Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

1976. augusztus 23. SZOLNOK MEGYE) NÉPLAP 3 A műszaki fejlesztés önkéntesei alkotmányát ünnepelte az ország finuPC embernek mester Ujjyco a neve — £gy tar­tották elődeink, s nincs rá okunk, hogy kétségbe von­juk igazukat. Történetünk szereplője, a technikumot végzett szakmunkás azon­ban, kezdetben sok minden más volt, csak éppen mester nem. Vette magának a bá­torságot ugyanis, hogy a né­hány hete munkába állított, méregdrágán vásárolt olasz sajtológépekre azt mondta: tudnának ezek többet is. Szavait tett követte, rajzok­kal rukkolt elő, hat olyan változtatással, melyek mind­egyike tökéletesített valamit a berendezéseken. Először azt mondták neki hagyja az egészet, mit érdekli őt. hogy mekkora a gépek műveleti sebessége, hiszen nem ab­ban a műhelyben dolgozik, ne ártsa ilyesmibe magát. Ment a fejlesztési főmérnök­höz, a technológiai osztály­ra, végül — így. remélve vá­laszt — megoldásait újítási javaslatként nyújtotta be. Teltek a hetek, mígnem az olasz cég emberei, szerző­désben vállalt kötelezettsé­güknek megfelelően, betop­pantak a gyárba, a garan­ciális átvizsgálás lebonyolí­tására ... Csak a végered­ményt írjuk le: a törvényes formaságok betartásával a gyártó cég megvásárolta tör­ténetünk hősének javaslata­it. már e változatokkal ké­szíti az új gépeket. A gyár­ban azonban, ahol az ötlet megszületett, eredeti formá­jukban dolgoznak a sajto­lok, az újítási javaslatra még nincs válasz! Vérmérsékletünktől függ, az esetet hogyan minősítjük. Mivel azonban nem ritka­ság az ilyesmi, keserűen töprenghetünk azon, miért ennyire mostoha a sorsa, csekély a becsülete a műsza­ki fejlesztés önkénteseinek? Az újítóknak, a feltalálók­nak, . mindazoknak, akik leg­többször nem hivatalból, nem kötelező feladatként próbálkoznak a jobbal, az ésszerűbbel a célravezetőb­bel? Negyedszázada 1951-ben 640 millió forint népgazda­sági eredményt hozott az újítók buzgalma, 107 ezer ja­vaslatukat hasznosították- Napjainkban az újításokból származó vállalati eredmény az előbbi összeg hatszorosa, megközelíti a négymilliárd forintot, ám nemcsak az összeg, a számbavétel mód­ja — népgazdasági, illetve vállalati eredmény — vál­tozott. hanem sok más is. S nem mindenben előnyére! Ismeretesek a termelői kö­zösségek előtt azok az el­lentmondások, amelyeket a hatvanas években érvényes — 1965-ben kiadott — újí­tási rendelet hordott magá­ban, A többszöri módosítás sem segített eredendően hi­bás alapállásán, s ezért új rendelet megalkotására volt szükség, ami megtörtént, ám most sem úgy. hogy minden tekintetben azt mondhat­nánk: végre, egyenesbe ke­rült az újítások, találmá­nyok sorsa. S mivel a törvé­nyi, jogi kötelezettségek, a pénzügyi szabályozások — nyilván szándékuk ellenére Vasárnap megkezdték a szabolcsi kertekben az alma szedését. Elsőként a Tuzsér- komorói Rákóczi Tsz-ben láttak munkához: a fehér húsvéti rozmaringot szedik. Hazánk legjelentősebb al­matermő vidékén, Szabolcs- Szatmárban az idén 25 ezer — visszavették az önkénte­sek buzgalmát, nem volt ne­héz teret nyernie a helyi el­fogultságnak, kényelmes­ségnek, vaskalaposságnak. Némely vállalatnál már- már úgy néztek a nyugha­tatlan emberekre, mint pusz­ta haszonlesőkre, akik ..pénzt akarnak zsebrevágni’'. Fe­ledték a köz gyarapodását, s azt a tudati hatást, me­lyet az újítómozgalom gya­korol. s melynek jelentősé­gére Lenin már akkor rá­mutatott. amikor a szovjet gazdaság első, tétova lépé­seit tette meg. A szubjekti­vizmus, a lassúság, a bürok­ratizmus, az- érdektelenség oda vezetett, hogy manap­ság tízszer is meggondolja magát az újító, kezdje-e megint friss javaslatával a tortúrát, vagy hagyja az egé­szet, esetleg — mert ez sem ritkaság ám! — „feketén” valósítsa meg, munkatársai, brigádja, művezetője szem­hunyó jóváhagyásával. Feltalálók, újítók sora vív ismétlődően harcot azért, hogy tér nyíljék javaslata előtt, s aligha csupán attól vezettetve, mert javadalma­zásért nyújthatja majd a kezét. Hiszen sűrű azoknak a változtatásoknak, módosí­tásoknak is kanyargós, időt rabló az útja, amelyekért nem jár fizetség, amelyek „csak” a munkásvédelmet, az egészségügyi károsodás meg­előzését szolgálják, vagy amelyek úgynevezett mun­kaköri kötelességként öltöt­tek alakot! Itt még azzal sem lehet „érvelni” amivel más ügyekben olyan szíve­sen hozakodnak elő a dön­tésre kötelezettek: az újítási díj megrövidíti a kollektí­vát ... Az önkéntesek java része megdöbben e gondolatmene­ten mégsem kéri ki az ob- sitját, csinálja, vallja, hogy friss cselekvés, friss gondo­lat aranyat ér, s küzd, hogy így legyen. X cselekvésre azonban, a friss gondolat aranyraváltására. nem ők hivatottak, s nem is képe­sek- ök friss gondolatok se­regével rukkolnak elő. tisz­telik és gyakorolják azt a műszaki alapigazságot hogy tökéletesen megoldás nin­csen, miért tőlük várják el hát sokan még azt is, hogy küszködve, keservesen, ki­verekedjék igazukat?! Miért nem segít minden eszközzel, úton, módon a társadalmi érdeket helyben képviselők csoportja nekik, sőt, a se­gítést megelőzően, miért nem biztatja, bátorítja őket? Talán azért- mert így kényelmesebb. Talán azért, mert ezt eddig nem kérte számon az irá­nyítóktól senki sem. Talán azért, mert jó kibúvót, ment­séget kínál egy nem túl sze­rencsés» rendelet. Talán mind­ezek együttesen adnak ma­gyarázatot. Amiből mór sok van. Jóval, több, mint a tár­sadalomnak olyannyira szük­séges. megtermelhető — de itt is, ott iSj fejben, papíron maradó, tehát veszni ha­gyott — „aranyból”. hektárról 235 ezer vagon al­ma vár betakarításra. E vi­dékről az idén 26 ezer va­gon almát szándékoznak ex­portálni. A hazai fogyasztásra szánt 10 ezer vagon alma nagy ré­szét egyelőre hűtőházakban tárolják. (Folytatás az 1. oldalról) nökségben helyet foglalókat, köztük S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkárát, Oláh Jánost, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkárát. Száraz Lászlót, a városi pártbizottság első tit­kárát, Koszna Mihályt, a vá­rosi tanács elnökét. Ünnepi beszédet S. Hege­dűs László mondott. — Huszonhét éve. augusz­tus 20-án fogadta el az or­szággyűlés a Magyar Nép- köztársaság alkotmányát, — mondta bevezetőjében. — Az alkotmány állami létünk, jog­rendünk alapja, sérthetetlen törvénye a szocializmus útjá­ra lépett magyar nép minden történelmi vívmányának. Megalkotása egyenes követ­kezménye a Szovjetunió fel­szabadító harcának, . és an­nak, hogy a munkásosztály szövetségben az egész dolgo­zó néppel, lerázta saját el­nyomóit. megalapozta szocia­lista hazáját, a Magyar Nép- köztársaságot. Népünk jól sáfárkodott ha­talmával, példa rá, Tűnkévé fejlődése is. Mint mondotta a szónok: — Túrkevén azok­ban a mozgalmas napokban a város parasztsága példát mutatott az országnak. Az el­ső lépést a fejlődés mérföld­kövei követték és azt a szá­zados elmaradást, ami ezt a vidéket jellemezte kemény munkával, fokozatosan fel­számolják. Ma már az egye­sült Vörös Csillag Termelő- szövetkezet korszerű mező- gazdasági nagyüzem, amely már az egyesülés első évében is sikereket ért el. A tettek­ben megnyilvánuló összefo­gás a legfőbb biztosítéka an­nak, hogy terveiket teljesítik. Ezután a város KlSZ-titká- ra, Nagy Teréz új búzából sütött, nemzetiszín szalaggal átkötött új kenyeret adottat a HNF Országos Tanácsa tit­kárának. Ezt követően pe­dig Koszna Mihály tanácsel­nök átadta a termelőszövet­kezet három alapító tagjának — Madarász Imrének, Mada­rász Lajosnak és Keserű Im­rének — a Túrkeve városért aranyplakettet, négy-négy ezer forint jutalommal együtt. A Petőfi téren rende­zett ünnepségen kapták meg a termelőszövetkezet legjobb kombájnosai is — Simon Ist­ván, Paszinger József és G. Szabó István — a gazdaság­ban a nyári betakarítás sike­réért indított verseny első helyezettjeinek járó díjait. Nem sokkal később egy másik ünnepségnek is tanúi lehettek a túrkeveiek: dr. Ba­lassa Iván, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója meg­nyitotta a 25 éves a Finta Sándor Múzeum emlékkiállí­tást. Táncosok serege Jászberényben Jászberényben augusztus 20-án délelőtt népi együtte­sek, pávaikörök menettáncos felvonulással indultak a Dó­zsa György útról, hogy a fő­téren felállított tribün előtt elhaladva és több mint két­ezer ünneplő embertől kí­sérve a szabadtéri színpad­hoz vonuljanak. A város szabadtéri színpa­dán Kövér József, a HNF jászberényi Városi Bizottsá­gának titkára mondott ünne­pi köszöntőt. A beszéd után a Kossuth Tsz „Május 1” szo­cialista brigádja adta át az új kenyeret a Hűtőgépgyár Vályi Péter szocialista bri­gádjának. Értékes, szép hagyomány Jászberényben; hogy alkot­mányunk ünnepét népművé­szeti napokkal köszöntik. Az idén augusztus 19—20 között rendezték meg sorrendben a harmadik jászsági népművé­szeti napokat. A folklór napokra, a fenn­állásának 5. évfordulóját ün­neplő szövetkezetek jászsági, népi együttese, sátoraljaújhe­lyi, nagykállói, makói, ecsé- di, hódmezővásárhelyi és nagykátai együtteseket, nép­tánccsoportokat látott vendé­gül. Résztvevője volt a ren­dezvénynek három jászsági pávakör — a jászalsószent- györgyi, a jákóhalmai és a pórtelki — valamint a jász­berényi Kossuth úti Általá­nos Iskola kisdobos és úttö­rő-néptánccsoportja. A rendezvénysorozat augusz­tus 19-én este a Lehel Vezér téri parkírozóban rendezett táncházzal kezdődött. Az ér­deklődés, ahogyan a közön­ség — különösen a fiatalok — fogadták, majd maguk is csatlakozták a táncosokhoz, bizonyítja, hogy a táncháza hasznos szórakozás egyik formájává válhat. Színpompás felvonulással „hazai” és távoli tájak tán­cainak, zenéjének és népvi­seletének bemutatásával foly­tatódott augusztus 20-án a népművészeti napok prog­ramja. ötletesen komponált, színvonalasan bemutatott menettáncok; alkotmányunk, az új kenyér és a vendéglátó város méltó köszöntése, — a délelőtti program rövid mér­lege. Délelőtt került sor a sza­badtéri színpadon rendezett népiegyüttesek, néptánccso­portok és pávakörök bemu­tatkozó műsorára. Belopták Vidám találkozó a klubban Balázs Sándor, a kisúj­szállási városgazdálkodási vállalat ácsa, a KISZ KB kitüntetettje nemrég- jött haza Csehszlovákiából, ahol több hétig dolgozott, és most coca-colás üvegeket kerülget bekötött szemmel. A többiek — körülbelül nyolcvanan vannak — na­gyokat nevetnek Sanyin, amint vigyázva, óvatosan ..kacsázik” a parketten, íme egy pillanatfelvétel csütörtökön este kilenc óra­kor a kisújszállási munkás­paraszt fiatalok találkozó­járól. A vendégek a Nagy­kun Termelőszövetkezet KISZ-esei, a vendégek pe­dig a város ipari üzemei­nek fiataljai, színhely a szövetkezet klubja. Egy órával korábban Galambos Tamás, a városi tanács vb személyzeti osz­tályának vezetője beszélt, és a találkozó fiataljai fi­gyelmesen hallgatták. Elő­adásának témája: várospo­litika. Kisújszálláson az ötödik ötéves tervben. A beszámolót kis csend kö­vette. majd jött az első kérdés, aztán a második, a tizedik. Az előadást játékos ve­télkedő követte, majd tánc. A talpalávalót a lemezlo­vas, Ivancsik Imre a helyi tejipari üzem KlSZ-alap- szervezetének titkára szol­gáltatta. magukat a közönség szívébe, a „tájoló” csoportok is. A vendég népiegyütteseik közül hárman ugyanis délután ajándékműsort adtak Jász- felsőszentgyörgyön, Jásztel­ken és Jászalsószentgyörgyön. Művészi szép élményekkel ajándékozták meg a másfél­ezer főnyi közönséget és sok hasznos ismerettel egymást a gálaest szereplői. Nem ver­„Esküszöm ...” a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola ifjú tisztjei az avató ünnepségen senyeztek, „csak” játszottak, táncoltak és daloltak. Talán ezért is volt líraiam szép a magyarpalatkai akasztós és szökős, olyan meggyőző ere­jű a tápéi darudübögő és körösztöző, vagy annyira já­tékos a „Három nótát egy végből” című táncfeldolgo- 7ás. Szovjet vendég Tiszafüreden Tiszafüreden az alkotmány- napi nagygyűlés délelőtt 10 órakor kezdődött szép kör­nyezetben, a Holt-Tisza part­ján lévő Erzsébet téren. Az ünnepi ülés elnökségében kedves vendég is helyet fog- lált: Filipp Gyenyiszovics Rí­va, a Szovjetunió Hőse, aki 1945-ben a Tiszafüredet fel­szabadító szovjet csapatokat vezette. Ünnepi beszédet Ná- niási László, az Elnöki Ta­nács tagja, a tiszafüredi já­rás országgyűlési képviselő­je mondott. A beszédet köve­tően megjutalmazták az 1975- ben kiemelkedő társadalmi munkát végzett dolgozókat, üzemi, vállalati kollektívá­kat, szocialista brigádokat. Ezzel az ünnepség hivatalos része lezajlott: a mintegy ikétezerötszáz résztvevőt ez­után színes kulturális műsor szórakoztatta. Kitüntetések Tegnap • Szolnokon a Ba­rátság klubban alkotmá nyűink törvénybe iktatásának évfordulója tiszteletére ki­tüntetéseket adtak át a nép­frontmunkában élenjáró ak­tíváknak. „A Hazafias Népfront moz­galomban kifejtett munkás­ságért” kitüntető jelvényt kapták: Sas Oszkámé Jász- dózsa, HNF községi elnök, Kiss Sándomé, Szolnok, HNF körzeti bizottsági titkár, Lő­rinc András, Tiszaszentimre, HNF községi bizottsági tag, körzeti bizottsági titkár, He­gedűs Lajos, szolnoki nyug­díjas, Garáz István, az MSZMP kunszentmártoni Já­rási Bizottságának első tit­kára és Péter József, a tisza- püspöki HNF községi bizott­ságának elnöke. Pintér Bé- láné, Szolnok, HNF bizottsági tag, a nőklub elnöke, a HNF Országos Tanácsa központjá­ban veszi át a kitüntetést. A „Békemozgalmi munká­ért” jelvény kitüntetésben részesült Kluika István, a HNF jászberényi bizottságá­nak alelmöke. „Békemozgal­mi munkáért’' emlékláp el­ismerést kapta Fodor Ottrnár, evangélikus esperes. Az ünnepségen — amelyen részt vett Szabó István, az MSZMP Szolnak megyei Bi­zottsága párt- és tömegszer­vezeti osztályának vezetője, — a kitüntetéseket dr. Bene Zoltán, a népfront megyei elnöke adta át, majd Oláh János megyei titkár köszön­tötte a kitüntetetteket. M. O. 25 ezer hektáron Megkezdődött az almaszüret Szabolcsban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom