Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
1976. ougusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Politikai Fiiiskola Az MSZMP Politikai Főiskolájának alapvető feladata a párt-, társadalmi és állami szervek vezető munkatársainak elméleti-politikai képzése és továbbképzése. A marxizmus—leninizmus alaptárgyait és a párt politikájának fő területeit egyetemi színvonalon oktató intézmény ugyanakkor fontos tudományos műhely is, a marxizmus—leninizmus, a politikai tudományok művelésének egyik hazai központja. A Politikai Főiskolán folyó tudományos munkáról beszélgettünk dr. Vészi Béla rektorhelyettessel. nmnnan — Hogyan szolgálja a főiskola oktatóinak tudományos munkája az oktatás hatékonyságát? — Pártunk tudománypoli- kai irányelveinek egyik nagyon fontos megállapítása, hogy a felsőoktatási intéz- menystebep az oktatás és a tudományos munka szerves egységet kell hogy képezzen, s a kutatás mindenekelőtt a képzés színvonalának növelését kell hogy előmozdítsa. A tudományos kutatás irányának meghatározásakor számunkra is ez az elsődleges. Különös figyelmet fordítunk azokra a területekre, amelyeken a mi főiskolánk jelenti a legfőbb kutatási bázist. Ilyen például a nemzetközi munkásmozgalom fejlődési törvényszerűségeinek kutatása. A nemzetközi munkás- mozgalom történetét feldolgozó kétkötetes művet — amely a mi tanáraink alkotása — méltán nevezhetjük úttörő jellegűnek, hiszen il^en munka mindeddig nem született hazánkban. Ez a könyv elsősorban az oktatás szükségleteit elégíti ki, de ezen túlmenően jelentősége is van. — Ugyancsak a képzés igényei követelték meg a pártépítés kérdéseinek rendszerezett, tudományos igényű feldolgozását, amiben ezzel foglalkozó tanszékünk végzett úttörő munkát. Korábban e tárgy oktatása bizonyos gyakorlati tapasztalatok ismertetésére, átadására szorítkozott. A gyakorlati .pártmunka szükségletei igényelték a túllépést ezen, s e tárgy tudományos megalapozását. Végzett hallgatóinkkal folytatott beszélgetéseinken kitűnt, hogy az e munka eredményeit összefoglaló könyvet — melynek egyébként a közeljövőben már a második, átdolgozott kiadása jelenik meg — sokan mindennapi politikai tevékenységünkben is közvetlenéül hasznosítani tudják. De ugyanígy az oktatás szükségletei vezettek el oda, hogy — hazánkban elsőként — kidolgozzuk a szociológia tárgyának rendszerezett felépítését, s ezt egy tankönyvbe . t-1, flz MSZMP tudományos műhelyei foglaljuk. Ebben természetesen nemcsak a mi kutatási eredményeinket rögzítettük, hiszen a szociológiai kutatómunkának nem mi vagyunk a központja. Egy meghatározott területen, a politikai magatartás kutatásában viszont jelentékeny önálló eredményei vannak szociológiai tanszékünknek, s ezek nagyon iól hasznosíthatók á nálunk folyó oktatómunkában. — Ez már átvezet következő kérdésünkhöz: Miként illeszkedik a főiskola tudományos tevékenysége a hazánkban folyó társadalomtudományi kutatás rendszerébe? — Itt mindenekelőtt az érdemel említést, hogy tevékenyen részt veszünk abban a komplex kutatómunkában, amely a XI. kongresszuson megjelölt feladatok megvalósítását, a párt soron következő kongresszusa döntéseinek elméleti előkészítését szolgálja. Az erre készült középtávú kutató i tervben megjelölt témák közül hat téma kidolgozásában vesznek részt tanszékeink, oktatóink. Ezek a témák: a fejlett szocialista társadalom jellemző vonásai; a gazdasági fejlesztés fő iránya; a társadalmi struktúra fő kérdései; a szocialista demokrácia problé- • mái; a szocialista életmód; a tudat fejlesztésének feladatai. Tanáraink egy-egy csoportja foglalkozik e témák valamely meghatározott kérdéskörével. — Részt veszünk továbbá a szocialista vállalat kérdéseinek elemzésében, amely a társadalomtudományi kutatásnak egyik kiemelt feladata ezekben az években. Ezen az összetett kérdéskörön belül mi az üzemi demokrácia problémáit vizsgáljuk, elemezzük. — A szélesebb közvélemény is mindjobban tudomást szerez a szocialista országok társadalomtudósainak, tudományos műhelyeinek bővülő közös tevékenységéről. Minden bizonnyal a Politikai Főiskola is részt vállal ebből... — Valóban, tudományos tevékenységünknek ez fontos része. Tanszékeink részt vesznek olyan nemzetközi kollektívákban, amelyek együttes munkával kutatják a mai valóság lényeges összefüggéseit. Ilyen témák a kapitalizmus általános válságának mai szakasza, a munkásosztály szerepe a nemzetközi forradalmi folyamatokban, a szocialista internacionalizmus tartalma, a nemzeti felszabadító mozgalmak sajátosságai, a szocialista demokrácia problémái, a szocialista társadalmi rend előnyei. Ezek többségében az együttes munka már megkezdődött. — Két- és többoldalú megállapodások alapján együttes kutatómunkát folytatunk szocialista országokban működő testvérintézményekkel is. A pártfőiskolák pártépítési tanszékei közösen monográfiát készítenek a párt fejlődésének és vezető szerepe fokozódásának kérdéseiről. Közreműködünk a fejlett szocialista társadalom és a szocialista életmód kérdéseit tárgyaló közös munka elkészítésében is, melynek munkálatait prágai testvérintézményünk koordinálja. — Mindezek alapján levonható a következtetés. hogy a tudományos kutatás az utóbbi időben fokozódó szerepet játszik a Politikai Főiskola tevékenységében. . . — Ez kétségtelen, hiszen az említett komplex kutatásokban tanárainknak mintegy 40—45 százaléka vesz részt. Emellett vannak ezekbe nem foglalható egyéni kutatások is, melyek szintén fontös valóságfeltáró és ideológiai nevelő szerepet játszanak. Tudományos tevékenységünk súlyának növekedéseként értékeljük, hogy egyre gyakrabban vagyunk mi a házigazdái vagy egyik rendezői a nár.t által szervezett nemzetközi és hazai tudományos tanácskozásoknak. Ezen főiskolák tanárai szinte minden alkalommal referátumot vagy korreferátumot tartanak, felszólalnak. A kutatómunka eredményeink bővülését jelzi, hogy most már hosszabb ideje évenként négyszer megjelentetjük a Politikai Főiskola közleményei című kiadványunkat, amely egyik fóruma az eredmények publikálásának. Az ilyen tevékenység iránti érdeklődést jelzi, hogy az eddig csak szűk körben terjesztett kiadványt, miután az egyik pártfolyóiratban ennek lehetőségét meghirdettük, több mint háromezren fizették elő. — Természetesen sohasem tévesztjük szem elől, hogy intézményünk alapvető feladata az oktatás. A tudományos kutatómunka eredményei be- émilnék az oktatott tananyagokba, s ezen az úton is, de más csatornákon keresztül is a szélesebb társadalmi köz- gondolkodás részeivé válnak. Ezen a módon igyekszünk segíteni a tudat szocialista formálását — fejezte be nyilatkozatát dr. Vészi Béla. Muljáró Budapesten Budapest két új aluljáróval gazdagodott: egyik a Felszabadulás téren, a másik a Nagyvárad téren szolgálja a közlekedést. Képünk a Nagyvárad téri aluljáró belső terét mutatja •.V Simon Ferenc szobrászművész munkáiból nyílott kiállítás Szolnokon, az Állami Építőipari Vállalat székházában. A tárlat két hétig tekinthető meg Néhány nappal ezelőtt a kulturális miniszter kiváló alkotó munkájáért a „Népművészet mestere" címet adományozta Csikós Sándorné, Szöllősi Ilona karcagi szürhímzőnek és Jakkel Sándor jászapáti kékfestőnek. A népművészet új mesterei 1 HlMZÖNŐ Kézügyesség és türelem. Csikós Sándorné szerint erre van leginkább szüksége egy hímzőnőnek. Nos ha valaki, hát ő igazán tudja: egész életében varrt, kézimunkázott — előbb csak kedvtelésből, majd mint a karcagi Háziipari Szövetkezet tervezőnője. Hogy hány mintát álmoA himzőnő és egy különösen szép munkája dott térítőre, falvédőre, ruhára, talán maga sem tudná megmondani — sokat, nagyon sokat. A legtöbb díjat, elismerést is kapott, először mindjárt a legelső: 1960-ban, a Kis Jankó Bori pályázaton. Kifogyhatatlan az ötletekből, nemcsak a mintát, de a térítőt, a falvédőt, a ruhát is maga tervezi, s az első darabot maga is varrja, hímezi. Munkájának, „tündérruhájának” híre bejárta az országot, fél Európát, sőt eljutott a tengerentúlra: Japánba, s az Egyesült Államokba is. Megrendelésben tehát nincs hiány, olyannyira nincs, hogy már nem győzi egyedül a munkát — „utánpótlást”, ter- vézőtánsakat keres. Családjában nem akadt vállalkozó — ne csodáljuk, két fia van ... —, Karcagon szerencsére igen. Az őszi bemutatókra már együtt készül a „mester”, s Pólyák Gabriella, a tanítvány. A KÉKFESTŐ Azt mondják: a kékfestő — hacsak a fiainak nem adja át — magával viszi a sírba a festékrecepteket. A jászapáti Jakkel családban szerencsére volt kinek átadni a mesterség tudományát. Sőt nemcsak a receptek, de még a műhely is — a százévesnél régebbi munkaeszközökkel — apáról-fiúra szállt, immár a negyedik generációig. Déd- nagyapja a múlt század legelején vándorolt Münchenből Jászapátiba. A német városból hozta magával az ősi mesterséget, amelyet később a fia, majd az unokája űzött, jó ötven éve pedig már a dédunokája folytat. Jakkel Sándor L896-ban született. Felsőkereskedelmi iskolát végzett, s egy ideig banktisztiviselőként dolgozott a Jászvidéki Takarékpénztárnál. Szinte gyerekfejjel harcolt az első világháborúban, majd három és fél évet fogságban töltött, így meglett emberként tért haza 1919- ben.‘Azóta kékfestőként dolgozik, kisebb-nagyobb megszakításokkal. A hallatlan szaktudást, kézügyességet igénylő kékfestést u"vanis időnként más foglalkozással cserélte fel — ha rosszabbul ment az üzlet, ha a vásáron nem keresték a kékfestő sátrát Az utóbbi években újra fénykorát éli a kékfestő kelme. Az idős, indigótól festé- kes kezű mester feleségével kilométerszámra készíti a divatos. népi motívumokkal díszített térítőkét, ruhaanyagokat. Vásárra már nem is kell vinni, mostanában házhoz jönnek a vevők. Jakkel Sándor ízléses kelméit országszerte ismerik, keresik, sőt hírük eljutott a határon túlra is. h — t Imássy Kálmán, a jónevű hipochonder álmatlanságtól plisz- szírozott arccal állított be körzeti orvosához, aki a beteg láttán motyogni kezdett magában’ („ . ■. szabadíst meg a gonosztól"). — Doktor úr nekem hogy- híjákom van — hörögte Al- mássy Kálmán és ajkába harapott. A doktor felszisz- szent a fájdalomtól. — Drága doktor úr. sípol a tüdőm, akadozik a szívverésem és éjjel azt álmodom, hogy nem tudok aludni és vérnyomásom is van .. . Doktor úr, gyógyszert, valami jó erőset, hatásosat. Külföldit... A világ végére is elmegyek érte. Az orvos a homlokára csapott. Megvan —. mondta és sebesen írni kezdett. A beteg melléből halkan hullámzott elő Händel vizize- néje. — Itt ez a recept, fogja és rohanjon a kettes gyógyszertárba. mert tíz perc múlva bezár. Nagyon erős. hatásos gyógyszert írtam fel. Ettől rendbe jön. Siessen. A beteg megszaporázta lépteit és megdöbbenve vette észre, hogy az orvosi rendelőtől tíz méterre van az egyes> neki pedig a város túlsó végére kell mennie a kettes gyógyszertárba. Az első saroknál a zsebében lötyögött a mája. A kereszt- úthoz érve összeakadtak a szemei, s mikor a hídra lépett magában József Attilát GYÓGYSZER szavalta: ,.Levegőt!” Megállt, vett. Kifújta. Újra beszívta. Ki-be. Már nem szédült, s a lila köd is eloszlott a feje körül. Az óra elütötte a delet, egy autó majdnem őt. Tovább futott mostmár felhúzott karokkal, ahogyan hol is? ... tévétornán látta. Belihegte magát a gyógyszertár ajtaján, melyen nagy betűkkel ez állt: éjjel-nappal nyitva. — Itt ez a recept — nagyon sürgős kérem, életmentés ... A gyógyszerész elolvasta, bólintott és megkérdezte: — Üveget hozott? — Nem< de itt is lehet... — Menjen haza érte. De siessen —. hangzott ellentmondást nem tűröen. Al- mássy Kálmán ijedten sarkon fordult és elindult haza üvegért. Lassan ügetett, s közben nagyokat szippantott a levegőből. Kitágult mellkasai feküdt a szélnek. Erősített és már ismét futott. Otthon felkapott egy kisüveget és irány a gyógyszer- tár. Utóiért egy biciklist, s azon kapta magát, hogy versenyzik vele. ő diktálja az ütemet. Berohant a patikába, lecsapta a kis fehér üveget a pultra és várt. Nem sokáig. — Szakszervezeti könyve van? — kérdezte a gyógyszerész? — Van. de otthon. — Menjen haga érte. M egvonta a vállát és visszaindult. Ütközően a csendesebb utcákon indiánszökdellésben szaladt, s az egyeneseknél hajrázott. Hazaérve zsebre- vágta a kiskönyvét és nekiiramodott az útnak. A városközpontban ráfütyült a rendőr, mert bemérték a trafipaxszal. Nem állt meg. Ment a gyógyszerért. — Tessék a könyv. — Nem kell — mondta a gyógyszerész. — Itt a receptje. — És a gyógyszer? — Rajta van. — Szétnyitotta a papírt, s ez állt rajta: ,’Napi öt kilométer futás’’. — izsé —
