Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-06 / 185. szám
1976. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyiváni kombájnok Borsod megyében A tiszaörsi-nagyiváni Petőfi Termelőszövetkezet Szolnok megyében az elsők között fejezte be a gabona betakarítását. Július 25. óta négy E-512-es és egy John Deere kombájn, a hozzájuk tartozó szállító járművekkel, Borsod megyében, a bocsi Aranykalász Tsz-ben segítette az aratást. Az elmúlt hét végéig több mint 350 hektárról vágták le a kalászosokat. E hét elején átmentek a kesznyéteni Szabadság Tsz-be, s ott segítik a betakarítást. (Fotó: Jobbágy) Határszemle madártávlatból Borús idő fogadta tegnap délelőtt a repülős haitár- szemle résztvevőit. A vízügyi és mezőgazdasági szakembereik az öntözés és a nyárkö- zepi munkák helyzetére voltak kíváncsiak. A szolnoki határ fölött elrepülve kukoricatáblákat, s rajtuk öntözőgépéket láttunk. Sajnos a vízhiány így Ss nagyon megviselte a növényeket, mert a sokhelyütt foltosán kelt állomány itt- ott elég gyengén fejlett. Tó- szíeg környékén betakarított és feltört tarlók, valamint bálázott és lehúzásra váró szalmakupacok váltották egymást. Tiszavárkony határában cukorrépát öntöztek, a már feltört tarlókon jól látszott a trágyaszóró kocsik nyoma. A Vezseny környéki földeket a szépen gondozott tarlók jellemezték, Rákóczi- újfalun és Rákóczifalván az öntözőgépek sokaságán akadhatott meg a szem. Ti- szaföldvár körül nagyon szépen megmunkált hatalmas táblákat láttunk és itt sem pihentek a mesterséges csapadékot szolgáltató berendezések! 'Másodvetések öntözését először Mesterszálláson tapasztaltunk, Mezőhéken megcsodálhattuk a kukoricatáblák Span-Deck csak Szolnokon Űj, Európában is egyedülálló, úgynevezett Span-Deck technológiával készítenek jövőre födémpaneleket a Beton'. és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában. Az új technológiai bevezetéshez szükséges több mint 100 millió forint értékű, és az üzem szempontjából rendkívül jelentős beruházás építési munkái javában tartanak. Szeptember elején — a terveknek megfelelően — a gördülőágyak összeszerelésével megkezdődik a technológiai szerelés. Valamennyi berendezés megérkezett már az Amerikai Egyesült Államokból, így valószínűleg semmi akadálya nem lesz hogy még az idei. év végén megtartják az üzempróbát. Az USA-szabadalom alapján készülő alul-felül sík, nagy fesztávú födémpanelekből, az igényektől függően a jövő évben már 60 ezer négyzetméter gyártását és értékesítését tervezi a szolnoki üziem. Teljes erővel dolgoznak az öntözögépek hatalmas területére vizet permetező Fregatt típusú gépet. A kukoricásban más újdonságot is megfigyelhettünk: a kivágott sorok között barázdáthúzva öntözték a növényeket. A mezőtúri határt is a feltört tarlók jellemezték, nagy ritkán szakította meg a megforgatott talaj barnás színét a még kint lévő szalma sárgasága. A rizstelepek és az elárasztott legelők melletti földeken tarlóégetés nyomát is fel lehetett fedezni, s itt is öntözték a másodvetéseket is. Túrke- vét, szintén a rizstelepekről ismertük fel. A nagyritkán előbukkanó szalmás foltok körül feltört földek bamál- lottak, a kukoricatáblák egy részén a mélybarázdákban öntözővíz csörgedezett. Gyönyörű kukorica és a mesterséges csapadékkal jól megőrzött lucernaföldek jelezték Kisújszállást, a befejezett talajmunka mellett a A szőlőértékesítés növelésére egész sor új kedvezményben részesítik a hazai álrusizőlő egyharmadát adó kistermelőket, V Szövosz és Boripari Vállalatok trösztjének megállapodása alapjain. A szövetkezeti kereskedelem és az állami pincészetek olyan érdekeltségi rendszert alakítottak ki, amely lehetővé teszi a kistermelők felika- rolálsát, a kisgazdaságok folyamatos fejlesztését, s egyúttal megteremti a számukra biztonságos értékesítést is. A szerződés alapján a pincegazdaságok a kistermelőknek termelési előleget biztosíthatnak. Ebből az előlegből a gazdák beszerezhetik a különféle anyagokat; műtrágyát, növényvédőszert, kötözőanyagot. A pincegazdaságok ezt a termelési előleget az értékesítésre szerződött mennyiség után utalvány formájában adják át, ezt az utalványt a kistermelők az illetékes ÁFÉSZ-ekmél válthatják be. De a termelők kívánságára az előleget készpénzben is folyósíthatják. szalma lehúzása és tarlóégie- tés pedig Kenderest. Kunhegyesen nem messze a rizsföldektől olajlent vágtak a kombájnok, az abádszalóki és a tiszaderzsi határban öntözőgépek és üres tarlók váltogatták egymást. Tiszafüreden is vizet permeteztek a berendezések, annak ellenére, hogy erre nem régen eshetett, hiszen itt-ott pocsolyák tarkították a földeket. A kiskörei tározó sem szűkölködött vízben, s ottjár- tunkkor is éppen vihar volt. A tiszasülyi határ egyik felében még zuhogott, másikban viszont takarmányt rendsodróztak a gépek. A rizstelepek ezúttal Besenyszögöt jelezték, ahol a tiszta és feltört táblák mellett lucernát ugyancsak öntözés, s utunkon először napsütés fogadott. Visszaérkezve Szolnokra a szakemberek megállapították, hogy a megye mezőgazdasági üzemeinek többsége a hűvösebb, csapadékosabb időjárás ellenére jól hasznosítja öntözési lehetőségeit és a szalmabetakarítással, a talajmunkákkal, valamint a földek trágyázásával is jól haladnak. B. Á. Ha az ÁFÉSZ-ek az anyagellátásion, tehát a kereskedelmi tevékenységen túlmenően a termelők körében különböző szervezőmunkát is végeznek, ezért a tevékenységért — pincegazdasággal kötött megállapodás szerint — költségtérítést kapnak. Ilyen szervezőmunkának számít a hosszúlejáratú szerződés megkötésének előmozdítása, a kisgépek beszerzésének és használatának intézése, valamint a szaktanácsadás. A kistermelők körében naigy az érdeklődés a gépek iránt, viszont ezeknek a berendezéseknek elég borsos az ára. Az új megállapodás lehetővé teszi, hogy a kisgépeket a pincegazdaságok vásárolják meg, és mérsékelt használati díj ellenében az ÁFÉSZ-ek keretében működő szakcsoportok tagjainak rendelkezésére bocsássák. Lehetséges olyan megoldás is, hogy a szövetkezeti kereskedelem gépbeszerzéséhez nyújt anyagi támogatást a pincegazdaság, mintegy hozzájárulva a költségekhez. Újabb kedvezmények a szőlő-kistermelés fejlesztésére Nemcsak gépesítéssel Jászberényben Lakásépítés, közművesítés Jászberény lakásépítési programjának egyik legjelentősebb része a tanácsi beruházású állami lakásépítés: az ötödik ötéves tervben központi támogatásként e célra 110 millió forintot kap a város. Ténylegesen lakásépítésre 58 millió forint az előirányzat. Az összeg másik feléből fedezik az építkezési terület előkészítésének, közművesítésének kiadásait, és az olyan kapcsolódó létesítmények építési költségeit, mint például az ötvenszemé- lyes óvoda, a hatvanszemélyes bölcsőde és összesen 800 négyzetméter alapterületű üzlet. Az új tervidőszakra tervezett 200 állami célcsoportos lakás közül jó ütemben épül a Szövetkezet úti 45 lakás. A 14 millió forintos költséggel készülő épületet az év végéig átadják. A Szövetkezet úton befejezték az ugyancsak 14 millió forintért épülő 42 lakásos ház alapjainak lerakását. Az átadást 1978 elejére tervezik. A Lehel vezér tér— Táncsics Mihály út torkolatánál is rövidesen megkezdik egy 16 lakásos ház építését. Az alagsorban az IBUSZ- iroda, az OFOTÉRT, az óraékszer és az illatszerbolt kap majd helyet. Az átadási határidő: az 1978-as év második fele. A Szövetkezet úton további 55 lakást építenek, a munkát 1978 elején kezdik. Ugyanott 1978 második felében kezdenek egy négyszintes házat, amelyben 28 KISZ- lakás és 14 tanácsi bérlakás lesz. Csaknem 25 milliót költenek kommunális beruházásokra. Ez év első felében kezdték el a Pelyhes-parton 40 ' OTP-lakás építéséhez szükséges terület előközmű- vesítését. A harmadik negyedévben kerül sor a Vörösmarty—Korcsolya—Pesti és Béla út által határolt tömb belső építési területének előkészítésére. Ősszel is tart ügyeletét az IIGROKER A MEZŐGÉP Tröszt máris megkezdte a felkészülést az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan lebonyolítása érdekében. Az aratási • ügyelet a vállalat hagyományos szolgáltatása. Az őszi ügyeletet azonban a múlt évben szervezték meg először. Az idén ismét tartanak minden megyében őszi ügyeletet, amelynek keretében megszervezik a mezőgazdasági gépek és berendezések folyamatos garanciális, illetve szervizellátását, a helyszíni hibaelhárítást, a hiányzó alkatrészek gyors legyártását. A kárfelvételt a napi munkaidő után is vállalják. nem a jelentéktelenebbek közül való az a hajlam, hogy vagy fehérnek, vaigy feketének fogadjuk el azt, ami tüzetesebb vizsgálódásra a színek sokféle árnyalatát tárja fel. Meglelhetjük e végletességet abban a szemléletmódban is, mely a vállalati magatartást alakítja például olyan' teendőnél, mint a termelékenység növelése. Azt, hogy a gép, a technikai fejlesztés lényegesen befolyásolja az egy foglalkoztatottra jutó termelés alakulását, senki sem vitatja. Abban azonban kételkednünk kell, hogy csakis e forrás kínálkozik hasznosításra. Márpedig a középtávú vállalati programok egy része erről a felfogásról tanúskodik. Tapasztalati tényként, különösebb bizonyítás nélkül is elfogadhatjuk azt az igazságot, hogy a termelékenységre, ugyan különböző mértékben, de minden kihatással van. Befolyásolhatja sok egyéb más mellett olyan, aprónak tűnő mozzanat, mint a műhely megvilágítása, a gépkezelők, a szerelő- szalag mellett ülők székének kialakítása, s még inkább a nagyobb súlyú tényezők, az anyag- és szerszámellátás, a berendezések logikus elhelyezése, az irányítás színvonala. s így tovább. Egyszerűbben és összefoglalóan: a termelés valamennyi alkotóelemére kiterjedő szervezés. Többször megismételt, s más és más oldalról végrehajtott vizsgálatok igazolták. hogy a magyar ipar termelékenységi színvonalának viszonylagos elmaradottsága a nemzetközi mezőnyben elsősorban nem technikai, hanem irányítási, szervezési okokkal magyarázható. Köznapiabban szólva: a rendelkezésre álló gépek és berendezések az elértnél kedvezőbb termelékenységet eredményezhetnének. Azaz, ha haladni akarunk ezen a területein is, márpedig haladnunk kell, a népgazdaság ötödik ötéves terve —gazzal számol, hogy az ipari termelés növekedésének teljes egészét a termelékenység javulása fedezi —. akkor ne csupán a gépesítésben, az új eszközök megvásárlásában, munkába állításában lássuk a megoldást. Ezzel párhuzamosan, sőt, jónéhány válalatnál ezt megelőzően elemezni szükséges a már meglevő technika kihasználását, szervezettségét, s mindenekelőtt azt, hogy az élőmunka hatásfoka milyen, s miként javítható. Idén, az év első felében a szocialista ipariban — élelmiszeripar nélkül — az egy foglalkoztatottra jutó termelés több, mint hat százalékkal bővült, s ez nagyjából azonos a tavalyi eredménnyel. Szó sincs tehát arról, hogy most már szüret, beértek az erőfeszítések gyümölcsei. Úgy látszik kényelmesebb ráhagyatkozni a majdani gépi beruházás reményére — aminek pénzügyi fedezetét először meg kell teremteni! —mint sorra- venni a ’ termelőhely valamennyi részlegét és tevékenységének részletét. E módon a fejtöréstől a sokoldalú vizsgálódástól tényleg sikerül megszabadulni, ám elvesz a lehetőségek mé- hében rejlő eredmény is. Túl nagy még mindig azok tábora, akik az „aprómunkát” nem beésülik, akik elhanyagolják a termelékenység növelésének köznapibb, kevésbé látványos útjait. Holott néhány jó példa — ám sajnos, csak szabályt erősítő kivételként — beszédesen tanúskodik arról, hogy pusztán a gépek átrendezésével, az anyagtovábbítás, az alkatrészellátás megszervezésével, központi szerszámüzem kialakításával 15—20 százalékos termelékenységnövekedés érhető el! S akkor még nem szóltunk olyan pénzügyi ráfordításokról, vagy alig követelő lehetőségekről sem, mint a nagy termelékenységű berendezések műszakszámának javítása, forgácsolás helyett a hidegalakítás alkalmazása. Hosszú a források listája, mert bátran ide sorolhatjuk a teljesítményt jól ösztönző, elismerő bérezést is, s azt szintén, hogy a munkaidő kihasználásában' hatalmasak a tartalékok, hiszen számítások szerint a munkában tölöttt órák 20—25 százaléka veszendőbe megy. A változáshoz itt sem gépek kellenek... Egy percig 5” termelékenység növelése nélkülözheti a jelentős gépi, technikai, technológiai fejlesztést, azaz — népgazdasági méretben forintmilliár- dok kiadását beruházásokra. Erre is szükség van, ám okkal, joggal' akadunk fenn azon, hogy miközben kielégíthetetlennek látszik a fejlesztési eszközök iránti éhség, a már rendelkezésre álló források kamatoztatása jóval elmarad a lehetségestől. Miközben új és újabb beruházások tervét fontolgatják a vállalatok, elsikkad az a fontos tény, hogy az egységnyi állóeszközre jutó produktum nem bővül a kívánt mértékben, s bár a termelékenység emelkedik, az ütem mértéke korántsem az adottságok határát jelzi. Ennek kitágítását az a felismerés is sürgesse, hogy a termelékenység növelésének minden módját hasznosítani kell. M. O. Több „Szerencsi" Az elmúlt év végén fejezték be a Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukcióját. Új épületeket emeltek és új gépsorokat állítottak be. Ezzel jelentősen bővítették a gyár kapacitását. Az idén huszonötezer tonna édességet gyártanak
