Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-26 / 201. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 201. sz. 1976. aug. 26., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ŐSZI „CSÚCS" ELŐTT A VOLÁN Ötmillió tonna áru — közúton Kora hajnalban számtalan, még üres platójú tehergépko­csi gördül ki a Volán 7. szá­mú Vállalat szolnoki telepé­ről. Két, három óra múlva ugyanezeket a járműveket áruval megrakodva lehet látni a város különböző pontjain. Hozzák, viszik a só­dert, a betont, a műtrágyát, a gabonát, a zöldséget, a gyü­mölcsöt ... A Volánnál egész évben „nagyüzem” van, de az ősz különösen forgalmas. Ilyen­kor szállítják a cukorrépát és a konzervgyári „nyers­anyagokat”. A Volán 27 fu­varoztató vállalattal tartja a kapcsolatot. Ezeket a part­nereket külön csoportokba osztották: az első helyen a KPM-vállalatok állnak, hi­szen egész esztendőben a legtöbb terméket — sóder, kő, kavics, homok — nekik szállítják. Ezután a kereske­delmi vállalatok igényeit — főleg az élelmiszert forgal­mazókét — elégítik ki. Az építőipart a harmadik hely­re sorolták, ezt követik a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari nagyüzemek majd az ipari vállalatok. A Volán vál­lalat a munkát 650 tehergép­kocsival végzi. A legkisebb teherbírású gépkocsi 1, a leg­nagyobb pedig 20 tonnás. Ennél a vállalatnál is el­készültek az első féléves sta­tisztikák. Jó eredménnyel zárták az elmúlt hat hóna­pot. A vezetők meglepőnek tartják ezt, hiszen több éves tapasztalat, hogy az új ötéves terv első néhány hónapjának terve kevésbé sikerül. Az el­ső félévben 2 millió 467 ezer tonna árut hoztak, vittek a vállalat járművei. Nőtt az átlagos szállítási távolság: míg tavaly az első félévben 22,4 kilométer volt, az idén A Volán 7. számú Vállalat szolnoki telepén a teherautók - nagyjavítás után - indulásra várnak ez 25,2 kilométer lett. Az év végéig a tervek szerint összesen 5 millió 200 ezer tonna árut szállítanak — köz­úton. Az év második felében a kiemelkedő feladat az őszi szállítások zökkenőmentes lebonyolítása lesz. Jelenleg nyolc tehergépkocsival a hatvani konzervgyárnak szál­lítják a paradicsomot. Ezt a munkát augusztus elején kezdték. A Volán a korábbi évekhez hasonlóan a szolno­ki és a hatvani cukorgyárral kötött szerződést. A két fel­dolgozó üzemnek 300 ezer tonna répát szállítanak majd. Ez a mennyiség 20 százalék­kal több mint tavaly volt. A 300 ezer tonna répából mint­egy 230 ezer tonna a szolno­ki gyárba kerül. A szállítás­ra 60 tehergépkocsit állíta­nak szolgálatba. A fuvarozási program szerint naponta át­lagban 4—5 fordulót kell megtennie minden járműnek, így egy nap alatt 3 ezer ton­na cukorrépa kerül a földek­ről a tárolókba. Az átlagos távolság eléri a 40 kilomé­tert. A Volán-gépkocsik 21 megyei átvevőhelyről szállít­ják majd a répát. Ebből a munkából nemcsak a szolno­ki telep dolgozói veszik ki részüket. A 7. számú Volán mezőtúri üzeme 40 százalék­kal. a karcagi pedig 52 szá­zalékkal növeli szállítási ka­pacitását a tavalyihoz képest. A jászberényi üzem, hason­lóan az elmúlt évihez, 60 ezer tonna répa fuvarozását tervezi. A répa rakodását nagyobb­részt már gépesítették. Mo­dern, svéd gyártmányú spe­ciális répakanalakat használ­nak a járművek megrakásá- hoz. A lerakodás pedig mind a két gyárban vízágyúval történik. A Volán egyébként az idén 2 millió forintot for­dít a rakodás gépesítésére. A Volán felajánlotta a me- zögazdasgi üzemeknek — a takarmányhiányra tekintet­tel — hogy ha igénylik, ak­kor a réDaszeletet a hely­színre szállítja — 10 száza­lékos fuvardíj -íkedvezménv- nvel. Eddig már négy, öt szövetkezet és állami* gazda­ság bejelentette igénvét. SZ E. Mi lesz a búzatöbblettel? Nem esznek kenyeret az állatok 3. oldal A Párttörténeti Intézet Az MSZMP tudományos műhelyei 5. oldal Az izlandi külügyminiszter Budapesten Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Einar Agustsson, az izlandi köz­társaság külügyminisztere. Tegnap este a Gellért Szállóban Púja Frigyes va­csorát adott Einar Agustsson tiszteletére. Megnyílt az AGROMASEXPO 76 A BNV területén megnyílt az AGROMASEXPO ’76 A budapesti nemzetközi vásárközpontban tegnap megnyílott a nemzetközi mezőgazdasági, élelmi- szeripari gép- és műszer- kiállítás és vásár, az AGROMASEXPO '76 ame­lyen 20 ország 132 kiállí­tója vesz részt. A bemutatót 25 000 négy­zetméteres területen rende­zik meg, s öszesen kétezer féle gépet és berendezést láthatnak az érdeklődők. Az AGROMASEXPO 76-ot dr. Heiczman János kohó- és gépipari minszterhelyettes nyitotta meg. Beszédében kifejezte meg­győződését, hogy a magyar mezőgépipar termékei jól il­leszkednek a korszerű tech­nológiai rendszerek láncola­tába. Annál is inkább, .mert egy részüket kooperációs együttműködések, licenc-vá- sárlások, valamint széleskö­rű KGST gyártásszakosítás segítségével gyártották, ma­gas műszaki színvonalon. Különösen jól szolgálja a műszáki fejlesztést a Szov­jetunióval kialakított szoros kapcsolat, amelynek során a Szovjetunió nagy teljesítmé­nyű gépeket és berendezése­ket szállít a mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerű­sítésére. A szocialista nem­zetközi munkamegosztás Bul­gáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és az NDK- val szintén magasszintű együttműködést tett lehetővé, s az eddig megalapozott kö­zös fejlesztési programok az V. ötéves terv során még in­kább kibontakoznak. A kiállítás délután 2 óra­kor megnyitotta kapuit a közönség előtt. Szeptember 7-én és 8-án Karcagon Tiszavidék-fejlesztési tudományos napok Á juhtenyésztésről tanácskoznak a szakemberek Hagyományt teremtő szándékkal másodszor rendezik meg Karcagon a Tiszavidék-fejlesztési tudományos napokat. Az első, 1974-es tanácskozáson az öntözés, az idei összejöve­telen pedig a juhtenyésztés fejlesztése, az ezzel kapcsolatos feladatok széles körű megvitatása szerepel a programban. A szeptember 7-i előadások és a 8-i gyakorlati bemutatók aktuális témát érintenek, hi­szen hazánkban a juhte­nyésztés erősen elmarad a lehetőségektől. Ezt részben ökonómiai, termelésszerkeze­ti és urbanizációs, valamint a kedvezőtlen tartási feltéte­lekkel lehet magyarázni, de a tudományos napoknak ép­pen az a célja, hogy ne a magyarázatot, hanem a to­vábblépés útját keresse. FOCK JENŐ HEVES MEGYÉBEN Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja tegnap Heves megyébe lá­togatott. Egerben a pártszék­házban dr. Sipos István, a Heves megyei pártbizottság titkára és Fekete Győr End­re, a megyei tanács elnöke fogadta. Fock Jenő a délelőtti órák­ban Egerben pártaktíva ér­tekezleten vett részt, meg­hallgatta a megye gazdasági, politikai, kulturális helyze­téről, valamint a pártmunka időszerű tapasztalatairól el­hangzott beszámolót, majd nemzetközi és belpolitikai kérdésekről beszélt. VERES JÓZSEF KÖSZÖNTÉSE Veres Józsefet, az MSZMP KB tagját, nyugalmazott minisztert, a párt régi harco­sát 70. születésnapja alkal­mából az MSZMP Központi Bizotsága nevében tegnap Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője köszöntötte. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A TANKÖNYVELLÁTÁSRÓL Az idén lényegesen jobb a tankönyvellátás, mint az elmúlt évben, s ez elsősor­ban a nyomdának köszönhe­tő — hangoztatta Petró András igazgató, a Tan- könyvkiadó Vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján. A 161 fé­le általános iskolai tan­könyvből július 31-ig 160, a 99 féle gimnáziumi tan­könyvből 98 raktárba került. Könyvhiány miatt tehát semmilyen fennakadás nem lesz a tanításban. FALUSZÉPÍTÉS BRIGÁDSEGÍTSÉGGEL Abádszalókon a község gazdasági egységeinek szoci­alista brigádjai évről évre sokat tesznek a településért. Ebben az évben az Áfész, a Lenin Tsz, az erdőgazdaság és a Szolnok megyei Regio­nális Vízmű és Vízgazdálko­dási Vállalat brigádjai dol­goztak szabad szombatokon, vasárnapokon lakóhelyük szépítéséért. gyarapításáért. A Lenin Tsz egyik brigádja végzi a sporttelep folyama­tos karbantartását. A vízmű Zrínyi Miklós nevét viselő szocialista brigádja az általá­nos iskola két tantermét újí­totta fel a nyár folyamán: kifestették a termeket és megjavítottak minden rossz ajtót, ablakot. MOSÓSZALON KISÚJSZÁLLÁSON Kisújszállás lakói eddig az ottani Patyolat fiókhoz mo­sásra beadott ruháikat tíz, illetve' húsz nap elmúltával kapták csak vissza, miköz­ben cr ruhák jókorát utaztak — ugyanis Szolnokon mosták őket. Az elmúlt héttől kez­dődően azonban megválto­zott a helyzet: a szolnoki Patyolat Vállalat a régi fel­vevőüzlete helyén korszerű dán és csehszlovák mosó-, csavaró- és szárítóberende­zésekkel felszerelt mosósza­lont nyitott. KISEBB FÖLDRENGÉS A DUNÁNTÚLON Szerdán — röviddel éjfél után — enyhe földmozgást regisztráltak a budapesti földrengésjelző állomás sze­izmológiai műszerei. A föld­mozgás erőssége 2,9 volt a Richter-skála szerint. A ren­gés epicentruma az előze­tes becslések alapján a fővá­rostól 130—150 kilométerre lehetett, valószínűleg a Ba­laton térségében. EGY MONDATBAN — Ján Mareika, a közép­szlovákiai kerület nemzeti front bizottságának vezető titkára, háromtagú küldött­ség élén, tegnap Nógrád me­gyébe érkezett. Nógrád test­vérmegyéjének küldöttei há­romnapos tapasztalatcserén Salgótarjánban, Nagybátony- ban és Űrhalomban a nép­frontbizottságok munkáját tanulmányozzák. — A SZOT meghívására tegnap hazánkba érkezett a guineai dolgozók országos szövetségének (CNTG) kül­döttsége. Az sem véletlen, hogy a vendéglátó Karcag városa lett, hiszen — az előbb em­lített hagyományteremtő szándékon túl — az ötödik ötéves tervben a Nagykun­ságnak és így a „Kunság szí­vének” is jelentős szerepe van a juhtenyésztés fejlesz­tésében. Szolnok megye ég­hajlati és földrajzi adottsá­gaiból eredően eleve jelentős helyet foglal el az ország juhtenyésztésében. Hazánk juhállományának mintegy ki­lenc százaléka itt található, s ezzel a megyék közötti sor­rendben az ötödik helyet fog­laljuk el. Az egy hektárra jutó juhok számát tekintve, jelentősen megelőzve az or­szágos átlagot, a negyedik hely jutott nekünk. Amennyiben csák ezeket a mutatókat vizsgáljuk és vi­szonyítjuk a többi megyé­hez, kedvezőnek ítélhető a helyzet. Ha azonban a ko­rábbi idők adataival is ösz- szehasonlítjuk a mostani szá­mokat, akkor jóval kedve­zőtlenebb képet kapunk. Szol­nok megyében 1971-ben mint­egy 230 vezer juhot tartottak, ebből 151 ezer a termelőszö­vetkezetekben volt. Ma az állatállomány 70, az anyaál- latállomány pedig 16 ezerrel kevesebb, mint öt évvel ez­előtt volt. A gazdaságok a létszámcsökkenést a koráb­bi években a gyapjú árak süllyedésével, újabban pedig a húskereslet megnövekedé­se miatt nagyobb mérvű vá­gásokkal indokolják. A me­gye vezető szakembereinek véleménye szerint ezzel szemben a tényleges ok első­sorban az, hogy az ágazat veszteséges, illetve a terme­lés túlságosan koncentráló­dott. Hozzájárult mindehhez az is, hogy a juhhodályok régiek, elavultak, — nem véletlenül, hiszen az utóbbi tíz évben ennél az ágazat­nál fordítottak legkevesebbet rekonstrukcióra és új beru­házásra. Ez utóbbiak miatt az alkalmazott technológiák is alacsony színvonalúak. Az ágazat csak úgy lesz gazda­ságosabb, ha a körülmények megváltoznak, s akkor ismét vonzó lesz ez a pálya a fia­talok számára is. A sok negatív tapasztalat eredményeként 1973. január elsejével új intézkedések lép­tek életbe és ez kimozdítot­ta a juhtenyésztést akkori holtpontjáról. A nagyüzemek­ben fokozódott az állatállo­mány fiatalítása, a törzsál­lomány cseréje megyénkben csaknem megközelíti az ideá­lisát. A hústermelés alapját adó bárányszaporulat is nö­vekedett, és mára már jóval meghaladta a 115 ezret. Az utóbbi évek exportbevétele, a juhágazat termékeinek szinte korlátlan külföldi ér­tékesítési lehetősége, a hazai gyapjúipar .rossz ellátása ékesen bizonyította, hogy az ágazat fejlesztésre érdemes. Mivel Szolnok megyében a juhtenyésztés szerepe meg­haladja az országos átlagot, azért itt az intenzívebb gaz­dálkodás a cél. Ezt indokolja egyebek között a 68 ezer hek­tár rét-legelő eddiginél jobb kihasználása is. L Az ötödik ötéves terv fej­lesztési célkitűzéseiért, — melyekben többek között az ország juhállományának évi három, a megye juhállomá­nyának pedig hat százalékos növelése szerepel — a te­nyésztés és a termelés javítá­sáért mind a mezőgazdasági üzemek, mind pedig a szak- igazgatási szervek az eddi­gieknél hatékonyabb lépése­ket tehetnek. A Tiszavidék- fejlesztési tudományos napok lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a szakemberek megvi­tassák a jelen és a jövő fel­adatait, tennivalóit. B. Ä.

Next

/
Oldalképek
Tartalom