Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Ára: 80 fillér XXVII. évi. 171. sz. 1976. július 21., szerda ß 3ff@£gr@$B«xif«as ©Itersörzés© r !T fÖntk, most munkánk egyik leggyengébb pontja a hozott határozatok, rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése. Nemrégiben, amikor a televízió a nö­vekvő bürokrácia gondjaival foglalkozott, egy.igazgató na­gyon találóan jellemezte a helyzetet: „nálunk csak azt ellen­őrzik, hogy kiadtuk-e a szükséges rendelkezéseket. Hogy végrehajtottuk-e, azt már senki nem nézi”. Életünk minden fontosabb kérdésének megoldására ér­vényes állásfoglalások, határozatok vannak. A központi ha­tározatokat a helyi sajátosságoknak megfelelően — ahogyan ■mondani szokták — „adaptálták”. Általában ezen irányelvek alapján folyik mindenütt a munka. Mégsem felesleges a rendszeres és tervszerű ellenőrzés, hiszen ez módot ad arra, hogy a folyamatok irányát, eredményeit számbavegyék, fel­fedjék a menetközben jelentkező, előre nem látott akadá­lyokat és ennek ismeretében szabják meg a további felada­tokat. Amint a XI. pártkongresszus határozata is kimondja: ,.A pártellenőrzés lényege a határozatok végrehajtásának segítése, az adott területek helyzetének hiteles felmérése, az új feladatoknak, a hibák forrásának feltárása és megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás meggyorsítására”. Ha az ellenőrzöttek is így fogják fel a dolgot, akkor szertefoszlik minden ijedelem, ami időnként e munkát meg­előzi. Senki, senkit nem akar „lebuktatni”, ellenkezőleg: ép­pen az idejében történő hibafeltárás előzheti meg a súlyos bajokat. Az ellenőrzés lényege ebben a vonatkozásban Is a segítés! A rendszeres és tervszerű ellenőrzés magabiztosságot ad a vezetésnek. Szó sincs arról, hogy az ilyen beszámoltatások, valamiféle revizori munkát jelentenének. Ilyen tevékenység is létezik, de ez nem a pártellenőrzás, hanem az állami ellen­őrzés feladata. „Téves az a felfogás — mondja a pártkong­resszus határozata —, mely a rendszeres ellenőrzésben a hatáskör csorbítását látja. A helyesen értelmezett és gyako­rolt ellenőrzés nemcsak a felelősségtudatot erősíti és fejlesz­ti, hanem önálló cselekvésre is késztet”. Nem bizalmatlansá­got fejez ki tehát, hanem erősíti a bizalmat! A városi és já­rási párt-végrehajtóbizottságok munkatervében gyakran szerepel egy-egy hatáskörbe tartozó gyár, intézmény kom­munista vezetőinek, kommunista pártszervezetének beszá­moltatása egy-egy párthatározat végrehajtásáról. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy a beszámoltatott vezetők poli­tikai tanulságokkal feltöltődve, újabb lendületet kaptak te­vékenységükhöz. Hatására minden területen megjavult a munka, eredményesebbé vált a határozatok végrehajtása. A pártellenőrzés tehát a hatékonyabb munkát szolgálja! Az ellenőrzés a vezetés szerves része. Ahol a pártellen­őrzés csak esetleges, ott — ezt is példák sokasága támasztja alá — vontatott a párthatározatok végrehajtása. A pártellenőrzás egyik eszköze a párt vezető szerepe betöltésének is. Nem véletlenül mondja a pártkongresszus határozata: „A pártellenőrzésnek át kell fognia az egész tár­sadalmi tevékenységet, ki kell terjednie a gazdasági, az álla­mi, a tudományos, a kulturális élet minden területére”. Azaz: a párt vezető szerepének egész társadalmunkban érvénye­sülnie kell, a párteUenőrzés éppen azt vizsgálja, hogyan va­lósul meg az adott területen a párt politikája, amely kulcs­kérdése a párt vezető szerepének. N apjainkban a legaktuálisabb tennivalókat a párt gaz­daságpolitikája kínálja.* A párt hallatlan energiát fektet abba, hogy hazánk minden állampolgára nemcsak megértse, de vele egyetértsen és a végrehajtásban tevőlegesen is szerepe legyen. A gazdaságszervező tevékeny­séget szervesen kiegészíti az ellenőrzés, amely amint már erre céloztunk — a központi érdekeknek megfelelően ösztön­zést ad az ésszerű kezdeményezésekhez, a helyi tartalékok feltárásához. A pártellenőrzés tehát, mint a vezetés szerves része, hasznos segítséget adhat ahhoz, hogy valamennyi gaz­dasági egységben a párt határozatainak megfelelően érvé­nyesüljön a népgazdaság alapvető érdeke, amely egyben va­lamennyi állampolgárunk alapérdekeit is kifejezi. R. L. Mik: Egymásért, nem egymás helyett Riport a kunhegyesi Kunság Népe Tsz Petőfi szocialista brigád munkájáról 3. oldal A szerkesztőség postájából Jogszabály szerint A piacon Képriport a szolnoki fedett piacról 4. oldal Gyulai nyár Nyári művészeti rendezvények Gyulám Film, mozi, közönség Miért járunk moziba? Művészfilm és közönségíilm 5. oldal Magyar küldöttség Helsinkiben A Minisztertanács mellett működő állami ifjúsági bi­zottság hivatalos finnországi látogatáson tartózkodó kül­döttsége, amelyet Nádor György, a bizottság főtitká­ra vezet, tegnap délelőtt megbeszélést folytatott a vendéglátó finn állami ifjú­sági tanács vezetőivel, majd Nádor György, és Olávi Martikainen, a finn állami ifjúsági tanács elnöke aláír­ta a két szerv első együtt­működési megállapodását. Az 1976/77-es évekre szóló együttműködési jegyzőkönyv, amely a két ország közötti kulturális munkát ervhez kapcsolódik, hangsúlyozza a finn és a magyar nép, s ifjú­ságai közötti mély barátság teljesítésének szükségessé­gét összefoglalja a két ál­lami ifjúsági bizottság hosz- szu távú együttműködésének lehetséges területeit. Az okmány aláírásánál je­len volt dr. Ma tűsek Tiva­dar, hazánk helsinki nagy­követe, aki délután koktélon látta vendégül a két ifjúság képviselőit. Kuvaiti áflamminiszter magyarországi megbeszélése A hazánkban üdülésen tar­tózkodó Abdul Ariz Hussain kuvaiti államminiszter, meg­beszélést folytatott Púja Fri­gyes külügyminiszterrel idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, Kuvait és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai­ról. Abdul Aziz Hussaint fo­gadta dr. Trautmann Rezső, az. Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megbeszé­léseiken részt vett Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes, Ali Zakaria Al-Ansari Kuvait állam hazánkban is akkreditált nagykövete és Szigeti Károly hazánk ku­vaiti nagykövete Megkezdődött a Baríók-szeminárium Tegnap Budapesten a Ze­neművészek Klubjában is­merkedési esttel kezdetét vette a bartóki muzsika hi­vatott értelmezését és meg­szólaltatását segítő szeminá­rium. A zenei élet jelentős eseményén 19 ország több mint félszáz zongoristája és hegedűse1 vesz részt, akik Kadosa Pál, Hernádi Lajos, Antal István, Kiss Gyula és Ránki Dezső zongorakorrepe- tálésával és Gertler Endre hegedűművész a brüsszeli és hannoveri konzervatóriumok tanára, Bartók Béla egykori szorjútapartnere irányításával ismerkednek a zenedarabok­kal. A közelgő nemzetközi Liszt —Bartók zongoraverseny a magyarázata annak, hogy a legnagyobb számban a pia­nisták vesznek részt a fog­lalkozásokon. A szemináriu­mot a bartóki zene szelle­mében és jegyében tartják­Kemping klub alakult Kemping klub alakult ked­den Győrött. A Magyar Kem­ping Klub elnöksége az idén kezdte meg a fővárosban és vidéken a területi klubok szervezését. Az első klub Veszprémben alakult meg, a győri a nyolcadik. Az ava­tását rövidesen követi a székesfehérvári és szegedi klub megnyitása. Pásztor- és lovasnapok Dömsöd-Apajpusztán júli­us 23-án nyitják meg a kis­kunsági pásztor- és lovasna­pokat. A háromnapos ren­dezvénysorozat a lovassport seregszemléje lesz. A Buda­pesti Honvéd Sportegyesület csehszlovák, NDK-beli' és ju­goszláv lovasok részvételével nemzetközi lovas ugratóver­senyt rendez. Itt tartják az országos fogatbajnokságot is, amelyen elindulnak a válo­gatott keret tagjai, köztük Fülöp Sándor az 1974. évi világbajnok, s Abonyi Imre kétszeres Európa-bajnok. A most kilencedszer meg­rendezésre kerülő kiskunsági napok látványos eseménye lesz a táj ősi pásztor és lo­vas életének, népi hagyomá­nyainak bemutatása. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését július 21-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nem­zetközi kérdésekről szóló tájékoztató, a . párttagsági könyvek cseréjével, továbbá a mezőgazdaság időszerű kérdéseivel foglal­kozó előterjesztések megvitatását javasol­ta a Központi Bizottságnak, mmamnii i wm inni iiiuiiii im—zcaucnawnaii 'nir'iw 682 ezer pár cipő a Tisza Cipőgyár debreceni gyárából A gyár eredményeit mutató számok — az előző év ha­sonló időszakával összehasonlítva — sokat mondanak. Egy lendületes, munkaversenyben dinamikusan fejlődő kollektívá­ról beszélnek — mondotta Fodor debreceni gyárának igazgatója. Az sok ember előtt köztu­dott, hogy a negyedik ötéves tervben megújhödott a debre­ceni gyár, alapvetően meg­változtak az élet- és mun­kakörülmények. Ezek erkölcsi ösztönzőként is hatottak az első félévi sikerekre. Gyakor­latilag ma is folytatódik gyárunkban a párt XI. kong­resszusa tiszteletére indított szocialista munkavenseny. Az első félévben a Tisza Cipőgyár debreceni gyárában 682 ezer pár bőrcipőt gyár­tottunk, amely 41 ezer pár­ral több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt, és 26 ezer párral több az előírt programnál. Sándor, a Tisza Cipőgyár A kollektíva megkülönböz­tetett figyelmet fordított egész évben legnagyobb vevőpart­nerünk, a Szovjetunió igényé­nek kielégítésére. A Szovjet­unióba az elmúlt félévben 115 ezer pár bőrcipőt szállí­tottunk a partner kívánságá­nak megfelelően, és a kitűzött határidőre. Elmondhatom azt is — folytatta Fodor Sándor — , hogy a több mint 600 t ezer pár bőrcipő 45 százaléka került exportra. Közte az Adi­das cég részére is szállítot­tunk, ahonnan az elmúlt más. fél évben egyetlen pár minő­ségét sem reklamálták, s így a cég elégedett a gyárunk munkájával. Nagy figyelmet fordítot­tunk az elmúlt időszakban a gyártmányok minőségének fokozottabb védelmére, ami­nek eredménye, hogy a gyár­tott cipők első osztályú ará­nya négy százalékkal jobb mint iá tervezett. Külön elis­merésre méitó, hogy a rekla­máció aránya az első félévben tovább csökkent és alacso­nyabb az iparági átlagnak A második félévi feladatok — bár további és nagyobb erőfeszítéseket kívánnak a gyár minden dolgozójától — a munkaversenyiendüleit megtartásával teljesíthetők. Gyárunk kollektívája vállal­ta, hogy december 10-ig telje>- síti a Szovjetunió részére gyártandó exporttermékek kiszállítását R. B. Forró katlan Két hete tart az aszály Egyelőre nem várható lényeges változás Egész EUrópa mezőgazda­ságában súlyos károkat okoz az aszályos időjárás. A ma­gyar mezőgazdászok határ­szemléi is arról tanúskod­nak, hogy a növények fejlő­dése legjobb esetben is meg­állt és várhatóan, sajnos, terméskieséssel kell számolniuk, még akkor is, ha rövidesen esősre fordulna az idő­járás. A hosszantartó aszály, a magas hőmérséklettel páro­suló csapadékhiányos időjá­Aikotótábor keramikusoknak Siklóson tegnap megnyílt a kerámikus művészek alkotó­tábora. Az intézmény az UNESCO védnöksége alatt működik és hazánkban ez az egyetlen olyan alkotótábor, amelynek tagjai kifejezetten kerámiával foglalkoznak. Ez már a hetedik alkalom, ami­kor a résztvevők — ezúttal tizenegy művész — öt héten át a tanács vendégéként lak­nak, dolgoznak a történelmi nevezetességű Siklóson. Idén kivételesen csak hazai ven­dégei vannak a tábornak, mivel a 'kolostorházban, ahol a műhelyek találhatók, mű­emléki feltárás és helyreál­lítás folyik. A hasonló élet­korú, zömében fiatal művé­szek vállalták, hogy „Kerá­mia a kertben” jelmondat jegyében dolgoznak­Egy mondatban — A Kubai Köztársaság Legfelsőbb Népbirósága el­nöke dr. Enrique Hart Ra­mirez meghívására a Leg­felsőbb Bíróság küldöttsége, dr. Szakács Ödön elnök ve­zetésével Havannába utazott. rás hazánkban nem számít ritkaságnak. A magyar me­zőgazdászok is számoltak a szeszélyes csapadékelosztás- sal, az esőzések elmaradásá­val, s ennek következmé­nyei kisébb-nagyobb mérték­ben rendszeresen befolyásol­ják a termésátlagok alaku­lását Csakhogy, amíg a fel- szabadulás előtti években egy-egy asztály katasztrofá­lis helyzetet teremtett — a gabona a vetőmagot sem ad­ta meg —, addig a műtrá­gyával, a talajerőpótló anya­gokkal jobban ellátott tala­jokon élő növények visízoiü'- lag nagyobb ellenállásra ké­pesek. Igaz, csak bizonyos mértékig, egy határig, ahol a csapadék elmaradása már súlyos következményekkel jár. Az idei aszály június 7-ével kezdődött, ezután már csak két napon voltaic kisebb eső­zéseit, majd gyakorlatilag megszűnt a természetes víz­utánpótlás. Június első felé­ben még 25 milliméter esőt mértek, azóta viszont csak 5 milliméter esőt kapott a ta­laj, és bár voltak kisebb zá­porok, az országos csapadék- ellátás szempontjából ezek elenyésző jelentőségűek vol­tak. Ráadásul a múlt hét vége óta 33—35 fokos hősé­get mérnek, ami tovább sú­lyosbítja a mezőgazdászok gondjait Az aszály, sajnos nem ritka kísérője a magyar mezőgazdasági terme­lésnek. Más kérdés, hogy az idei kü­lönösen súlyosan érinti a termelést, miután a kitava­szodás két hetet késett és a növények túlságosan fiata­lok, fejletlenek voltak ahhoz, hogy szinte átmenet nélkül átvészeljenek egy fejlettebb növényállomány számára is megpróbáltatással járó szá­raz periódust. A kánikula szinte legázolta a kapásokat és a zöldségnövényeket, még szerencse, hogy a gabonák a jobb talajokon viszonylag épségben vészelték át a íor- ró6ágot Hazánk sajnos, idén az európai aszály egyik szenvedője, egyetlen kis „kedvezménnyel”, tudniillik azzal, hogy a ká­nikulai meleg ide valamivel később érkezett, mint Nyu- gat-Európába. Június máso­dik feléljen volt egy száraz, de aránylag hűvösebb sza­kasz, amely valamelyest visszafogta a növények pá­rologtatását És még valami a magyar- országi aszály jellemzőiről: ha egy-egy aszály kialakul, úgy sokáig helyben marad. Mert a különben esőt hozó légáramlatok ebben a forró katlanban nem érvényesül­nek kellőképpen. Az egy— másfél hónapos szárazság felváltásához a természetnek ugyancsak mozgósítni kell csapadéktartalékait, csakis ekkor remélhető említésre méltó változás. Aszály-aggályok Brüsszelben (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A S. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom