Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-25 / 200. szám
1976. augusztus 25. X SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Meddig tart a létszámzártat? Az adminisztratív létszámzárlat átmeneti jellegű kényszerintézkedés. Nemcsak haszna, kára is van. Egyformán érinti a szorgalmas és szervezett, valamint az embert és időt pazarló vállalatokat, intézményeket. Az íróasztalok melletti létszámnövekedést korlátozza, illetve csökkenti. Nagyok még a műhelyekben is a belső munkaerő és munkaidő tartalékok. Akkor miért vált éppen az irodai létszámzárlat szükségessé? Természetes, hogy a dolgozók ott helyezkednek el, ahol számukra kedvezőbbek a munka- és kereseti feltételek. Megtehetik, mivel teljeskörű a foglalkoztatottság és általános a munkaerő hiány. Vonzó az állandó délelőttös műszak, az időbéres munka, a fehérköpeny, az íróasztal stb. A nagyon hátrányos munkakörülményeket — ahogy az életszínvonal emelkedik — egyre nehezebb anyagiakkal ellensúlyozni. Különösen a fiataloknál figyelhetjük meg az anyagi ösztönzés korlátáit. Fontos feladat tehát a munkakörülményekben meglevő lényeges különbségek kiegyenlítése. Egyebek közt a rutin jellegű irodai munka intenzitását is közelíteni lehet a normázott termelő tevékenységéhez, de a sajátosságokból és főleg a vélt presztízsből adódó különbségek azért óhatatlanul fennmaradnak. Meddig lesz hatályos, mi- kor fog megszűnni az adminisztratív létszámzárlat ? Gyakori kérdés. A válasz szinte magától adódik. A létszámzárlat feleslegessé válik, ha az intézkedés eléri célját, ha az irodákban kényszerpályára kerül az ésszerű, takarékos és szervezett munka. Az időpontot persze nehéz lenne megjósolni. Valószínűleg nem is jön létre mindenütt egyszerre a kívánatos és elfogadható állapot. Akkor pedig, a zárlatot sem szabad feloldani egyetemes jelleggel, azonos időpontban mindenütt, hanem csak differenciált módon, az adminisztratív létszámmal való takarékoskodás szívonalától függően. S valamennyi esetben az eredményes, jó munka, a hatékony és szervezett adminisztráció elismerése lesz majd a létszámstop feloldása, a szabad létszámgazdálkodás. Vagyis a vállalatokon, az intézményeken a sor: adjanak garanciákat, bizonyítsák, hogy megérdemlik a bizalmat. Ne általában a létszámzárlat feloldását szorgalmazzák, hanem a hatékony foglalkoztatás helyi feltételeinek megteremtését. Az egyedi elbírálás és a fokozatosság lehetővé teszi, hogy a zárlatot ne ott oldják fel majd legelőször, ahol leghangosabban protestálnak ellene, hanem ott, ahol intézményesítették a jó munkát, ahol a lehető legésszerűbben szervezték meg az adminisztrációt. nyíltan szükséges szólni, mivel a vállalatok, a tanácsok, az intézmények többsége máról holnapra él és csupán a létszámzárlat nyomán keletkező réseket igyekszik eltömni. Akkor is, amikor az átfogó tevékenységből kiragadva gépesítik például a manuális könyvelési, bérelszámolási munkákat. A termelést, a gazdálkodást, a fejlesztést kísérő teljes adminisztráció áttekintése, kritikai elemzése és újraépítése, a funkciók, a célok, a rendezőelvek megfogalmazása hozhat csak érdemi eredményt. Ennek az átfogó tevékenységnek szerves része a gépesítés, a szakemberképzés, a személyzeti munka. Nélkülözhetetlen a rendszerszemlélet, a vezetési, a szervezési, valamint a helyi ismeret, illetve a gyakorlatiasság. A döntések előkészítésének különösen hasznos segítője lehet az élenjáró tapasztalatok tanulmányozása. A hasonló adottságú, a rokonprofilú vállalatok összehasonlításakor derül fény ugyanis arra, hogy milyen létszámtöbbletet igényel például, ha sok az ügyintézéstől mentesített vezető és titkárnő, vagy ha a gyáregység, az üzem vezetőjét nem hozzáértő intézkedni, dönteni képes helyettes, hánem referáló, levelező, az ügyeket gyártó és halmozó adminisztrátorok, előadók segítik. A tapasztalatcserék nemcsak a szervezők, a vezetők, hanem az ügyintézők számára is meggyőzően bizonyíthatják, hogy léhet másként és lehet jobban végezni ugyanazt a célt szolgáló munkát. S most a létszámstop miatt még attól sem kell tartani, hogy a valóban meggyőző erejű tapasztalatcsere kilépéssel, munkahelyváltoztatással zárul. A szakszerű, gyors, érdemi ügyvitel, és adminisztráció nélkülözhetetlenül szükséges, a létszámzárlat csupán a vadhajtások, az észszerűden, szervezetlen megoldások, a munkaerő pazarlás ellen irányul. Ezért a létszámlemorzsolódás kivédése, átvészelése sem lehet célravezető, ha hosszú távon nem alapozzák meg a hatékony irodai munkát, a korszerű ügyvitelt, a gyors ügyintézést és informálást. Szükséges, hogy a kényszerhelyzet előidézte rögtönzéseket, az ösztönösséget, a tudatosságot, az előrelátás váltsa fel. Nem a napi munkában — ott óhatatlanul sok a mechanikus és rutinelem —, hanem az adminisztráció egész rendszerének, keretének, szervezetének kialakításában. A létszámzáriatot követően tovább növekedtek az irodai munka szervezettségében. hatásfokában levő különbségek, attól függően, hogy hol, hogyan reagáltak az intézkedésre. Az adminisztratív létszámzárlat feloldásában már csak azért sem engedhető az „egyen- lősdi”. Az élenjáró vállalatoknál és intézményeknél célszerű már 1977-től megszüntetni a zárlatot, bizonyítva, hogy vannak példamutató eredmények, jelezve, hogy a kényszerhelyzet kulcsa a helyi vezetők kezében van. K. J. IDŐSEK — FI ATA LO K Egy érem és ami mögötte van Satupad, kis asztal a műhely sarkában. — Ez az én kis kalyibám. Itt spekulálok napról napra mint az egyszeri kereskedő az üres boltban. — Azt mondják mindenes, mert mindenhez ért... — Kitanultam én sok szakmát, megpróbáltam sok munkahelyet. A kapa sem sír ki a kezemből. — Hány éve dolgozik itt? — Elmúlt annak már hu- szonegynéhány esztendeje is... Van, aki még emlékszik arra, az üzemben, amikor leállítottak egy kamerát az egyik munkás gépe előtt. Filmezték a mozdulatait, hogy mások tanuljanak belőle. Ugyanebben az időben nagy port vert fel egy újítás. Hofferhez hengerfúró készülék. Sokan beszéltek róla. Mindkét dolog Pabar Sándor a túrkevei AFIT munkásának nevéhez fűződik. — Sok órát ki tenne, gondolom, az újítások története. Mégis most másról beszéljünk, egy kitüntetésről. Pár hónappal ezelőtt ön megkapta a Szocialista Ifjúságért Érdemérmet. — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem esett-jól. De az én kapcsolatom a fiatalokkal természetes dolog. Tiszteljük, megbecsüljük egymást. — Ez nem mindenhol van így. és a tisztelet sem mindig kölcsönös. A fiatalok mesélték, hogy nagyon jól megértik egymást. A közös hang megkereséséhez van valami módszere? — Biztosan van. Évek hosszú során ez kialakul, úgy hogy az ember nem is tud róla. Az én helyzetem kicsit másabb, mint a hozzám hasonló korú munkásoké. Talán ezért nekem könnyebb ... Sok esztendőn keresztül ugyanis politikai előadásokat tartottam, s tartok ma is a KISZ-eseknek. A kérdésekre, amelyek ott felvetődnek, tulajdonképpen nem is én válaszolok, hanem ők, s ez már nekik siker. Hogy megtaláltuk a hangot — amit az előbb említett — azt bizonyítja az is, hogy nem maradoznak el a foglalkozásokról. Sőt, jön oda hozzám .egy kislány: Mi van kedves? Hát én is szeretnék részt venni... Vagy egy másik: Hát te fiam? Én is eljöttem ... — Gyakran előfordul, hogy egy idősebb ember legyint, amikor fiatalokról esik szó vagy fordítva . .. — Van nekem, erre egy „hús” elméletem. Arra tanítom a fiatalokat, s igyekszem rábeszélni a velem ha- sonkorúakat is, hogy ne csak egy szem húst lássanak a tálban, hanem az egész tálat. Az emberek szeretnek általánosítani. Úgy, ahogy a fiatalok között vannak rendetlenek. úgy akadnak az idősebbek között is. — Mások nem irigylik ezért a jó kapcsolatért? — Nem, ez nem olyan kollektíva. Egyrészt azért, mert többségében fiatalok vannak az üzemben, másrészt az én példám nem egyedi eset. Itt ritka a „generációs ellentét”. — A munkában is megvan az egyetértés, vagy csak a munkán kívül? — A munkán vitatkozni nem lehet. Tátra és IFA teherautókat javítunk. Az alkatrészek külföldről jönnek, legtöbbször késve, vagy nagyon hézagosán. Szóval sokszor félbe kell hagyni az egyik motortípus szerelését, s át kell állni a másikra. Ezt rugalmasan csak egy összeszokott társaság tudja megcsinálni. Munka után aztán jöhet a vita a fociról, a frizuráról, meg a többi dologról. A módszerről kérdezett az imént, hát ez a mi módszerünk, hogy megértjük egymást. / H. J. Olasz lemezvágó gépóriás a Hűtőgépgyárban Olaszországból új lemezvágó gépóriás érkezett a jászberényi Hűtőgépgyárba. A SACMA cég 21 méter hosszú és 15 tonna súlyú gyártmányát a jelenlegi daraboló üzemben állítják fel és az év végén kezdik meg vele a termelést. Az import gép a nagyüzem régi gondját oldja meg. A Hűtőgépgyár termékeihez, a hűtőszekrényekhez, kereskedelmi bútorokhoz, klímatechnikai berendezésekhez és más gyártmányaihoz az évente több ezer mázsa finomlemezt használ fel. Az érzékeny és- sérülékeny lemezek eddigi darabolási módszerével igen sok volt a veszteség és szállítás közben is jelentős károk keletkeztek. Az olasz berendezés a hengerműből érkező hatalmas két méter átmérőjű, hat-hét tonna súlyú lemeztekercseket, automatikus rendszerrel letekeri, kiegyenesíti és minimális hulladékkal a kívánt méretre szabja. A nagyteljesítményű, modern berendezés kezeléséhez mindössze két technikus szükséges, akik a gép irányító és ellenőrző műszereit figyelik, továbbá gondoskodnak a gép folyamatos lemeztekercs ellátásáról. A tiszafüredi járási Építő és Vegyesipari szövetkezet udvarán szovjet exportra készített „orsókat” fest a dukkózó brigád két tagja, Bukta Andrásné és Frank Ferencné. A Diósgyőri Gépgyárban készülő DS-ÖL—63 típusú drótsodró állványok leadó csévéiből az idén már 4300-at gyártott a Következet Mostan színes ceruzáról álmodom Tanszerek nyomában Törökszentmiklóson, Túrkevén, Öcsödön és Szolnokon Szétnéztünk a megye néhány papír- és írószerboltjá- iban — 'kapható-e elegendő tanszer, milyen a választék, van-e az idén hiánycikk? Tumultus kora reggel túrcikk áruházban lehet megvásárolni a szükséges tanszereket. A polcokon lévő árukészlet arról tanúskodik, hogy az utóbbi hetekben a megszokottnál több volt a vevő. — Milyen volt az idei tanszerellátás ? Alig múlt reggel hét óra, de a törökszentmiklósi „Ifjúság” papírboltban már egy gombostűt sem lehet elejteni. Ketten is alig győzik kiszolgálni a korai vevőket. — Így megy ez legalább egy hónapja — mutat a tömegre Csikós Andrsáné boltvezető. — Alig van néhány perc szusszanásnyi időnk. A tumultus érthető, hiszen ötezer általános iskolása van a városnak. Mire ennyi tanszert eladunk ... — Honnan tudja ilyen pontosan, hogy mennyi az általános iskolás? — Még időben felvettük a kapcsolatot a városi tanács kereskedelmi osztályával, no meg a négy általános iskolával is. Még nem is számoltam a igimnáziumban és a szakmunkásképzőben tanuló gyerekeket. Ide jönnek ők is vásárolni, hiszen csak ez az egy írószer boltja van a városnak. — Milyen értékű a tanszer- készletük? — Több mint egymillió forint. Eddig eladtunk füzet- csomagokat már 70 ezer forintért. Természetesen ez az engedményes tanszervásáron kelt el. Akkor rengeteg tolltartó és iskolatáska is gazdára talált. Iskolatáskából ilyen választékra még nem emlékszem. Árban is elfogadhatóak, volt 115 forintos, de tartottunk 260 forintosat is. Ez utóbbiakat inkább a középiskolásók vásárolják. Néhány éve a rajztábla meg a gyurma hiányzott. Jelenleg minden mennyiségben van. Toll, számolópálcika, ceruzahegyező, 'körző, vízfesték, füzetborító ... tudunk adni elegendőt. — Hiánycikk nincs? — Eleinte színes ceruzakészlet nem volt, mostmór kaptunk. Hanem a piros, kék színű ceruzából rossz az ellátás, félő, hogy nem lesz elég a készlet. Hiánycikk a jobb minőségű grafitceruza is. Túrkevén az ÁFÉSZ kul— Először azzal kezdeném, amivel nem volt baj — válaszol Tóth László, az áruház vezetője. — Iskolatáskából tudtunk elegendőt és több félét adni. Augusztus elejéig 340 táskát adtunk el, de még rendeltünk, A múlt hét elején érkezett belőle újabb 70. Füzetcsomagokból 1900-at készítettünk, ennek nagy része már elkelt. Nagyon fontos iskolai kellék a tolltartó, van is bőven. Nylon füzetborítónk eddig nem nagyon volt, kaptunk ezer darabot. Most azokat a cikkeket sorolom fel, amelyekből nem tudtunk megfelelőt adni, vagy egyáltalán nincs. A grafitceruzáról azt mondhatom, hogy van, de nem jó minőségű. Panaszkodnak a vásárlók, hogy kétszer, háromszor kihegyezik, és dobhatják el. Sokan keresik a radíros végű ceruzákat is ... Piros, kék színű írómból egy darabot sem kaptunk, pedig kétezret rendeltünk, ötszázat szállítottak, de külön pirosait és külön kéket. A legalapvetőbb cikk a radír. Szégyen nem szégyen — ritkán van. A 28 forintos körzőből háromszázat kértünk, ehelyett negyvenet kaptunk. Nem minden szülőnek van 95 forintja egy körzőre... Az üzletben még most várjuk a csúcsforgalmat. Eltűnt a színes ceruza Már a kirakata elárulja, hogy az öcsödi kultúrcikk- bolt nagyon rendezett. A polcokon áttekinthetően sorakoznak az iskolaszerek: a színesceruza-készletek már 6 forinttól kaphatók, van 4 féle filctoll-készlet, a festé- kes dobozok 6 és 18 forintos árban kínálják magukat, látok 8 fajta tolltartót is. (Még a hagyományos fából készültet is tartják.) A számoló pálcika mellett jól megfér a korong és a gyurma. A legfelső polc a táskáké. Sebtében 11 félét számolok meg. Egyszínűt, tarkát, ci p zárasat, csatlósat, bőrt, textilt, 75 forintosat és 245 forintosat... Főleg az alsótagozatos gyerekek szülei keresik a tornazacskót. Lehet kapni 19,60 forintért vászonból, de meghú- vik „szerényen” a 133 forintos bársonnyal díszített műbőr tornazsák is. (Csak legyen, aki megveszi ennyiért.) — Minden iskolaszerből tudnak elegendőt adni? — Dehogyis, nem mindenből — legyint kissé komoran Tóth Lajosmé boltvezető. — — Kék, piros színű iron nincs tavaly óta nem is láttunk. Radír szintén nincs, a körző ellátás is rossz ... Hiánycikkek listája A megyeszékhely kultúr- cikk áruházában az írószer- osztály gyors „leltári” mérlege: elkelt 2000 iskolatáska, 10 800 általános iskolai, 1450 középiskolai füzetcsomag, 5000 tolltartó. Ezek a legfontosabb tanszerek, de mi van a többivel? „Körsétára” indulunk az állványok között kísérőmmel, Juhász Ferencné osztályvezetővel. — Golyóstollak minden mennyiségben kaphatók — mutat a polcra. — Van egészen olcsó, 9—13 forintos, de lehet kapni „komolyabbat” is. A filctollakra sem lehet panasz, árban, minőségben változatosak. Egyre több iskolában használják a gyerekek rajzőrán. Most nincs hiány zsírkrétában sem, ezt is kedvelik és keresik. Korábban a rajztábla hiányzott, erre most nem panaszkodhatunk. A másik hiánycikk a gyurma volt. Nagyon jó minőségű, kellemes színöszeté- telű gyurmát árulunk. Színes ironkészleteket nemrég kaptunk. Jelenleg van, de azt hiszem ez is kevés lesz. Egy nap többen is megkérdezik, hogy miért nincs színes füzet és könyvborító. Az idén még nem kaptunk belőle, de mi csináltattunk külön, de bizony elég drága — egy borító 20 forint... Nylon borítót most lehet venni. Festék, ecset is van bőven. * * * Kedvező és kevésbé kedvező tapasztalatok. Üigy gondoljuk, még van néhány nap a hiányok sürgős pótlására, — szekeres —
