Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-18 / 195. szám
1976. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÚRHATÓ ÚT KELL Cukorgyár! Nagyüzem — ajátos feladatokkal és sajá- os munkarenddel! Éppen :zért itt talán még inkább írvényes a pártkongresszus íatározatának az a része, ímely kimondja: „Tovább cell erősíteni a pártmunka jolitikai, mozgalmi jellegét ... A felesleges ülésezés, íz indokolatlanul sok papírmunka figyelmet és energiát /on el a tömegek körében ölytatott politikai tevékenységtől”. Hogyan lehet ezt /égrehajtani á cukorgyárban ? Erről beszélgetünk Kemény Györggyel, az üzemi pártvezetőség titkárával. Vágó Ferenccel, a Il-es számú alapszervezet titkárával, Balogh Ferenccel, a Il-es számú alapszervezet egyik tagjával. Hamar Antallal, az I-es és Hoffmann Józseffel, a III-as számú pártalapszervezet titkáraival. n mozgalmi jelleg — Tisztázni kellene mindenekelőtt. azt hiszem, mit jelent a mozgalmi jelleg — mondja Kemény György. A XI. kongresszus egyértelműen kimondta: a papírmunka. meg a sok ülés ellentmond a mozgalmi jelleg erősítésének. De akkor hogyan csináljuk? — Úgy gondolom, ha a mozgalmi jelleg erősítéséről beszélünk, akkor mindenekelőtt a központi párthatározatok helyi végrehajtását kell vizsgálnunk. — Ez igaz, de itt mindjárt problémába ütközünk — szól ismét Kemény György. — Véleményem szerint maguk a pártvezetőségek is későn ismerik meg a Központi Bizottság ülésein tárgyaltakat, az ott hozott határozatokat. Taggyűlési napirendként csak egy-másfél hónap múlva kerül megbeszélésre. Addig pedig intézkedés nem lehetséges. Meg kellene találni a fórumot, a módszert a határozatok időbeni megismertetésére. Akkor a kommunisták nyíltan felléphetnek a végrehajtás mielőbbi megkezdése érdekében — tette hozzá Hoffmann József. — Mondjak példát? Sajnos, a gazdasági vezetés sem kapja meg időben a központi szervtől azokat a direktívákat, amelyek a párthatározatok végrehajtását szolgálják. Itt van például az ötödik ötéves terv. Nekünk még nincs, de még 1976. évi tervünk sincs. A MÉM szerint, reálisabb tervet kell készíteni. Nos. a terv készül, holott már régen készen kellene lennie. Vagyis a Központi Bizottság határozatait követően a szakági minisztériumok későn adják ki a rendeleteket. Addig pedig mi nem tudunk mit csinálni. Gyenge pontunk — Olyan is van, amikor már az üzemi pártvezetés minden ismeret, határozat, rendelkezés birtokában meghozza saját határozatát. Azon az ülésen ott van az illetékes gazdasági vezető is, amelynek végrehajtása az ő számára is kötelező. Amikor egy idő után beszámoltatják, mit tett az ügy érdekében, előbb újra elkéri a határozatot, hogy el tudja mondani, mit kellett volna végrehajtania. — Véleményem szerint — mondja Vágó Ferenc — ez a mi pártmunkánk leggyengébb pontja és ez kihatással van az agitációra, a határozatok adaptálására, az emberek megnyerésére, a tervek megvalósítására. Az információk gyorsabb áramlására van szükség „lefelé” is, „fölfelé” is. Balpgh Ferenc szerint: — Ehhez többféle fórumot kellene biztosítani is. Nem ülésezésre gondolok. A taggyűlésen, a pártsajtó olvasásán kívül egyébre is. Például élénkebbé tenni a partcsoportok munkáját. — Mi egy-egy rövidebb tájékoztatót sokszorosítunk és odaadjuk az alapszervezetünk vezetőségi tagjainak, a bizalmiaknak, akik aztán megbeszélik a többiekkel — szól közbe Hamar Antal. — És van, ahol a pártcsoport a reggeli ideje alatt tartja megbeszélését. — Van azonban olyan bizalmi — folytatja Balogh Ferenc — akinek más funkciója is van, nagyon lekötött, nem jut elég ideje a pártcsoportjára. De visszatérve a „fórumokhoz”: nekem például nagyon tetszett a televíziónak az a politikai műsora, amelyen vitakörszerűen tárgyaltak a képernyő előtt egy- egy időszerű témáról. Csak az volt a baj. hogy az egyszerű párttag nem mindig értette, miről van szó. mert túlságosan „tudományosan” magyarázták. Kevesebb értekezletet! — Ez is azt mutatja, hogy az agitációra kellene nagyobb figyelmet fordítanunk — szól ismét Vágó Ferenc. — A régi és bevált módszereket nem szabad elhanyagolni. A kommunista is beszélget munka közben. Ügy felkészíteni őt, hogy tudjon „beszél-/ ni”, ^egyenek érvei, amivel meg tudja győzni a többieket igazáról. — Kevesebb értekezletet, írásos jelentést, rövidebb taggyűléseket. Rendben van. de hogyan? — kérdi Kemény György. — Ha szóban hangzik el az előterjesztés, ahhoz több idő kell. Negyedévenként a felsőbb pártszervek egykét témát kötelezően előírnak. Ehhez jönnek a saját dolgaink. Ezért az alapszervezet taggyűlésein, amelyek kéthavonként vannak, eleve három napirend szerepel, de volt olyan taggyűlés is, amelyre hét témát kellett az „egyebek” között a tagság elé vinni. És időt kell adni a véleménynyilvánításra is. Aztán az emberekben van olyan igény is, hogy szeretnék tudni, mi történik a többi alapszervezetben. így azután persze, hogy mindig hosszú a taggyűlés. — Az idő, ez a mi legfőbb gondunk. Abból mindig kevés van. A pártoktatást, hogy munkaidőn kívül tudjuk tartani, ahhoz évek óta keressük a megoldást, de még nem találtuk meg. Sok a bejáró munkás, aztán az emberek más-más munkaterületen dolgoznak. Ez a szétszórtság sok gondot okoz. — Baj van az öntevékenységgel is. Az még nem általános nálunk sem, hogy a párttag magától szóljon, figyelmeztessen, ha valahol, valamit helytelennek talál, vagy ha valami jó, megvalósítható ötlete van. Rá kellene nevelni magunkat az önállóságra, a kezdeményező-, cselekvőkészségre. A cél világos Vélemények, valamennyi egy cél érdekében hangzik el: hogyan lehetne erősíteni a Szolnoki Cukorgyár párt- szervezeteiben a pártmunka politikai, mozgalmi jellegét. Végül abban mindannyian megállapodnak: a kommunistáknak nemcsak egyetérteni kell a határozatokkal. A végrehajtás cselekvő részeseivé szükséges válniuk. Ügy dolgozniok, hogy arról lássa mindenki: kommunisták. És a nap minden percében készen lenniök a párt politikája mellett agitálni, magyarázni, meggyőzni, cselekvésre serkenteni. ..Ebben kell nekünk előbbre jutni” — mondták.' — „Ehhez kell megtalálni az utat”. Ha ezt ilyen világosan látják, akkor már járni is köny- nyebb lesz rajta. Varga Viktória A tiszafüredi Hámán Kató Tsz Tag-tanyai hodályában szépen gyarapodnak a két hónappal ezelőtt született bárányok. Az állatokat Tari András gondozza A hűtőszekrény gyártás első lépcsője. Az 50 méter hosszú automata soron készül a méretre vágott lemezből a hűtőszekrény oldalfal panelja. A lemezből nyolc művelet után lesz használható alkatrész Egy hűtőszekrény 36 másodperc A jászberényi Hűtőgépgyár tegnap átadott új üzemében Bosch li- cenc szerint világ- színvonalon gyártják a 160, a 200, a 240 és a 280 literes két és három csillagos - ez a mélyhűtési fokot jelenti - hűtőszekrényeket. A tervek szerint ez év utolsó napjáig több mint 90 ezer hűtőgép kerül le a szalagról. Fotó: Nagy Zsolt A poliuretán habositó berendezés segítségével készül a szék- vény palástja. Ritkaság - az országban az egyetlen - ez a nagyfrekvenciás, indukciós hegesztőgép, amelyen a szívócső készül. A szerelő üzemrészben három szalag működik. Az egyiken a hűtőgép test előszerelése, a másikon az ajtó felillesztése történik. A harmadikon pedig - képünkön - már teljesen készre szerelik a gépeket. A szalagról ha eléri az optimumot 36 másodperc alatt - most még egy perc - emelnek le egy hűtőszekrényt Határmenti árucsere Csehszlovák tapéta, román pamutáru, szovjet porszívó Export Kisújszállásról Sikeres félévet zárt a kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet. Teljes termelési értéke 30 millió forint fölött volt, 5 millió 400 ezer forinttal több, mint a tavalyi' év hasonló időszakában. A legnagyobb árbevételt, csaknem 5 millió forintot, az NDK megrendelésére készített készáruk, azaz traktoralkatrészek exportja jelentette. Mezőgazdasági gépek az Agromasexpon Az augusztus 25-én nyíló Agromasexpo ’76 kiállításon a MEZŐGÉP Tröszthöz tartozó'16 vállalat mintegy 200 félé mezőgazdasági gépet és berendezést állít ki — jelentette be dr. Gölöcsér Gábor, a tröszt vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján a Kereskedelmi Kamara szék- házában. Gyártmányválasztékuknak egytizedét mutatják be. ezek azonban olyan új termékek, amelyek sorozatgyártását az utóbbi néhány évben kezdték meg. Több mint 30 teljesen új konstrukció is látható lesz a kiállításon. Országonként eltérő ütemben, összességében azonban dinamikusan fejlődik a szövetkezeti választékcsere szerves részét képező határmenti forgalom. Bár viszonylag rövid múltra tekinthet vissza — a szövetkezeti ágazatban 1968-ban kezdődött, elsőként Jugoszláviával —, máris jelentős mértékben hozzájárul az érintett területek lakosságának jobb ellátásához, s egyúttal a központi árualapok kíméléséhez. Az ÉFÉSZ-ek, szövetkezeti áruházak határmenti árucseréjének döntő hányadát lebonyolító Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat határ- csere-forgalma csaknem eléri az évi 500 millió forintot. A csehszlovák partnerekkel többségében már korábban bevezetett cikkeket cserélnek. A legjelentősebb vállalkozásokat a győri ÁFÉSZ, a dunántúli SZÖVKER Vállalat és a mezőkövesdi ÁFÉSZ bonyolítja le. A szövetkezetek Csehszlovákiából egyebek mellett textilholmikat, horganyzott drótárut, tapétát, hullámpalát, len- és kenderkócQt és különféle élelmiszereket importálnak, amiért cserébe műszőrméket, bútorszövetet. építőkövet és több más cikket küldenek partnereiknek. Mintegy 7 millió forintot tesz ki a Romániából érkező import. Legjelentősebb cikk a mészhidrát, a pamut alsónemű, a különféle méteráruk, a horganyzott vízvezetékcsövek és az üvegáruk. Magyar- országról különféle, ruházati termékek, bőrdíszmű-áruk, konzervek, továbbá olajkályhák „ellentételezik” a szállítmányokat. Ukrajnából a határmenti árucserében főként műszaki cikkek érkeznek; egyebek mellett mopedek, kerékpárok, hordozható rádiók, porszívók és építőszeg. A magyar szövetkezetek többek között zöldségkonzerveket, pezsgőt, bort, kozmetikai cikkeket exportálnak szovjet üzletfeleiknek. Ait V. ötéves tervidőszak végére várhatóan csaknem 2.5-szeresére nő Jugoszláviával a forgalom.
