Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 189. sz. 1976. aug. 11., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Gyorsuló léptek E légedetlenek nem lehetünk, de túlzottan elgédettek sem. gyorsuló léptekre van szükség a gazdaságfejlesztésben, így summázhatjuk az év első felének tapasztalatait a népgazdasági terv teljesítésében. A felemás értékelést aligha a bizonytalanság okozza, sokkal inkább a haladás és az elmaradás jeleinek váltakozása. így például a szocialista ipar termelésének 4,4, az élelmiszeripart leszámítva 6 százalékos növekedése az esztendő első hat hónapjában magába foglalja néhány terület dinamikus fejlődését, de azt szintén, hogy egyre több tekintetben a tervezett feladatokat részben sikerül csak végrehajtani. Ez utóbbiak élére a külkereskedelmi forgalom tavalyitól elmaradó mértéke kerül, azaz az exportfejlesztésre ható erőfeszítések még nem hozták meg gyümölcseiket. Hiba lenne persze türelmetlenkedni, s úgy vélekedni, a kivitel gyors fokozásához minden feltétel adott volt. A belső, hazai feltételek egy része — így egyebek között az új szabályozók ismerete, a támogatások megállapítása, stb. — késett, s a külső piaci magatartást sem lehetett teljes ponr tossággal megítélni. Az objekiv akadályok azonban ne takar! ják el; meglehetősen sok nehézkességgel, tétovasággal, vas- kalapossággal találkozhattunk mind a vállalatok, mind az irányító szervek tevékenységében. Gondjaink egyike csupán ez, de nem a könnyűek közül való. Mert folytathatjuk azzal a kedvezőtlen helyzettel, mely a növényi és állati termékek, az élőállatok felvásárlásában, forgalmazásában, élelmiszeripari feldolgozásában kialakult, ami viszont abban játszott tetemes súllyal közre, hogy a kiskereskedelmi árszínvonal a tavalyinál 4,1 százalékkal magasabb lett. A gazdasági tevékenység jellegzetessége a részletek szoros összefüggése. Ha tehát a népgazdaság egyik területén a teljesítmény elma 'ad a kívánttól, a tervezettől, akkor ez más részterepek sokaságán is érezteti hatását, következményeit viselni kell, akár tetszik ez akár nem. E szemlélet-mód és gyakorlati felismerés terjedése fontos feltétele annak, hogy a léptek gyorsulhassanak, a fejlődés a termelőágazatokban, a bel- és külföldi értékesítésben kiegyensúlyozottabbá váljék. Az ötödik ötéves terv kezdete, a tíz fél esztendőből az első meglehetősen bonyolult, s a korábbiakhoz képest nehezebb körülmények között telt el. Éppen ezért lényeges eredménynek tarthatjuk, hogy a termelésnövekedés teljes egészét az iparban és az építőiparban a termelékenység emelkedése fedezte, meggyorsult a nagy- beruházások kivitelezése, s a lakoság pénzbevétele 4,8 százalékkal bővült. Az a nagyobb figyelem, amely a termelőberendezések kihasználtságának növelését, a takarékosságot, a verseny- képes áruk arányának fokozását kíséri, elismerést érdemel. Erre az elismerésre — amit a társadalom sok formában ki is fejez, a jelenleginél többen rászolgálhatnának, mert módjuk van rá. Az kellene hozzá, hogy nagyobb hozzáértéssel, lelkiismeretességgel elemezzék tartalékaikat a termelékenység fokozásában éppúgy, mint új vevők meghódításában, a gyártmányok korszerűsítésében. Sajnos, sok helyen nem ezzel telt el az év első hat hónapja, hanem siránkozással, magyarázkodással, kifogások keresésével. Amihez azután társultak irányítási nehézkességek, kapkodás szülte intézkedések, az ágazati kapcsolatok koordinálásában elkövetett hibák. M indezek olyan tanulságok, melyek magukban hordják a teendőket, azt, hogy hol és miben szükséges határozottabban gyorsítani a cselekvést, mi az, ami megkülönböztetett figyelmet érdemel, s ezzel növekvő felelősség-vállalást. Ez utóbbi nélkül ugyanis nagyon keveset ér mindenfajta tetszetős terv, kecsegtető program, mert felelősséggel párosult következetes cselekvés híján papíron marad. Az ebből származó veszteség közös, bár mi tagadás, ezt sem a bér- és bérjellegű jövedelmek növekedésénél, sem a rendkívül gyorsan gyarapodó pénzbeli társadalmi juttatásoknál — a tavalyihoz mérten 13,3 százalékkal voltak nagyobbak az év első felében — nem éreztük. E kettősség hosszú ideig aligha tartható fenn, s mivel visszalépni nem akarunk az életszínvonalnál, a termelés ezernyi dolgában szükséges előbbre jutnunk, mégpedig gyorsuló ritmusban. K. S. A húsáremelés után ^Gyorsfénykép az üzemi konyhákról. 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal Huszonöt éves az Aprítógépgyár „Huszonöt éves az Aprítógépgyár" címmel tegnap kiállítás nyílt Jászberényben, a Lehel Vezér téri bemutatóteremben. A kiállításon fotók, grafikonok, bonyolult szerkezetű gépmakettek adnak számot a negyedszázados fennállását ünneplő Aprítógépgyár munkájáról, fejlődéséről. Fotó: N. Zs. Tíz- és százezres sorozatban Új termékek a SZIM karcagi gyárából A Szer&zámgépipari Művek ■karcagi gyárában ezidáig a legnagyobb sorozatszám száz volt. Igaz sokféle alkatrészt készítettek — hisz ez fő tevékenységük — a SZIM által kibocsájtott gépekhez. Ahogy múltak az évek, úgy fejlődött a gyár munkásgárdája, a műszaki kollektívája, s egyre jobban megértek a feltételek a nagy sorozatú gyártásra. A SZIM vezetősége az ötödik ötéves terv készítésekor úgy határozott, hogy a közúti fékek gyártási programjába bevonja a karcagi gyárat is. Ezeket a termékeket — teherautókba, autóbuszokba szerelik — és hozzájuk egyes alkatrészeket már évekkel ezelőtt készített a SZIM kecskeméti és székes- fehérvári gyára. Az igény azonban olyan nagy, hogy szükség van a karcagi üzem közreműködésére is. A tervek szerint az ötödik ötéves terv végére tizennégy féle fékszerelvényt kell gyártani, a gyártási sorozatok nagysága tíz- és százezer között lesz. Ehhez biztosítani kell az üzemnek a gépeket, meg kell szervezni a gyártást, a műszaki előkészítést, az anyagellátást, az ügyvitelt. A megbízatás szerint még ebben az esztendőben négy szerelvény nullsorozatát kell elkészítenie a gyárnak. Az előkészítő munkáik jól haladnak. Júliusban befejezték a négy termék közül az egyik, az LA—2100-as típusú csőszűrő nullszéria gyártását. A nullszériák gyártásával párhuzamosan készülnek a gyártási tervek, újabb és újabb automatagépeket állítanak munkába. Mintegy 32 millió forintot költenek auto- matagépekre 1980-ig, 10 millió forintért pedig gyártási segédeszközöket vásárolnak. A gyári létszám is változik — bár a termelésnövekedés 70—80- százaléka termelékenység-növekedésből származik majd — a jelenlegi ötszázról előreláthatólag nyolcszázra. A gyár termelése év végére a tervek szerint eléri a 85 millió forintot. Ez az érték, ha az első félév eredményeit vizsgáljuk, valószínűleg több lesz a tervezettnél, hisz a féléves tervet is túlteljesítették 6.5 millió forinttal. A tervidőszak utolsó esztendejére, 1980-ra a gyár termelési értéke a tavalyinak duoléja, mintegy 160 millió forint, különösen akkor, ha az újonnan gyártott rezgőolló iránit is megnő a kereslet. Ezt a terméket a győri célgépevér dokumentációja alapján kezdték el gyártani az idén. (A gép prototípusát láthattuk tavasszal a Budapesti Nemzetközi Vásáron is.) A műszakiak a rezgőollóhoz másolóberendezést terveztek — ezért készítenek belőle jövőre előreláthatólag húszat, de érdeklődtek a termékek után a Szovjetunióból és Szíriából is. Várhatóan tehát megnő a gyártási sorozatszáma ennek a gyártmánynak is. A „pofástörötöl” a lemezbehengerlöig Kiállítás a megtett útról Érdekességei a tegnap nyílt kiállításnak azok a gépma- kették, amelyek az Aprítógépgyár 25 év alatt megtett útját dokumentálják. A kezdetleges pofástörő — a gyár első terméke —, a fogazott hengermű, a Binder -vibrátor, a kavicsbányászat nélkülözhetetlen „erőműve”, a röpítő törő és a napjainkban -gyártott korszerű lemezbe- hengerlő berendezés kicsinyített mása, mind ott látható a bemutatón. Napjaink A prí tógé pgy á rá - nak tevékenységét mutatják be az ajkai Timföldgyárnak épített forgókemencéről, a besűrítő tartályokról .készült fotódokumentációk. És képekben ismerkedhetnek meg a látogatók az új létesítményekkel, a korszerű tanműhellyel, az öntödével. A grafikonok közül nagy érdeklődést váltott ki az a hatalmas méretű világtérkép, ■amelyen 20 embléma jelzi az Aprítégépgyár kapcsolatát a viliággal. „Aprítós” emblémák mutatják, hogy a 25 éves gyár az NDK, az NSZK, Ausztria, Jugoszlávia és Svájc mellett szinte valamennyi fejlődő országot a megrendelői között tartja számon. A nagy érdeklődésre saámottartó kiállítás augusztus 20-ig lesz nyitva. Képünk fent a kiállítás megnyitóján készült, s egyik részletét ábrázolja. Befejeződött a gabona aratása A gabona aratása befejeződött; a vetésterületnek már csak néhány tizedszázalékán van lábon termés, főleg az északi megyékben, ahol a búza az átlagosnál később érik be. A nagyobb összefüggő termőtájakon már végigvonultak a kombájnok, és jó minőségű termést csépeltek el. A learatott gabona átvétele időarányos, a telepek folyamatosan fogadják a még hátralevő szállítmányokat. A gabona minőségvizsgálata örvendetesen jó eredményeket hozott. Az egyik fontos értékmérő tulajdonság, az úgynevezett hektolitersúly átlagosan nyolcvan, a jelentősebb gabonatermő vidékeken ennél jobb, 88—82 között alakul. A nyersfehérje tartalom szintén kedvező, az átlagosnál magasabb, eléri a 15—16 százalékot. Mindent egybevetve, a búza sütőipari tulajdonságai kedvezőek, úgyhogy jó kenyeret lehet majd sütni az idei búza lisztjéből. A takarmány- árpa fehérjetartalma 14 százalék felett van és hektolitersúlya szintén jó. A martfűi Tisza Cipőgyárban készül az ország gumitalpszükségletének csaknem egésze, sőt a talpakból szállítanak külföldi megrendelésre is. A képen egy olasz gyártmányú automata „talpfröccsentö” gép, melyet Benyus György kezel (Fotó: Martincsek Gábor) Magyar—japán kereskedelmi egyezmény Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Szen- kuro Szaiki Japán budapesti nagykövete tegnap a Külkereskedelmi Minisztériumban kicserélte a két ország kormánya közötti 1975. október 20-án Tokióban aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény ratifikációs okmányait. Ezzel az egyezmény életbe- lép. Az eseményen jelen voltak a Külkereskedelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium és a budapesti japán nagykövetség képviselői. E megállapodás létrejötte a magyar—japán kapcsolatok kiemelkedő eseménye. Jelzi az utóbbi években kibontakozott együttműködés elmélyülését, és a két ország kormányának szándékát a kapcsolatok továbbfejleszté- ,sére. Csongrádi napok Az alkotmány ünnepét megelőzően az idén tizennegyedik alkalommal rendezik meg a csongrádi napok eseménysorozatát. Évezredes múltú Tisza-parti kisvárosunkban mintegy ötven különféle program várja augusztus 14 és 21-e között a vendégeket, az ország más vidékein élő egykori csongrádiakat, akik ezekben a napokban évről évre növekvő számban látogatnak haza szülővárosukba. A különféle termékbemutatók, kiállítások többsége azt szolgálja, hogy szemléltesse a város fejlődését, képet adjon ipari és mezőgazdasági üzemeinek, szövetkezeteinek eredményeiről. A csongrádi napok kiemelkedő eseménye lesz az alkotmánynapi nagygyűlés és az azzal kapcsolatos munkásparaszt találkozó. TITÁSZ-székház épül Tiszafüreden A TITÁSZ debereceni Igazgatósága csaknem 5 millió forintos beruházással új székházat építtet Tiszafüreden. AZ építkezés, amely tavaly ősszel kezdődött, jól halad: a tiszafüredi költség- vetési üzem építői a napokban felhúzták az emelet falait, és megkezdték a tető- szerkezet építését. Az épület átadási határideje ez év vége. Az új székházban, amelyhez szociális létesítmények, garázs és műhelyek is tartoznak, a mostaninál sokkal jobb körülmények között és hatékonyabban dolgozhatnak a TITÁSZ tiszafüredi villanyszerelői. Rendkívüli építőtábori turnus A kedvezőtlen, aszályos időjárás gondot okozott a mezőgazdasági táborok egy részében. Több, elsősorban megyei szervezésű tábort egy-egy mezőgazdasági munka elvégzésére hirdettek meg, késik azonban a növények fejlődése. A KISZ Központi Bizottságának titkársága számot vetett a fiatalok már eddig is többször bizonyított tettrekészségével és munkaszeretetével, s ezért július végén újabb, VI. építőtábori turnust hirdetett. Az augusztus 22-től szeptember 4-ig tartó, építőtábori turnusba mintegy 3000 diákfiatalt várnak- A tervek szerint 12 táborhelyen kezdik meg a munkát, elsősorban a zöldség és a gyümölcs betakarításában segítenek. A KISZ KB -építőtáborok bizottságán az MTI munkatársának elmondották: bár a jelentkezés határideje augusztus 10., az egy-Jcét napos késéssel érkező jelentkezéseket is elfogadják. Egy mondatban — Megérkezett az első fúrógép szállítmány a Szovjetunióból az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalathoz, ahol nagyrekonstrukció keretében, az V. ötéves terv során teljes egészében kicserélik az elavult és elhasználódott berendezéseiket. — A sárvá\ri Baromfifeldolgozó Vállalat ebben az évben mintegy 2500 vagon baromfit dolgoz fel, s szállít a hazai és külföldi megrendelőinek.
