r különböző szellemi vetél­kedők eredményességét. Nem hisszük, hogy szá- nottevő művelődési értéke enne annak a rádiós vetél­kedőnek, amikor a különbö- 'jő versenyző csapatok szak- »rigádofcat alakítottak — po- itilkai, művészeti, földrajzi, örténelmi, stb. — és minden iégy-öt tagú brigád előtt ott mit a vállalt szakterület rodialma. Elhangzott a kér- lés, mondjuk egy művészeti, >1. a magyar festészet nagy- ai közül kik dolgoztak a •zolnoki Művósztelepen? És i művészeti brigád már la- >ozta is Végvári Fajos kény­ét és mondta a választ. Aki a mű soad hallgatta bó- ogathatotf: ez igen. de jól elkészültek... Másik véglet: a rendezők sszeállítanak 40—50 lexi- :ális kérdést tartalmazó te­matikát, jóelőre odaadják § versenyzőknek, hogy erre észüljenek. Nem régen egy ilyen vetél­— tájékoztatták az MTI munkatársát a Tankönyvki­adó Vőüllalatnáll. Kisebb há­nyadának még folynak a nyomdai munkálatai, és a fokozott ütemet jól mutat­ja, hogy naponta 10—15 jegyzet hagyja él a dabasi kedőn voltunk. íme néhány ott elhangzott kérdés: Mikor halt meg Áchim András? Hol fekszik Tanzánia? Ki volt Székely Mihály? Hol folyik az Amazonas? A rendezők úgy mondták, hogy frappáns, rövid kérdé­seket igyekeztek összeállítani, hogy hasonló válaszokat kap­hassanak. Az ismeretszerzés elmélete, és a didaktika azonban vé­tózza ennek célszerűségét. A formai kérdések mindig a tartalom eszmeiségéhez kell, hogy igazodjanak. Hiába tud­ja a versenyző, hogy mikor halt meg Áchim András, ha tevékenységéről, a korról, amelyben élt, nincsenek is­meretei. Bármennyire becsü­lendő ha tudja valaki, hogy ki volt Székely Mihály, — de róla az ismeretanyagunk csak úgy teljes, ha legalább a leghíresebb áriáit meghall­gatjuk, felismerjük. Folytathatnánk a példák sorát, hogy miképpen kísért a formalizmus, a felszínes műveltség, a lexikaiizmus ve­szélye, de nem tesszük, ne­hogy valakik is azt higyjék, a vetélkedők egésze ellen szólunk. Holott csak azt kí­vántuk bizonyítani, hogy ezek a játékos formák elsősorban az érdeklődés felkeltésére al­kalmasak, a didaktikai alap­elveken nyugvó folyamatos „tudás-építkezést” nem pótol­ják. A különböző szellemi ve­télkedők hasznosságának el- túlzása azért is veszélyes, mert nem egy művelődési otthonban, könyvtárban, stb. tapasztaltuk, hogy a közmű­velődési törekvéseket a kü­lönböző vetélkedők rendező- sével megoldottnak vélik. flynll a népművelők tesz- M£(IH nek eleget a tudo­mányosság elvének — akik a vetélkedők ismeretanyagán keresztül elvezetik a részt­vevőket a bővülő ismeret­szerzés igényéig, vagy felkel­tik az érdeklődést egy-egy részterület komplex megis­merésére. Ha ez nem így történik, akkor a vetélkedők csupán a játék szintjén maradnak^ nem válnak olyan hasznossár amilyenek a helyes módsze­rek alkalmazásaival lehetné­nek. Tiszai Lajos Eredményes gyermek­es ifjúságvédelem Az őrségben, országosan egyedülálló patronáló szülői .hálózajt alakult ki a nevelő - otthoruokbain levő 'gyermekek életének szebbé tételére. Lé­nyegében minden állami- gondozott — akit vérszerinti családja nem tud fogadni — patronáló családoknál tölt­hette az iskolai szünidőt. A hálózatnak nagy a szerepe az életre való felkészítésben, a családi életre nevelésben. Egyúttal a család funkcióit ás betölti ezeknek a gyere­keknek az életében. A termelőüzemek, intéz­mények is kiveszik részüket az ifjúságvédelem társadal­mi feladataiból. A megyében 82 000 kisko­rú él, s az egészségügyi és művelődésügyi intézmények közülük 53 000-nek a szer­vezett 'gondozását, nevelését látják el. Külön figyelmet fordítanak a sok gondot oko­zó cigánytelepek felszámolá­sára. Nagy erőfeszítéseket tesznek az állami és társa­dalmi szervek a .gyermekek veszélyeztetettségének meg­előzéséért. A megelőzés egyik eredménye, hogy a 108 000 la­kosra eső fiatalkori bűnözők aránya országosan a megyé­ben a 'legalacsonyabb. Kassák emlékmúzeum nyílik Óbudán, a Zíehy-kastély- ban készül Kassák Lajos­nak, a modem magyar iro­dalom és művészet szocialis­ta elkötelezettségű nagv al­kotójának életét és munkás­ságát bemutató emlékmú­zeuma. Amint Gsapdár Fe­renc, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum munkatársa, a létesü­lő múzeum vezetője elmond­ta: a Kassák-hagyaték kiál­lítása az íróművész egykori szűkebb pátriájában minde­nekelőtt tisztefefariás. Ugyanakkor szocialista kul­túránk értékes hagyomá­nyait ismerteti meg a kö­zönséggel. Érzékelteti: Kas­sák Lajos számára az új tár­sadalmi rend, a szocializ­mus nemcsak a politikai, a gazdasági viszonyok meg­változtatását jelentette, ha­nem az ember normális és szellemi felemelését, új tár­gyi és szellemi kultúra lét­rehozását is. A novemberiben megnyíló kiállítás időrendben ismer­teti Kassák munkásságát, a fizikai munkásként dolgozó. széDírodalommail foglalkozó folyóirat-szerkesztő, mozga­lom, szervező, képzőművész, könyv-, reklámtervező Kas­sák Lajost. nyomdát. Veszélyes felszínek Hz emberek„aH2: Az országos Közlekedés­biztonsági Tanács kezdemé­nyezésére a megyei KBT-k, a Vöröskereszt és a népfront megyei szervezeteivel kar­öltve az idén először meg­szervezik az öregek hétét a közlekedésben. Hétfőtől va­sárnapig azokra figyel az ország, akik felett már eljárt az idő. Az akció célja, az idős em­berek fokozott védelme és segítése a 'közlekedésben. Hogyan ? Először is a prob­lémáikat. .nehézségeiket sze­retnék megismerni, hogy ha- gyan boldogulnak a közle­kedés felfokozott tempójá­ban. Ezért rendeznek a já­rási-városi KBT-k a szoci­ális otthonokban, az öregek .napközi otthonaiban közle­kedési témájú filmek vetí­tésével egybekötött tájékoz­tató előadásokat, pontosab­ban besizéligetéseket. Az is­kolák igazgatói, osztályfő­nökei is találkoznak majd a városokban és a községiek­ben diákjaik nagyszüleivel, akik néhány órára unokáik helyére ülnek az iskolapad­ba és a közlekedésről folyik majd a párbeszéd. Az OKBT titkársága által szerkesztett képes prospektusokkal út­törők kopogtatnak 'be idős korú ismerőseikhez, szom­szédaikhoz. Szeptember 23­zeptember 20—26-íg Idős emberek hete a közlekedésben án a megyei KBT elnöksége Szodmokon városnéző kör­utat szervez az öregek nap­közi otthona, a szociális ott­hon és a kerületi nőkilúbok vezetőinek, a vuröskeresztes és népfranitaktíváknak, Meg­ismertetik őket a legforgal­masabb és legveszélyesebb csomópontokkal. A vállala­toknál', szövetkezetekben és intézetekben találkozókat rendeznek az idős dolgozók­nak és a nyugdíjasoknak. A téma ezeken az összejövete­leken is a közlekedés lesz. * Dióhéjban ennyit az idősek tesztetaténe és érdekében ren­dezett akció programjáról, amelyről nyugodtan kijelenthet­jük: végre, hogy sor került rá! Végire, hogy feMgyeltünk ar­ra a sajnálatos és természetellenes jelenségre, hogy évről év­re több idős embernek közúti baleset okozza halálát, vagy teszi őket nyomorékká. 1975-ben több mint 2 ezer 900 hatvan éven felüli ember sérült meg a közútjaínkon és háromszáz- negyvenhatan haltak meg a baleset színihelyén., vagy néhány órával, nappal később a kórházban. Szolnok megyében is megdöbbentő képet mutat a közel­múltban tragikusan végződő közlekedési baleseteinek sta­tisztikája. Míg az év első felében 18 végzetes .karambol történt a megye 'közútjain, csak augusztusiban, a nyári csúcsforgalom egyetlen hónapjában 11, szeptemberben pedig eddig 6 ember vesztette életét az országúton. Az elmúlt hetek 17 halálos bal­esetének 50 százalékában hatvan éven felüli volt az áldozat. A mezőtúrt, 90 éves Polgár Sándoménak egy figyelmetlen moto­ros okozta halálát, Szolnok külterületén a 74 'éves éjjeliőrt, Varga Sándort, egy ismeretiem tehergépkocsival gázolták el. Kisújszálláson a 84 esztendős Gál Margit néhány fiigyelmetle- nü’l és szabálytalanul megtett 'lépése miatt került egy lengyel személygépkocsi kerekei alá. Égy idős szolnoki ember, Pintér Ferenc életének is karambol vetett véget. Pedig ő .ártatlan volt. Szabályosan 'haladt a zebrán, még másfél métert kellett volna megtennie, hogy a járdára lépjen, de egy gépkocsi el­gázolta. A sofőr úgy vélte, nem kell fékeznie az idős ember még „partot ér”. Tévedése egy ember életébe ikerült. Fel sem merült benne, hogy a nyolcadik X táján sokaknak már ko­pottak az ízületei, fájós lábakkal tétovábban lépkednek, el­tompult hallással, megrövidült látássál - bizonytalanabbul közlekednek. Egyszóval segítségre szorulnak. Szükségük van arra, hogy ismerősök vagy idegenek, a kezüket megfogva pótol ják a megrövidült látást, a tompult hallást, határozottabbá tegyék a bizonytalan mozgást Csak a karunkat kell tapintatosan ki­nyújtani, a gépjárművezetőknek még nagyobb körültekintés­sel:, még óvatosabban kell vezetni, ha öregek lépnek ellőttük az úttestre. Nemcsak egy hétig, hanem az év minden napján. K. K. Íme a három kis Csordás. Középen Zsuzsi, a legnyurgább és leghuncutabb, balra Pisti, á bizakodó, jobbra Szilvesz­ter, a gyanakvó Iskolába járnak Bajban lenne még anyuka is, ha meg kellene mondani, melyik táska kié. Hiszen annyira egyformák, hogy a rájuk festett hegyesfülű kis­kutyák is, ha elindulhatná­nak, egyszerre és ugyanak­korát ugranának mind a hár­man. Nem könnyű eligazodni a „temérdek holmi” között a nagymamának sem, aki a három iskolatáskán felejtve tekintetét, halkan panaszolja, hogy kirepültek a fiókok, és olyan néma napközben a ház, hogy belesajdul az ember szíve. Az „elcsendesült” ház a Szadvas utcáról néz Jászbe­rény mintalakótelepére, a Pelyhespartra. Csordásék há­za ez ahol a hármasikrek szü­leikkel, testvérükkel, a nagy­mamával élnek. Ök azonban csalhatatlan biztonsággal mutatják, melyik táska kié. Igen, mindhárman iskolások lettek, megkezdték a nagy munkát az írás, a számolás, az olvasás tudományáért. Elsőként Zsuzsi — ő a leg- nyurgább — mondja: nem fél az iskolától és tudja, hogy Kati (az ötödikes testvér) se­gít majd mindhármuknak. Pisti is „bizakodó”: jó dol­guk lesz, nem félnek senki­től, mert ők hárman vannak, az osztályban. Szilveszter, a „legfiatalabb” iker gyanakvó természetű, nem nyilatkozik. Csordás Istvánná — bedol­gozó a Vegyesipari és Szol­gáltató Vállalatnál — ahol a gondokról, hol meg az örö­mökről beszél. Gond, hogy ezentúl hamarabb szakad a lábbeli, gyakrabban kell pu­lóverért,. ingért, nadrágért az áruházba mennie. Öröm, hogy a három csöpp­ség már iskolás. Jó az is, hogy közel laknak az isko­lához és, hogy a gyerekek napközis ellátást kapnak. Így „belső dolgozó”-ként ál­landó munkához jut a válla­latnál, többet keres és kettő­jük fizetéséből — férje rako­dómunkás — több jut a gye­rekekre. Szurkolnak a „Csordás cse­metéknek” máshol is, nem­csak a szülői házban. Az édesanya munkahelyén a Kállai Éva szocialista bri­gád — születésük után ők csináltattak hármas gyerek­kocsit és három gyerekágyat az ikreiknek — most is aján­dékozásra készül. A vállalat tanszervásárlási támogatással, a városi tanács pedig rendkívüli segéllyel „emlékezett meg” a jelentős eseményről, a három kis Csordás első osztályba lépé­séről. I. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom